Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

14/2006. (XII. 13.) OKM rendelet

az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet módosításáról

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Rektori Konferencia egyetértésével a következőket rendelem el:

1. §

(1) Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. számú melléklet "I. Agrár képzési terület, 13. Mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak" 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180+30 kredit."

(2) A Rendelet 2. számú melléklet "VIII. Műszaki képzési terület, 14. Had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak" 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges."

(3) A Rendelet 2. számú melléklete kiegészül e rendelet 1. számú mellékletével.

2. §

(1) A Rendelet 3. számú melléklet "III. Műszaki képzési terület" része kiegészül e rendelet 2. számú mellékletével.

(2) A Rendelet 3. számú melléklete kiegészül e rendelet 3. számú mellékletében meghatározott IV-VIII. fejezetekkel.

3. §

(1) A Rendelet 4. számú melléklet 4.1. és 4.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4.1. A ciklusokra bontott, -osztott képzés alapképzési szakjaira épülő tanári szakon:

a) a két tanári szakképzettség párhuzamos megszerzésekor: 5 félév, 150 kredit;

b) a szakmai és művészeti tanári szakképzettségek területén a csak egy szakképzettség megszerzésére irányuló képzés esetén: 4 félév, 120 kredit.

4.2. Mesterfokozatot adó szakon nem tanári szakképzettség megszerzését követően vagy valamely mesterszakkal párhuzamosan felvett tanári szakon:

a) egy tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés esetén: 3 félév, 90 kredit;

b) a művészeti képzési területen - a szakterületi követelményeknek a művészeti mesterszakon történt teljesítése esetén - 2 félév, 60 kredit."

(2) A Rendelet 4. számú melléklet 6.2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6.2.1. Az e rendelet 4. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a tanári felkészítést megalapozó, pályaorientációt segítő ismeretek követelményeinek teljesítése, amelynek kreditértéke 10 kredit, valamint az egyes tanári szakképzettségek választásához e rendelet 7. § (3) bekezdése szerint előírt feltételek."

4. §

E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Hiller István s. k.,

oktatási és kulturális miniszter

1. számú melléklet a 14/2006. (XII. 13) OKM rendelethez

" 2. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez

XIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET

1. ALKOTÓMŰVÉSZET ÉS MUZIKOLÓGIA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: alkotóművészet és muzikológia

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szákképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

- szakképzettség:

a) zeneszerző

b) jazz-zeneszerző

c) muzikológus

d) zeneteoretikus

e) zenei asszisztens

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

a) BA in Composition

b) BA in Jazz Composition

c) BA in Musicology

d) BA in Music Theory

e) Music Assistant

- választható szakirányok: zeneszerzés, muzikológia, zeneelmélet, zeneismeret.

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: zeneművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kre-ditek száma: 180kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit

6.2. A szakirányokhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 65 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 6 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 65 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik zeneszerzői vagy elméleti tudományos teljesítményükkel a magyar és az európai zenekultúrát gyarapítani és terjeszteni tudják. Megszerzett gyakorlati és elméleti tudásuk birtokában kiművelt ízléssel gyarapítják a zenei alkotások és a zenéről szóló tudás repertóriumát. A zenei élet intézményeiben hasznos segítő szerepet tudnak vállalni, és aktívan részt venni a zenei köztudat formálásában. Kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

- a professzionális zenész szakmai tudásához szükséges általános elméleti és történeti zenei anyag,

- a zenei szerkezet mélyebb megértését szolgáló átfogó zeneelméleti, ellenponttani, zenetörténeti, elemző stúdiumok,

- egyszerűbb zeneszerzési, elméleti feladatok megoldásához (pl. hangszerelés, continuo-játék, tudományos adatgyűjtés, irodalomfeldolgozás, műelemzés) szükséges ismeretanyag,

- zeneirodalmi ismeretek;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

- zeneművek önálló értékelésére,

- saját környezetükben egyszerűbb zeneszerzési, harmonizálási, hangszerelési vagy elméleti feladatok megoldására,

- asszisztensként történő közreműködésre,

- zenei együttesekben, kortárs-zenei formációkban, zenekarokban és énekkarokban, valamint a művelődés intézményeiben a zene értelmezésére és közvetítésére,

- a zene ismeretét és szeretetét szóban, írásban, hangszeren, énekkel terjeszteni,

- zenei együtteseket, művelődési intézményeket a szakirányuknak megfelelő művészi szolgálattal alkotó módon segíteni és alsóbb fokon irányítani,

- a zenei élet intézményeiben hasznos segítő szerepet vállalni,

- a zenei köztudat formálásában részt venni;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- zeneművészeti alkotás megértésének képessége,

- jól megalapozott és kifejlesztett hallás és formálókészség,

- kiművelt zenei ízlés,

- a saját tevékenységük megítélésének képessége,

- az értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartás,

- minőség- és felelősségtudat,

- jó együttműködő és kommunikációs képességek.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök);

- Alapozó ismeretek: 20-30 kredit

filozófia, esztétika, etika, művelődési és művészettörténeti ismeretek, általános és magyar zenetörténet, népzene, műismeret (hangverseny tapasztalat), akusztika;

- Szakmai törzsanyag: 115-153 kredit

a) általános szakterületi ismeretek: 40-60 kredit zeneelmélet, szolfézs, ellenponttan, zongora, partitúra olvasás-transzponálás, kamarazene/kamaraének, kortárszenei gyakorlat,- zenekar-/kórusszolgálat;

b) differenciált szakterületi ismeretek: 65-70 kredit zeneszerzés szakirány: zeneszerzői technikák, stílusgyakorlatok, ellenponttan, mübírálat, hangszerelés, prozódia, harmonizálás, betanítás, kortárs stílus- és repertoárismeret, előadói gyakorlat, elektronikus zeneszerzési technikák, muzikológia szakirány: általános és magyar zenetörténet, historiográfia, zenei filológia, zenei szociológia, kutatási technika, bibliográfia,

zeneelmélet szakirány: magasabb szintű összhangzatta-ni, formatani, ellenponttani ismeretek, stílustanulmányok, zeneelmélet, -történet, kottaolvasási készség, continuo-játék,

zeneismeret szakirány: összhangzattani, formatani, ellenponttani, zenetörténeti és népzenei ismeretek, stílustanulmányok, magas szintű kottaolvasási és hallási fejlesztés, hangképzés;

c) egyéb, szabadon választható szakterületi ismeretek: 10-23 kredit.

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

9. Nyelvi követelmények: az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

2. ELŐADÓMŰVÉSZET ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: előadóművészet

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bache-lor; rövidítve: BA)

- szakképzettség:

- klasszikus zongora előadóművész

- klasszikus orgona előadóművész

- klasszikus csembaló előadóművész

- klasszikus harmonika előadóművész

- klasszikus hárfa előadóművész

- klasszikus gitár előadóművész

- klasszikus lant előadóművész

- klasszikus cimbalom előadóművész

- klasszikus hegedű előadóművész

- klasszikus mélyhegedű előadóművész

- klasszikus gordonka előadóművész

- klasszikus gordon előadóművész

- klasszikus furulya előadóművész

- klasszikus fuvola előadóművész

- klasszikus oboa előadóművész

- klasszikus klarinét előadóművész

- klasszikus szaxofon előadóművész

- klasszikus fagott előadóművész

- klasszikus kürt előadóművész

- klasszikus trombita előadóművész

- klasszikus harsona előadóművész

- klasszikus tuba előadóművész

- klasszikus ütőhangszeres előadóművész

- klasszikus ének előadóművész

- jazz-zongora előadóművész

- jazzgitár előadóművész

- jazzbasszusgitár előadóművész

- jazzbőgő előadóművész

- jazzszaxofon előadóművész

- jazztrombita előadóművész

- jazzharsona előadóművész

- jazzdob előadóművész

- jazzének előadóművész

- zenekar- és kórusvezető előadóművész

- egyházzene-orgona előadóművész

- egyházzene-kórusvezető előadóművész

- népi vonós (hegedű, brácsa, nagybőgő-cselló-ütő-gardon) előadóművész

- népi pengetős (citera-tambura-koboz-tekerő) előadóművész

- népi fúvós (furulya-duda, klarinét-tárogató) előadóművész

- népi cimbalom előadóművész

- népi ének előadóművész

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Piano)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Organ)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Harpsichord)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Accordion)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Harp)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Guitar)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Lute)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Cimbalom / Dulcimer)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Violin)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Viola)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Cello)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Double Bass)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Recorder)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Flute)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Oboe)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Clarinet)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Saxophone)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Bassoon)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Horn)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Trumpet)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Trombone)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Tuba)

- BA in Classical Instrumental Music Performance (Percussion)

- BA in Classical Singing

- BA in Jazz Instrumental Performance (Jazz Piano)

- BA in Jazz Instrumental Performance (Jazz Guitar)

- BA in Jazz Instrumental Performance (Jazz Bass Guitar)

- BA in Jazz Instrumental Performance (Jazz Double Bass)

- BA in Jazz Instrumental Performance (Jazz Saxophone)

- BA in Jazz Instrumental Performance (Jazz Trumpet)

- BA in Jazz Instrumental Performance (Jazz Trombone)

- BA in Jazz Instrumental Performance (Jazz Drums)

- BA in Jazz Singing

. - BA in Orchestral and Choral Conducting

- BA in Church Music Performance (Organ)

- BA in Church Music Performance (Choral Conducting)

- BA in Folk Music Performance on Bowed Strings [Violin-Viola/Double bass-Cello-Gardon (Percussion Cello) ]

- BA in Folk Music Performance on Plucked Strings [Zither-Tambura-Koboz (Historical Hungarian Lute) /Rotary Lute (Hurdy-gurdy) ]

- BA in Folk Music Performance on Wind Instruments [Furulya (Folk Flute)-Bagpipe / Clarinet-Tarogato (Hungarian Folk Clarinet) ]

- BA in Folk Music Performance on Cimbalom

- BA in Folk Song Performance

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: zeneművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kre-ditek száma: 180 kredit.

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit

6.2. A szakirányokhoz rendelendő kreditek minimális értéke: 110 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz (diplomakoncerthez) rendelhető kreditérték: 6 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 80 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik előadóművészi teljesítményükkel a magyar és az európai zenekultúrát gyarapítani és terjeszteni tudják. Megszerzett gyakorlati és elméleti ismereteik birtokában kiművelt zenei ízléssel, technikával, formálókészséggel művészi szolgálat ellátására képesek zene- és énekkarokban, kamarazenei együttesekben. A zenei élet intézményeiben aktív kulturális szerep betöltésére alkalmasak. A végzettek kidolgozott zenei készségekkel, kellő mélységű vokális és hangszeres, valamint megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

- a professzionális zenész szakmai tudásához szükséges alapvető elméleti és történeti zenei ismeretek,

- a szakiránynak megfelelő speciális előadóművészeti, elméleti ismeretek és repertoárismeret,

- a zenei előadóegyüttesek műfaji sajátosságainak, működésük és működtetésük tartalmi, formai kereteinek, valamint társadalmi-művelődési adottságainak ismerete,

- a kamarazenei, zenekari, illetve énekkari kultúra ismeretanyaga és repertoárja,

- a képzés folytatásához szükséges zenei készségek és kellő mélységű elméleti ismeretek;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

- az alapszakon elsajátított ismeretek birtokában zenekarokban, kamaraegyüttesekben, énekkarokban szólamaikat tisztán, formáitan, a stílus és a zeneszerző gondolkodásmódjának megfelelően megszólaltatni,

- a hangversenyéletben kamarazenészként vagy zenekari muzsikusként részt venni,

- saját környezetükben szólistaként, kísérőként, szólamvezetőként tevékenykedni,

- a zeneművészeti alkotásokat megérteni és azokat szakirányuknak megfelelően interpretálni,

- a zeneismeretüket és -szeretetüket hangszeren, énekkel, szóban és írásban terjeszteni,

- zenei szervezési, szerkesztési feladatokat megoldani,

- zenei együtteseket, művelődési intézményeket a szakirányuknak megfelelő szolgálattal alkotó módon segíteni és alsóbb fokon irányítani,

- a zenei művek önálló értékelésére azok stiláris, kompozíciótechnikai, esztétikai kontextusában,

- zenei ismereteiket másokkal megosztani,

- a megszerzett tudás, képzelőerő, ízlés és technika birtokában részt venni csoportos zenei teljesítmények létrehozásában;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- jól megalapozott és kifejlesztett hallás és formálókészség,

- a zeneértés jól megalapozott gyakorlati és elméleti készsége,

- kiművelt zenei ízlés,

- kiművelt hangszeres/vokális technika, valamint alapvető stílusismeret,

- saját tevékenységük megítélésének képessége,

- az értékek feltárására és megtartására törekvő céltu-; datos magatartás,

- minőség- és felelősségtudat,

- jó együttműködő és kommunikációs képességek,

- különféle szakmai közösségek/együttesek tagjaként, illetve irányítójaként megnyilvánuló felelős magatartás,

- nyilvános szereplés gyakorlatának megszerzése.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

- Alapozó ismeretek: 20-30 kredit

filozófia, esztétika, etika, művelődési és művészettörténeti ismeretek, általános és magyar zenetörténet műisme-ret (hangverseny tapasztalat), akusztika;

- Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 115-148 kredit

a) általános szakterületi ismeretek: 40-60 kredit zeneelmélet, szolfézs, zongora, kamarazene/kamaraének, kortárszenei gyakorlat, zenekar-/kórusszolgálat;

b) differenciált szakterületi ismeretek: 65-70 kredit

a hangszer / éneklés / vezénylés / egyházzenei tevékenység technikája, müvek produktív feldolgozása, repertoárismeret, hangversenygyakorlat, stílusismereti kurzusok, adott szakképzettség megszerzéséhez kapcsolódó szakmai ismeretek;

c) egyéb, szabadon választható szakterületi ismeretek: 10-18 kredit.

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

9. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

3. KOREOGRÁFUS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: koreográfus

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bache-lor; rövidítve: BA)

- szakképzettség: koreográfus

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Choreo-grapher

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: táncművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapjokozat megszerzéséhez összegyűltendő kre-ditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 20 "kredit

6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.3. A szakdolgozathoz (koreográfiához) rendelt kreditérték: 10 kredit

6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 76 kredit

6.5. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan koreográfusok képzése, akik képesek eredeti és személyes hangvételű táncművészeti alkotások megtervezésére és gyakorlati megvalósítására, alkotói elképzeléseik személyes megértetésére és elfogadtatására, valamint az előadóművészekkel való kreatív együttműködésre. Megszerzett technikai és elméleti ismereteik birtokában képesek a magyar táncművészeti kultúrában aktív szerep betöltésére az intézményekhez kötődő, illetve a független művészeti életben, valamint a magyar táncművészet értékeinek nemzetközi fórumokon történő repre-zentálására is. Szakmai felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

- professzionális táncművész szakmai tudásához szükséges alapvető táncművészeti ismeretanyag (elméleti, történeti, gyakorlati),

- a művészeti alkotások szerkezete és dramaturgiája,

- bölcseleti és képzőművészeti ismeretek,

- színházi ismeretek,

- színpadi ismeretek,

- az előadókkal és színrevivőkkel való kapcsolatalakításhoz és együttműködéshez szükséges alapvető pedagógiai, pszichológiai, menedzsment és jogi ismeretek;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

- önálló színpadi mű létrehozására, a koreográfia eszközeivel történő önkifejezésre,

- alkalmazott koreográfiái művek készítésére,

- a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére,

- a koreográfia filmre vagy televízióra történő alkalmazására,

- a táncművészeti rendezvények előkészítésében és lebonyolításában való együttműködésre,

- a táncművészet és a társművészetek ismeretének és szeretetének mások felé történő közvetítésére,

- egyszerűbb alkotások létrehozására, valamint a saját alkotások művészi elképzeléseinek mások felé történő közvetítésére,

- a táncművészeti alkotások megértésére, elemzésére, közvetítésére,

- táncművek önálló értékelésére;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- a személyes művészi adottságok kiművelése, valamint készség a folyamatos továbbfejlesztésre,

- önállóság,

- az értékek megismerésére, feltárására, megőrzésére és másokkal történő megismertetésére irányuló felelősségtudat,

- a saját tevékenység megítélésének képessége,

- az önművelés képessége és készsége,

- jó együttműködő és kommunikációs képességek.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

- Alapozó ismeretek: 20-40 kredit

művészetek története (művészettörténet, zenetörténet, tánctörténet) és elmélete;

- Szakmai törzsanyag

a) általános szakmai ismeretek: 40-80 kredit táncgyakorlatok-tánctechnikák, médiaismeretek, kommunikáció, informatika, mozgásbiológia,

b) differenciált szakmai ismeretek: 60-100 kredit

a koreográfia művészete és elmélete, zeneismeret, kreativitás, táncelemzés, színházi ismeretek és gyakorlat, pszichológiai ismeretek.

9. Szakmai gyakorlat:

Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot saját alkotásaik betanítása és bemutatása alkalmával teljesítik a hallgatók.

10. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből legalább középfokú C típusú, államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

4. TÁNCMŰVÉSZ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: táncművész

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bache-lor; rövidítve: BA)

- szakképzettség: táncművész (megjelölve a szakirányt)

- választható szakirányok: klasszikus balett, néptánc, moderntánc, kortárs tánc, színházi tánc

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Dancer (specialized in Classical Ballet, Folk Dance, Modern Dan-ce, Contemporary Dance, Theatre Dance)

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: táncművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kre-ditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz mini- malis kredítértéke: 20 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 100 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz (diplomakoncerthez) rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 90 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 14 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan táncművészek képzése, akik képesek személyes adottságaik kibontakoztatásával a táncművészet aktív művelésére, továbbá a régi és az új táncművészeti alkotások egyéni feldolgozásával azok interpretálására. Megszerzett technikai és elméleti ismereteik birtokában képesek a magyar táncművészeti kultúrában aktív szerep betöltésére intézményekhez kötődő, illetve a független művészeti életben. A végzettek alkalmasak a magyar táncművészet értékeinek nemzetközi fórumokon történő bemutatására is. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

- a professzionális táncművész szakmai tudásához szükséges alapvető táncművészeti ismeretanyag elméleti, történeti, gyakorlati vonatkozásai,

- stílusismeret,

- a klasszikus, valamint a választott szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelv terén szerzett magas fokú technikai képzettség,

- a szakiránynak megfelelő speciális elméleti, történeti és gyakorlati táncművészeti ismeretek,

- a szakiránynak megfelelő szakmai ismeretek a magyar, az európai és a nemzetközi táncművészeti élet, hagyományok, kortárs törekvések területén;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a választott szakiránynak megfelelően a koreográfus és a rendező elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű, elsősorban kártáncosi és kisebb szólószerepek önálló megformálására,

- a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére a választott szakiránynak megfelelően,

- tánckari tagként, magántáncosként vagy egyéb besorolással színházaknál és hivatásos együtteseknél művészi szolgálat teljesítésére,

- a táncművészeti alkotások megértésére és interpretációjára, táncművek önálló értékelésére;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- magas fokú technikai képzettség birtokában készség táncművek önálló elsajátítására,

- személyes táncos és művészi adottságok kibontakoztatása, valamint készség a folyamatos továbbfejlesztésre,

- az értékek megismerésére, feltárására, megőrzésére és másokkal történő megismertetésére irányuló felelősségtudat,

- saját tevékenység megítélésének képessége,

- önművelés képessége és készsége,

- jó együttműködő és kommunikációs képességek.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

- Alapozó ismeretek: 20-40) kredit

művészetek története (művészettörténet, zenetörténet, tánctörténet) és elmélete, művelődéstörténet;

- Szakmai törzsanyag

a) általános szakmai ismeretek: 20-40 kredit előadóművészi képességfejlesztés, mozgásbiológia;

b) differenciált szakmai ismeretek: 90-120 kredit klasszikus balett szakirányon: klasszikus balett, emelés,

szakirány szerinti repertoár és színházi gyakorlat, kiegészítő tánctechnikák (társastánc, moderntánc stb.), szakirány szerinti repertoárismeret és táncműelemzés,

néptánc szakirányon: néptánc (magyar és nemzetiségi), szakirány szerinti repertoár és színházi gyakorlat, kiegészítő tánctechnikák (balett, flamenco, modern társastánc stb.), népzene, néprajz, szakirány szerinti repertoárismeret és táncműelemzés,

moderntánc szakirányon: moderntánc, szakirány szerinti repertoár és színházi gyakorlat, kiegészítő tánctechnikák (balett, néptánc stb.), koreográfiái alapismeretek, improvizáció, szakirány szerinti repertoárismeret és táncműelemzés,

kortárstánc szakirányon: kortárstánc, moderntánc, balett, néptánc, kreativitás (repertoár, improvizáció, kompozíció), színháztechnika, táncelemzés, egyéb szakirányú gyakorlat és elmélet,

színházi tánc szakirányon: színházi tánc, szakirány szerinti repertoár és színházi gyakorlat, kiegészítő tánctechnikák (balett, társastánc, néptánc stb.), ének és zenés színpadi gyakorlat, szakirány szerinti repertoárismeret és tánc-műelemzés.

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke 10 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:

Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot a képző intézmény saját előadásain, valamint a professzionális színházak és együttesek produkcióiban közreműködve teljesítik a hallgatók.

10. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből legalább középfokú, C típusú, államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

5. TÁNCOS ÉS PRÓBA VEZETŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: táncos és próbavezető

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

- szakképzettség: táncos és próbavezető (megjelölve a szakirányt)

- választható szakirányok: klasszikus balett, néptánc, moderntánc, társastánc, kortárs tánc, divattánc, színházi tánc

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Dancer and Coach (specialized in Classical Ballet, Folk Dance, Modern Dance, Ballroom Dances, Contemporary Dance, Fashion Dance, Theatre Dance)

3. Képzési terület: művészet

4. Képzési ág: táncművészet

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kre-ditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 20 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: lOkredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: lOkredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 70 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 10 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan táncosok és próbavezetők képzése, akik képesek a magyar táncművészeti kultúrában aktív szerep betöltésére, és a magyar táncművészet értékeinek nemzetközi fórumokon történő reprezentálására is. Megszerzett technikai és elméleti ismereteik birtokában alkalmasak az intézményekhez kötődő, illetve a független művészeti életben való részvételre. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Pvl alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

- a professzionális táncos és próbavezető szakmai tudásához szükséges alapvető elméleti, történeti és gyakorlati táncművészeti ismeretek,

- a választott szakiránynak megfelelő táncművészeti formanyelv terén szerzett technikai ismeretek,

- a szakiránynak megfelelő elméleti, történeti, gyakorlati táncművészeti ismeretanyag,

- a magyar, az európai és a nemzetközi táncművészeti élet, hagyományok és kortárs törekvések ismerete a választott szakirány vonatkozásában,

- kommunikációs és pedagógiai alapismeretek;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

- saját egyéniségük gazdagításával a táncművészet régi és új alkotásainak interpretálására,

- kisebb csoportok munkájának irányítására, valamint együttműködésre koreográfusokkal, rendezőkkel és más szakemberekkel a művészi elképzelések gyakorlatba történő átültetése során,

- a táncművészeti alkotások megértésére és interpretációjára,

- kisebb együttesek irányítására, a próbafolyamatok vezetésére, a koreográfus-rendező elképzeléseinek közvetítésére,

- a koreográfus és a rendező elképzeléseihez, valamint az együttes szelleméhez igazodva különböző stílusú és jellegű táncművekben való közreműködésre,

- a művészeti és közművelődési élet alkotó módon történő segítésére a választott szakiránynak megfelelően,

- tánckari tagként színházaknál és hivatásos együtteseknél művészi szolgálat teljesítésére,

- próbavezetői feladatok elvégzésére, mások munkájának koordinálására,

- táncművészeti rendezvények előkészítésében és lebonyolításában való együttműködésre,

- a táncművészet és a társművészetek értékeinek mások számára történő közvetítésére;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- a személyes táncos és művészi adottságok kiművelése, valamint készség azok folyamatos továbbfejlesztésére,

- készség táncművek önálló elsajátítására,

- az értékek megismerésére, feltárására, megőrzésére és másokkal történő megismertetésére irányuló felelősségtudat,

- a saját tevékenység megítélésének képessége,

- az önművelés képessége és készsége,

- jó együttműködési és kommunikációs képességek.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

- Alapozó ismeretek: 20-50 kredit

művészetek története (művészettörténet, zenetörténet, tánctörténet) és elmélete, pszichológiai és pedagógiai alapismeretek, kommunikáció és médiaismeretek;

- Szakmai törzsanyag

a) általános szakmai ismeretek: 30-50 kredit mozgásbiológia, próbavezetési és koreográfiái ismeretek, hospitálás, színházismeret;

b) differenciált szakmai ismeretek: 50-90 kredit klasszikus balett szakirányon: klasszikus balett, pas de

deux, kiegészítő tánctechnikák (jazztánc, társastánc, moderntánc stb.), balettzene, szakirány szerinti próbavezetési és koreográfiái ismeretek (elmélet és gyakorlat),

néptánc szakirányon: néptánc (magyar és nemzetiségi), kiegészítő tánctechnikák (balett, flamenco, társastánc stb.), népzene, néprajz, táncjelírás, szakirány szerinti próbavezetési és koreográfiái ismeretek (elmélet és gyakorlat),

moderntánc szakirányon: moderntánc, kiegészítő tánctechnikák (balett, néptánc stb.), modern zenék, világítástechnika, szakirány szerinti próbavezetésí és koreográfiai ismeretek (elmélet és gyakorlat),

társastánc szakirányon: társastánc, történelmi társastánc, kiegészítő tánctechnikák (balett, tangó, divattáncok stb.), tánczene, pontozás és versenyszabályok, viselkedéskultúra, szakirány szerinti próbavezetési és koreográfiai ismeretek (elmélet és gyakorlat),

kortárstánc szakirányon: modern- és kortárstánc, kiegészítő tánctechnikák (balett, néptánc stb.), kreativitás, táncelemzés, szakmai gyakorlati ismeretek,

divattánc szakirányon: divattáncok, kiegészítő tánctechnikák (balett, jazztánc stb.), tánczene, pontozás és versenyszabályok, viselkedéskultúra, szakirány szerinti próbavezetési és koreográfiai ismeretek (elmélet és gyakorlat),

színházi tánc szakirányon: színházi tánc, kiegészítő tánctechnikák (balett, társastánc stb.), zenés színházi mesterség, hangképzés és ének, zenés színházi műfajok, színháztörténet, szakirány szerinti próbavezetési és koreográfiái ismeretek (elmélet és gyakorlat) .

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább l0 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:

Az alapfokozat megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlatot a képző intézmény saját előadásaiban, továbbá táncegyüttesek, színházak, iskolák, versenytáncklubok stb. produkcióiban, illetve azok előkészítésében teljesítik a hallgatók.

10. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből legalább középfokú C típusú, államilag elismert nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

XIV. MŰVÉSZETKÖZVETÍTÉS KÉPZÉSI TERÜLET

1. ELEKTRONIKUS ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: elektronikus ábrázolás

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: alapfokozat (bacealaureus, bache-lor; rövidítve: BA)

- szakképzettség: vizuális művészet-közvetítő elektronikus ábrázolás alapképzési szakon (megjelölve a szakirányt)

- választható szakirányok: webdesign, képanimátor, elektrográfia

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: BA in Digital Design

3. Képzési terület: müvészetközvetítés

4. Képzési ág: vizuális kultúra

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kre-ditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 50 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 47 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: l0 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 110 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az elektronikus ábrázolás területén megfelelő elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkeznek. Ismerik az elektronikus képalakítás gyakorlatát, a digitális képnyelv, a technikai kép, a tervezőgrafika, valamint a vizuális kommunikáció különböző területeit. Az alapszakon végzettek tájékozottak a Magyarország és az európai országok vizuális művészeti életét érintő sajátosságok és problémák tekintetében. A kulturális élet különböző színterein vállalt feladataik végrehajtása során képesek ismereteik alkotó szellemű alkalmazására. Megszerzett ismereteik birtokában kellő mélységű ismerettel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

- az elektronikus képfeldolgozás fő területei, műfajai és tendenciái,

- szakmai informatikai ismeretek,

- az elektronikus képalkotás kifejezőeszközei, hatáskeltő lehetőségei,

- a digitális, elektronikus eszközök technikai és kulturális vonatkozásai,

- vizuális kommunikációs ismeretek,

- művészettörténeti ismeretek,

- ábrázoló geometriai ismeretek,

- a digitális képnyelv ismeretanyaga,

- tervezőgrafikai ismeretek,

- tipográfiai ismeretek.

b) Az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a különböző technikai képfajtákkal kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatok (képelemzések, képek, képösszeállítások létrehozása) megoldására,

- a megszerzett; elektronikus ábrázolás szakismereteinek önálló, kreatív és rugalmas használatára,

- a rendelkezésre álló technikai eszközök értő és önálló használatára,

- szakmai műhely, szakkör, képességfejlesztő tanfolyamok vezetésére,

- sokoldalú inter- és multidiszciplináris tervezői, kivitelezői és irányító-szervezői feladatok elvégzésére,

- művészeti szintű végzettséggel rendelkező szakemberek (vizuális és környezetkultúra-tanár, multimédia művész) mellett referensi feladatok ellátására;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- kreativitás,

- rugalmasság,

- önállóság,

- jó együttműködő készség,

- vizuális érzékenység,

- jó rajzkészség,

- térlátás.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meg-határozó ismeretkörök):

- Alapozó ismeretek: 40-60 kredit

a) általános ismeretek: kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek, vizuális megismerés, a kulturális antropológia alapismeretei, jogi, minőségbiztosítási, vállalkozási, PR alapismeretek, informatikai alapozás, környezetvédelem, művelődéstörténeti, filozófiai ismeretek-10-20 kredit;

b) szakmai alapismeretek: rajzi alapképzés; kreatívvizuális gyakorlatok; művészettörténet, műelemzés; ábrázoló geometria alapozás; vizuális nyelvi eszköz- és anyagismereti alapozás - 30-40 kredit.

- Szakmai törzsanyag: 50-60 kredit

a) szakmai alapozó modul:

az elektronikus képalakítás gyakorlata; a digitális képnyelv alapjai; a tárgykultúra, a design, a környezetalakítás és téralakítás gyakorlata; vizuális kommunikáció, s ezen belül is a web-kommunikáció; az analóg és a digitális technikai kép (fotó, mozgókép), a médiumszervezés ismeretkörei; szakmai informatika, a tervezőgrafika alapismeretei; művészettörténet, médiatörténet; vizuális esztétika, műelemzés; a képzőművészeti marketing ismeretkörei; a tipográfiai tervezés területei, eszköztára, tipográfiai alapfogalmak; a betüformák és tervezői szokások, hagyományok alakulása; a XX. század és a jelenkor tipográfiai és tervezőgrafikai tendenciái, lehetőségei a számítógépes grafikai terezés és a sokszorosító eljárások változásának (fejlődésének) tükrében; mai alternatív vizuális kommunikációs törekvések, a betűtől független vizuális kommunikáció lehetőségei és megjelenési formái az elektronikus médiában; speciális kódok, egyéni kommunikációs stratégiák; design és tipográfia kapcsolata, kölcsönhatása az elektronikus tervezői gyakorlatban; a kereskedelem és az elektronikus vizuális kommunikációs tervezőművészet . kapcsolata;

b) differenciált szakmai ismeretek: 47-52 kredit

ba) az alapszak további szakterületi ismeretei

a webdesign, a képanimátor, az elektrográfia szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök;

bb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:

A képzés ideje alatt kéthetes művésztelepi gyakorlaton és egy hét időtartamban szakmai tanulmányúton szükséges részt venni.

10. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges egy élő idegen nyelvből.

2. KÉPI ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: képi ábrázolás

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

- szakképzettség: vizuális művészet-közvetítő képi ábrázolás alapképzési szakon (megjelölve a szakirányt)

- választható szakirányok: festészet, képgrafika, díszítő festő, építészeti síküveg

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: BA in 2D Art

3. Képzési terület: művészetközvetítés

4. Képzési ág: vizuális kultúra

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kre-ditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 50 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 47 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 110 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték:

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik átfogó elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek a tradicionális, valamint a kortárs képalakítás és képalkotás terén. A végzettek szemléletmódja biztos alapokat nyújt a vizuális világban való tájékozódáshoz, beleértve a képalakítás hétköznapi és művészeti megnyilvánulásait is. A végzettek alkalmasak a vizuális nyelvben rejlő kifejezé-si lehetőségek tanulmányozására, és azok autonóm módon történő felhasználásara. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

- kultúrtörténeti ismeretek,

- a klasszikus és a jelenkori képalakítási technikák ismerete,

- művészettörténeti ismeretek,

- színelméleti ismeretek,

- rajzolási és festési ismeretek,

- vizuális közlésformák ismerete,

- PR, vállalkozási és jogi ismeretek,

- a rajzolás-festés-mintázás fontosabb konvencióinak, az ábrázolás és kifejezés vizuális nyelvi eszközkészletének ismerete,

- a képi alkotás fiziológiai, pszichológiai ismeretanyaga;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a köznapi és művészeti vizuális látványok önálló vizsgálatára, elemzésére,

- a képi ábrázolás alkalmazott és autonóm műfajaiban és eljárásaiban az elemzési tapasztalatok, következtetések kreatív hasznosítására,

- a vizuális közlések kifejező nyelvi eszközkészletének adekvát felhasználására,

- szakmai műhely, szakkör, képességfejlesztő tanfolyamok vezetésére,

- ábrázolási szándékkal harmonizáló anyag-eszköztechnológia megválasztására,

- az emberi környezet vizuális és esztétikai szempontú elemzésének figyelembevételére,

- az ábrázolás és kifejezés vizuális nyelvi eszközkészletének alkotó szellemű ábrázolására,

- művészeti végzettséggel rendelkező szakemberek mellett referensi feladatok ellátására;

- képalakítási technikák alkotó módon történő felhasználására;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- vizuális ítéletalkotás,

- interpretáció képessége,

- kreativitás,

- vizuális memória és fantázia.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

- Alapozó ismeretek: 40-60 kredit

a) általános ismeretek: vizuális megismerés, kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek, a kulturális antropológia alapismeretei, jogi, minőségbiztosítási, vállalkozási, PR alapismeretek, környezetvédelem, művelődéstörténeti, filozófiai ismeretek - 10-20 kredit

b) szakmai alapismeretek: rajzi alapképzés; kreatív-vizuális gyakorlatok; művészettörténet, műelemzés; ábrázoló geometriai alapozás; vizuális nyelvi, eszköz- és anyagismereti alapozás - 30-40 kredit;

- Szakmai törzsanyag: 50-60 kredit

a) szakmai alapozó modul

művészettörténet, műtörténeti alapfogalmak, a különböző nagy művészettörténeti korok; műelemzési gyakorlat és bibliai, mitológiai, ikonográfiai ismeretek;

a környezetelemzés elméleti és gyakorlati alapjai; az emberi környezet vizuális, esztétikai megjelenése, elemzése; tárgy- és környezetkultúra, vizuális kommunikáció (vizuális közlésformák vizuális médiumok, általános betűismeret és tipográfia), építészeti elemzés, népművészeti, kiállítás-rendezői tanulmányok;

társadalmi ismeretek; vállalkozási és jogi ismeretek; munkaköri tűz-, környezet-, baleset- és munkavédelem;

rajzolás-festés, mintázás; tér- és tárgyábrázolás; funkcionális rajzi közvetítő és elemző vázlatrajzok, szerkesztő távlattan, tapasztalati távlattan, monge, axonometria műszaki rajz, tanulmány jellegű alakrajz, anatómiai rajzok és krokik; színelmélet; formatan különböző anyagokkal (papír, agyag, fa stb.), a háromdimenziós kifejezés eszköztára; a látási és tapintási érzékelés bevonása;

b) differenciált szakmai ismeretek: 47-52 kredit

ba) az alapszak további szakterületi ismeretei:

festészet, képgrafika, díszítőfestő, építészeti síküveg szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök;

bb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:

A képzés ideje alatt kéthetes művésztelepi gyakorlaton és egy hét időtartamban szakmai tanulmányúton szükséges részt venni.

10. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges egy élő idegen nyelvből.

3. KÉZMŰVES ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: kézműves

2. Az alapképzési szákon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

- szakképzettség: kézműves (megjelölve a szakirányt)

- választható szakirányok: szövő-textilművesség, festett-nyomott textilművesség, nemszőtt-nemezelt textilmű-vesség, papírművesség, kerámia, bőrművesség

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Craftsman

3. Képzési terület: művészetközvetítés

4. Képzési ág: vizuális kultúra

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 50 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 47 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 110 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik alkalmasak a kézművesség területén megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik kreatív alkalmazására. A végzettek megszerzett ismereteik birtokában kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

- vizuális kommunikációs ismeretek, - rajzos ismeretek,

- ábrázoló geometriai ismeretek,

- művészettörténeti ismeretek,

- jogi és vállalkozási ismeretek,

- a kézművesség funkcionális, technikai, esztétikai, gazdasági, emberi környezeti-tárgyi összefüggéseinek ismerete,

- a nemzetközi kortárs kézműves tárgykultúra törekvéseinek, a hagyományok szerepének ismerete,

- az iparművészet, a design, a környezet- és tárgykultúra értékeinek, kultúrtörténeti, történelmi kontextusának, társadalmi terjesztésének ismerete;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

- kézműves megmunkálások, díszítések tervezésére, kivitelezésére,

- a különböző elvárások, megrendelések, funkciók szerint adekvát megoldások kiválasztására, kivitelezésére,

- kézműves szakmai műhely, szakkör, képességfejlesztő tanfolyamok vezetésére,

- a kézművesség széles körű alkalmazására,

- a különböző kézműves technikák anyag-eszköz-technológia eljárásainak alkalmazására,

- az iparművészet, a design, a környezet- és tárgykultúra értékeinek terjesztésére;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- rajzkészség,

- kreativitás,

- kézügyesség,

- önállóság,

- az egyéni kivitelezés képessége.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

- Alapozó ismeretek: 40-60 kredit

a) általános ismeretek: a vizuális megismerés, kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek, a kulturális antropológia alapismeretei, jogi, minőségbiztosítási, vállalkozási, PR alapismeretek, környezetvédelem, művelődéstörténeti, filozófiai ismeretek- 10-20 kredit;

b) szakmai alapismeretek: rajzi alapképzés; kreatívvizuális gyakorlatok; művészettörténet, műelemzés; ábrázoló geometria alapozás; vizuális nyelvi, eszköz- és anyagismereti alapozás - 30-10 kredit.

- Szakmai törzsanyag: 50-60 kredit

a) szakmai alapozó modul

művészettörténet, a kézművesség története, ornamentikatörténet, anyagismeretek, technológiai ismeretek; népi kismesterségek, kézműves alapozó gyakorlatok, tárgy- és környezetkultúra, szakmai gyakorlat, szakmai tanulmányút, műhelygyakorlat, külső műhelygyakorlat, múzeumi gyűjtés, digitális fotódokumentáció, számítógépes prezentáció;

b) differenciált szakmai ismeretek: 47-52 kredit

ba) az alapszak további szakterületi ismeretei:

szövő-textilmüvesség, festett-nyomott textilművesség, nemszőtt-nemezelt textilművesség, papírművesség, kerámia, bőrművesség szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök;

bb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:

A képzés ideje alatt kéthetes művésztelepi gyakorlaton és egy hét időtartamban szakmai tanulmányúton szükséges részt venni.

10. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges egy élő idegen nyelvből.

4. KÖRNYEZETKULTÚRA ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: környezetkultúra

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

- szakképzettség: környezetkultúra-fejlesztő (megjelölve a szakirányt)

- választható szakirányok: környezetprezentáció, tárgyprezentáció, látványprezentáció

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: BA in Environmental Design

3. Képzési terület: művészetközvetítés

4. Képzési ág: vizuális kultúra

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kre-ditek száma: 180kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 50 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 47 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 110 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a környezetkultúra területén megfelelő elméleti és gyakorlati tájékozottsággal rendelkeznek és képesek megszerzett ismereteik alkotó szellemű alkalmazására. A végzettek ismerik az ember és környezete kapcsolatának horizontális és vertikális összefüggéseit, Magyarország és az európai országok vizuális művészeti életét, annak sajátosságait, problémáit. Kulturális intézményekben vállalt feladataik ellátása során képesek felelősségteljes és környezettudatos ökológiai szemlélet kialakítására. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

- vizuális kommunikáció,

- vizuális eszközökben rejlő hatáskeltő lehetőségek ismerete,

- kömyezetelemzési eljárások,

- művelődéstörténeti ismeretek,

- tárgy- és stílusismeret,

- a funkció-forma-anyag-technológia összefüggéseinek ismerete,

- környezetkulturális ismeretek,

- PR, jogi és vállalkozási ismeretek;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a vizuális kultúra és vizuális kommunikáció jelenségeinek észlelésére, tanulmányozására, értékelésére,

- saját elképzeléseik, a megrendelői elvárások során gondolataik, élményeik hagyományos ábrázolással és digitálisan történő prezentációjára,

- az ember és környezet kölcsönhatásainak elemzésére, a látvány elemeinek értelmezésére, a vizuális kifejezőeszközök értő alkalmazására, tudatos hatáskeltésre,

- különböző anyagkarakterek felhasználásán keresztül anyagszerű struktúrák, konstrukciók, formák funkcionális tervezésére és kivitelezésére,

- művészeti végzettséggel rendelkező szakemberek mellett referensi feladatok ellátására;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- környezettudatos magatartás, a környezettel szembeni érzékenység,

- jó elemzőkészség,

- felelősségtudat,

- jó kommunikációs és prezentációs készség.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

- Alapozó ismeretek: 40-60 kredit

a) általános ismeretek: kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek, vizuális megismerés, a kulturális antropológia alapismeretei, jogi, minőségbiztosítási, vállalkozási, PR alapismeretek, informatikai alapozás, környezetvédelem, művelődéstörténeti, filozófiai ismeretek- 10-20 kredit;

b) szakmai alapismeretek: rajzi alapképzés; kreatív-vizuális gyakorlatok; művészettörténet, műelemzés; ábrázoló geometria alapozás; vizuális nyelvi, eszköz- és anyagismereti alapozás - 30-40 kredit.

- Szakmai törzsanyag: 50-60 kredit

a) szakmai alapozó modul

rajzi, művészettörténeti ismeretek, a korszerű szemléletű környezetkultúra interdiszciplináris megközelítésű esztétikai, szakmai ismeretei; szakmai feladatok tervvázlatai, variációi; tér- és formaelemzés; ábrázolási konvenciók; rajzi-plasztikai ismeretek; a funkció-forma-anyag-technológia összefüggései; a tervezés, kivitelezés, makettezés elméleti és gyakorlati ismeretei; kézműves, gyári, alkalmazott és autonóm technológiák modern és hagyományos anyagokkal, eszközökkel; társadalmi-kulturális háttérismeretek; művészettörténet, tárgytörténet, stílusismeret; vizuális kommunikáció; ember és tárgy-környezet elemzése; környezetalakítási és tárgyformálási gyakorlatok;

b) differenciált szakmai ismeretek: 47-60 kredit ba) az alapszak további szakterületi ismeretei: környezetprezentáció, tárgyprezentáció, látványprezentáció szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök; ,bb) a második szak szakterületi ismeretei. A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:

A képzés ideje alatt kéthetes müvésztelepi gyakorlaton és egy hét időtartamban szakmai tanulmányúton szükséges részt venni.

10. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges egy élő idegen nyelvből.

5. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: mozgóképkultúra és médiaismeret

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

- szakképzettség: mozgóképkultúra és médiaismeret alapszakos szakember (megjelölve a szakirányt)

- választható szakirányok: mozgóképkultúra-terjesztő, mozgókép-készítő, multimédia-fejlesztő

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: BA in Film and Media Studies

3. Képzési terület: müvészetközvetítés

4. Képzési ág: mozgóképkultúra

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűltendő kre-ditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 30 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 60 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 20 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 55 kredit

6.6. Intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzésben szerezhető minimális kreditérték: 20 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik elméleti ismereteik birtokában képesek tájékozódni a tömegmédiumok fejlődésének folyamataiban, ismerik a mediális közlés sajátosságait és képesek a mediális közlésmódot használó szövegek értelmezésére. A végzettek alkalmasak a mozgóképes, illetve multimédiás szövegek előállításával kapcsolatos gyakorlati feladatok ellátására. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek

- magyar és egyetemes filmtörténeti ismeretek,

- médiatörténeti ismeretek,

- a technomédiumok hatáskeltő eszközeire vonatkozó ismeretek,

- a digitális eszközök technikai és kulturális ismeretei,

- a mozgókép-előállítás legfontosabb műveleteinek ismerete,

- filmforgalmazási ismeretek,

- televíziós műsorkészítési ismeretek,

- piackutatás, reklám- és marketing ismeretek;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a különböző médiaszövegekkel kapcsolatos elméleti és gyakorlati feladatok megoldására,

- önállóan használni a rendelkezésre álló technikai eszközöket,

- önállóan tájékozódni a különböző mozgóképszövegek között,

- mozgóképszövegek önálló értelmezésére,

- mozgóképkészítői feladatok teljesítésére, analóg és digitális utómunkálatok elvégzésére,

- műsorkészítés szervezésére,

- szerkesztőség munkájában történő aktív együttműködésre,

- művészi végzettséggel rendelkező szakemberek mellett referensi feladatok ellátására;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- készségek fejlesztésére, új kompetenciák kialakítására irányuló igény,

- vizuális eszközök kreatív használata,

- vizuális intelligencia,

- jó együttműködési és kommunikációs készségek,

- kreativitás.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

- Alapozó ismeretek: 25-35 kredit:

filozófia, pszichológia, művelődéstörténet, társadalomismeret, kommunikációelmélet, informatika, jogi alapismeretek.

- Szakmai törzsanyag: 55-65 kredit:

a) szakmai alapozó modul

magyar és egyetemes filmtörténet, filmelmélet, médiaelmélet, mozgóképes szövegek elemzése, műfajismeret (film, televízió, nyomtatott sajtó), médiaszociológia, médiajog és médiaetika, média-gazdaságtan, technikatörténet, a műsorkészítés és médiafejlesztés alapjai, gyakorlati ismeretek;

b) differenciált szakmai ismeretek: 55-65 kredit mozgóképkultúra-terjesztő, mozgóképkészítő, multimédiafejlesztő szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök.

9. Szakmai gyakorlat:

A képzés ideje alatt összefüggő mozgóképes és média szakmai gyakorlat művészetközvetítő vagy tömegkommunikációs média intézményeknél (választott szakiránynak megfelelően) a gyakorlat szakmai tanulmányutat is tartalmaz.

10. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges egy élő idegen nyelvből.

6. PLASZTIKAI ÁBRÁZOLÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: plasztikai ábrázolás

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA)

- szakképzettség: vizuális művészet-közvetítő plasztikai ábrázolás alapképzési szakon (megjelölve a szakirányt)

- választható szakirányok: szobrászat, érmészet, díszítő szobrász, báb-játékkészítő

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: BA in 3D Art

3. Képzési terület: művészetközvetítés

4. Képzési ág: vizuális kultúra

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyüjtendő kre-ditek száma: 180 kredit

6.1. A képzési ágon belüli közös képzési szakasz minimális kreditértéke: 50 kredit

6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kreditérték: 47 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 10 kredit

6.4. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 110 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a plasztikai ábrázolás területén megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik birtokában a plasztikai ábrázolás in-ter- és multidiszciplináris gyakorlati művelésére, ismereteik alkotó szellemű alkalmazására. Eredeti módon használnak fel különböző anyagokat és tárják fel a bennük rejlő téralkotási, térszervezési és plasztikai kifejezési lehetőségeket. Képesek mélyebb összefüggések feltárására a forma, az anyag, a tömeg és a tér kapcsolatáról. A végzettek kellő mélységű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek tanulmányaik mesterképzésben történő folytatásához.

a) Az alapképzési szakon szerezhető ismeretek:

- művelődéstörténeti és filozófiai ismeretek;

- vizuális kommunikációs ismeretek,

- művészettörténeti ismeretek,

- műelemzés,

- rajzos ismeretek,

- ábrázoló geometriai alapok,

- informatikai alapok,

- környezetvédelmi ismeretek,

- a plasztikai kompozíció térszervező sajátosságai,

- a térplasztikai kifejezésformák történetisége, társadalmi, kulturális és művészeti konvenciói, közlésformák, kifejezési tendenciák;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

- művészetközvetítő és ezzel kapcsolatos szervező feladatok ellátására,

- művészeti végzettséggel rendelkező szakemberek mellett asszisztensi/közvetítői feladatok ellátására,

- szakmai műhely, szakkör, képességfejlesztő tanfolyamok vezetésére,

- a klasszikus és a kortárs plasztikai-szobrászati alakítás technikáinak felhasználására,

- a plasztikai kifejezőeszközök kreatív felhasználási lehetőségeinek kiaknázására az alkotói folyamatban,

- a forma, az anyag, a tömeg és a tér kapcsolatrendszerének, kölcsönhatásainak érzékelésére,

- a vizuális-plasztikai jelenségek helyes megítélésére a plasztikai megnyilvánulások hétköznapi és művészeti területein,

- az individuális és a kollektív tudat szerepének megítélésére a plasztikai alakításban, a taktilis és a vizuális megismerés folyamatában;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- kézügyesség,

- fejlett vizuális és taktilis érzék,

- kreativitás,

- önállóság,

- művészetközvetítési problémák iránti nyitottság,

- problémamegoldó képesség.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

- Alapozó ismeretek: 40-60 kredit

a) általános ismeretek: kommunikációs és vizuális kommunikációs alapismeretek, a vizuális megismerés, a kulturális antropológia alapismeretei, jogi, minőségbiztosítási, vállalkozási, PR alapismeretek, informatikai alapozás, környezetvédelem, művelődéstörténeti, filozófiai ismeretek - 10-20 kredit;

b) szakmai alapismeretek: rajzi alapképzés; kreatívvizuális gyakorlatok; művészettörténet, műelemzés; ábrázoló geometriai alapozás; vizuális nyelvi, eszköz- és anyagismereti alapozás - 30-40 kredit.

- Szakmai törzsanyag: 50-60 kredit

a) szakmai alapozó modul

téri és plasztikai alakítási módok és technikák, plasztikai formanyelv; műfaji és formai sajátosságok; téralkotás, térszervezés és plasztikai kifejezés lehetőségei; tér- és formaalkotási módok; forma, anyag, tömeg és a tér kapcsolata; a plasztikai kompozíció térszervező tulajdonságai; a szimmetrikus és az aszimmetrikus tér és forma; a statikus és a dinamikus térrendezés, formaalakítás hatásai; az arányok és a proporcionáltság problémái;

b) differenciált szakmai ismeretek: 47-52 kredit

ba) az alapszak további szakterületi ismeretei szobrászat, érmészet, díszítőszobrász, báb-játékkészítő

szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök;

bb) a második szak szakterületi ismeretei.

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

9. Szakmai gyakorlat:

A képzés ideje alatt kéthetes művésztelepi gyakorlaton és egy hét időtartamban szakmai tanulmányúton szükséges részt venni.

10. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges egy élő idegen nyelvből.

7. ÉNEK-ZENE ALAPKÉPZÉSI SZAK

1. Az alapképzési szak megnevezése: ének-zene

2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bache-lor; rövidítve: BA)

- szakképzettség: ének-zene alapszakos szakember

- választható szakirányok: karvezetés, népzene, egyházzene

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: BA in Music

3. Képzési terület: művészetközvetítés

4. Képzési ág: zenekultúra

5. A képzési idő félévekben: 6 félév

6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kre-ditek száma: 180 kredit

6.1. A szakirányokhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 50 kredit

6.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 10 kredit

6.3. A szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelhető kreditérték: 5 kredit

6.4. A gyakorlati ismeretekhez rendelhető minimális kreditérték: 65 kredit

7. Az alapképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik zeneelméleti, zeneirodalmi ismereteik, a kulturális/művészeti intézményrendszerről szerzett tudásuk birtokában, kiművelt zenei technikával, jó ízléssel és alkotó döntési készséggel képesek szolgálatuk ellátására az európai térség zenei és más kulturális/művészeti intézményeiben. A képzés során kellő jártasságra tesznek szert a magyar zenei élet és az európai országok zenei életének megismeréséhez. Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik mesterképzés keretében történő folytatására.

a) Azalapképzési szakon szerezhető ismeretek:

- általános és a szakiránynak megfelelő speciális zenetörténeti, zeneelméleti és zeneirodalmi ismeretanyag elméleti és gyakorlati ismeretei,

- a zeneművészet és zenei információs rendszer intézményeinek ismerete,

- a zeneművészet és zenekultúra területéhez tartozó ismeretrendszerekben való jártasság;

b) az alapképzési szakon végzettek alkalmasak:

- zenei szervezési, szerkesztési feladatokat megoldani,

- zenei együtteseket, művelődési intézményeket a szakirányuknak megfelelő szolgálattal alkotó módon segíteni és alsóbb fokon irányítani,

- csoportos zenei teljesítmények létrehozásában részt venni,

- magas fokú motivációval, minőségi igénnyel és személyes hatással dolgozni az ének-, illetve zenekultúrával összefüggő intézményekben és munkakörökben feladatot ellátni,

- a hangversenyélet szervezési kérdéseiben szakreferensként, tanácsadóként és szervezőként működni,

- a zeneismeretüket és zeneszeretetüket hangszeren, énekkel, szóban és írásban terjeszteni;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- megalapozott és kifejlesztett zenei hallás és zenei formálókészség,

- kiművelt ízlés,

- saját tevékenység reális megítélésének képessége,

- az értékek feltárására és megtartására törekvő céltudatos magatartás,

- minőség- és felelősségtudat,

- jó együttműködő és kommunikációs képességek,

- jó szervezőkészség.

8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

- Alapozó ismeretek: 25-35 kredit

filozófiatörténet, zenetörténet alapjai, zeneelmélet alapjai, kóruséneklés alapjai, alapozó szolfézs, zongora és a partitúraolvasás alapjai, vezénylési gyakorlat alapjai, hangképzés.

- Szakmai törzsanyag: 115-155 kredit

a) általános szakterületi ismeretek: 70-100 kredit zenetörténeti és zeneelemzési ismeretek (zenetörténet-zenekultúra, általános zeneelmélet és hangszerismeret), zenei-kulturális ismeretek (népzene-néphagyomány, zenei nevelési tanulmány és rendezvényszervezés, műis-meret); zenei készségfejlesztési gyakorlat (szolfézs, zeneelmélet, partitúraolvasás, zenei informatikai ismeretek), zenei interpretációs gyakorlat (karének és előadói gyakorlat, vezénylési gyakorlat és kargyakorlat, zongora-hangszerjáték, magánének);

b) differenciált szakterületi ismeretek: 45-55 kredit

ba) karvezetés szakirány: műelemzés, zeneelmélet, szolfézs, karvezetés, kórusirodalom, beszédgyakorlat, zongorakíséret, transzponálás-partitúraolvasás;

bb) népzene szakirány: népi hangszer, népzeneelmélet, néprajz, népi kamarazene, népdalkör-vezetés, táncház, harmonizálási gyakorlat, néptáncelmélet, néptánc;

bc) egyházzene szakirány: gregorián, liturgia-elmélet, orgona, kórusvezetés, egyházzene gyakorlat, egyházzenetörténet, népének-korái, latin;

bd) a második szak szakterületi ismeretei;

be) egyéb differenciált szakmai ismeretek;

c) egyéb, szabadon választható szakterületi ismeretek: 10-15 kredit.

A tanári mesterképzési szak választása esetén biztosítani kell a tanári felkészítéshez szükséges pedagógiai és pszichológiai modult, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit.

9. Nyelvi követelmények:

Az alapfokozat megszerzéséhez egy élő idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges."

2. számú melléklet a 14/2006. (XII. 13.) OKM rendelethez

"3. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez

20. EGÉSZSÉGÜGYI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: egészségügyi mérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles egészségügyi mérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Biomedical Engineering

3. Képzési terület. műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe:

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: biomérnöki, villamosmérnöki, gépészmérnöki, mérnök informatikus, programtervező informatikus, gazdaságinformatikus, orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus, biológia, fizika, kémia alapképzési szakok, valamint az egységes, osztatlan orvos mesterképzési szak.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben-: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 3-45 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 15-30 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 46-60 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan interdiszciplináris elméleti és gyakorlati ismeretekkel, valamint alkalmazási készséggel rendelkező mérnökök képzése, akik műszaki vagy informatikai vagy orvosi vagy természettudományos alaptudásukat kiegészítve, az elméleti és a gyakorlati jellegű egészségügyi mérnöki tevékenységek rendkívül széles területén alkalmazhatók. Az egészségügyi mérnökök az élő és élettelen természettudományos, műszaki, gazdasági és humán ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén alkalmasak szakterületükön tervezői és kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, egészségügyi és műszaki szakemberekből álló csoportok kutató, fejlesztő és alkalmazói munkájában való közreműködésre, megfelelő gyakorlat után ilyen csoportok önálló irányítására alkalmasak. A mesterfokozat megszerzése feljogosít a doktori képzésben való részvételre.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- anatómiai, élettani, biokémiai és biostatisztikai alapismeretek,

- alapismeretek a matematika, fizika és számítástechnika területén,

- műszaki és biológiai rendszerek leírására használható módszerek ismerete, élettani folyamatok és szabályozások modellezése és jellemzése,

- orvosbiológiai mérésekhez, valamint terápiás kezelésekhez szükséges műszerek főbb moduljainak és ezek diagnosztikai, illetve terápiás alkalmazásának ismerete, .

- alapvető kommunikációs, vezetési és mérnöketikai ismeretek,

- minőségbiztosítási, munkahelyi egészség és biztonsági alapismeretek,

- orvosi informatikai alapismeretek;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a törvényszerűségek, összefüggések, problémák megértésére, eredeti ötletek felvetésére, a megszerzett tudás önálló alkalmazására és gyakorlati hasznosítására,

- a műszaki - gazdasági - humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,

- szakmai kooperációra, az integrált ismeretek alkalmazására,

- a szakiránynak megfelelően orvosbiológiai tevékenységhez (orvosbiológiai berendezések tervezése, telepítése, üzemeltetése; orvosbiológiai jelek számítógépes analízise; gyógyszerek és hatóanyagok, gyógyhatású anyagok, gyógyászati segédanyagok és segédeszközök fejlesztése és tesztelése; orvosbiológiai kutatásokhoz műszeres és méréstechnikai háttér kiválasztása, kísérlettervezés), egészségügyi informatikai tevékenységhez (egészségügyi szervezési és pénzügyi, továbbá epidemiológiai és népegészségügyi feladatok kezelése; lágy és kemény adatokból orvosi információ kinyerése; egészségügyi információs és telemetriai rendszerek, döntéstámogató rendszerek tervezése; egészségügyi adatbiztonsági feladatok kezelése), sugárbiológiai tevékenységhez (ionizáló sugárzást alkalmazó gyógyászati berendezések tervezése, telepítése, üzemeltetése; új sugárkezelési eljárások fejlesztése és tesztelése; ionizáló sugárzásokkal kapcsolatos munka-és sugárvédelmi feladatok kezelése) kapcsolódó feladatok megoldására;

c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- kreativitás, rugalmasság,

- problémafelismerő és -megoldó készség,

- intuíció és módszeresség,

- tanulási készség és jó memória,

- széles körű műveltség,

- információfeldolgozási képesség,

- környezettel szembeni érzékenység,

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

- önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret bővítésére, elmélyítésére való készség, a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

- kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás és annak gyakorlása,

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 20-30 kredit matematika, fizika, számítástudomány, biológia, biofizika, anatómia, élettan;

gazdasági és humán ismeretek: 10-15 kredit gazdasági, vezetési és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítás, ergonómia, kommunikációelmélet, műszaki tudományok kultúrtörténete, környezetvédelem.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 15-30 kredit

a szakmai törzsanyag bemutatja a műszaki és biológiai rendszerek elméletét, az egészségmegőrzéshez, egészségügyi ellátáshoz szükséges adatok megszerzésének, tárolásának informatikai alapjait, a biológiai eredetű jelek mérésére használható műszerek és méréstechnika, a klinikai műszeres diagnosztika és terápia, valamint az orvosi képalkotás és képfeldolgozás alapjait.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 46-60 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

orvosbiológiai mérnöki, egészségügyi mérnök-informatikus, sugárfizikai, továbbá a szakma igényeinek, valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő további szakirányokhoz tartozó speciális szakmai ismeretek;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

Amesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél megléte szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

- természettudományos ismeretek (35 kredit): matematika (min. 12 kredit), fizika (min. 5 kredit), anatómia (min. 6 kredit), élettan (min. 6 kredit), biokémia (min. 5 kredit), kémia, biológia;

- gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás;

- számítástechnikai ismeretek: 5 kredit;

- mérnöki alapismeretek (10 kredit): rendszerek analízise, tervezési ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

21. FÖLDMÉRŐ-ÉS TÉRINFORMATIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: földmérő- és térinformatikai mérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles földmérő- és térinformatikai mérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sur-veying and Geoinformatical Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az építőmérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: műszaki földtudományi, földmérő- és földrendező mérnöki, erdőmérnöki, katonai vezetői, földrajz, földtudományi.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 3 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kre-ditek száma: 90 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 22-29 kredit

6.2. A szak és a szakirány szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 18-23 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 38-42 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja nemzetközi munkaerőpiacon is versenyképes földmérő- és térinformatikai mérnökök kibocsátása, akik az alapképzésben leírt célokon túl - bizonyos gyakorlat után - képesek egyrészt az építőmérnöki létesítményekkel kapcsolatos földmérő- és térinformatikai mérnöki feladatok, másrészt műszaki fejlesztési, kutatási, irányítási feladatok önálló ellátására, továbbá bonyolult és speciális mérnöki létesítmények geodéziai feladatainak, valamint más földmérési, térképészeti, térinformatikai feladatok tervezésére és szakértésére. A mesterfokozat megszerzése feljogosít a doktori képzésben való részvételre.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- alapvető információs és kommunikációs, vezetési, mérnöketikai, valamint európai uniós ismeretek az építőmérnöki szakma teljes területén,

- felkészítés vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, a vezetői feladatok ellátására a földmérés, a földügy, a térképészet és térinformatika szakterületein,

- alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

- a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,

- a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

- a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- szakmai, környezeti, társadalmi és etikai szempontokat egyaránt mérlegelő, önálló irányítói feladatok ellátására,

- a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,

- a tudományág szakmai ismereteinek, felmerülő új problémáinak, új jelenségeinek feldolgozására,

- a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,

- a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,

- önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, a földmérő- és térinformatikai mérnökség témakörében további szakismeretek elsajátítására,

- vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, vezetésre a földmérés, a földügy, a térképészet és térinformatika szakterületein,

- hagyományos geodéziai és a műholdas helymeghatározás elméleti és gyakorlati használatára,

- műszaki, gazdasági komplex folyamatokban való részvételre a földmérő- és térinformatikai mérnöki kutatás-fejlesztés integrálásával, a minőségirányítási rendszerbe történő bekapcsolódással,

- angol nyelvű földmérő- és térinformatikai dokumentáció megértésére,

- a szakiránynak megfelelően a geodézia (földmérés, földügy, térképészet és mérnökgeodézia), illetve a térinformatika szakterületéhez (földmérés, földügy, a térképészet, térinformatikai adatbázisok, -modellezés és -rendszerek) kapcsolódó feladatok megoldására,

- a földmérő- és térinformatikai mérnöki tervezésben való alkotó, irányító közreműködésre,

- jogszabályokban, illetve a mérnök kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után tervezői és/vagy szakértői jogosultságra a szakiránynak megfelelő építőmérnöki szakterületen;

c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- kreativitás, rugalmasság,

- problémafelismerő és -megoldó készség,

- intuíció és módszeresség,

- tanulási készség és jó memória,

- széles műveltség,

- információfeldolgozási képesség,

- környezettel szembeni érzékenység,

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

- a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

- kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 15-20 kredit építőmérnöki matematika, numerikus módszerek, adatbázisrendszerek, informatika, kiegyenlítő számítások, geofizika;

gazdasági és humán ismeretek: 7-9 kredit

EU-ismeretek, angol nyelvi kommunikáció, mérnöki etika, döntéstámogató módszerek.

8.2. A szak és a szakirány szakmai törzsanyagának kötelező ismeretkörei: 18-23 kredit

térbeli adatgyűjtés, térinformatika, továbbá a szakiránynak megfelelően GNSS elmélete és alkalmazása, deformációmérések és -analízis, topográfia, térinformatikai rendszerek, intelligens közlekedési rendszerek és járműnavigáció.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 38-42 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

földmérőmérnöki, térinformatikai, továbbá a szakma és a Mérnöki Kamara igényeinek, valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő további szakirányokhoz tartozó speciális szakmai ismeretek;

diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A diplomafeladathoz kapcsolódóan az intézményi tanterv határozza meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, azzal a megkötéssel, hogy angolból legalább alapfokú állami nyelvvizsgával kell rendelkezni.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 90 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

- természettudományos ismeretek (30 kredit): matematika, mechanika, fizika, geofizika;

- gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, üzleti jog, település- és régiófejlesztés, közigazgatástan, ingatlan-nyilvántartás;

- építőmérnöki törzsanyag (20 kredit): mérnöki informatika, geológia, építőanyagok, talajmechanika, földművek, alapozás, méretezés alapjai, acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, magasépítéstan, fa-, falazott és kőszerke-zetek, utak, vasúti pályák, környezetmérnöki alapok, közmüvek, hidraulika, hidrológia, vízépítés, vízgazdálkodás, geodézia, geodézia mérőgyakorlat, térinformatika;

- geoinformatika-építőmérnöki specializáció (30 kredit): geoinformatika, vetülettan, geodéziai alaphálózatok,

felsőgeodézia, globális helymeghatározás, mérnökgeodézia, kiegyenlítő számítások, fotogrammetria, távérzékelés topográfia, kartográfia, építésirányítás, mozgásvizsgálatok, mérnöki létesítmények geodéziája, térinformatikai elemzések, térinformatikai adatrendszerek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

22. GYÓGYSZERVEGYÉSZ-MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: gyógyszervé-gyész-mérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles gyógyszervegyész-mérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Engineer in Pharmaceutical Industry

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a vegyészmérnöki alapképzési szak, a biomérnöki alapképzési szak, a környezetmérnöki alapképzési szak, a kémia alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az anyagmérnöki, az agrármérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari mérnöki, a biológia, a környezettan.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma:-30-45 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz, illetve szakirányhoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 46-60 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja a szakterület, a gazdaság és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően olyan mérnökök képzése, akik a megszerzett magas szintű természettudományi, műszaki és informatikai, valamint gazdasági, humán és nyelvi ismereteik, továbbá az ezekhez kapcsolódó készségeik révén - a bioaktív anyagok diszciplínáján belül - gyógyszer-, növényvédőszer- és fmomkémiai ipari területen kutatási-fejlesztési, tervezői és magas szintű szakmai menedzseri feladatok ellátására alkalmasak. A képzésben résztvevők képessé válhatnak a doktori képzésben való részvételre.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- a gyógyszervegyész-mérnökség szerteágazó területéhez kapcsolódó matematikai, fizikai és - elsősorban - kémiai, valamint biológiai ismeretek,

- a szakmához kötött elméleti és gyakorlati, valamint mérnöki ismeretek,

- megfelelő szintű manuális (preparatív és műszeres) készség-ezek laboratóriumi és üzemi szintű alkalmazása,

- a kémiai problémamegoldást lehetővé tévő ismeretek,

- gazdaságtudományi és társadalomtudományi ismeretek,

- alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes munkában,

- környezetvédelmi és minőségügyi ismeretek;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a gyógyszer-, növényvédőszer-, valamint finomkémiai iparhoz kapcsolódó törvényszerűségek, összefüggések megértésére, a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására,

- gyógyszer- és növényvédőszer hatóanyagok, valamint finomkemikáliák kutatásában, fejlesztésében, gyártásában és minőségellenőrzésében, továbbá összetett kémiai technológiai rendszerek tervezésében és kivitelezésében való alkotó közreműködésre, analitikai módszerek magas szintű alkalmazására, valamint önálló mérnöki feladatok ellátására,

- biológiailag aktív molekulák tervezésére,

- anyagtudományi ismeretekre épülő gyógyszer- és növényvédőszer-készítmény tervezésre és gyógyszertechnológia kidolgozására, illetve különféle gyógyszerformák gyártásával, minőségellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátására,

- a felmerülő problémák megértésére és megoldására,

- helytálló vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,

- eredeti ötletek felvetésére,

- önálló irányítói feladatok ellátására,

- integrált ismeretek alkalmazására a gyógyszervegyész-mérnökség területén;

c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- kreativitás, rugalmasság,

- problémafelismerő és -megoldó készség,

- intuíció és módszeresség,

- tanulási készség és jó memória,

- széles körű műveltség,

- információfeldolgozási képesség,

- környezettel szembeni érzékenység,

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

- a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, i

- kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 20-30

kredit matematika, fizika, kémia (szakmaspecifikus alaptárgyak pl. számításos és szerves kémia),

biológia, biokémia; gazdasági és humán ismeretek: 10-15 kredit

mikroökonómia, vezetési és menedzsment ismeretek, minőségbiztosítási és szabadalmi ismeretek, ergonómia, kommunikációelmélet, kémiai tudománytörténet, környezetvédelem.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20-30 kredit

fizikai kémia, anyagszerkezettan, analitika, alkalmazott szerves kémia (pl. bioaktív anyagok, biotranszformációk), vegyipari technológiák, vegyipari művelettan és tervezési szakterületek.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 46-60 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

gyógyszeripari technológia, növényvédőszerek, molekulatervezés, gyógyszerkémia, bioaktív anyagok szintézise, készítmények technológiája, valamint választható tárgyak a szintetikus, a formálási vagy analitikai irányultságnak megfelelően;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 70 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

- természettudományos ismeretek (30 kredit): matematika, fizika, kémia (szerves kémia), biokémia - ebből kémia legalább 10 kredit;

- gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, menedzsment és vállalkozásgazdaságtan, üzleti jog;

- szakmai ismeretek (30 kredit): fizikai kémia alkalmazásai, anyagtudomány, mérés és irányítástechnika, vegyipari géptan és művelettan, kémiai technológia.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

23. INFRASTRUKTÚRA-ÉPÍTŐMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: infrastruktúraépítőmérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles infrastruktúra-építőmérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Infra-structural Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: az építőmérnöki alapképzési szak..

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szak: az építészmérnöki.

4.3. Ali. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 3 félév,

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 22-29 kredit

6.2. A szak és a szakirány szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 18-23 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz, illetve szakirányhoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 38-42 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

Aképzés célja a nemzetközi munkaerőpiacon is versenyképes infrastruktúra-építőmérnökök kibocsátása, akik az alapképzésben leírt célokon túl - bizonyos gyakorlat után - képesek az építőmérnöki létesítményekkel kapcsolatos infrastruktúra-építőmérnöki szakterületen műszaki fejlesztési, kutatási, irányítási, projekt menedzseri feladatok önálló ellátására, továbbá bonyolult és speciális mérnöki létesítmények tervezésére és szakértésére. A mesterfokozat megszerzése feljogosít a doktori képzésben való részvételre.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- alapvető információs és kommunikációs, yezetési, mérnöketikai, valamint európai uniós ismeretek az építőmérnöki szakma teljes területén,

- felkészítés az építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, vezetői feladatok ellátására az építőmérnöki szakma teljes területén, különös tekintettel az infrastruktúra-építési feladatokra,

- alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

- a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,

- a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

- a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- szakmai, környezeti, társadalmi és etikai szempontokat egyaránt mérlegelő, önálló irányítói feladatok ellátására,

- a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,

- a tudományág szakmai ismereteinek, felmerülő új problémáinak, új jelenségeinek feldolgozására,

- a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,

- a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,

- önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, az infrastruktúra-építés témakörében további szakismeretek elsajátítására,

- építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, vezetésre az infrastruktúra-építőmérnöki területen,

- műszaki, gazdasági komplex folyamatokban való részvételre az infrastruktúra-építőmérnöki kutatás-fejlesztés integrálásával, a minőségirányítási rendszerbe történő bekapcsolódással,

- angol nyelvű infrastruktúra-építőmérnöki dokumentáció megértésére,

- a szakiránynak megfelelően a komplex közúti és vasúti közlekedési rendszerekhez (regionális és országos közlekedési hálózatok, korszerű út- és vasúti pályaszerkezetek, intelligens közlekedési rendszerek), a városi közlekedési és vízi közmű rendszerekhez (közlekedési hálózatok, forgalomtechnika, víz- és szennyvíztisztítás, közműhálózatok, települési csapadékvíz-gazdálkodás, kommunális mérnöki feladatok), valamint a vízmérnöki tevékenységhez (vízrendszerek modellezése, vízhasznosítás, vízkárelhárítás, víz- és szennyvíztisztítás, vízminőség-szabályozás) kapcsolódó feladatok megoldására,

- az infrastruktúra-építőmérnöki tervezésben való alkotó, irányító közreműködésre,

- jogszabályokban, illetve a mérnök kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után tervezői és/vagy szakértői jogosultságra a szakiránynak megfelelő építőmérnöki szakterületen;

c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- kreativitás, rugalmasság,

- problémafelismerő és -megoldó készség,

- intuíció és módszeresség,

- tanulási készség és jó memória,

- széles műveltség,

- információfeldolgozási képesség,

- környezettel szembeni érzékenység,

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

- a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

- kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 15-20 kredit

építőmérnöki matematika, numerikus módszerek, adatbázis rendszerek, mérnök ökológia, hidromorfológia, környezeti rendszerek modellezése;

gazdasági és humán ismeretek: 7-9 kredit

EU-ismeretek, angol nyelvi kommunikáció, mérnöki etika, döntéstámogató módszerek.

8.2. A szak és a szakirány szakmai törzsanyagának kötelező ismeretkörei: 18-23 kredit

infrastruktúrák földmüvei, infrastruktúra szerkezetek, továbbá a szakiránynak megfelelően úttervezés, vasúttervezés, víz- és szennyvíztisztítási technológiák, forgalomtechnika, területfejlesztés, vízrendszerek modellezése.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 38-42 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

út- és vasútmérnöki, települési, víz- és vízi környezetmérnöki, továbbá a szakma és a Mérnöki Kamara igényeinek, valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő további szakirányokhoz tartozó speciális szakmai ismeretek;

diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A diplomafeladathoz kapcsolódóan az intézményi tanterv határozza meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, azzal a megkötéssel, hogy angolból legalább alapfokú állami nyelvvizsgával kell rendelkezni.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 110 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

- természettudományos ismeretek (30 kredit): matematika, statika, szilárdságtan, dinamika;

- gazdasági és humán ismeretek: (10 kredit): mikro- és makroökonómia, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, üzleti jog, település- és régiófejlesztés, közigazgatástan, ingatlan-nyilvántartás;

- építőmérnöki törzsanyag (55 kredit): mérnöki informatika, geológia, építőanyagok, talajmechanika, földművek, alapozás, méretezés alapjai, acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, magasépítéstan, fa- falazott és kőszerke-zetek, utak, vasúti pályák, környezetmérnöki alapok, közművek, hidraulika, hidrológia, vízépítés, vízgazdálkodás, geodézia, geodézia mérőgyakorlat, térinformatika;

- infrastruktúra-építőmérnöki specializáció (15 kredit): infrastruktúra műtárgyak, közlekedési létesítmények pályaszerkezetei, forgalomtechnika, közműrendszerek, vízminőség-szabályozás, környezetvédelem, vízkészlet-gazdálkodás, úttervezés, vasúttervezés, vízkárelhárítás, vízhasznosítás, települési közlekedés, közműhálózatok, víz- és szennyvíztisztítás, környezettechnika, környezeti kárelhárítás, környezeti hatásvizsgálatok.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 80 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

24. JÁRMŰMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: járműmérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles járműmérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Vehicle Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figye-. lembe a közlekedésmérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a mérnök informatikus, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30-45 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 15-30 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 50-60 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan okleveles mérnökök képzése, akik a járművek és mobil gépek szakterülethez kapcsolódó magas szintű természettudományos, specifikus járműgépészeti műszaki, informatikai és gazdasági/menedzsment ismereteik birtokában alkalmasak a vasúti, a közúti, mezőgazdasági, a vízi és a légi járművek, az építő, és anyagr mozgató gépek fejlesztésére, tervezésére, gyártására, a bennük végbemenő folyamatok kutatására, valamint ezen járművek és gépek, továbbá a belőlük alkotott szállító rendszerek és géprendszerek biztonságos, a környezetvédelem és az energiagazdálkodás követelményeit figyelembe vevő üzemben tartására, fenntartására, diagnosztizálására, karbantartására és javítására. A mesterfokozat megszerzése feljogosít a doktori képzésben való részvételre. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, bizonyos szintű manualitás, mérési készség - ezek laboratóriumi szintű ismerete,

- a tanulmányi területen az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

- vezetői ismeretek,

- biztos alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

- a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,

- a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

- a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a jármüvek és mobil gépek témakörébe tartozó kutatási-fejlesztési feladatok megoldásában való alkotó részvételre,

- a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,

- a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,

- a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,

- a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,

- szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat,

- önművelésre, önfejlesztésre a saját tudás magasabb szintre emelésére,

- a műszaki - gazdasági - humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,

- rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére,

- integrált ismeretek alkalmazására a közlekedés, a mobilgépek, a folyamatelmélet, az ipari termelési folyamatok, az elektronika és informatika szakterületeiről,

- a közlekedési/szállítási folyamatban részt vevő járművekkel és mobil gépekkel kapcsolatos rendszerszemléletű, folyamatelemző gondolkodásmódra,

- a választott szakiránytól függően állapotfelmérések elvégzésére, ezek alapján értékelés és javaslat kidolgozására, komplex járműtechnikai rendszerek fejlesztésére, felső szintű tervezésére, szervezésére és irányítására;

c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- kreativitás, rugalmasság,

- problémafelismerő és -megoldó készség,

- intuíció és módszeresség,

- tanulási készség és jó memória,

- széles műveltség,

- információfeldolgozási képesség,

- környezettel szembeni érzékenység,

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

- a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

- kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek:

20-30 kredit alkalmazott matematika, anyagtudományok, irányításelmélet, térinformatika, mechanika, rendszertechnika, elektronika, mechatronika, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben;

gazdasági és humán ismeretek: 10-15 kredit

projekt-, környezet- és minőségmenedzsment, vezetés- és szervezéselmélet, döntéselőkészítő módszerek, ergonómia, munkavédelem, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 15-30 kredit

járművek hő- és áramlástechnikája, járműrendszerdinamikai szimulációs és optimálási módszerekjármű- és mobil gép konstrukcióelmélet, jármüvek és mobil gépek gyártása, javítása, előképzettségtől függően, kötelezően választandó, szakmai tantárgyak, egyéb, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 50-60 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

minden olyan anyag-, eszköz-, készülék-, berendezés-, rendszer-, informatikai, automatizálási, technológiai, tervezési és közlekedésbiztonsági ismeret, amely a járműmérnöki szakma képzésben reprezentált szakterületei valamelyikének műveléséhez szükséges, valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő további szakirányokhoz tartozó speciális szakmai ismeretek;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C-típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 70 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

- természettudományos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, anyagismeret, hő- és áramlástan, elektrotechnika;

- gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány;

- szakmai ismeretek (25 kredit): általános géptan, közlekedési rendszerek, járműrendszerek, logisztikai rendszerek, üzemi szállítási rendszerek, számítástechnika, műszaki ábrázolás, szerkezeti anyagok és megmunkálások, jármű- és hajtáselemek, irányítástechnika, közlekedési technológia, járműdinamika és hajtástechnika, közlekedési automatika, járműgyártás és fenntartás, közlekedés-gazdaságtan;

- szakirány ismeretek (15 kredit): járművek hő- és áramlástechnikai berendezései, járműtervezés és vizsgálat alapjai.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

25. KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: közlekedésmérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles közlekedésmérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Transportation Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a közlekedésmérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a mérnök informatikus, az építőmérnöki, a könnyűipari mérnöki.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30-45 kredit

6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 15-30 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 50-60 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik képesek a közlekedési és szállítási folyamatok és rendszerek gazdaságos, rendszerszemléletű, a közlekedésbiztonság, a környezetvédelem, az erőforrás-gazdálkodás és a nemzetközi tendenciák követelményeit figyelembe vevő elemzésére, tervezésére, szervezésére, irányítására. Alkalmasak a kapcsolódó igazgatási és hatósági feladatok ellátására, valamint a közlekedési és szállítási rendszerek elemeit képező, azt kiszolgáló járművek, berendezések megválasztására és működtetésére, beleértve az infrastruktúra, az irányítási és informatikai rendszer elemeit is. A mesterfokozat megszerzése feljogosít a doktori képzésben való részvételre. a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek: - a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, bizonyos szintű manualitás, mérési készség - ezek laboratóriumi szintű ismerete,

- a tanulmányi területen az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

- vezetői ismeretek,

- biztos alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

- a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,

- a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

- a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a közlekedés és a szállítás témakörébe tartozó kutatási-fejlesztési feladatok megoldásában való alkotó részvételre,

- a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,

- a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,

- a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,

- a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,

- szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat,

- önművelésre, önfejlesztésre a, saját tudás magasabb szintre emelésére,

- a műszaki - gazdasági - humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,

- rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére,

- integrált ismeretek alkalmazására a közlekedés, a mobilgépek, a folyamatelmélet, az ipari termelési folyamatok, az elektronika és informatika szakterületeiről,

- a közlekedési rendszerek és az azokat alkotó folyamatok összefüggéseinek, hatásmechanizmusainak felismerésére, ezek rendszerszemléletű értékelésére, kezelésére,

- a közlekedés tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások, modellek, információs technológiák alkalmazására,

- a választott szakiránytól függően állapotfelmérések elvégzésére, ezek alapján értékelés és javaslat kidolgozására, komplex közlekedési, szállítási rendszerek fejlesztésére, felső szintű tervezésére, szervezésére és irányítására;

c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- kreativitás, rugalmasság,

- problémafelismerő és -megoldó készség,

- intuíció és módszeresség,

- tanulási készség és jó memória,

- széles műveltség,

- információfeldolgozási képesség,

- környezettel szembeni érzékenység,

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

- a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

- kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 20-30 kredit

alkalmazott matematika, anyagtudományok, irányításelmélet, térinformatika, I+K technológiák, mechanika, elektronika, mechatronika, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben;

gazdasági és humán ismeretek: 10-15 kredit

projekt-, környezet- és minőségmenedzsment, vezetés-és szervezéselmélet, döntéselőkészítő módszerek, ergonómia, munkavédelem, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 15-30 kredit

közlekedési informatika, közlekedéstervezés-technika, közlekedési automatika, közlekedés-gazdaságtan, közlekedési üzemtan, rendszertechnika, egyéb, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 50-60 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

minden olyan anyag-, eszköz-, készülék-, berendezés-, rendszer-, informatikai, automatizálási, technológiai, tervezési és menedzsment ismeret, amely a közlekedésmérnöki szakma képzésben reprezentált szakterületei valamelyikének műveléséhez szükséges, valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő további szakirányokhoz tartozó speciális szakmai ismeretek. A szakirányok kialakítása a közlekedésmérnöki feladatokban megjelenő tevékenységtípusok (pl. tervezés, üzemeltetés stb.) vagy közlekedési alágazatok (pl. vasút, légiközlekedés stb.) szerint történhet;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C-típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető: legyen legalább 80 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

- természettudományos alapismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, anyagismeret, hő- és áramlástan, elektrotechnika;

- gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány;

- szakmai ismeretek (35 kredit): általános géptan, közlekedési rendszerek, járműrendszerek, logisztikai rendszerek, üzemi szállítási rendszerek, közlekedési pályák, számítástechnika, műszaki ábrázolás, szerkezeti anyagok és megmunkálások, jármű- és hajtáselemek, irányítástechnika, közlekedési technológiajárműdinamika és hajtástechnika, közlekedési automatika, járműgyártás és -fenntartás, közlekedés-gazdaságtan;

- szakirány ismeretek (15 kredit): közlekedési információs rendszerek, szállítástechnika, közlekedési hálózattervezés.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

26. LOGISZTIKAI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: logisztikai mérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles logisztikai mérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Logistic Engineer

3. Képzési terület; műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a közlekedésmérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a gépészmérnöki, a mechatronikai mérnöki, a had- és biztonságtechnikai mérnöki, a mérnök informatikus, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki, a könnyűipari mérnök.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 30-45 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 15-30 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 50-60 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik a logisztika szakterületéhez kapcsolódó természettudományos, specifikus műszaki, gazdasági/menedzsment, informatikai és ipari, közlekedési technológiai ismereteik birtokában alkalmasak a vállalatokon belüli és a vállalatok közötti anyagáramlást, valamint az ahhoz kapcsolódó információáramlást megvalósító logisztikai (áruszállítási, anyagmozgatási, raktározási, komissiózási, rakodási, anyagellátási/beszerzési, áruelosztási, hulladékkezelési) folyamatok és rendszerek elemzésére, tervezésére, szervezésére és irányítására, valamint a logisztikai rendszerek elemeit képező logisztikai gépek, eszközök, berendezések tervezésére, fejlesztésére és azok gyártásában, minőségellenőrzésében való közreműködésre, üzemeltetésük irányítására. A mesterfokozat feljogosít a tanulmányok doktori képzés keretében való folytatására is.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- a szakmához kötött elméleti és gyakorlati ismeretek, bizonyos szintű manualitás, mérési készség - ezek laboratóriumi szintű ismerete,

- a tanulmányi területen az ismeretek rendszerezett megértése és elsajátítása,

- vezetői ismeretek,

- biztos alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

- a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,

- a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

- a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,

- a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására,

- a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,

- a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,

- szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat,

- önművelésre, önfejlesztésre a saját tudás magasabb szintre emelésére,

- a műszaki - gazdasági - humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére,

- rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex rendszerek globális tervezésére,

- integrált ismeretek alkalmazására a közlekedés, a mobilgépek, a folyamatelmélet, az ipari termelési folyamatok, az elektronika és informatika szakterületeiről,

- a logisztikai rendszerek részfolyamatainak és azok fizikai realizálását végző részegységek (anyagmozgatógépek, szenzorok, aktuátorok, irányítórendszerek, adatbázisrendszerek stb.) összekapcsolására,

- vállalati logisztikai vezetői feladatok ellátására,

- a választott szakiránytól függően állapotfelmérések elvégzésére, ezek alapján értékelés és javaslat kidolgozására, komplex logisztikai rendszerek fejlesztésére, felső szintű tervezésére, szervezésére és irányítására,

- a logisztika témakörébe tartozó kutatási-fejlesztési feladatok megoldásában való alkotó részvételre;

c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- kreativitás, rugalmasság,

- problémafelismerő és -megoldó készség,

- intuíció és módszeresség,

- tanulási készség és jó memória,

- széles műveltség,

- információfeldolgozási képesség,

- környezettel szembeni érzékenység,

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

- a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

- kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 20-30 kredit

alkalmazott matematika, irányításelmélet, térinformatika, I+K technológiák, folyamatelmélet, mechanika, rendszertechnika, elektronika, mechatronika, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben;

gazdasági és humán ismeretek: 10-15 kredit

projekt-, környezet- és minőségmenedzsment, vezetés-és szervezéselmélet, döntéselőkészítő módszerek, ergonómia, munkavédelem, egyéb tantárgyak intézményi hatáskörben.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 15-30 kredit

logisztikai informatika, szállítási logisztika, anyagmozgató és raktározási rendszerek tervezése, logisztikai gépek és berendezések, robotok, logisztikai rendszerek irányítása, automatizálása, egyéb, intézményi hatáskörű szakmai törzsanyag.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 50-60 kredit

differenciált szakmai ismeretek:

minden olyan anyag-, eszköz-, készülék-, berendezés-, rendszer-, folyamat-, informatikai, automatizálási, technológiai, tervezési és műszaki logisztikai ismeret, amely a logisztikai mérnöki szakma képzésben reprezentált szakterületei valamelyikének műveléséhez szükséges, valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő további szakirányokhoz tartozó speciális szakmai ismeretek;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C-típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 70 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

- természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, fizika, kémia, mechanika, anyagismeret, hő- és áramlástan, elektrotechnika;

- gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem, társadalomtudomány;

- szakmai ismeretek (25 kredit): általános géptan, közlekedési rendszerek, jármürendszerek, logisztikai rendszerek, üzemi szállítási rendszerek, közlekedési pályák, számítástechnika, műszaki ábrázolás, szerkezeti anyagok és megmunkálások, jármű- és hajtáselemek, irányítástechnika és automatizálás, közlekedési technológia, közlekedés-gazdaságtan;

- szakirány ismeretek (15 kredit): logisztikai információs rendszerek, logisztikai menedzsment, szállítási logisztika.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

27. SZERKEZET-ÉPÍTŐMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: szerkezet-építőmérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles szerkezet-építőmérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Structu-ral Engineer

3. Képzési terület: műszaki

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe az építőmérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szak: az építészmérnöki.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 3 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit.

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 22-29 kredit

6.2. A szak és a szakirány szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 18-23 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz, illetve szakirányhoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 38-42 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 5 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja a nemzetközi munkaerőpiacon is versenyképes szerkezet-építőmérnökök képzése, akik az alapképzésben leírt célokon túl - bizonyos gyakorlat után - képesek az építőmérnöki létesítményekkel kapcsolatos szerkezet-építőmérnöki szakterületen műszaki fejlesztési, kutatási, irányítási, projekt menedzseri feladatok önálló ellátására, továbbá bonyolult és speciális mérnöki létesítmények tervezésére és szakértésére. A mesterfokozat megszerzése feljogosít a doktori képzésben való részvételre.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- alapvető információs és kommunikációs, vezetési, mérnöketikai, valamint európai uniós ismeretek az építőmérnöki szakma teljes területén,

- felkészítés az építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, vezetői feladatok ellátására az építőmérnöki szakma teljes területén, különös tekintettel a szerkezetépítési feladatokra,

- alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

- a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki és gazdasági jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető ismeretei,

- a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

- a globális társadalmi és gazdasági folyamatok ismerete;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására,

- a tudományág szakmai ismereteinek, felmerülő új problémáinak, új jelenségeinek feldolgozására,

- a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására,

- a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére,

- önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére, a szerkezetépítés témakörében további szakismeretek elsajátítására;

- építési, fenntartási és üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatok koordinálására, vezetésére a szerkezet-építőmérnöki területen,

- műszaki, gazdasági komplex folyamatokban való részvételre a szerkezet-építőmérnöki kutatás-fejlesztés integrálásával, a -minőségirányítási rendszerbe történő bekapcsolódással,

- angol nyelvű szerkezet-építőmérnöki dokumentáció megértésére,

- a szakiránynak megfelelően épületszerkezetek és építmények rekonstrukciójához (integráló építménytervezés, szerkezetek diagnosztikája, épületek rekonstrukciója, szerkezetek védelme és javítása) tartószerkezetek analíziséhez (szerkezetek statikája, dinamikája, nemlineáris vizsgálat, törésmechanika, optimális tervezés, szerkezetek modellezése), speciális tartószerkezeti és kapcsolódó geotechnikai, mélyépítési tevékenységhez (talaj és szerkezet kölcsönhatása, méretezéselmélet, felületszerkezetek, feszített szerkezetek, vékonyfalú szerkezetek, kísérleti szerkezetanalízis, szerkezetek megerősítése), az ingatlanszakmához (értékbecslés, 3D ingatlan-nyilvántartás, épület auditálás, ingatlanfejlesztés, ingatlan-gazdálkodás és forgalmazás), valamint mérnökgeológiai tevékenységhez (a mérnöki létesítmények és kőzetkörnyezetük közötti kölcsönhatások elemzése, a szerkezeti és földtani elemek értékelése, kőzetmechanika és sziklamunkák, építési kőanyagok minősítése) kapcsolódó feladatok megoldására,

- a szerkezet-építőmérnöki tervezésben való alkotó, irányító közreműködésre,

- szakmai, környezeti, társadalmi és etikai szempontokat egyaránt mérlegelő, önálló irányítói feladatok ellátására,

- jogszabályokban, illetve a mérnök kamarai szabályok által rögzített szakmai gyakorlat után, tervezői és/vagy szakértői jogosultságra a szakiránynak megfelelő építőmérnöki szakterületen;

c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- kreativitás, rugalmasság,

- problémafelismerő és -megoldó készség,

- intuíció és módszeresség,

- tanulási készség és jó memória,

- széles műveltség,

- információfeldolgozási képesség,

- környezettel szembeni érzékenység,

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

- a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

- kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

természettudományos alapismeretek: 15-20 kredit

építőmérnöki matematika, numerikus módszerek, adatbázis rendszerek, mechanika, végeselemek módszerének matematikai alapjai, épületfizika és -kémia;

gazdasági és humán ismeretek: 7-9 kredit

EU-ismeretek, angol nyelvi kommunikáció, mérnöki etika, döntéstámogató módszerek.

8.2. A szak és a szakirány szakmai törzsanyagának kötelező ismeretkörei: 18-23 kredit

méretezéselmélet, magasépítéstan, építőanyagok, talaj és szerkezet kölcsönhatása, továbbá a szakiránynak megfelelően szerkezetek diagnosztikája, épületek rekonstrukciós tervezése, végeselemek módszere, szerkezetek statikája és dinamikája, geotechnikai tervezés, stabilitáselmélet, értékbecslési módszerek, építésügyi eljárások, ingatlanjog, környezetföldtan, hidrogeológia.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 38-42 kredit

differenciált szakmai ismeretek: magasépítő és szerkezetrekonstrukció, szerkezetinformatika, tartószerkezet- és geotechnika-mérnök, ingatlanmérnöki, mérnökgeológus, továbbá a szakma és a Mérnöki Kamara igényeinek, valamint a szakindítást kérő intézmények hagyományainak megfelelő további szakirányokhoz tartozó speciális szakmai ismeretek; diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A diplomafeladathoz kapcsolódóan az intézményi tanterv határozza meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, azzal a megkötéssel, hogy angolból legalább alapfokú állami nyelvvizsgával kell rendelkezni.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján a hallgatónak elismerhető legyen legalább 110 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

- természettudományos ismeretek (30 kredit): matematika, statika, szilárdságtan, dinamika;

- gazdasági és humán ismeretek (10 kredit): mikro- és makroökonómia, menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan, üzleti jog, település- és régiófejlesztés, közigazgatástan, ingatlan-nyilvántartás;

- építőmérnöki törzsanyag (55 kredit): mérnöki informatika, geológia, építőanyagok, talajmechanika, földmüvek, alapozás, méretezés alapjai, acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, magasépítéstan, fa- falazott és kőszerke-zetek, utak, vasúti pályák, környezetmérnöki alapok, közművek, hidraulika, hidrológia, vízépítés, vízgazdálkodás, geodézia, geodézia mérőgyakorlat, térinformatika;

- szerkezet-építőmérnöki specializáció (15 kredit): tartók statikája, végeselemes modellezés, acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, hídépítés, szerkezet-technológia, mélyépítési műtárgyak, épületszerkezetek és épületfizika, építőanyagok, magasépítési acélszerkezetek, magasépítési vasbetonszerkezetek, acél- és vasbeton hidak, geotechni-ka, mélyépítési vasbetonszerkezetek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 80 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni."

3. számú melléklet a 14/2006. (XII. 13.) OKM rendelethez

" 3. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez

IV. AGRÁR KÉPZÉSI TERÜLET

1. AGRÁRMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: agrármérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles agrármérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Agriculture

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a növénytermesztő mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a kertészmérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, a természetvédelmi mérnöki, az élelmiszermérnöki, a vadgazda mérnöki szakok.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-28 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 39-56 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kre-ditek száma: minimálisan 15 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan okleveles agrármérnökök képzése, akik képesek a mesterszakon elsajátított mezőgazdasági, természettudományi, műszaki, társadalomtudományi és gazdasági alapismeretek szintetizáló alkalmazására az agrártudományok területén. A végzettek alkalmasak a szakterületen folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra, valamint doktori képzésben történő részvételre.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- növénytudományi, állattudományi, gazdasági és humán, valamint környezeti és minőségbiztosítási ismeretek,

- a szakma gyakorlásához szükséges természettudományi, műszaki, technológiai, társadalomtudományi és gazdasági ismeretek,

- a mezőgazdasági termeléssel, technológiákkal, az élelmiszer-alapanyag előállítással kapcsolatos ismeretek,

- a növénytermesztés, állattenyésztés és az élelmiszeralapanyag-előállítás etikai vonatkozásai,

- a fenntartható gazdálkodás és minőségbiztosítás, valamint a vidékfejlesztés alapelveinek ismeretei;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- az agrárgazdaságban és a kapcsolódó területeken zajló termelő folyamatok, illetve minőségbiztosítási vagy mérnöki szolgáltatás irányítási feladatainak ellátására és azok felügyeletére,

- az agrártudományokon belül választott, speciális terület alkotó művelésére, az ok-okozati összefüggések felismerésére, felhasználására és továbbfejlesztésére,

- a szakterület problémáinak felismerésére, érdemi és használható megoldások kidolgozására, innovációs, tervezési, fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére,

- az agrártudományok területén folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra,

- pályázati tevékenység menedzselésére,

- termelési folyamatok végrehajtására, ellenőrzésére, valamint kutatási eredmények gyakorlati megvalósítására,

- környezetvédelmi előírások betartására és érvényesítésére;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- problémafelismerő és -megoldó képesség,

- kreativitás,

-. környezettel szembeni érzékenység,

- környezetvédelmi előírások betartása,

- mérnöki és vezetői feladatok ellátásához szükséges kommunikációs ismeretek és készségek,

- szakmai felelősségtudat,

- szakmai továbbképzés iránti igény,

- alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök (15-28 kredit):

természettudományos és mérnöki alapismeretek: termelésélettan, alkalmazott hövényfiziológia, alkalmazott biokémia, alkalmazott genetika, alkalmazott talajtan.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 39-56 kredit:

növénytudományi ismeretek: integrált szántóföldi növénytermesztés, integrált kertészeti termesztés, növényi biotechnológia, tápanyag-gazdálkodás és öntözéses gazdálkodás, termelésszervezés;

állattudományi ismeretek: populációgenetika és szaporításbiológia, tenyésztésszervezés, takarmánygazdálkodás, állati termékminősítés;

gazdasági és humán ismeretek: marketing, ágazati ökonómia, vállalkozás- és project menedzsment, vezetési ismeretek;

környezet és minőségbiztosítási ismeretek: minőségbiztosítás, környezet- és tájgazdálkodás.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 15-20 kredit

kommunikáció, logisztika, kutatásmódszertan, idegen nyelven szakmai kommunikációs készség, a diplomamunka elkészítéséhez és megvédéséhez szükséges szak-specifikus tárgykörök;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60-84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi, műszaki, társadalomtudományi, valamint növénytermesztési, állattenyésztési, gazdasági ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény előírhatja, hogy a legfeljebb további 24 kreditet - a felsorolt ismeretkörökben - a hallgató a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) szerezze meg.

2. ÉLELMISZERBIZTONSÁGI ÉS -MINŐSÉGI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Food Safety and Quality

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe:

- agrár képzési területről: élelmiszermérnöki, mezőgazdasági mérnöki alapképzési szakok, valamint állatorvosi egységes, osztatlan szak;

- műszaki képzési területről: biomérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok:

- agrár képzési területről: a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a növénytermesztő mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a kertészmérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki alapképzési szakok;

- műszaki képzési területről: a vegyészmérnöki, a környezetmérnöki alapképzési szakok;

- természettudományi képzési területről: a biológia, a kémia alapképzési szakok;

- orvos- és egészségtudományi képzési területről: orvos egységes, osztatlan szak, az ápolás és betegellátás alapképzési szak dietetikus szakiránya.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendó kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 22-26 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 22-28 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-38 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnökök képzése, akik mikrobiológiai, molekuláris biológiai, toxikológiai, analitikai ismereteik birtokában hatékonyan tudják felügyelni és ellenőrizni a biztonságos és kiváló minőségű, az emberi táplálkozásra minden tekintetben alkalmas élelmiszer-előállítás folyamatát és forgalmazását. A mesterszakon elsajátított ismeretek alapján a végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- műszeres analitikai ismeretek,

- élelmiszer toxikológiai ismeretek,

- mikrobiológiai, higiéniai és epidemiológiai ismeretek,

- táplálkozástudományi ismeretek,

- minőségügyi ismeretek,

- élelmiszer-biztonsági kockázatelemzés,

- élelmiszeripari alapanyagok és feldolgozás-technológiák minőségi és biztonsági vonatkozásai,

- élelmiszer-logisztika és forgalmazás minőségi és biztonsági vonatkozásai,

- biotechnológia biztonsági, etikai és szabályozási kérdései,

- élelmiszer-gazdaságtani ismeretek,

- élelmiszer-minőségügy és -biztonság államigazgatási és jogi szabályozási vonatkozásai,

- az élelmiszerbiztonság hazai és nemzetközi hatósági intézményrendszere;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- az élelmiszerbiztonság és -minőség szakterületén az ismeretanyag alkalmazására és a megszerzett tudás birtokában a szakterület speciális feladatainak biztonságos megoldására,

- az élelmiszer-mikrobiológia és -higiénia, a műszeres analitika, az élelmiszer toxikológia és a táplálkozás-élettan területeken megszerzett tudásuk alkalmazására,

- az élelmiszerminőségi és biztonsági rendszerek működtetésére,

- megfelelő minőségű növényi és állati eredetű élelmiszeripari alapanyagok és termékek biztonságos előállítására,

- az élelmiszerbiztonságot veszélyeztető fizikai, kémiai és biológiai tényezők gyors felismerésére és azok menedzselésére,

- az élelmiszerbiztonság területén vezetői munkakörök betöltésére, szakértői és szaktanácsadási feladatok ellátására hazai és nemzetközi szervezetekben vállalati, kutatóintézeti és szakigazgatási szinten;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- önálló munkavégzésre való alkalmasság,

- szakmai véleményalkotási képesség,

- kutatási, tervezési és menedzselési képesség,

- kreativitás,

- hatékony problémamegoldó készség,

- információfelhasználási és -elemző készség,

- jó szervező és koordináló készség,

- képesség és készség a tudomány eszköztárával problémák felismerésére és megoldására,

- motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új ismeretek alkalmazására, az élelmiszerbiztonsági szemlélet fejlesztése érdekében,

- alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátása.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 22-26 kredit:

méréselméleti és kísérlettervezési alapismeretek, műszeres analitikai módszerek (spektroszkópia, elválasztás-technika), táplálkozási ismeretek, minőség és biztonság élelmiszertechnológiai vonatkozásai, gazdálkodástudományi ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 22-28 kredit:

alapanyagok és élelmiszerek toxikológiája, élelmiszerminőség és -biztonság mikrobiológia vonatkozásai, minőségirányítás, minőségmenedzsment, minőségbiztosítási rendszerek, élelmiszerminőség és -biztonság jogi szabályozása, az élelmiszerekkel szembeni fogyasztói elvárások és fogyasztóvédelelem, innovációs menedzsment.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 30-40 kredit:

differenciált szakmai ismeretek:

minőségügyi rendszerek auditálása, mérések minőségbiztosítása, élelmiszerbiztonsági kockázatelemzés, nyomonkövetés az élelmiszerláncban, analitikai gyorsmódszerek, kapcsolt analitikai rendszerek, molekuláris biológia, mikrobiológiai gyorsmódszerek, a géntechnológia és új élelmiszerek kockázatai, etikai és jogi kérdéseik, élelmiszer-logisztika és környezeti biztonság, a diplomamunka elkészítéséhez és megvédéséhez szükséges szakspecifikus tárgykörök;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - ösz-szevetése alapján elismerhető legyen legalább 60-84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudomány, gazdaság- és társadalomtudomány tárgykörök (15-25 kredit) matematika, informatika, biometria, fizika, elektrotechnika, kémiai és biokémia, általános mikrobiológia, közgazdaságtan; szakmai törzsanyag tárgykörök (45-65 kredit): méréstechnika, automatizálás, mérnöki műveletek, analitika, élelmiszerkémia, alkalmazott mikrobiológia, higiénia, élelmiszer technológiák, alapanyag-ismeret, jogi ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény előírhatja, hogy a legfeljebb további 24 kreditet - a felsorolt ismeretkörökben - a hallgató a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) szerezze meg.

3. ÉLELMISZERMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: élelmiszermérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles élelmiszermérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Food Science and Technology

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe:

- agrár képzési területről: az élelmiszermérnöki alapképzési szak;

- műszaki képzési területről: a biomérnöki és a vegyészmérnöki alapképzési szakok.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok:

- agrár képzési területről: a mezőgazdasági mérnöki, a környezetgazdálkodási az agrármérnöki, a növénytermesztő mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a kertészmérnöki, a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki alapképzési szakok;

- műszaki képzési területről: a környezetmérnöki alapképzési szak;

- természettudományi képzési területről: a biológia, a fizika, a kémia alapképzési szakok;

- orvos- és egészségtudományi képzési területről: ápolás és betegellátás alapképzési szak dietetikus szakiránya.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kre-dit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 16-24 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 22-30 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 34-42 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan okleveles élelmiszermérnökök képzése, akik ismerik és alkalmazzák a szakterület legújabb tudományos eredményeit, tájékozottak a természettudományi és műszaki tudományi területeken, A végzettek képesek megszerzett szakmai tudásuk alkotó alkalmazására a különböző élelmiszeripari ágazatokban. A mesterszakon elsajátított ismeretek birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- élelmiszeripari nyersanyagokban és az élelmiszerekben lejátszódó változások,

- élelmiszeripari folyamátok tervezésé és irányítástechnikája,

- élelmiszeripari nyersanyagismeret,

- élelmiszer-feldolgozási,-tárolási és-csomagolási is-; meretek,

- fermentációs és biokonverziós ismeretek,

- erjedésipari technológiai ismeretek,

- táplálkozástudományi és az élelmiszerfejlesztési is-: meretek,

- logisztikai, árukezelési és áruforgalmazási ismeretek,

- élelmiszertechnológiai, élelmiszerbiztonsági és minőségügyi ismeretek,

- élelmiszer-etikai ismeretek,

- informatikai, valamint tudományos kutatási és fejlesztési ismeretek;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói munkakörök betöltésére,

- kutatási és fejlesztési programok, projektek kidolgozására és menedzselésére,

- élelmiszeripari folyamatok koordinációjára,

- az élelmiszeripari vertikumban és a kapcsolódó területeken vezetési feladatok ellátására,

- az ismeretek átadására az oktatás és a szaktanácsadás területén;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- képesség és készség a tudomány eszköztárával problémák felismerésére és megoldására,

- a szakterülethez kapcsolódó fejlesztési munkák kritikus értékelése,

- fejlesztői és tervezői szemlélet,

- koordinációs képesség,

- motiváltság az ismeretanyag bővítésére, az új ismeretek alkalmazására, - az élelmiszerbiztonsági és -minőségi szemlélet fejlesztése érdekében - munkaterv és program készítésének és végrehajtásának képessége,

- önálló munkavégzésre való alkalmasság,

- kreativitás,

- szakmai véleményalkotás és annak hatékony kommunikálása,

- információfelhasználási és -elemző képesség,

- környezettudatos magatartás,

- a környezetvédelmi előírások betartatása,

- szakmai felelősségtudat,

- alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 16-24 kredit:

fizikai-kémia, élelmiszer enzimológia, táplálkozástudomány, méréselmélet és kísérlettervezés, élelmiszeripari transzportfolyamatok, minőségirányítás.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 22-30 kredit:

élelmiszerbiztonsági kockázatelemzés, élelmiszertechnológia és termékfejlesztés, üzemtelepítés, műszeres analízis, folyamatirányítás, környezetgazdálkodás, táplálkozás-tudományi ismeretek.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 34-42 kredit:

differenciált szakma ismeretek:

biotechnológiai ismeretek, biomérnöki ismeretek, alkoholos erjedési folyamatok elmélete és gyakorlata, környezetvédelmi és membrán műveletek, informatika és folyamatszabályozás, áruismeret, árukezelés, tárolás, beszerzési logisztika, növényi és állati alapanyagok feldolgozási technológiái, tartósítási technológiák, alapanyagok transzformációi, feldolgozás-technológiák tervezése, kertészeti és mezőgazdasági termékek speciális feldolgozása, élelmiszeradalékok funkciói és alkalmazásuk, pályázatírási technológiák, technológiai innováció, a diplomamunka elkészítéséhez és megvédéséhez szükséges szakspecifikus tárgykörök;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10.Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60-84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természet-, gazdaság- és társadalomtudományi modul (20-35 kredit): matematikai és informatikai ismeretek, fizikai ismeretek, kémiai ismeretek, mikrobiológiai ismeretek, gazdaságtani ismeretek; szakmai törzsmodul (40-60 kredit): élelmiszerkémia, analitika, minőség és biztonság, műszaki ismeretek, élelmiszertechnológiai ismeretek, alapanyag-ismeret.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény előírhatja, hogy a legfeljebb további 24 kreditet - a felsorolt ismeretkörökben - a hallgató a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) szerezze meg.

4. KERTÉSZMÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: kertészmérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles kertészmérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Horticulture

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a kertészmérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az élelmiszermérnöki, a környezetgazdálkodási, az agrármérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a tájrendező és kertépítő mérnöki, az erdőmérnöki, a biológia, az informatikus és szakigazgatási mérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, természetvédelmi mérnöki alapképzési szakok.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kre-dit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kre-ditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-26 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-56 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 10-16 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6., A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan okleveles kertészmérnökök képzése, akik ismerik, és készség szintjén használják a tudomány és a kertészeti gyakorlat legújabb eredményeit, tájékozottak a szakma műveléséhez szükséges alap- és társadalomtudományokban, a kertészeti ágazatban és az ahhoz kapcsolódó társágazatokban. A mesterszakon megszerezhető ismeretek elsajátításának további célja, hogy a képzés Európában széles körben felhasználható tudást adjon e speciális mezőgazdasági szakterület művelőinek. A végzettek alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- növényföldrajzi, ökológiai és természetvédelmi,

- ökonómbotanikai,

- növényélettani és molekuláris genetikai,

- szaporodás és szaporításbiológiai,

- kertészet- és agrártörténeti,

- kertészeti üzemtani,

- jogi és közgazdasági,

- gyógynövénytani,

- faiskolai,

- gyümölcsészeti,

- szőlészeti-borászati,

- zöldségtermesztési,

- dísznövény és dendrológiai,

- növényvédelmi ismeretek;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a kertészettudomány szakterületén a korszerű gyakorlati módszerek és megoldások, valamint a fontosabb kutatási irányok és metodikák alkalmazására, irányítói munkakör betöltésére, valamint önálló kutatás-fejlesztési feladatok megoldására,

- a kertészeti növényekkel kapcsolatos interdiszciplináris komplex ismeretek kreatív alkalmazására hazai, illetve európai uniós környezetben a termesztés és a fenntartható környezetrendszerek és a természetvédelem területén,

- kutatási és fejlesztési programok, projektek kidolgozására és menedzselésére,

- az ismeretek átadására az oktatás és a szaktanácsadás területén,

- a kertészeti termelés, a kutatásfejlesztés és a szaktanácsadás koordinációjára,

- a kertészeti vertikumban és a kapcsolódó szakterületeken vezetési feladatok ellátására a természettudományi, környezet-és természetvédelmi, technológiai és gazdasági szempontok együttes figyelembevételével,

- önálló kutatás végzésére a természettudomány és az agrártudomány területén;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- képesség és készség a tudomány eszköztárával megoldható problémák felismerésére, a problémák megoldási módjának meghatározására,

- a szakterülethez kapcsolódó tudományos munkák kritikus értékelése,

- magas szintű információfeldolgozási és vitakészség,

- fejlesztői és tervezői szemlélet,

- koordinációs képesség,

- motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új ismeretek alkalmazására, az ökológiai szemlélet fejlesztésére,

- munkaterv és program készítésének és végrehajtásának képessége,

- önálló munkavégzésre való alkalmasság,

- kreativitás,

- szakmai véleményalkotás és annak hatékony kommunikálása,

- információfelhasználási és -elemző képesség,

- környezettudatos magatartás,

- a környezetvédelmi előírások betartatása,

- természet- és élőhelyvédelem iránti fogékonyság,

- szakmai felelősségtudat,

- alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 20-25 kredit:

természeti erőforrások, növényföldrajz-ökológia és természetvédelem, informatikai rendszerek, növényélettani és molekuláris genetikai ismeretek, a kertészeti növényvédelem biológiai alapjai, szaporításbiológia.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 40-56 kredit:

a kertészet kultúrtörténete, a kertészet üzemgazdaság-tani és agrárjogi vonatkozásai, gyógynövények kémiai diverzitása, a szőlőtermesztés biológiai és fitotechnikai ismeretei, borászati szakismeretek, gyümölcsfajták komplex értékelése és használata, talajnélküli zöldségtermesztés, dísznövények növekedésszabályozása, szaktanácsadás, műszaki szakismeretek.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 8-16 kredit:

gyümölcsök és zöldségek táplálkozásbiológiai szerepe, speciális szőlészeti és borászati témakörök, ökonómbota-nika, különleges kertészeti fajok termesztése, kísérletelemzési és értékelési módszerek, speciális minőségbiztosítási ismeretek, a diplomamunka elkészítéséhez és megvédéséhez szükséges szakspecifikus tárgykörök;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10.Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60-84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi ismeretek (20-30 kredit), természeti erőforrások alapképzési ismeretek (8-14 kredit), mezőgazdasági ismeretek (20-30 kredit), gazdasági és gazdálkodási ismeretek (12-20 kredit) .

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény előírhatja, hogy a legfeljebb további 24 kreditet - a felsorolt ismeretkörökben - a hallgató a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) szerezze meg.

5. MEZŐGAZDASÁGI BIOTECHNOLÓGUS MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: mezőgazdasági biotechnológus

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: mezőgazdasági biotechnológus (megjelölve a szakirányt)

- választható szakirányok: növényi biotechnológia, állati biotechnológia

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Agricultural Biotechnology (specialized in Agricultural Plánt Biotechnology, in Agricultural Animál Biotechnology)

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a mezőgazdasági mérnöki alapképzési szak;

- növényi biotechnológia szakiránynál: a kertészmérnöki és a növénytermesztő mérnöki alapképzési szakok;

- állati biotechnológia szakiránynál: az állattenyésztő mérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok:

- agrár képzési területről: az erdőmérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a vadgazda mérnöki, a kertészmérnöki és a növénytermesztő mérnöki (állati biotechnológia szakirány választása esetén), az állattenyésztő mérnöki alapképzési szakok (növényi biotechnológia szakirány választása esetén);

- műszaki képzési területről: a környezetmérnöki alapképzési szak;

- természettudományi képzési területről: a biológia alapképzési szak.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kre-ditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek, száma: 20-24 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 32-42 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan okleveles mezőgazdasági biotech-nológus mérnökök képzése, akik felkészültek a biokémia, mikrobiológia, élettan, a klasszikus és molekuláris genetika és transzgénikus nemesítés, a szaporodásbiológia és szaporításbiológia területén, valamint ismerik és alkalmazzák ezek laboratóriumi gyakorlatát. Elméleti tudásuk, vezetési-szervezési és kommunikációs ismereteik birtokában alkalmasak tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére, tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- a biotechnológia, genomika és géntechnológia különböző területeinek elméleti és speciális gyakorlati ismeretei,

- a mezőgazdaság biológiai alapjait jelentő termesztett növény és tenyésztett állatfajokkal kapcsolatos genomi-kai, molekuláris biológiai, genetikai, biotechnológiai, szaporodásbiológiai, géntechnológiai, molekuláris nemesí-tési ismeretek,

- az in vitro és in vivo reprodukciós technikák ismerete,

- a mezőgazdasági biotechnológia és géntechnológia molekuláris módszereinek ismerete,

- a mezőgazdasági biotechnológiához és géntechnológiához kapcsolódó jogi és közgazdasági ismeretek;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- korszerű biotechnológiai eljárások alkalmazására, génmanipuláció elvégzésére, illetve fejlesztőmérnöki és felelős szakmai feladatok ellátására,

- biotechnológiai kutatások elvégzésére, ismereteik továbbfejlesztésére, a legújabb biotechnológiai módszerek növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési alkalmazására és a gyakorlati bevezetés irányítására,

- az államigazgatásban, különböző nemzetközi szervezetekben, agrárkamarában, mezőgazdasági szövetkezetekben stb. biotechnológus szakértői és szaktanácsadói munkakörök ellátására,

- a szakterület problémáinak felismerésére, érdemi és használható megoldások kidolgozására, tervezési-fejlesztési és kutatási feladatok elvégzésére,

- mérnöki készséget megkövetelő kutatási és fejlesztési programok, projektek és pályázatok összeállítására, kivitelezésére;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- önálló munkavégzésre való alkalmasság,

- kreativitás,

- szakmai véleményalkotás, tervezési fejlesztési és menedzselési alkalmasság,

- hatékony problémamegoldó képesség,

- információfelhasználási és -elemző képesség,

- környezettel szembeni érzékenység,

- a környezetvédelmi és természetvédelmi előírások betartása,

- szakmai felelősségtudat,

- alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 20-24 kredit:

szerves kémia, biokémia, elválasztástechnika, klasszikus genetika, molekuláris genetika, genomika, anyagcsere-élettan, sejtnövekedés és fejlődésélettan, szaporodás- és szaporításbiológia.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 20-30 kredit:

molekuláris markerezési technikák, strukturális és funkcionális genomikai módszerek elmélete, gyakorlata és mezőgazdasági alkalmazása, génizolálás, klónozás, vektorépítés, molekuláris transzformáció, géntranszfer, ökológiai és gazdasági rizikótényezők, koegzisztencia, GMO politika, a biotechnológia törvényi szabályozása, biotechnológiai termékek marketingje.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai ismeretek: 32-40 kredit

növényi biotechnológia: növényi molekuláris biológia és molekuláris nemesítés, sejt- és szövettenyésztés, mikro-szaporítás, géntechnológia és transzgénikus növények, növényfajták előállítása, a növényi biotechnológia gyakorlati alkalmazása és rizikótényezői,

állati biotechnológia: molekuláris sejtbiológia és -genetika alapjai, molekuláris állatnemesítés, géntechnológia és transzgénikus állatok és állatfajták előállítása, alkalmazott állati biotechnológiák, asszisztált reproduktív technológiák gyakorlati alkalmazás etikai és jogi ismeretei,

a diplomamunka elkészítéséhez és megvédéséhez szükséges szakspecifikus tárgykörök;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60-84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi ismeretek modul 30-50 kredit, mezőgazdasági ismeretek modul 24-34 kredit, gazdasági és társadalomtudományi ismeretek modul 6-12 kredit.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény előírhatja, hogy a legfeljebb további 24 kreditet - a felsorolt ismeretkörökben - a hallgató a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) szerezze meg.

6. NÖVÉNYORVOSI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: növényorvosi

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles növényorvos

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Plant Protection

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figye- lembe: a mezőgazdasági mérnöki, a növénytermesztő mérnöki, a kertészmérnöki, az erdőmérnöki, valamint a környezetgazdálkodási agrármérnöki alapképzési szakok.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a biológia, a kémia, a vegyészmérnöki, az informatikus és szakigazgatási agrármérnöki, a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a természetvédelmi mérnöki szakok.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 14-18 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 36-44 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: minimálisan 22 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan okleveles növényorvosok képzése, akik ismerik a növények termesztésével és védelmével, az egészséges élelmiszerek és takarmányok előállításával és minőségük biztosításával kapcsolatos rendszabályokat, folyamatokat; továbbá a növények termesztésének kockázatait, károsítóit, a védelemhez használt növényvédő szerek, vegyületeinek hatásmechanizmusát, munka- és élel-miszerhígiénés, valamint munkavédelmi előírásait, azok környezeti és humán vonatkozású összefüggéseit. Képesek az agrártudomány területén, a képzés során elsajátított mezőgazdasági, növényvédelmi, természettudományi, műszaki, társadalomtudományi és gazdasági alapismeretek szintetizáló alkalmazására. A mesterszakon elsajátított ismeretek birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- növénytani, kémiai, ökológiai, molekuláris biológiai, agro-zoológiai, növénykórtani, herbológiai és növénytermesztési ismeretek,

- a szakma gyakorlásához szükséges természettudományi, gazdálkodási, kereskedelmi, tájvédelmi és vidékfejlesztési, vállalkozási, szakigazgatási és menedzsment ismeretek,

- növényvédelmi géptani, ökonómiai ismeretek,

- műszaki, technológiai ismeretek,

- növény-biotechnológiai, rezisztenciabiológiai, diagnosztikai ismeretek,

- szaktanácsadás és döntéstámogató rendszerek működésének ismerete;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- növényi kártevők, illetve kórokozók diagnosztizálására, az ellenük való hatékony védekezés megtervezésére, kivitelezésére, vezetésére,

- az államigazgatásban és a gyakorlatban hatósági, növényvédelmi karantén védekezés irányító feladatainak ellátására,

- üzemi szintű növényvédelmi irányítói feladatok ellátására,

- járványok és gradációk előrejelzésére a kártétel létrejöttének megelőzésére, a növényt károsító szervezetek időbeli felismerésére,

- növény-egészségügyi feladatok ellátására, hatások elemzésére,

- zárlati károsítok elleni karantén védekezés lefolytatására,

- környezetkímélő növényvédelmi eljárások kidolgozására és megvalósítására,

- új növényvédelmi módszerek adaptálására és továbbfejlesztésére,

- a környezet peszticid terhelését csökkentő növényvédelmi eljárások alkalmazására,

- ökológiai védekezésre,

- integrált növényvédelem megvalósítására,.

- az agrártudományok területén folyó tudományos munkába való bekapcsolódásra,

- pályázati tevékenység menedzselésére,

- termelési folyamatok végrehajtására, ellenőrzésére, valamint kutatási feladatok megvalósítására,

- környezetvédelmi előírások betartására és érvényesítésére;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- problémafelismerő és -megoldó képesség, kreativitás,

- környezettel szembeni érzékenység,

- a környezetvédelmi előírások betartása,

- mérnöki és vezetői feladatok ellátásához szükséges kommunikációs ismeretek és készségek,

- szakmai felelősségtudat,

- szakmai továbbképzés iránti igény,

- alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök (14-18 kredit):

természettudományos alapismeretek: kémiai, molekuláris biológiai és biokémiai, környezetvédelmi és toxikológiai, ökológiai ismeretek,

közgazdasági és társadalomtudományi alapismeretek: gazdálkodási és kereskedelmi, vidékfejlesztési és vállalkozási menedzsment ismeretek.

" 8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 36-44 kredit:

természettudományi és műszaki ismeretek: növénykór-tani, növényvédelmi entomológiai, herbológia és gyomszabályozás, alkalmazott növény-biotechnológiai és rezisztenciabiológiai, szaktanácsadás és döntéstámogató rendszerek, műszaki, informatikai ismeretek,

növényvédelemtani ismeretek: diagnosztikai, növényvédelmi előrejelzés, járványtan, integrált (ökológiai, biológiai) növényvédelmi, erdészeti növényvédelmi, növényvédelmi jogi és szakigazgatási ismeretek.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 22-34 kredit:

differenciált szakmai ismeretek:

növénykórtani ismeretek, növényvédelmi állattani, her-bológiai, üzemi növényvédelem, interdiszciplináris modul;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

Ahallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60-84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: növénytermesztés, kertészeti termesztés, növényvédelem, állattenyésztés, gazdasági ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény előírhatja, hogy a legfeljebb további 24 kreditet - a felsorolt ismeretkörökben - a hallgató a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) szerezze meg.

7. TÁJÉPÍTÉSZ MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: tájépítész mérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles tájépítész mérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Landscape Architect

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a tájrendező és kertépítő mérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok:

- agrár képzési területről: a kertészmérnöki, a földmérő és földrendező mérnöki, az erdőmérnöki alapképzési szakok;

- műszaki képzési területről: az építészmérnöki, az építőmérnök (településüzemeltető szakirány) alapképzési szakok;

- természettudományi képzési területről: a földrajz alapképzési szak;

- 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai, illetve egyetemi szintű kertészmérnök, erdőmémök, építészmérnök, építőmérnök szakok.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kre-dit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 22-28 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 18-24 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 34-40 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan okleveles tájépítész mérnökök képzése, akik a szakterület hagyományaival és az európai tájépítészeti iskolák követelményeivel összhangban biztos elméleti tudással, elemző és szintetizáló készséggel rendelkeznek. A mesterszakon végzett táj építész mérnökök megfelelő ökológiai alapokkal, építészeti, műszaki, valamint társadalom- és gazdaságtudományi ismeretekkel rendelkeznek ahhoz, hogy a település és a táj, a régió és a kistérség fejlesztése során a fenntarthatóság elvét képviseljék. A mesterszakon elsajátított ismeretek birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- tájökológiai, növényföldrajzi,

- dendrológiai,

- művészettörténeti és környezetesztétikai,

- kert- és szabadtér-építészeti,

- táj- és természetvédelmi,

- tájrendezési, táj- és településtervezési, területfejlesztési,

- tervezésgrafikai és vizuális prezentációs,

- gazdasági és közigazgatási ismeretek;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- különböző szintű és jellegű tájépítészeti tervek, települési és területrendezési tervek, tájvédelmi és természetvédelmi tervek, kert- és szabadtér-építészeti tervek önálló elkészítésére,

- nemzetközi környezetben való munkavégzésre, idegen nyelven szakmai tárgyaláson való részvételre,

- munkaterv és program készítésére és végrehajtására, tervezői, fejlesztői feladatok ellátására,

- a tájépítészeti tervezés, szakirányítás, állami és önkormányzati igazgatás területén - megfelelő gyakorlati idő után - vezetői, irányítói munkakörök betöltésére,

- a komplex természeti és kulturális rendszerek megértésére, a rész és egész viszonyának értelmezésére,

- tájföldrajzi, növénytani, növényalkalmazási és ökológiai ismeretek alkalmazására,

- tájértékelési, zöldfelület-értékelési módszerek fejlesztésére,

- a tájépítészet kulturális jelentőségének ismerete alapján történeti elemzések, vizsgálatok és értékelések készítésére,

- a kert- és szabadtértervezés társadalmi, ökológia, műszaki aspektusainak ismerete birtokában azok kreatív módon való alkalmazására;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- integrált és holisztikus gondolkodásra való készség, rendszerszemlélet,

- kreativitás, tervezői, fejlesztői képesség,

- magas szintű vizuális látásmód és kifejezőkészség, szabadkézi és digitális (CAD, GIS) rajzi képesség,

- jó megfigyelőkészség esztétikai, térbeli és időbeli szempontok alapján,

- tárgyalóképesség (idegen nyelven is),

- motiváltság az ismeretanyag folyamatos bővítésére, az új műszaki ismeretek alkalmazására, az ökológiai szemlélet fejlesztésére,

- környezettudatos magatartás,

- alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 22-28 kredit:

tájökológiai, növényföldrajzi, dendrológiai és informatikai, kortárs építészeti, közigazgatási és jogi, művészettörténeti és környezetesztétikai, környezet-gazdaságtani és szociológiai ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 18-24 kredit:

kert- és szabadtér-építészeti ismeretek, tájrendezési, természetvédelmi, területfejlesztési, tervezésgrafikai, erdészeti, kommunikáció és prezentációs technikai ismeretek.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 34-40 kredit:

differenciált szakmai ismeretek:

a választott témának megfelelő szakmai törzsanyag egyes részeinek bővebb elsajátítása érdekében meghirdetett tantárgyak;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van,

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60-84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi, gazdaság- és társadalomtudományi tárgykörök (20-35 kredit): természetföldrajzi és földtani ismeretek, növénytani és ökológiai ismeretek, műszaki alapismeretek, ábrázoló geometriai ismeretek, geodéziai és földnyilvántartási ismeretek, általános és természetvédelmi jogi és igazgatási ismeretek, közgazdasági ismeretek; szakmai tárgykörök (40-60 kredit): építészeti ismeretek, kertépítési ismeretek, út- és közműépítési ismeretek, műszaki és szabadkézi rajzi ismeretek, dendrológiai ismeretek, táj- és vidékfejlesztési ismeretek, környezetvédelmi ismeretek, kertészeti és erdészeti ismeretek, vízgazdálkodási ismeretek, gazdálkodás védett területeken, növény-, állat- és élőhely-védelem, természetvédelmi biológia.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény előírhatja, hogy a legfeljebb további 24 kreditet - a felsorolt ismeretkörökben - a hallgató a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) szerezze meg.

8. TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: természetvédelmi mérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles természetvédelmi mérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Nature Conservation

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a természetvédelmi mérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok:

- agrár képzési területről: a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a növénytermesztő mérnöki, az állattenyésztő mérnöki, a kertészmérnöki, a tájrendező- és kertépítő mérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, a vadgazda mérnöki, az erdőmérnöki alapképzési szakok;

- műszaki képzési területről: a környezetmérnöki alapképzési szak;

- természettudományi képzési területről: a biológia, a földrajz, a földtudományi, a környezettan alapképzési szakok, továbbá biológiatanár, biológus, földrajztanár, geográfus, geológus, környezettan-tanár, környezettudományi, környezetvédelem-tanár főiskolai, illetve egyetemi szintű szakok.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kre-dit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-22 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-42 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető I kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja okleveles természetvédelmi mérnökök képzése, akik képesek a természetvédelem általános és sajátos feladatainak megtervezésére, szervezésére és irányítására. Megszerzett elméleti tudásuk alkalmazása során hatékonyan érvényesítik a természetvédelmi elveket és előírásokat. A mesterszakon elsajátított ismeretek birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- természetvédelmi és ökológiai,

- biodiverzitási és genetikai,

- tájtörténeti,

- környezetpolitikai és jogi ismeretek,

- természeti állapot felmérési, monitorozási és hatásismeretek,

- a globális környezeti rendszerek ismerete;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- természetvédelmi és ökológiai hatástanulmányok elkészítésére,

- természetvédelmi nevelésre,

- az ökológiai alapokon nyugvó természetvédelmi turizmus megszervezésére,

- a természetvédelem hatósági és közigazgatási feladatainak ellátására,

- állat- és növénykertek, vadasparkok, múzeumok és más bemutató intézményekben vezetői feladatok ellátására,

- ex situ génmegőrzési feladatok ellátására,

- természetvédelmi, vad- és halgazdálkodási, vadászati, halászati és horgászati szakigazgatási szervek és szakhatóságok szakirányú képzettséget igénylő munkaköreinek betöltésére,

- a természetvédelem jogszabályi előírásainak megfelelő tervezésére, irányítására, valamint természetvédelmi szaktanácsadásra,

- a természetvédelem területén tevékenykedő mezőgazdasági és erdőgazdasági vállalkozások, valamint hazai és nemzetközi, nem kormányzati szerveknél szakirányú képzettséget igénylő vezetői feladatok ellátására;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- önálló munkavégzésre való alkalmasság,

- konfliktuskezelés a vadgazdálkodás és egyéb más mezőgazdasági, valamint természetvédelmi ágazatok között felmerülő problémák esetén,

- szakmai konzultációra való képesség a természetvédelmet érintő kérdésekben,

- kreativitás,

- szakmai véleményalkotás és annak hatékony kommunikálása,

- tervezési-fejlesztési és menedzselési alkalmasság,

- információfelhasználási és -elemző képesség,

- környezettudatos magatartás,

- a környezetvédelmi, természetvédelmi előírások betartatása,

- természet- és élőhelyvédelem iránti fogékonyság,

- szakmai felelősségtudat,

- alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 15-22 kredit:

biodiverzitás-monitorozás, monitoring távérzékeléssel, természetvédelmi genetika, táj- és vegetáció történet, bio-etika, információkeresés és szaknyelv.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 30-42 kredit:

Magyarország és Európa védett természeti területei, természetvédelmi politika, környezetpolitika, nemzetközi és hazai természetvédelmi jog, a természetvédelem nemzetközi és hazai helyzete és története, természetvédelmi vagyongazdálkodás, természetvédelmi kezelési tervek készítése, természeti állapotfelmérés és hatásvizsgálat, környezeti nevelés, globális környezeti rendszerek működése.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 30-40 kredit:

differenciált szakmai ismeretek:

a választott speciális területek megfelelő szakmai törzsanyag egyes részeinek bővebb elsajátítása érdekében meghirdetett tantárgyak;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60-84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: természettudományi, gazdaság- és társadalomtudomány tárgykörök (15-25 kredit); szakmai törzsanyag tárgykörök (45-65 kredit): természetvédelmi állattan és növénytan, biogeográfiai és ökológiai ismeretek, gazdálkodás védett területeken, növény-, állat- és élőhely védelem, természetvédelmi alapismeretek, természetvédelmi biológia.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény előírhatja, hogy a legfeljebb további 24 kreditet - a felsorolt ismeretkörökben - a hallgató a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) szerezze meg.

9. VADGAZDA MÉRNÖKI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: vadgazda mérnöki

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles vadgazda mérnök

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Wildlife Gonservation and Management

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a vadgazda mérnöki alapképzési szak.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: az állattenyésztő mérnöki, a környezetgazdálkodási agrármérnöki, a mezőgazdasági mérnöki, az erdőmérnöki, a természetvédelmi mérnöki alapképzési szakok, valamint az állatorvos osztatlan, egységes szak.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-22 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 32-39 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 30%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan okleveles vadgazda mérnökök képzése, akik szakterületük gyakorlati műveléséhez és irányításához, illetve annak ellenőrzéséhez szükséges szakmai, természettudományi, valamint - szakterületük gyakorlásához megfelelő - műszaki és gazdasági ismeretekkel rendelkeznek. A mesterszakon megszerzett ismeretek birtokában alkalmasak a doktori képzésben való részvételre. .

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- a vadgazdálkodás elméleti és gyakorlati ismeretei,

- ökológiai, genetikai és vadegészségügyi ismeretek,

- a vadbiológia elméleti és tudományos területein szerzett ismeretek,

- térinformatikai, monitoring-módszertani ismeretek,

- piaci és gazdálkodási ismeretek;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- térinformatikai módszerek alkalmazására a vadgazdálkodás tervezésében,

- monitoring rendszer megtervezésére, üzemeltetésére és az eredmények kiértékelésére, valamint a vadállomány és élőhelye állapotának folyamatos feltérképezésére,

- környezeti hatásvizsgálatok elvégzésére, a vadállomány tartásával járó környezeti terhelések becslésére,

- a vadállomány kezelési módjainak értékelésére, annak a génkészletre gyakorolt esetleges hatásának értékelésére,

- a vadbetegségek felismerésére és tevékeny részvételre azok leküzdésében,

- a vadgazdálkodásból származó termékek piacra vitelére,

- képesek szakmai konzultációra a vadgazdálkodást érintő kérdésekben,

- a vadgazdálkodási ágazatot a hazai jogszabályoknak, az európai uniós és egyéb nemzetközi normáknak megfelelően tudják irányítani,

- pályázati tevékenység folytatására a vadállomány védelmével és annak a nagyközönség számára történő bemutatására;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- önálló munkavégzésre való alkalmasság,

- konfliktuskezelés a vadgazdálkodás és egyéb más mezőgazdasági, valamint természetvédelmi ágazatok között felmerülő problémák esetén,

- kreativitás,

- szakmai véleményalkotás, tervezési-fejlesztési és menedzselési alkalmasság,

- hatékony problémamegoldó képesség,

- információfelhasználási és -elemző képesség,

- környezettudatos magatartás,

- a környezetvédelmi és természetvédelmi előírások betartása,

- természet- és élőhelyvédelem iránti fogékonyság,

- szakmai felelősségtudat,

- alkalmasság az együttműködésre, kellő gyakorlat megszerzése után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges kötelező alapozó ismeretkörök 15-22 kredit:

matematikai ismeretek; kommunikációs és vezetési ismeretek; vadbiológiai, populáció- és viselkedésökológiai ismeretek; európai uniós és nemzetközi szakmai ismeretek, nemzetközi és hazai természetvédelmi jog.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 32-39 kredit:

vadbiológiai kutatások; monitoring és környezeti hatásvizsgálatok módszertana; ágazati értékbecslés és kárbecslés módszertana; alkalmazott genetikai ismeretek; integrált apróvad-, nagyvad- és élőhely-gazdálkodás; természetvédelmi ismeretek; szakmapolitikai és nemzetközi vadgazdálkodási kérdések; alkalmazott geodéziai, föld-nyilvántartási és térinformatikai ismeretek; megelőzés, higiénia és gyógykezelés a vadtartásban; vadfeldolgozás; vadászati turizmus, vendéglátás és marketing; pályázati technikák és projekt-menedzsment; szakmai kultúra, etika és szakmatörténet.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 3(MK) kredit:

differenciált szakmai ismeretek:

a választott speciális területnek megfelelően a szakmai törzsanyag egyes részterületeinek bővebb elsajátítása speciális kurzusok, egyéni feladatok és gyakorlatok, valamint tanulmányutak formájában;

diplomamunka: 30 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10.Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételéi:

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60-84 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: ökológiai és genetikai alapismeretek, vadászati állattan, vadállományok tervezése és szabályozása, élőhelyfejlesztés, vadászati alapismeretek, kinológia, fegyvertan, zárttéri vadgazdálkodás, vadászati módok, üzemgazdaságtan, trófeabírálat, vadbetegségek, műszaki alapismeretek, termőhely-ismerettan, vadállományok tervezése és szabályozása, élőhelyfejlesztés, erdészeti, állattenyésztési, növénytermesztési, vízgazdálkodási alapismeretek, halászati, jogi ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 60 kredittel rendelkezzen a hallgató. A legalább 60 kredit elismerése esetén az intézmény előírhatja, hogy a legfeljebb további 24 kreditet - a felsorolt ismeretkörökben - a hallgató a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan (a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint) szerezze meg.

V. JOGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPZÉSI TERÜLET

1. RENDÉSZETI VEZETŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: rendészeti vezető

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

- szakképzettség: okleveles rendészeti vezető

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Policing Manager

3. Képzési terület: jogi és igazgatási

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a büntetés-végrehajtási, a bűnügyi, a gazdaságvédelmi, a határrendészeti, a katasztrófavédelmi, a közlekedésrendészeti, a közrendvédelmi, a pénzügynyomozói és a vámigazgatási, közbiztonsági, állambiztonsági, vámnyomozói főiskolai szintű szakok, valamint a bűnügyi igazgatási és a rendészeti igazgatási alapképzési szakok.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: igazgatásszervezői, igazságügyi igazgatási, munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási, nemzetközi igazgatási, határrendészeti és védelmi vezetői.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe; továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 10-15 kredit

6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 55-65 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 18-28 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: legalább 40%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan rendészeti szakemberek képzése, akik a tanulmányaik során elsajátított szakmai ismereteik birtokában képesek közép- és felsővezetői munkakörök ellátására az igazságügyi, az önkormányzati és pénzügyi ágazat; a büntetés-végrehajtás, a határőrség, a rendőrség, a katasztrófavédelem; valamint a vám- és pénzügyőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a civil biztonság területén. A végzettek alkalmasak a rendészeti vezetői feladatok hatékony megoldására nemzetközi együttműködési keretben is, továbbá tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- biztonságpolitikai, rendészeti és rendészeti igazgatási, nemzetbiztonsági, nemzetközi rendészeti együttműködési, rendészeti technikai ismeretek,

- vezetési és szervezéselméleti, pszichológiai és pedagógiai, humánerőforrás-gazdálkodási, minőségbiztosítási ismeretek,

- gazdálkodási és logisztikai ismeretek,

- rendészettudományi, nemzetközi összehasonlító rendészeti és kriminalisztika ismeretek,

- integrált társadalomtudományi, kommunikációs, statisztikai, tudományos kutatás-módszertani, problémamegoldó technikai és szaknyelvi ismeretek,

- munkajogi, közigazgatási jogi, pénzügyi jogi, a nemzetközi bűnügyi és rendészeti szervek együttműködésére vonatkozó jogi ismeretek,

- a rendészet szervezeti feladat- és hatásköri rendszere, jogi szabályozása, állami-közigazgatási kontextusa, társadalmi beágyazottsága, a rendészeti tevékenység kontroli-mechanizmusa, a rendészet közösségi modellje,

- alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- döntéshozó és döntés-előkészítő feladatok ellátására,

- informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására,

- nemzetközi vonatkozású ügyek intézésére,

- döntési javaslatok kidolgozásához szükséges problémaelemzésre és megoldáselemzésre,

- konfliktushelyzetek kezelésére, eredményes tárgyalási technikák alkalmazásra,

- irányítói és végrehajtói feladatkörök ellátására,

- a belügyi, a pénzügyi és az igazságügyi ágazat, valamint az ezekhez tartozó rendészeti testületek, továbbá polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a civil biztonsági szféra körében rendészeti beosztásokban közép- és felső szintű vezetői feladatok ellátására,

- a rendészet területén a szakmai követelményeknek leginkább megfelelő menedzser szemléletű vezetési és irányítási eszközök használatára, ideértve a korszerű Vezetési technikákat és szervezési megoldásokat,

- a rendészet területén érvényesülő nemzetközi tendenciák ismeretében rendészeti együttműködésre;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- kreativitás, rugalmasság,

- jó kommunikációs és együttműködési attitűd,

- problémafelismerő és -megoldó készség, határozottság,

- intuíció és módszeresség,

- információfeldolgozási képesség,

- környezettel szembeni érzékenység,

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

- az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges pozitív hozzáállás,

- kezdeményezés, személyes felelősségvállalás,

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább, bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 10-15 kredit

informatikai, logisztikai, rendészettudományi alapismeretek,

általános informatika, logisztika, bevezetés a rendészettudományba, nemzetközi összehasonlító rendészet, kriminalisztika.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 55-65 kredit

biztonságpolitikai, rendészeti és rendészeti igazgatási, nemzetbiztonsági, rendészeti technikai ismeretek, munkajog, közigazgatási jog, pénzügyi jog, nemzetközi bűnügyi együttműködés, a rendészeti szervek működésének jogi alapjai, vezetés- és szervezéselmélet, rendészeti tevékenységek vezetése, rendészeti pszichológiai és pedagógiai ismeretek, minőségbiztosítás.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai ismeretek: 18-28 kredit

a rendészeti szervek gazdálkodása, humánerőforrásgazdálkodás, nemzetközi rendészeti együttműködési, rendvédelmi szervek időszerű feladatai,

vezetői készségfejlesztés, integrált társadalomtudományi ismeretek, kommunikáció, statisztikai ismeretek, tudományos kutatásmódszertan, szaknyelvi ismeretek;

diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

Négy hetes szakmai gyakorlat követelményeinek teljesítése.

10.Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges angol nyelvből.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: társadalomtudományi ismeretek, jogtudományi ismeretek, általános igazgatási ismeretek, szakigazgatási ismeretek, pénzügyi-közgazdasági ismeretek, közszolgálati és munkajogi ismeretek, közgazdasági menedzsment ismeretek, EU ismeretek.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 50 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

VI. ORVOS-ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET

1. EGÉSZSÉGÜGYI SZOCIÁLIS MUNKA * MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: egészségügyi szociális munka

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles egészségügyi szociális munkás

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Social Health Worker

3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: a szociális munka és a szociálpedagógia alapképzési szakok.

4.2. A bementhez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számitásba vehető alapképzési szakok: ápolás és betegellátás, egészségügyi gondozás és prevenció, egészségügyi szervező, társadalmi tanulmányok, szociológia, politológia, pszichológia, pedagógia.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-20 kredit

6.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 50-60 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 20-30 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 5 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik az egészség- és társadalomtudományok területén megszerzett elméleti és módszertani ismereteik birtokában képesek az egészségügyi és szociális problémák kezelésére a szakmai, a társadalmi és az ágazatközi együttműködés során. A végzettek aktív résztvevőivé válnak a preventív tevékenységeknek és az akut problémák megoldására irányuló tevékenységi formáknak, illetve az utógondozásnak. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- az egészségi állapotot meghatározó egyéni, társadalmi, epidemiológiai és jogi feltételrendszerek összefüggéseinek, kutatásának és elemzésének komplex ismerete,

- szolgáltatástervezési és evaluációs ismeretek,

- egészségtudományi ismeretek,

- alkalmazott magatartástudományi, mentálhigiénés és lélektani ismeretek,

- rehabilitációs ismeretek,

- a szociális munka ismeretei,

- az egészségügyi menedzsment ismeretei;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- az integrált szakmai ismeretek felhasználására és gyakorlati alkalmazására,

- az egészségügyi és szociális problémák egyéni és társadalmi összefüggéseinek feltárására és elemzésére, fejlesztési programok kidolgozására,

- önálló segítő folyamatok kidolgozására és kivitelezésére,

- az egészségügyi és szociális problémák komplex kezelésére,

- szociális diagnosztika és terápia kidolgozására és alkalmazására,

- az egészségügyi és a szociális szolgáltatók, valamint a mikrokörnyezet között a hatékony problémamegoldás érdekében egyéni és környezeti erőforrások feltárására, mozgósítására és együttműködés kialakítására,

- szociális segítő feladatok ellátására speciális egészségügyi és mentális problémákkal küzdő csoportok esetében,

- a rehabilitáció részeként szociális fejlesztő programok kidolgozására és alkalmazására a speciális rehabilitációt igénylő betegségek és csoportok esetében,

- team-munkában való részvételre;

c) szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- jó kommunikációs készség,

- kreativitás, rugalmasság,

- problémafelismerő, -elemző és -megoldó készség,

- információfeldolgozási képesség,

- intuíció és módszeresség,

- tanulási készség,

- környezettel szembeni érzékenység,

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

- igény a szakmai továbbképzésben való részvételre, - kezdeményezőkészség,

- személyes felelősségvállalás,

- döntéshozatali képesség,

- rendszerszemléletű gondolkodásmód,

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök: 15-20 kredit

az egészségi állapot társadalmi összetevői és a jóléti ellátások: a társadalmi státus, az egészségi állapot és az életmód összefüggései, epidemiológiai, demográfiai alapismeretek, egészségpolitika és gazdaságtan, az egészségügy I jogi szabályozása, betegjogok, egészségszociológiai,

egészségpszichológiai ismeretek, jóléti politikák, biztosítási és finanszírozási rendszerek,

szociális munka ismeretei: az egészségügyi szociális munka alkalmazott módszerei és beavatkozási technikái, a szociális munka gyakorlata,

egészségtudományi ismeretek: környezet-egészségügyi, valamint munka- és élelmezésügyi ismeretek, humán ökológia, egészségfejlesztés, egészségpedagógia, egészségmegőrzés.

8.2. A szakmai törzsanyag ismeretkörei: 50-60 kredit

szociális munka ismeretei: szociális munka idősekkel, szociális munka egészségkárosodottakkal, szociális munka szenvedélybetegekkel, krízisintervenció, szociális és egészségügyi prevenció, egészségügyi szociális munka, a szociális segítés etikája és gazdaságtana,

alkalmazott magatartástudományi, mentálhigiénés és lélektani ismeretek: szociálpszichológia és szociálpszi-chiátria, a deviancia lélektana, a családlélektan alapjai, a betegség lélektana, ápoláslélektan, veszteségpszichológia, pszichiátria, mentálhigiénés, pszichiátriai és pszichoterápiás ismeretek,

rehabilitáció és társadalmi integráció: rehabilitációs ismeretek, speciális csoportok rehabilitációja,

menedzsment ismeretek: egészségügyi menedzsment, projektmenedzsment, kutatás-módszertani ismeretek, szolgáltatások tervezése és evaluációja,

egészségtudományi ismeretek: speciális csoportok egészségügyi és szociális jellemzői, egészségügyi és szociális szolgáltatások.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei: 40-50 kredit

differenciált szakmai ismeretek ismeretkörei: 20-30 kredit

öregedéstudomány: az öregedés biológiai és élettani jellemzői, az idősödő társadalom társadalompolitikai vonatkozásai, az öregedés lélektana, az egészséges öregedés esélyei, ökológiai gerontológia, pszichiátriai betegségek időskorban, a környezet, a munka, a táplálkozás és a társadalom szerepe az öregedés folyamatában, időskori egészségmegőrzés, a szociális munka speciális feladatai az idősgondozásban,

fogyatékosságtan: fogyatékkal élők helyzete és életminősége, esélyegyenlőség és társadalmi befogadás, befogadást segítő programok, fogyatékosok rehabilitációja,

mentális és szenvedélybetegségek: mentális és szenvedélybetegségek egészségügyi és társadalmi jellemzői, egyéni, családi, közösségi hatásai, kulturális összetevői, megelőzés és kezelés, terápiás és mentálhigiénés módszerek, rehabilitáció,

szociális munka tartós, illetve krónikus betegekkel: krónikus fertőző, illetve nem fertőző betegségekkel küzdők helyzete, veszélyeztetett csoportok, a megelőzés, a célzott hatékony segítségnyújtás és a rehabilitáció eszközrendszere, haldoklás és gyászfeldolgozás;

diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat követelményei:

A képzéshez intenzív terepgyakorlat kapcsolódik, legalább 15 kredit értékben, 400-450 óra időtartamban. Az intenzív terepgyakorlat megosztható a szakmai törzsanyag és a differenciált szakmai anyag ismeretkörei között.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga letétele vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

11.1. Az ápolás és betegellátás, az egészségügyi gondozás és prevenció, az egészségügyi szervező alapképzési szakokon szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen 45 kredit a szociális munka és a szociálpolitika alapismereteiből.

