2006. évi CXVI. törvény

az egészségbiztosítás hatósági felügyeletéről[1]

A törvény hatálya

1. §[2]

Az Egészségbiztosítási Felügyelet jogállása

2. § (1) Az egészségbiztosítás hatósági felügyeletét a kormányhivatalként működő Egészségbiztosítási Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) látja el.

(2) A Felügyelet székhelye: Budapest.

(3)[3] A Felügyelet élén - egyszemélyi vezetőként - elnök áll, akit a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára a miniszterelnök hatéves időtartamra nevez ki és ment fel.

(4)[4] A Felügyelet elnökhelyettesét a Felügyelet elnökének javaslatára a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló miniszter hatéves időtartamra nevezi ki és menti fel.

(5)[5] Az elnök és az elnökhelyettes megbízatása és közszolgálati jogviszonya megszűnik:

a) a megbízatási idő leteltével,

b) lemondással,

c) felmentéssel,

d) összeférhetetlenség megállapításával,

e) halálával.

(6)[6] Felmentéssel

a) szüntethető meg a megbízatás, ha az elnök, illetve az elnökhelyettes neki fel nem róható okból kilencven napon túl nem képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak;

b) szűnik meg a megbízatás, ha az elnök, illetve az elnökhelyettes neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős bírósági ítélet megállapítása szerint bűncselekményt követett el.

(7)[7] Ha az elnök vagy az elnökhelyettes az összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, az elnök esetében a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára a miniszterelnök, az elnökhelyettes esetében az elnök javaslatára a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló miniszter a javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül dönt az összeférhetetlenség megállapításáról. Ha az összeférhetetlenségi eljárás ideje alatt az elnök vagy az elnökhelyettes a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszünteti, az összeférhetetlenség megállapítását mellőzni kell.

3. §[8]

3/A. §[9]

4. § (1) A Felügyelet elnökének feladatai különösen:

a) képviseli a Felügyeletet,

b) vezeti a Felügyelet hivatali szervezetét,

c) a Felügyelet költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utal,

d) meghatározza a Felügyelet szakmai munkájának irányát,

e) jóváhagyja a Felügyelet felügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos stratégiáját, valamint az ellenőrzési tervét, elfogadja az ellenőrzési módszertant.

(2) A Felügyelet elnöke félévente, a félévet követő hónap 15. napjáig írásban tájékoztatja a Felügyelet felett felügyeletet gyakorló minisztert a Felügyelet tevékenységéről és az általánosítható felügyeleti tapasztalatairól. A miniszter szükség esetén kiegészítő tájékoztatást kérhet.

5. § (1) A Felügyelet keretében nem létesíthető közszolgálati jogviszony, ha a köztisztviselő ezáltal a Felügyelettel közszolgálati jogviszonyban álló hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne.

(2) A Felügyelet köztisztviselője az öröklés kivételével nem szerezhet tulajdont az 1. § (2) bekezdése szerinti szervezetben.

(3) A Felügyelet köztisztviselője az 1. § (2) bekezdése szerinti szervezetben tulajdonosi részesedéssel nem rendelkezhet, kinevezésekor nyilatkozik a munkáltatói jogkör gyakorlójának az 1. § (2) bekezdése szerinti szervezetben fennálló tulajdoni részesedéséről, továbbá a tulajdonában lévő minden olyan befektetési eszközről, amelyet kinevezése után nem szerezhet.

(4) A Felügyelet köztisztviselője a kinevezése előtt, illetőleg öröklés útján szerzett, a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadát a kinevezéstől, illetve a szerzéstől számított hat hónapon belül köteles elidegeníteni.

(5) A Felügyelet köztisztviselője a munkáltatói jogkör gyakorlójának haladéktalanul bejelenti, ha a kinevezését követően a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a (3) bekezdésben meghatározott tulajdoni hányadot szerzett.

(6) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítéséig, illetve az (5) bekezdésben meghatározott esetben a Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely az érintett szervezetre vonatkozik.

(7) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni biztosító egyesületben fennálló tagsági viszonyáról. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében és meghozatalában, amely arra az e törvény hatálya alá tartozó szervezetre vonatkozik, amelyben tagsági viszonya van.

(8) A Felügyelet köztisztviselője kinevezésekor írásban köteles nyilatkozni arról, hogy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója az 1. § (2) bekezdése szerinti szervezetben vezető tisztségviselői jogviszonyban, munkaviszonyban, köztisztviselői jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; a kinevezést követően keletkezett ilyen jogviszonyt köteles haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A Felügyelet köztisztviselője nem vehet részt olyan döntés előkészítésében vagy meghozatalában, amely arra az 1. § (2) bekezdése szerinti szervezetre vonatkozik, amelynél a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a felsoroltak szerinti jogviszonnyal rendelkezik.

(9) E § alkalmazásában közeli hozzátartozón a Ptk. 685. §-ának b) pontjában ilyenként meghatározott személyt és az élettársat kell érteni.

(10)[10] A Felügyelet elnöke és az elnökhelyettes pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében nyilvános közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, nem lehet országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő, polgármester, főpolgármester, állami vezető.

(11)[11] A Felügyelet elnöke és az elnökhelyettes nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja.

A Felügyelet feladat- és hatásköre

6. §[12]

Az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők védelmével és az egészségügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos feladatok

7. §[13]

8. §[14]

9. §[15]

10. §[16]

11. §[17]

12. §[18]

Az egészségbiztosítók ellenőrzése

13. §[19]

13/A. §[20]

Az egészségbiztosítási szolgáltatások kapacitásának biztosításával kapcsolatos feladatok

14. §[21]

Az Egészségbiztosítási Alappal és a központi költségvetéssel kapcsolatos feladatok

15. §[22]

16. §[23]

A gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátással kapcsolatos feladatok

17. §[24]

Egyéb hatósági feladatok

18. §[25]

19. §[26]

A Felügyelet gazdálkodása

20. §[27]

Záró rendelkezések

21. §[28]

22. §[29]

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke