9/2005. (III. 11.) BM rendelet

a pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak 2005. évi költségvetési támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól

A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 5. számú mellékletének 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el.

1. §

A támogatás igénylése

(1) A települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) támogatást pincerendszerek miatt komplex vizsgálat és éves munkaterv alapján, kizárólag belterületi közterület, önkormányzati, állami vagy egyházi tulajdonú intézmény védelme, illetve partfal- és földcsuszamlások miatt a településeket, településrészeket érintő életveszély elhárítása érdekében igényelhet.

(2) Azon önkormányzat, amelynek a 2004. évben beadott, a (10) bekezdésnek megfelelő tartalmú pályázata forráshiány vagy formai okok miatt nem kapott támogatást, még fennálló igénye esetén szűkített tartalmú pályázatot nyújthat be, mely tartalmazza - az esetleges formai hiányosság pótlásán kívül - a (10) bekezdés a), b),f), g), i), k), l) pontjaiban felsoroltakat.

(3) A pályázat szempontjából

a) pincének minősül a földkéregbe vájt mesterséges, falazott vagy falazatlan üreg, kivételt képeznek az ipari, bányászati céllal mélyítettek, illetve az épületek szerkezeti részét képező pincék,

b) természetes partfalnak minősül a földfelszín olyan szintkülönbség-változása, ahol a szintkülönbség meghaladja a 3 métert és felületének legalább 2/3-ad részében 60°-nál meredekebb. Nem tekinthető partfalnak az 50%-ban megtámasztó szerkezettel ellátott partfal (támfal), valamint a működő és a felhagyott bányafal,

c) földcsuszamlásnak minősül a természetes egyensúlyát vesztett lejtő vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg, amely közintézményt vagy legalább három beépített ingatlant érint, illetve a csuszamlás árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elő.

(4) Támogatás igényelhető a már bekövetkezett károk elhárításához, a veszély megelőzéséhez, valamint indokolt esetben a veszélyhelyzetet feltáró kutatásra. Amennyiben a védett érték kisebb, mint a beruházási költség, a támogatás áttelepítésre is felhasználható.

(5) Azok a települési önkormányzatok, melyek a 2002. évi céltámogatás keretében 2005. évre támogatásra jogosultak*, ugyanazon feladatokra újabb igényt nem nyújthatnak be, a céltámogatásról való lemondás esetén sem.[1]

(6) A támogatásban csak a veszélyelhárítási munkálatok költségeinek megfelelő részét saját forrásként biztosító önkormányzatok pályázatai részesülhetnek. A szükséges minimális önrész az önkormányzat előző évi (pályázatokon elnyert támogatások nélküli) költségvetése arányában:

a) 50 millió Ft-ig 10%;

b) 50-250 millió Ft-ig 20%;

c) 250-1000 millió Ft-ig 30%;

d) 1000 millió Ft fölött 40%.

(7) A települési önrész maximálisan 30%-ának erejéig természetbeni hozzájárulás is elfogadható, amik a következők lehetnek: a védelmi feladatokhoz kapcsolódó, szakértelmet nem igénylő munkavégzés, anyag, szállítás.

(8) A pályázatot három - egy eredeti és két másolati -példányban a Magyar Államkincstár illetékes Területi Igazgatóságához, illetve a főváros és Pest Megye esetében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságokhoz (a továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtani. A pályázatok beadása folyamatos, az éves betervezett, megelőző jellegű beavatkozást célzó pályázatok elbírálásához a postai úton való beérkezés határideje 2005. április 1. és szeptember 1. Az Igazgatóság a pályázatot az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. § (3) bekezdésben foglaltak alapján megvizsgálja - hiányosság esetén -, az önkormányzatot 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel.

(9) Új támogatási igény egy összefüggő helyszínre, egy igénybejelentésen adható be, melyen akár mindhárom veszélyforrás is előfordulhat. Ha csak pinceveszély-elhárításra pályázik az önkormányzat, akkor a település egészét kell egy helyszínnek tekinteni.

(10) A pályázat előírt tartalma:

a) tartalomjegyzék,

b) adatlap és mellékletei (az önkormányzat felhatalmazással rendelkező képviselőjének aláírásával),

c) a pályázat rövid szöveges indokolása,

d) több év alatt megvalósítható veszélyelhárítás esetén - az éves munkaterv mellett - az önkormányzat középtávú, komplex munkaterve (3. számú melléklet),

e) a tervezett beavatkozás helyszínének ingatlan-nyilvántartási térképmásolata az érintett terület pontos bejelölésével,

f) a beavatkozási terület tulajdoni lapjának három hónapnál nem régebbi másolata,

g) átnézeti helyszínrajz, az érintett terület és a települési belterülethez való viszonyának pontos bejelölésével, a szükséges méretarányban,

h) a Magyar Geológiai Szolgálat (a továbbiakban: MGSZ) illetékes területi hivatalának szakhatósági állásfoglalása a felszínmozgás veszélyességéről és a beavatkozás indokoltságáról (kivéve pincék veszélyelhárítása),

i) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális irodájának szakhatósági állásfoglalása a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 63. §-ában felsorolt esetekben,

j) az önkormányzat 2004. évi költségvetési rendelete, vagy a költségvetési rendelet kivonat hitelesített másolata, amely tartalmazza az önkormányzati bevételeket és a kiadások főösszegét,

k) az önkormányzat saját (pénzbeni, illetve természetbeni) forrásrészét igazoló képviselő-testületi határozatának jegyzőkönyvi kivonata, amely tartalmazza a beruházás tárgyát, pontos összegét (teljes beruházás értéke, saját rész Ft-ban és %-ban), nyilatkozat a saját erő biztosításáról, esetlegesen több évre ütemezve,

l) a tervezett beavatkozásról az építési hatóság jogerőre emelkedett és végrehajtható építési engedélye,

m) az önkormányzat nyilatkozata, hogy a pályázott beruházás összhangban van a település rendezési tervével, érvényes rendezési terv hiányában az építésügyi hatóság nyilatkozata a beruházásnak az illeszkedési szabályokkal való összhangjáról.

(11) Az Igazgatóságok az ellenőrzött pályázatokat a hiánypótlás beérkezésétől számított 8 munkanapon belül 2 példányban (egy eredeti és egy másolati példányban) továbbítják a belügyminiszter által kinevezett Szakértői Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) a BM Településfejlesztési Iroda címére (1903 Budapest, Pf. 314) .

(12) Bekövetkezett káreseményről a 4. számú melléklet kitöltésével, a Szakértői Bizottságnak azonnali tájékoztatást kell küldeni.

(13) Évközi sürgős beavatkozást igénylő esetekben az Igazgatósághoz küldendő támogatási kérelemként elegendő a káresemény leírása, a kitöltött 1. számú melléklet (pincék esetében 2. számú melléklet is), helyszínrajz, tulajdoni lap, veszélyelhárítási terv és munkáinak költségei. A kérelmeket az Igazgatóság az esetleges hiánypótlást követő 8 napon belül továbbítja a Bizottsághoz.

2. §

A pályázat döntési rendszere

(1) A támogatásról a belügyminiszter határoz a Bizottság vizsgálata és javaslata figyelembevételével.

(2) A belügyminiszter a pályázottnál kisebb támogatás megítéléséről is dönthet. Az önkormányzat ennek ismeretében, arányosan módosíthatja önrészvállalását, melyről az önkormányzat tájékoztatja az Igazgatóságot és a Bizottságot.

(3) Az éves programok támogatásáról a Bizottság helyszíni szemléket követően, az 5. számú mellékletben meghatározott veszélyességi kategóriák alapján - a Bizottság által besorolva - április 1-jét, illetve szeptember 1-jét követő 60 napon belül az 1. § (13) bekezdésben foglalt sürgősségi esetekben 15 napon belül tesz javaslatot a belügyminiszter részére.

(4) A pályázatok elbírálásánál először azon önkormányzatok igényeit kell elbírálni, ahol a lakosság 2004. január 1-jén a 3000 főt nem haladta meg. Kivételt képeznek azon önkormányzatok, amelyek a 2004. évben elnyert támogatásról úgy mondtak le, hogy azt még más önkormányzat igénybe vehette. Az ennél nagyobb települések igényeit a fennmaradó összeg terhére lehet kielégíteni.

(5) A természetes partfalak és földcsuszamlások okozta életveszély elhárítása esetében, a létesítmények fontosságát is figyelembe véve, előnyben kell részesíteni az önkormányzati, állami, egyházi tulajdonú (utóbbi esetben műemléki) belterületi közterületen lévő ingatlanok védelmét. Magántulajdonú ingatlanok védelmének támogatása csak az önkormányzati, állami vagy egyházi tulajdonú belterületi ingatlanokkal kapcsolatos pályázati igények kielégítése után fennmaradó összegből támogatható.

(6) A pályázatok elbírálásánál - azonos szintű veszélyeztetettség esetén - előnyben részesülnek azon települések pályázatai, amelyek szerepelnek a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet mellékletében.

(7) A megítélt támogatás mértékéről, az esetleges elutasításról, a belügyminiszter a Belügyminisztérium honlapján (www.bm.hu), valamint az Önkormányzatok Közlönyében és a Belügyi Közlönyben tájékoztatja a pályázókat.

(8) Nem nyújtható támogatás, ha a káreseményt gondatlan veszélyeztetés idézte elő.

(9) Az önkormányzat köteles biztosítani a Bizottság számára a pályázott, veszélyelhárítást igénylő helyszínek szemléjét.

(10) Az előírt feltételeknek nem megfelelő pályázatokat a Bizottság érdemben nem bírálja el.

(11) A támogatási keret meghatározott része az évközi, sürgős beavatkozást igénylő károk felszámolására kerül felhasználásra. E támogatási rendszerben beavatkozást igénylő helyzetnek csak az 5. számú melléklet 1. veszélyességi kategóriájába tartozó esetek minősülnek.

(12) A belügyminiszter sürgős beavatkozást és különös méltánylást igénylő, kellően alátámasztott esetekben a szükséges önrész mértékét - egyedi elbírálás alapján -mérsékelheti.

(13) Támogatás a veszélyelhárítás követelményeinek megfelelő, leginkább költségtakarékos megoldáshoz nyújtható. Amennyiben az önkormányzat más megoldást választ, támogatás csak úgy adható, ha a leginkább költségtakarékos és a választott módozat közti különbséget teljes egészében az önkormányzat (magántulajdonos) finanszírozza.

3. §

A támogatásfolyósítása

(1) A támogatás visszatérítési kötelezettség nélküli juttatás.

(2) A támogatást - tekintettel annak veszélyelhárítási, illetve kármentesítési jellegére - az önkormányzatok utólagos elszámolásra kapják meg.

(3) A támogatás folyósítását a Bizottság elnöke a miniszteri döntést követően azonnal kezdeményezi.

4. §

A támogatás felhasználásának szabályai

(1) Veszélyelhárítási támogatásban részesülő önkormányzat köteles megfelelő képesítéssel és a munkavégzés ellenőrzéséhez megállapított jogosultsággal rendelkező - műszaki ellenőri nyilvántartásban szereplő - műszaki ellenőrt alkalmazni. Pinceveszély-elhárítási munkákat csak bányakapitánysági igazolással rendelkező kivitelező végezhet.

(2) A pályázathoz csatolt építési és egyéb hatósági engedélyben foglalt műszaki megoldástól eltérni csak a Bizottság előzetes hozzájárulása és a megfelelő engedély(ek) módosítása esetén szabad.

(3) Ha az önkormányzat a támogatást részben vagy egészben jogtalanul vette igénybe, vagy nem a pályázatban megjelölt célra használta fel, akkor a jogtalanul igénybe vett támogatást köteles az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §-a szerinti kamattal megnövelve a központi költségvetés javára visszafizetni.

5. §

A támogatás elszámolásának szabályai

(1) A támogatásban részesült önkormányzat a támogatás és az önrész rendeltetésszerű felhasználásáról szóló elszámolását a munkák befejezését követő 30 napon belül, illetve a támogatásról szóló értesítésben előírt határidőre az Igazgatósághoz köteles megküldeni. Az elszámolási határidőtől eltérést a Bizottság adhat. Erre vonatkozó kérelmet - rendkívül indokolt esetben - a határidőt megelőző 15. napig a Bizottsághoz kell benyújtani. A döntésről a Bizottság az Igazgatóságot is tájékoztatja.

(2) Amennyiben az önkormányzat az előírt határidőre teljeskörűen nem számol el a támogatással és az önrésszel, a teljes támogatás és a 4. § (3) bekezdése szerinti kamatai visszafizetését a Bizottság kezdeményezi.

(3) A 4. § (1) bekezdésben foglaltak be nem tartása, valamint a 4. § (3) és 5. § (2) bekezdésben rögzített esetek a pályázati rendszerből egy évre való kizárást vonnak maguk után.

(4) Az Igazgatóság az alakilag és számszakilag felülvizsgált és hiánypótolt elszámolásokat 15 napon belül küldi meg a Bizottságnak.

(5) Az elszámolásokhoz csatolni kell

a) a ténylegesen elvégzett feladatokat és pénzügyi teljesítéseket tartalmazó adatlap és mellékletei, polgármesteri (jegyzői) aláírással,

b) a felelős műszaki ellenőr által záradékolt, tételes vállalkozói számlák másolatait,

c) a számlák kiegyenlítését bizonyító pénzintézeti számlakivonatok másolatait,

d) a tulajdonosi hozzájárulások befizetését igazoló bizonylatok másolatait (ha voltak),

e) a közbeszerzési eljárás megtörténtének igazolását, illetve, hogy mely okból volt az elhagyható,

f) a természetben teljesített munkák

fa) munkabér elszámolásainak másolatait,

fb) a felhasznált szállítások mennyiségéről (km, m3), értékéről jegyzői aláírással hitelesített igazolást,

fc) a felhasznált anyagok mennyiségéről, értékéről jegyzői aláírással hitelesített igazolást,

fd) az elvégzett munkák összefoglaló főösszesítőjét jegyzői és műszaki ellenőri aláírással hitelesítve,

g) pincerendszerek veszélyelhárítása esetén a bányakapitányság igazolásának másolati példányát arról, hogy a kivitelező felelős műszaki vezetője szerepel a föld alatti munkavégzésre jogosult felelős műszaki vezetői névjegyzékben.

(6) A tervezői és kivitelezői számlák másolatait jegyzékbe kell foglalni. Ugyanez vonatkozik a pénzintézeti teljesítések másolataira is, a kölcsönös hivatkozásokkal együtt.

(7) Ha a tervezői és kivitelezői munkák ellenőrzését külső szakértő látja el, úgy azok számláit a jegyzőnek kell ellenőriznie és igazolnia.

(8) A vállalkozói (tervezői, kivitelezői) számláknak tételesen kell az egy-egy feladat mennyiségeit, egységárait és értéküket tartalmazni. A vállalkozói számlákból ki kell tűnnie, hogy - ha többféle feladat volt - egy-egy pincére, partfalra, földcsuszamlásra vagy kapcsolódó munkákra milyen ráfordítás történt.

(9) A pince megerősítési munkáknál az elszámolásokból egyértelműen kiolvashatónak kell lennie, hogy mely köztulajdont érintő hatástalanítási feladat érdekében vált szükségessé. Ha volt magántulajdonosi hozzájárulás, azt is fel kell tüntetni, hogy az melyik pincénél, partfalnál, földcsuszamlásnál milyen helyrajzi számú ingatlannál használták fel.

6. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

Dr. Lamperth Mónika s. k.,

belügyminiszter

1. számú melléklet a 9/2005. (III. 11.) BM rendelethez

Adatlap

a pince-, partfal és földcsuszamlásveszély-elhárítási támogatáshoz, valamint az elszámoláshoz

Általános adatok

A pincék műszaki jellemzői

A természetes partfal műszaki adatai

A földcsuszamlás jellemzői

A veszélyeztetett terület jellemzése

Korábban történt felszínmozgások

A 2000. január 1. után történt felszínmozgásokról lásd a 3. számú mellékletet.

Partfal esetében a tervezési szakaszon korábban történt-e beavatkozás? Igen-nem. 1997. 01. 01. után állami támogatásból megvalósult megtámasztó szerkezet(ek) esetében lásd a 2. számú mellékletet.

Megvalósítás

Pince munkák (a részletes adatokat a 2. számú mellékletben kell feltüntetni)

Támfalépítési, illetve rézsűkialakítási munkák[2]

Speciális víztelenítési eljárások

Közművek és egyéb járulékos munkák

2. számú melléklet a 9/2005. (III. 11.) BM rendelethez

Tételes adatok

pinceveszély-elhárítási támogatáshoz

Pince megszüntetési, illetve megerősítési munkák

Pincékhez közvetlenül kapcsolódó támfal vagy más megtámasztó szerkezet felújítási, korszerűsítési, építési munkák

A táblázatok több adat esetében szükség szerint bővíthetők.

3. számú melléklet a 9/2005. (III. 11.) BM rendelethez

A települési komplex munkaterv tartalma

1. Az egész településre kiterjedően be kell mutatni a pincekárosodások, partfalomlások és földcsuszamlások hatásaként meglévő és várható veszélyforrásokat.

2. Az ismert pincék, partfalak, földcsuszamlások felsorolása, az 5. számú melléklet szerinti veszélyességi kategóriákba sorolása.

3. A veszélyforrások ábrázolása átnézeti helyszínrajzon a szükséges méretarányban.

4. Az ismert veszélyforrások elhárításához szükséges költség becslése 2004. évi árszinten.

5. A helyszínrajzon alkalmazható jelkulcs, mely az alkalmazott térkép méretarányával összhangban van:

4. számú melléklet a 9/2005. (III. 11.) BM rendelethez

Tájékoztató adatlap közterületen felszínig hatoló pince felszakadás, partfal omlás vagy földcsuszamlás bejelentéséhez

Település neve:

A táblázatban a károsodás helye rovatba annak az épületnek (épületeknek tól-ig) a címét szükséges megadni, amelyikhez a felszínmozgás a legközelebb van, esetleg távolság adattal kiegészítve.

A károsodás 20 méteres körzetében, térszínileg azonos magasságban vagy magasabb helyzetben a káreseményt megelőzően történt víziközműtörés(ek) dátuma:

Az egyes károsodások jellemzése. Csak igenlő válasz esetén kell a megfelelő négyzetbe jelet (X), illetve partfal omlás esetén a partfal magasságát beírni.

Dátum:

Adatközlő:

5. számú melléklet a 9/2005. (III. 11.) BM rendelethez

Veszélyeztetettségi kategóriák[3]