123/2006. (V. 19.) Korm. rendelet

a közoktatási intézmény tag részvételével működő iskolaszövetkezetekről

A Kormány a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szt.) 107. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

(Az Szt. 1. §-ához)

A rendelet hatálya kiterjed

a) fenntartótól függetlenül a gimnáziumra, szakközépiskolára, szakiskolára, alapfokú művészetoktatási intézményre (a továbbiakban együtt: iskola), a diákotthonra és kollégiumra (a továbbiakban a diákotthon és kollégium együtt: kollégium; a kollégium és az iskola együtt: közoktatási intézmény),

b) a közoktatási intézmény fenntartójára,

c) a közoktatási intézmény tanulóira és a tanulók törvényes képviselőire,

d) a közoktatási intézményben foglalkoztatottakra,

e) a közoktatási intézmény tag részvételével működő iskolaszövetkezetre (a továbbiakban: iskolaszövetkezet) és a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyekre.

2. §

(Az Szt. 8. §-ához)

(1) Az iskolaszövetkezet tevékenységének és döntésének összhangban kell állnia az oktatási intézmény pedagógiai célkitűzéseivel, nem veszélyeztetheti annak működését, a közoktatási intézményben folytatott tanulmányokat.

(2) Az iskolaszövetkezet hozzájárulhat a közoktatási intézmény nevelő és oktató munkájához szükséges feltételek javításához.

(3) Az iskolaszövetkezet hozzájárulhat a tagjai tanulmányainak folytatásához szükséges feltételek megteremtéséhez.

(4) Ha az iskolaszövetkezet szakiskolában vagy szakközépiskolában jön létre, a gyakorlati képzés feladatait részben vagy egészben az iskolaszövetkezet is elláthatja, feltéve, hogy rendelkezik a gyakorlati képzés megszervezéséhez szükséges feltételekkel.

3. §

(Az Szt. 10-14. §-ához)

(1) Az iskolaszövetkezet alapítója és tagja az lehet, aki az adott közoktatási intézménnyel tanulói vagy kollégiumi tagsági jogviszonyban áll, illetve az adott közoktatási intézménnyel munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) létesített, továbbá az, akinek a gyermeke - beleértve az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket - az adott közoktatási intézménnyel tanulói, kollégiumi tagsági jogviszonyban áll.

(2) Az iskolaszövetkezet létrejöttéhez az szükséges, hogy alapításában és működésében a közoktatási intézmény részt vegyen.

(3) Több közoktatási intézményben tanulók egy közös iskolaszövetkezetet is létrehozhatnak, ha valamennyi közoktatási intézmény részt vesz az iskolaszövetkezet alapításában. Ha az iskolaszövetkezetet több közoktatási intézmény részvételével hozzák létre, az iskolaszövetkezet működésével kapcsolatos, a közoktatási intézményt, annak vezetőjét vagy érdek-képviseleti szervezetét megillető jogosítványokat közösen gyakorolhatják az érdekeltek által kialakított eljárási rendben meghatározottak szerint.

(4) A közoktatási intézmény akkor lehet az iskolaszövetkezet tagja, ha erre az alapító okirata felhatalmazza.

4. §

(1) Az iskolaszövetkezet alakuló közgyűlésére meg kell hívni a korlátozottan cselekvőképes kiskorú tag törvényes képviselőjét.

(2) Korlátozottan cselekvőképes kiskorú tag jognyilatkozatának érvényességéhez - a tagsági viszony létrejötte, a tag és az iskolaszövetkezet gazdasági együttműködése, a tagsági megállapodás megkötése, a tag személyes közreműködése, a tag vagyoni hozzájárulása kérdéseiben - a törvényes képviselője beleegyezésére vagy utólagos jóváhagyására van szükség.

(3) A közoktatási intézmény vezetője az iskolaszövetkezet alapszabályának jóváhagyását abban az esetben tagadhatja meg, ha az jogszabályba ütközik, vagy ellentétes a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában, illetve más belső szabályzatában foglaltakkal, továbbá, ha az iskolaszövetkezet tevékenysége veszélyezteti a közoktatási intézmény működését, feltéve, hogy e körülményre - az okok és a kért változtatás megjelölésével -a közgyűlés figyelmét felhívta, és azok megszüntetésére legalább harmincnapos határidőt biztosított, azonban a felhívása eredménytelen maradt.

5. §

(1) Az iskolaszövetkezet alapszabálya megengedheti a tagsági jogviszony létesítését azoknak is, akik nem az adott közoktatási intézménnyel állnak tanulói vagy kollégiumi tagsági jogviszonyban. E kérdés szabályozásához be kell szerezni a közoktatási intézmény fenntartójának egyetértését.

(2) Ha a szövetkezetet tanulók hozták létre és a közoktatási intézmény a szövetkezet megalakulása után kéri felvételét, a közoktatási intézmény tagsági jogviszonyának létrejöttével a szövetkezet iskolaszövetkezetté alakulhat át.

(3) Az iskolaszövetkezet székhelye a közoktatási intézmény, több közoktatási intézmény részvételével működő iskolaszövetkezet esetén az alapszabályban megjelölt közoktatási intézmény.

6. §

(Az Szt. 20-27. §-ához)

(1) A közgyűlésre meg kell hívni a korlátozottan cselekvőképes tag törvényes képviselőjét. A törvényes képviselő távolmaradása a közgyűlés határozatképességét nem érinti.

(2) Korlátozottan cselekvőképes tag jognyilatkozatának érvényességéhez be kell szerezni törvényes képviselőjének beleegyezését vagy utólagos jóváhagyását a következő esetekben:

a) az alapszabály megállapítása, módosítása a 4. § (2) bekezdésében meghatározott körben,

b) az igazgatóság tagjai és az igazgatóság elnöke (ügyvezető elnöke), a felügyelő bizottság tagjai, könyvvizsgáló választása, visszahívása, díjazásának megállapítása,

c) az iskolaszövetkezet vagyonának, illetőleg meghatározott részének fel nem osztható vagyonná történő minősítése,

d) az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés,

e) a pótbefizetés elrendelése,

f) az iskolaszövetkezet vezető tisztségviselője elleni kártérítési per megindítása,

g) az iskolaszövetkezet más iskolaszövetkezettel történő összeolvadásának, illetőleg beolvadásának, valamint az iskolaszövetkezet gazdasági társasággá történő átalakulásának, szétválásának és az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnésnek az elhatározása,

h) a csődeljárás iránti kérelem benyújtása, valamint a csődegyezség jóváhagyása,

i) az iskolaszövetkezet felszámolásának kezdeményezése, valamint a felszámolási eljárás során kötött egyezség jóváhagyására vonatkozó döntés.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat akkor is alkalmazni kell, ha a tagok a közgyűlés összehívása nélkül, írásban szavaznak.

(4) Az iskolaszövetkezet közgyűlésén és az igazgatóság ülésén tanácskozási joggal részt vehet az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség), az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat és a fenntartó képviselője.

7. §

Az iskolaszövetkezet cselekvőképtelen kiskorú tagja nevében törvényes képviselője jár el, a tagsági viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat a törvényes képviselő teszi meg.

8. §

(Az Szt. 56. §-ához)

(1)[1] Ha az iskolaszövetkezet tagja a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésére - ideértve a munkaviszony, illetve a polgári jogi jogviszony keretében történő munkavégzés esetét is - csak a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 34. és 35. §-ában, valamint a fiatal munkavállalók munkajogi védelmére vonatkozó rendelkezések figyelembevételével kerülhet sor.

(2) Ha az iskolaszövetkezet üzletszerű gazdasági tevékenységében személyes közreműködésre az Szt. 56. § (1) bekezdése szerint, munkaviszony, illetve polgári jogi jogviszony létrehozása nélkül kerül sor, az iskolaszövetkezet tizenhatodik életévét be nem töltött csak olyan tevékenységet láthat el:

a) amelyet a közoktatási intézmény pedagógiai programja alapján a tanítási órák keretében is ellát, illetve

b) amely kapcsolódik a közoktatási intézmény létesítményeinek rendeltetésszerű működésével összefüggő, a tanulói jogviszonyból származó kötelezettségeinek teljesítéséhez.

(3) A (2) bekezdésben szereplő tevékenységet az iskolaszövetkezet alapszabályában - az iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) előzetes egyetértésével - kell meghatározni.

(4) Ha a gyakorlati képzést az iskolaszövetkezet keretében szervezik meg, a tag és az iskolaszövetkezet gazdasági együttműködése keretében - az alapszabályban - meg kell határozni a gyakorlati képzés során előállított termékek értékesítésével és az ebből származó nyereség szétosztásával kapcsolatos kérdéseket.

(5) Ha az iskolaszövetkezet keretében szervezik meg a gyakorlati képzést az iskolaszövetkezet tagjaival - a szakképzésről szóló törvény rendelkezései szerint - tanulószerződést is köthet.

9. §

(Az Szt. 61-64. §-ához)

(1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel, az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony is megszűnik a tanulói vagy a kollégiumi tagsági jogviszony megszűnésével.

(2) Ha az alapszabály megengedi, a tanulói vagy kollégiumi jogviszony megszűnése után is fenntartható az iskolaszövetkezeti tagsági jogviszony, amennyiben az iskolaszövetkezet tagja felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait, és ehhez az iskolaszövetkezet - a taggal kötött külön megállapodás keretében - segítséget nyújt.

(3) Megszűnik a szülő tagsági jogviszonya gyermeke tanulói vagy kollégiumi tagsági jogviszonyának megszűnésével.

(4) Ha a tagsági jogviszony alapja a foglalkoztatási jogviszony, megszűnik annak a tagsági jogviszonya, akinek az adott közoktatási intézményben megszűnik a foglalkoztatási jogviszonya.

10. §

Ez a rendelet 2006. július 1. napján lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépés napján már működő, bejegyzett iskolaszövetkezetek 2007. június 30. napjáig kötelesek alapszabályukat e rendeletnek megfelelően módosítani.

Budapest, 2006. május 16.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök