2005. évi XCI. törvény

a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról[1]

1. §[2]

2. § A Btk. 82. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"82. § (1) Pártfogó felügyelet elrendelésének akkor van helye, ha a feltételes szabadság (48. §), illetve a próbaidő (72. §, 89. §) eredményes elteltéhez az elkövető rendszeres figyelemmel kísérése szükséges. A próbára bocsátott vagy a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt visszaeső [72. § (6) bek., 89. § (6) bek.] valamint az, akivel szemben a vádemelést elhalasztották, pártfogó felügyelet alatt áll. Kiutasítás mellékbüntetés mellett pártfogó felügyelet elrendelésének nincs helye.

(2) A bíróság az ítéletben rendelkezhet arról, hogy az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esetén pártfogó felügyelet alatt áll; a bíróság az ítéletében a külön magatartási szabályokat is meghatározhatja.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott pártfogó felügyelet tartama azonos a feltételes szabadság, a próbaidő és a vádemelés elhalasztásának tartamával, de legfeljebb öt év.

(4) A pártfogó felügyelet alatt álló személy köteles a jogszabályban és határozatban előírt magatartási szabályokat megtartani, a pártfogó felügyelővel rendszeres kapcsolatot tartani, és részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadni.

(5) A bíróság, illetve vádemelés elhalasztása esetén az ügyész határozatában a pártfogó felügyelet céljának elősegítése érdekében külön magatartási szabályként kötelezettségeket és tilalmakat írhat elő. A bíróság, illetve az ügyész elrendelheti, hogy a pártfogolt

a) a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson kapcsolatot;

b) a bűncselekmény sértettjétől, illetőleg annak lakásá-tói, munkahelyétől vagy attól a nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, tartsa távol magát;

c) meghatározott jellegű nyilvános helyeket ne látogasson;

d) nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt;

e) meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél jelentkezzék;

f) vegye fel a kapcsolatot a megyei munkaügyi központtal, vagy az önkormányzatnál közmunkára jelentkezzen be;

g) meghatározott tanulmányokat folytasson;

h) - hozzájárulása esetén - meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak vesse alá magát;

i) vegyen részt a pártfogó felügyelő által szervezett csoportos foglalkozáson vagy a Pártfogó Felügyelői Szolgálat közösségi foglalkoztatójának programja szerinti más foglalkozáson.

(6) A bíróság, illetve az ügyész az (5) bekezdésben felsorolt magatartási szabályokon kívül más magatartási szabályokat is előírhat, különös tekintettel a bűncselekmény jellegére, az okozott kárra és az elkövető társadalmi beilleszkedésének esélyeire."

3. §[3]

4. §[4]

5. §[5]

6. §[6]

7. §[7]

8. §[8]

9. §[9]

10. §[10]

11. §[11]

12. §[12]

13. §[13]

14. §[14]

15. §[15]

16. §[16]

17. §[17]

18. §[18]

19. §[19]

20. §[20]

21. §[21]

22. §[22]

23. §[23]

24. §[24]

25. §[25]

26. §[26]

27. §[27]

28. §[28]

29. § (1) Ez a törvény - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2005. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2)[29]

(3)[30]

(4) A Btk. e törvény 2. §-ával megállapított 82. §-a (5) bekezdése i) pontjának hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.

30. § Az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam azon állampolgára vagy annak családtagja, akivel szemben a bíróság e törvény hatálybalépése előtt hozott jogerős ítéletében végleges hatályú kiutasításról határozott, az ítélet jogerőre emelkedésétől számított tíz év elteltével mentesül a végleges hatályú kiutasítás alól.

31. §[31]

32. §[32]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke