60/2005. (VII. 18.) GKM rendelet

a Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról szóló 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet módosításáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. §

A Feszültség Alatti Munkavégzés Biztonsági Szabályzatának kiadásáról szóló 72/2003. (X. 29.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.

2. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg

a) hatályát veszti az R. melléklete 2.8.2. pontjának negyedik francia bekezdése,

b) az R. mellékletének 2.1., 3.6.1., 3.6.2. b), valamint 3.6.4. pontjában az "egyéni védőfelszerelés" kifejezés helyébe "egyéni védőeszköz" kifejezés lép,

c) az R. melléklete 2. számú táblázatának számozása 3. számú táblázatra változik.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 60/2005. (VII. 18.) GKM rendelethez

1. Az R. mellékletének 2.3.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.3.1. Munkavégzés legkisebb védőtávolsága (a továbbiakban: legkisebb megközelítési távolság): az a levegőben mérhető legkisebb munkavégzési védőtávolság, melyet a munkát végző személy bármely testrésze vagy a kezében tartott vezető anyagú szerszám és a tőle eltérő potenciálú (feszültség alatt álló, vagy földelt) részek között kell betartani ahhoz, hogy áramütés ne következhessék be.

2.3.1.1. A beavatkozó szerelőnek földpotenciálú munkaállásról végzett munkáknál a feszültség alatt álló csupasz szerkezeti részektől, potenciálon végzett munkáknál a földelt részektől és az eltérő potenciálú feszültség alatt álló csupasz szerkezeti részektől kell a legkisebb megközelítési távolságot tartania. Az előírt értékeket az 1. számú táblázat tartalmazza.

1. számú táblázat

2.3.1.2. Határozatlan potenciálú munkaállásról végzett munkáknál a beavatkozó szerelőnek a feszültség alatt lévő csupasz vezető szerkezeti részektől kell az előírt távolságot tartania. Az előírt értékeket a 2. számú táblázat tartalmazza.

2. számú táblázat

2.3.1.3. Természetes mozgási zóna: a beavatkozó szerelő által végzett műveletek során a megtervezhető és a beavatkozás folyamán megvalósuló, a véletlen mozdulatok kiterjedésével növelt mozdulatsorának térigénye. A természetes mozgási zóna határoló felületének megállapításához figyelembe kell venni a beavatkozó szerelő kezében lévő vezető anyagú szerszámokat, eszközöket."

2. Az R. mellékletének 2.4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.4. Munkaállás

A munkaállás a beavatkozó szerelőnek az a helye, ahonnan a feszültség alatt álló részeken a beavatkozást végzi.

2.4.1. Földpotenciálú munkaállás: a beavatkozó szerelő földön, munkagödörben, kábelcsatornában, közműalag-útban, oszlopon vagy az oszlophoz csatlakozó bármely szerelvényen állva végzi a munkát.

2.4.2. Potenciálon lévő munkaállás: a beavatkozó szerelő annak a vezetőnek a potenciáljára kerül, amelyen a munkát végzi.

2.4.3. Határozatlan potenciálú munkaállás: a beavatkozó szerelő mind a földtől, mind a feszültség alatt álló részektől teljes értékű szigeteléssel elszigetelve végzi a munkát."

3. Az R. mellékletének 2.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.5. FAM tevékenység munkamódszerei

2.5.1. Távolból végzett munka: a feszültség alatti munkavégzésnek az a módja, amikor a dolgozó a feszültség alatt lévő résztől meghatározott távolságból (a legkisebb megközelítési távolságon kívül) szigetelő rudak segítségével végzi a munkáját.

2.5.2. Érintéssel végzett munka: a feszültség alatti munkavégzésnek az a módja, amikor a dolgozót a környezetében lévő, tőle eltérő potenciálú részekkel szemben elektrotechnikai gumikesztyű, szükség esetén karvédő és egyéb szigetelő eszközök védik, miközben a munkája során (a legkisebb megközelítési távolságon belül) közvetlenül mechanikai érintkezésbe kerül a feszültség alatt lévő részekkel.

2.5.3. Potenciálon végzett munka: a feszültség alatti munkavégzésnek az a módja, amikor a dolgozó közvetlen villamos kontaktusban van azzal a feszültség alatt lévő résszel, amelyen dolgozik, és így a dolgozó teste a feszültség alatt lévő rész potenciáljára kerül, emellett a tőle eltérő potenciálú környezettől megfelelő módon el van szigetelve."

