2005. évi XCVI. törvény
a katasztrófavédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról[1]
Első fejezet
1. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket az e törvény hatálya alá tartozóknak a jogszabályokban, szabványokban, hatósági előírásokban meghatározottak szerint kell teljesíteni."
2. § A Ttv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A tűzjelzés lehetőségét minden településről és az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott létesítményből az elsődleges működési körzet, illetve működési terület szerinti állandó készenléti szolgálatot ellátó hivatásos önkormányzati, illetve önkéntes tűzoltósághoz biztosítani kell. A tűzjelzés fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a települési önkormányzatot, az átjelzés költségei a létesítményt terhelik. Több fenntartó esetén az érdekeltek a költségeket érdekeltségük arányában viselik."
3. § A Ttv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tűz oltásának felelős vezetője a tűzoltásvezető, aki a tűzoltóság vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő tagja lehet. A tűzoltás helyszínén más személy csak a tűzol-tásvezető előzetes engedélyével intézkedhet."
4. §[2]
5. §[3]
6. §[4]
7. §[5]
8. § A Ttv. 34. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az önkéntes tűzoltóság a települési önkormányzat vagy az önkormányzati társulás és a tűzoltó egyesület által közösen alapított köztestület (Ptk. 65. §), amely tűzoltási és műszaki mentési célokra folyamatosan igénybe vehető készenléti szolgálatot lát el, és önálló működési területtel rendelkezik. A működési terület megállapítását a székhely szerinti települési önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezi a belügyminiszternél."
9. §[6]
10. § A Ttv. 44. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A biztosító köteles a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 1. számú melléklete "A" részének 3-5., 6. a) és 7-11. pontjaiban, valamint a "B" részének b), d)-e) alpontjaiban meghatározott biztosítási ágazatokból befolyt biztosítási díjak 1 %-át hozzájárulás címén - a hivatásos és az önkéntes tűzoltóságok részére a tűzoltáshoz és műszaki mentéshez, valamint a belügyminiszter által alapított, a szakágazat képzési feladatait ellátó oktatási intézmény részére tűzoltó célú szakképzéséhez szükséges technikai eszközök, felszerelések fejlesztésének, felújításának céljára - a központi költségvetésbe befizetni."
11. §[7]
Második fejezet
12. § A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 247. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél az állományilletékes parancsnok:]
"f) megyei katasztrófavédelmi igazgató, és a vele azonos jogállású szervek vezetői,"
13. § A Hszt. 272. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A szakmai felügyeletet ellátó megyei katasztrófavédelmi igazgató (főigazgató) soron kívüli minősítést kezdeményez, ha a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokkal szemben szakmai alkalmatlanság merül fel."
14. § A Hszt. 274. §-ának (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és kiegészül a következő (5) bekezdéssel, az azt követő bekezdések számozása (6), (7), (8) és (9) bekezdésre módosul:
"(3) A fegyelmi eljárás elrendeléséhez ki kell kérni a szakmai felügyeletet ellátó katasztrófavédelmi igazgató (főigazgató) véleményét. Ha pedig a katasztrófavédelmi igazgató vagy a főigazgató szakmai felügyeleti jogkörébe tartozó ügyben kezdeményezi, a fegyelmi eljárást el kell rendelni.
(4) Az önkormányzati tűzoltóparancsnok és helyettesével szemben elrendelt fegyelmi eljárásban a vizsgálatot - a (3) bekezdés szerinti kezdeményezésre elrendelt esetben -a képviselő-testület, illetve a polgármester kezdeményezése alapján a szakmai felügyeletet ellátó katasztrófavédelmi igazgató (főigazgató) által kijelölt személy is lefolytathatja. A vizsgálatba ezekben az esetekben az érintett hivatásos katasztrófavédelmi szervek képviselőjét mindenképpen be kell vonni.
(5) A katasztrófavédelem állományából megbízott vizsgáló a feladat ellátásával összefüggésben a fegyelmi jogkört gyakorló képviselő-testület (polgármester) rendelkezései szerint jár el."
Harmadik fejezet
15. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Víztv.) 17. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezdés lép:
"(6) A főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, illetve a polgármester rendeli el az árvíz- és belvízvédekezéssel, valamint a helyi vízkárelhárítással kapcsolatos - a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási feladatok körében - a kitelepítést, a kimenekítést, a visszatelepítést, továbbá közreműködik az ezzel kapcsolatos egyéb feladatok végrehajtásában."
16. § (1) A Víztv. 17. §-a (7) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A polgármester (főpolgármester) az árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatáskörében]
"c) megtervezi a kitelepítést, a kimenekítést, a mentést és a visszatelepítést, illetőleg ezek elrendelése esetén gondoskodik a végrehajtásról;"
(2) A Víztv. 17. §-a (7) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A polgármester (főpolgármester) az árvíz- és belvízvédekezéssel kapcsolatos államigazgatási feladat- és hatáskörében]
"e) gondoskodik a védekezésben részt vevők egészségügyi ellátásáról, továbbá a kitelepítés, a kimenekítés, a mentés és visszatelepítés során a járványok megelőzésével és elhárításával kapcsolatos intézkedésekről, a területileg illetékes népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat közre-. működésével;"
Záró rendelkezések
17. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)[8]
18. §[9]
19. §[10]
Mádl Ferenc s. k.,
a Köztársaság elnöke
Dr. Szili Katalin s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés a 2005. július 4-i ülésnapján fogadta el.
[2] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi XCIV. törvény 26. § e) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
[3] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi XCIV. törvény 26. § e) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
[4] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi XCIV. törvény 26. § e) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
[5] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi XCIV. törvény 26. § e) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
[6] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi XCIV. törvény 26. § e) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
[7] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi XCIV. törvény 26. § e) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
[8] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi VIII. törvény 17. § (4) bekezdése. Hatálytalan 2006.01.12.
[9] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi XCIV. törvény 26. § e) pontja. Hatálytalan 2007.01.01.
[10] Hatályon kívül helyezte a 2006. évi VIII. törvény 17. § (4) bekezdése. Hatálytalan 2006.01.12.