4. Az R. mellékletének 2.8. pontja a következő bevezető szöveggel egészül ki:

"2.8. Dokumentációk

A 2.8. pontban szereplő dokumentumokat - a 2.8.7.2. szerinti FAM tevékenység engedélyt kivéve - a FAM tevékenységet végző szervezet telephelyén hozzáférhetően kell tárolni. A FAM tevékenység engedély a FAM munkavégzés helyszínén kell rendelkezésre álljon."

5. Az R. melléklete 2.8.2. pontjának címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"2.8.2. Átvételi és periodikus vizsgálatok gyűjteménye (a továbbiakban: ÁPVGy)"

6. Az R. mellékletének 2.8.3. pontja a következő új e) ponttal egészül ki:

[2.8.3. Műszaki lap (a továbbiakban: ML)

A technológiákhoz használt FAM eszközök főbb műszaki adatait, vizsgálatának, ellenőrzésének, tárolásának, szállításának, karbantartásának feltételeit tartalmazó dokumentáció.

Tartalma:]

"e) egyéni védőeszköz esetén annak tájékoztatója és abba beépítve vagy külön megjelenítve az EK megfelelőségi nyilatkozat, illetve az EK típustanúsítvány másolata."

7. Az R. mellékletének 2.8.4. pontja a következő új e) ponttal egészül ki:

[2.8.4. FAM Minősítő Lap (a továbbiakban: FAM MinL)

A FAM eszközök vizsgálatainak eredményét tartalmazó dokumentum.

Tartalma:]

"e) egyéni védőeszköz esetén a külön jogszabály* szerinti EK megfelelőségi nyilatkozat."[1]

8. Az R. melléklete 2.9. pontjának címe helyébe a következő cím lép, egyidejűleg a 2.9. pont számozása 2.8.7. pontra változik:

"2.8.7. Egyéb dokumentumok"

9. Az R. mellékletének 4-4.2.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. FAM eszközök vizsgálata

Az átvételi vizsgálatot és az időszakos felülvizsgálatot a FAM Bizottság által megfelelőnek minősített vizsgálólaboratórium végzi és azt a FAM MinL-on (2.8.4. pont) dokumentálja. A vizsgálatok elvégeztetéséről a FAM tevékenységet végző gondoskodik.

4.1. Átvételi vizsgálat

A FAM eszközöket az első használatbavétel előtt és javítást követően az ÁPVGy (2.8.2. pont) szerint átvételi vizsgálatnak kell alávetni.

4.2. Időszakos felülvizsgálatok

4.2.1. A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében a FAM tevékenység munkaeszközeit időszakos felülvizsgálatnak kell alávetni a FAM műszaki lapokban, egyéni védőeszköz esetében a védőeszköz tartozékát képező tájékoztatóban meghatározott gyakorisággal.

4.2.2. Az időszakos felülvizsgálatot munkaeszköz esetében az ÁPVGy, egyéni védőeszköz esetében annak tájékoztatójában meghatározott követelmények, illetőleg a vonatkozó szabványok alapján kell elvégezni.

4.2.3. Az egyéni védőeszköz időszakos felülvizsgálatát a külön jogszabályban* meghatározottak szerint a FAM tevékenységet végző kérelmére a gyártó vagy bejelentett szerv végezheti.[2]

4.2.4. Az időszakos felülvizsgálaton nem megfelelőnek bizonyult FAM eszközöket javításra kell küldeni, vagy selejtezni kell.

4.2.5. A javított eszközt átvételi vizsgálatnak vagy időszakos felülvizsgálatnak kell alávetni. A javítás jellegétől függően kell a vizsgálatot végzőnek eldönteni a vizsgálat fajtáját. Csak a vizsgálaton megfelelőnek bizonyult eszközt szabad az alkalmazónak használatba venni."

10. Az R. melléklete 7.3.1.1. pontjának felvezető szövege és a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"7.3.1.1. A munkavezető az érvényes FAM tevékenység engedély birtokában a munka megkezdése előtt

a) gondoskodik a szükséges FAM eszközök meglétének és munkavégzésre való alkalmasságának ellenőrzéséről, szükség szerint beavatkozó szerelő bevonásával,"