A hiányzó, legfeljebb 20 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

11.2. A politológia, szociológia, társadalmi tanulmányok, pedagógia és pszichológia alapképzési szakokon szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen 45 kredit a szociális munka és az egészségügy alapismereteiből, amelyből legalább 25 kredit a szociális munka legalább 20 kredit az egészségügy témaköréből legyen elismerhető.

A hiányzó, legfeljebb 20 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

11.3. A pedagógusképzési terület alapképzési szakjain szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen 40 kredit a szociális munka és a szociálpolitika, valamint 20 kredit az egészségügy alapismereteiből.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató, a hiányzó további 30 kreditet a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

2. NÉPEGÉSZSÉGÜGYI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: népegészségügyi

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)

- szakképzettség: okleveles népegészségügyi szakember (megjelölve a szakirányt)

- választható szakirányok: (népegészségügyi felügyelő, epidemiológia, környezet- és foglalkozás-egészségügyi, egészségfejlesztés)

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MSc in Public Health (specialized in Public Health, Epidemio-logy, Environmental and Occupational Health, Health Promotion)

3. Képzési terület: orvos- és egészségtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehetők figyelembe: az egészségügyi gondozás és prevenció alapképzési szak, valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű közegészségügyi járványügyi felügyelő és védőnő szakok.

4.2. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kre-dit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 3 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 90 kredit

6.1. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-34 kredit

6.2. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 40-45 kredit

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek száma: 5 kredit

6.4. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 12 kredit

6.5. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan népegészségügyi szakemberek képzése, akik a népegészségügyi tevékenység tudományos alapját jelentő és az ahhoz kapcsolódó módszertani és gyakorlati ismeretek birtokában képesek a lakosság egészségi állapotának javítására, a betegségek megelőzésére a szakmai, az össztársadalmi és az ágazatközi együttműködés során. A végzettek felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés formájában történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- egészségügyi és népegészségügyi ismeretek,

- vezetési és szervezetelméleti ismeretek,

- menedzsment és kommunikációs ismeretek,

- ökológiai, környezet-egészségtani és környezetvédelmi ismeretek,

- biostatisztikai és epidemiológiai ismeretek,

- táplálkozás-egészségügyi ismeretek,

- munkabiztonsági ismeretek,

- kémiai biztonsági ismeretek;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: népegészségügyi felügyelő szakirányon:

- a lakosság népegészségügyi szükségleteinek és igényeinek feltárására, azok rangsorolására és kezelésére,

- népegészségügyi hatósági feladatok ellátására vezetői és végrehajtói szinten,

- szervezetfejlesztésre, népegészségügyi programok, akciók tervezésére, szervezésére, irányítására és értékelésére,

- egészségterv készítésére; epidemiológia szakirányon:

- a lakosság egészségi állapotának és az azt befolyásoló tényezőknek, valamint a betegségek megelőzési és kezelési lehetőségeinek biostatisztikai/epidemiológiai elemzésére, jellemzésére és monitorozására,

- statisztikai programcsomag alkalmazására adatkezelés és -elemzés céljából,

- statisztikai elemzések elvégzésére,

- etiológiai, intervenciós, diagnosztikus és prognosztikus epidemiológiai kutatások megvalósítására,

- meta-analízis készítésére,

- döntéselemzési problémák megoldására,

- mintavételi eljárások elvégzésére;

környezet- és foglalkozás-egészségügyi szakirányon:

- a környezet állapota (külső, belső, valamint munkahelyi) és az egészségi állapot közötti összefüggések feltárására, elemzésére és jellemzésére,

- az egészséget károsító környezeti tényezők azonosítására, ezek hatásainak csökkentésére, kiküszöbölésére,

- környezeti monitorozás elvégzésére,

- kémiai biztonsági felügyelet ellátására,

- sugár-egészségügyi felügyelet ellátására,

- környezeti kockázatbecslés és -elemzés elkészítésére,

- munkabiztonsági és élelmiszer-biztonsági felügyelet ellátására;

egészségfejlesztés szakirányon:

- a népegészségügyi szükségletek kielégítését célzó egészségfejlesztési és betegségmegelőzési programok tervezésére, szervezésére, lebonyolítására és értékelésére,

- célcsoportok egészségi, kulturális és társadalmi-gazdasági szempontú jellemzésére,

- kapcsolatépítésre egyénekkel, csoportokkal és intézményekkel,

- egészségfejlesztési programok tervezésére, lebonyolítására és értékelésére,

- egészségterv készítésére;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- jó kommunikációs és együttműködési készségek, .- önálló véleményalkotás,

- vezetői képességek,

- környezettel szembeni érzékenység,

- hatékony konfliktuskezelés.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 30-34 kredit

kutatási módszerek, elemzések és értékelések a népegészségügyi gyakorlatban; egészségügyi rendszerek és egészségpolitika; egészség-gazdaságtan; kommunikáció a népegészségügyi gyakorlatban; népegészségügyi projekttervezés és megvalósítás.

8.2. Szakmai törzsanyag kötelezően válaszható ismeretkörei:

differenciált szakmai ismeretek: 40-45 kredit

népegészségügyi felügyelő szakirányon: az egészséget meghatározó környezeti és társadalmi tényezők felmérése és kezelése; egészségterv készítése és megvalósítása; környezeti kockázatbecslés, -kezelés és kommunikáció; a népegészségügyi felügyelet európai kitekintésben; államigazgatási szakismeretek,

epidemiológia szakirányon: modern biostatisztikai módszerek; egészségfelmérések; klinikai és genetikai epidemiológia; epidemiológiai vizsgálatok tervezése, lebonyolítása és elemzése; az eredmények értelmezése a népegészségügyi és a klinikai gyakorlatban,

környezet- és foglalkozás-egészségügyi szakirányon: a természeti, az épített és a munkahelyi környezet, valamint a táplálkozás és élelmezés hatása az egészségre; környezetmonitorozás; környezeti kockázatbecslés, -kezelés és kommunikáció; környezet-egészségügyi rendszerek és szabályozások,

egészségfejlesztés szakirányon: különböző társadalmi csoportok (kiemelten a hátrányos helyzetűek) népegészségügyi problémáinak azonosítása és kezelése; környezeti kockázatbecslés, -kezelés és kommunikáció; egészségfejlesztési projektek tervezése, lebonyolítása és értékelése;

diplomamunka: 12 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján korábbi tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 30 kredit az alábbi ismeretkörökből: biostatiszti-ka és az epidemiológia alapjai, népegészségügyi medicina, környezet-egészségügyi, munka-, foglalkozás- és táplálkozás-egészségügyi alapismeretek, egészségfejlesztési alapismeretek, számítástechnika és egészségügyi informatika, egészségügyi államigazgatás.

A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

VII. TÁRSADALOMTUDOMÁNY KÉPZÉSI TERÜLET

1. SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: szociológia

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

- szakképzettség: okleveles szociológus

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Sociology

3. Képzési terület: társadalomtudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

4.1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: szociológia, társadalmi tanulmányok alapképzési szakok.

4.2. A bemenethez a 11. pontban meghatározott kredi-tek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: történelem, nemzetközi tanulmányok, politológia, szociális munka, szociálpedagógia, informatikus könyvtáros, kommunikáció- és médiatudomány, kulturális antropológia, alkalmazott közgazdaságtan, gazdaságelemzés, közszolgálati, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, emberi erőforrások, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás, üzleti szakoktató alapképzési szakok, jogász egységes, osztatlan szak.

4.3. A 11. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kre-dit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

6.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-24 kredit

6.2. A szakmai törzsanyagához rendelhető kreditek száma: 20-24 kredit

6.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a diplomamunkával együtt: 65-75 kredit

6.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 5 kredit

6.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 25 kredit

6.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 20%

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan társadalomtudományi felkészültséggel rendelkező szakemberek képzése, akik a társadalmi élet különböző területein (politika, kutatás, oktatás, kultúra, média, gazdasági élet, egészségügy, környezetvédelem, településgazdálkodás, társadalomtervezés és -irányítás stb.) önállóan vagy teamben végzendő döntéshozói, irányítási, tervezési, szervezési, szakértői, kutatási és oktatási feladatok felelősségteljes elvégzésére képesek. A végzettek megfelelő elméleti és gyakorlati tudással, interdiszciplináris ismeretekkel és nemzetközi kitekintéssel rendelkeznek. Megszerzett ismereteik birtokában alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- a magyar társadalom átfogó ismerete,

- a társadalomtudományi, szociológiai ismeretek,

- a térség, a régió, a földrész társadalmi problémáinak, jellegzetességeinek, fejlődési paradigmáinak részletes ismerete,

- az Európai Unió társadalmi, intézményi rendszerének ismerete,

- a globális társadalmi folyamatok és problémák ismerete,

- társadalomelméleti, szociológiai és kutatás-módszertani ismeretek,

- a társadalmi folyamatok és jelenségek egymásra hatásának megértését segítő interdiszciplináris ismeretek,

- vezetői ismeretek,

- alkalmazói szintű ismeretek a számítógépes kommunikációban és elemzésben,

- a környezetvédelem, a szakmában releváns jogi szabályozás és a szakmai etika alapvető ismerete,

- a kutatáshoz és a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikák ismerete,

- a globális gazdasági folyamatok és ezek társadalmi hatásainak ismerete,

- a szakmai-etikai normák ismerete és alkalmazása;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- az elméleti ismeretek professzionális szintű alkalmazására,

- a társadalmi valóság fogalmi rendezésére és értelmezésére,

- a társadalommal kapcsolatos kutatások tervezésére irányítására és szervezésére,

- önálló és a csoport keretek közt történő kutatómunka végzésére,

- a tanult kvalitatív és kvantitatív kutatási technikák gyakorlatban történő problémamegoldó alkalmazására,

- a kutatási eredmények interpretálására, illetve a szakmai tudás nyilvánosság előtti szakszerű megjelenítésére,

- szakmai tanácsadásra, döntések előkészítésére,

- elméleti és gyakorlati kutatómunkára, valamint innovatív fejlesztési feladatok elvégzésére,

- új problémák, új jelenségek feldolgozására,

- integrált ismeretek széles körű alkalmazására a társadalomtudományok területén;

c) szakképzettség gyakorlásához Szükséges személyes adottságok és készségek:

- önálló szakmai álláspont kialakításának képessége,

- kritikai attitűd,

- nyitottság az új társadalomtudományi eredmények, illetve a társadalom új jelenségei iránt,

- idegennyelv-tudás, jó kommunikációs képességek,

- kreativitás, nyitottság, rugalmasság, empátia,

- intuíció és módszeresség,

- tanulási készség és jó memória,

- széles műveltség, önképzés,

- információfeldolgozási képesség,

- környezettel szembeni érzékenység,

- elkötelezettség és igény a minőségi munkára,

- problémacentrikus látásmód, problémamegoldó gondolkodás,

- a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás,

- kezdeményezés, személyes felelősségvállalás és gyakorlás, döntéshozatal,

- alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szükséges alapozó ismeretkörök:

társadalomtudományos alapismeretek: 20-24 kredit

szociológiaelmélet, szociológiatörténet, társadalomelmélet, szociálpszichológia,

értelmiségképző tárgyak, általános ismeretek: 5-7 kredit

episztemológia, filozófia, pszichoanalízis, identitásszociológia.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 20-24 kredit

kutatásmódszertan, kvantitatív és kvalitatív elemzési eljárások, diszkurzuselemzés, szakszöveg elemzése és fordítása.

8.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretköréi: 65-75 kredit

differenciált szakmai ismeretek: 40-50 kredit a szociológia szakterületei: migráció, kisebbségszociológia, művészetszociológia, tudásszociológia, oktatás, iskolarendszer, deviancia, szervezetek működése, csoportdinamika, a társadalmi-nem (gender) problémák, vallásszociológia, kommunikáció- és médiaszociológia; diplomamunka: 25 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

10. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez kettő államilag elismert legalább C típusú nyelvvizsga, amelyekből az egyik angol, francia vagy német.

11. A mesterképzésbe való felvétel feltételei:

11.1. A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

- társadalomtudományi alapismeretek: szociológia, pszichológia, filozófia, történelemtudomány, antropológia, politológia;

- gazdasági és jogi ismeretek: közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, környezetvédelem, jogtudomány;

- kommunikációs, kulturális, piac- és közvéleménykutatási ismeretek;

- szakmai ismeretek: szociológiai, társadalomtudományi kutatás módszertan.

A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni.

11.2. A 4.2. pontban meghatározott szakokon szerzett szakképzettség alapján a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen 20 kredit a szociológia és társadalomtudományi ismeretkörökből.

VIII. MŰVÉSZET KÉPZÉSI TERÜLET

1. FILMDRAMATURG MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS

1. Az osztatlan képzési szak megnevezése: filmdramaturg

2. Az osztatlan képzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

- szakképzettség: okleveles filmdramaturg

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Film Studies

3. Képzési terület: művészeti képzési terület, film- és videóművészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kre-ditek száma: 300 kredit

5.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 22-30 kredit

5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 95-125 kredit

5.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a filmszakmai gyakorlattal együtt: 125-135 kredit

5.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 15 kredit

5.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 16 kredit

5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 60%

6. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan filmdramaturg szakemberek képzése, akik filmművészeti és filmdramaturgiai ismereteik birtokában alkalmasak a magyar filmes szakma hazai és külföldi müvejésére és képviseletére. A végzettek megfelelő filmes műveltséggel, filmművészeti ismeretekkel és elmélyült dramaturgiai tudással rendelkeznek szakmájuk alkotó szellemű művelésére. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- filmtörténeti ismeretek,

- filmdramaturgiai ismeretanyag,

- forgatókönyves ismeretek,

- vizuális művészeti és művészettörténeti ismeretek,

- produceri ismeretek,

- PR ismeretek;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- elkészíteni egy játékfilm eredeti vagy adaptált forgatókönyvét,

- előkészíteni a forgatókönyvet a hazai és nemzetközi pályázatokon való eredményes részvételre,

- az ötlettől a bemutatóig alkotó módon részt venni egy játékfilm elkészítésében,

- televíziós miniszéria, filmsorozat megírására,

- filmelemezésre, filmkritika írására, filmes témájú kötet szerkesztésére,

- elkészíteni egy film reklámanyagát,

- itthon és külföldön képviselni a produkciót,

- a filmes kultúra bármely szegmensével összefüggő forgatókönyvíró, dramaturg, kreatív - producer munkakör betöltésére,

- filmszakmai irányító, művészeti vezető feladatok ellátására;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- kreativitás,

- felelősségtudat,

- elemzőképesség,

- fejlett íráskészség,

- jó kommunikációs és együttműködési képességek.

7. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

7.1. Alapozó ismeretek: 22-30 kredit

történetmesélés és (film) dramaturgiatörténet; drámatörténet; társművészetek (zene, művészettörténet, színház, média) .

7.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 95-125 kredit

filmdramaturgia; kreatív írás; dramaturgia gyakorlat (írástechnikák, stilisztika, szöveggondozás); forgatókönyv-olvasás, -elemzés; filmelemzés; a filmkészítés folyamata, a filmkészítés elemei (rendezés, vágás, látvány); magyar és egyetemes filmtörténet, korképes történelem; kommunikáció.

7.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai anyag: 125-135 kredit

filmíró szakirányon: forgatókönyv-írási elméletek, technikák; játékfilm forgatókönyv-írás; televíziós miniszéria és sorozat dramaturgia; filmes szakírás, kritikaírás; filmszakmai gyakorlat,

kreatív producer szakirányon: produceri ismeretek; hazai és nemzetközi pályázati ismeretek; szerzői jog; angol szakmai nyelv; filmszakmai gyakorlat;,

diplomamunka: 16 kredit.

8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A filmdramaturgiai szakmai gyakorlat időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges angol nyelvből.

2. SZÍNHÁZI DRÁMA TURG MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS

1. Az osztatlan képzési szak megnevezése: színházi dramaturg

2. Az osztatlan képzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

- szakképzettség: okleveles színházi dramaturg

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Theatre Studies

3. Képzési terület: művészeti képzési terület, színházművészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kre-ditek száma: 300 kredit

5.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 24-32 kredit

5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 80-100 kredit

5.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a színházi gyakorlattal együtt: 135-155 kredit

5.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 15 kredit

5.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit

5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 60%

6. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan színházi dramaturg szakemberek képzése, akik ismerik a kultúra írott, megőrzött és íratlan, csak áttételesen dokumentált történetét. Tevékeny módon vesznek részt a színházi és az audiovizuális művészi alkotófolyamatban. Elsajátított ismereteik birtokában adminisztratív és menedzseri tevékenység kifejtésével is tudják támogatni a létrejövő produkciót. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- dráma- és színháztörténeti ismeretek,

- dramaturgiai ismeretek,

- fordítási ismeretek,

- színpadi ismeretek,

- színházi filológiai ismeretek,

- könyvtárismeret,

- PR, menedzsment és jogi ismeretek;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- egy szöveg filológiai háttéranyagának, szöveg- és fordításelemzésének elvégezésére,

- drámakötet szerkesztésére,

- egy előadás színháztörténeti hátterének rekonstruálására,

- egy színház műsorpolitikájának kialakítására,

- a színházi próbafolyamatot előkészítő szakmailag precíz és művészileg érvényes szöveggondozás elvégzésére,

- a rendező alkotó partnereként történő részvételre a próbafolyamatban,

- egy előadás szakmai információs és reklámanyagának összeállítására,

- az elektronikus médiában a produkció képviseletére,

- a társulat tagjaival történő közös munkára,

- egy prózai szöveg dramatizálására, dráma fordítására, alkalmanként drámaírásra,

- a színházi kultúra bármely szegmensével összefüggő munkakör betöltésére",

- a színház művészi és üzemszerű működéséhez kapcsolódó irányító feladatok ellátására;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- vezetői képességek,

- jó kommunikációs képességek,

- kreativitás,

- elemző és interpretációs képességek,

- érzékenység,

- fegyelem,

- önállóság,

- felelősségtudat.

7. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

7.1. Alapozó ismeretek: 24-32 kredit

szöveg- és színháztörténet, színházismeret, a színházi működéstan, drámaolvasás-technikák, szövegismeret, társművészetek (zene, művészettörténet, média, film) .

7.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 80-100 kredit

a színházi alkotófolyamat elemei; bevezetés a színházi filológiába; előadásszöveg, dramatikus szöveg az elméletben, a gyakorlatban; magyar és egyetemes dráma- és színháztörténet; dramaturgia-gyakorlat (darabválasztás, szöveggondozás, komparatisztika), írásgyakorlat (szinopszis, műsorfüzet, jelenet, egyfelvonásos); fordításgyakorlat (fordításelemzés, fordításkritika, dráma-, tanulmány- és filmfordítás); előadáskritika-gyakorlat (ismertető, ajánló, esszé, tanulmány); szcenográfia, mozgás- és látványelemzés, színházi üzem és jog, menedzsment.

7.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai anyag: 135-155 kredit

színműíró/műfordító szakirányon: műfordítás; színműírás; televíziós, rádiós dramaturgia, zenés-, báb-, táncdramaturgia; szakirányú szakmai gyakorlat,

színháztörténész/szakíró szakirányon: a színházi szakírás; színházi filológia; a színház dokumentálása (történet és gyakorlat); a digitális adatmentés, adatrögzítés technikája, az új (internetes) könyvtár; a színházelmélet hatásmechanizmusai; szakirányú szakmai gyakorlat;

diplomamunka: 20 kredit.

8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A színházi dramaturg szakmai gyakorlatának időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél, továbbá még egy C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

3. SZÍNHÁZRENDEZŐ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS

1. Az osztatlan képzési szak megnevezése: színházrendező

2. Az osztatlan képzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

- szakképzettség: okleveles színházrendező

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Stage Director

3. Képzési terület: művészeti képzési terület, színházművészeti

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kre-ditek száma: 300 kredit

5.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 25-35 kredit

5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 120-140 kredit

5.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a színházi gyakorlattal együtt: 95-115 kredit

5.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 15 kredit

5.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 18 kredit

5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 65%

6. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan színházrendezők képzése, akik ismerik a világ történeti és kortárs színházi irányzatait, és képesek egyéni koncepciójuk színpadon történő megjelenítésére. Megszerzett elméleti és gyakorlati ismereteik bir-, tokában alkalmasak a személyes fogalmazásmódra, és egy alkotócsoport, vagy társulat irányítására és érvényes mondandó kifejezésére a színház különféle műfajaiban. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- vizuális művészeti ismeretek,

- dramaturgiai ismeretek,

- rendezési és színházi ismeretek,

- menedzsment ismeretek;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- a színészek munkájának vezetésére,

- a közreműködő művészek és műszaki szakemberek munkájának megszervezésére, összehangolására, irányítására,

- kortárs vagy klasszikus dramatikus szöveg színpadra állítására,

- meghatározott idő alatt, a szakmai követelményeknek megfelelő előadás megalkotására,

- a színház üzemszerű működtetésére,

- önálló színházi műalkotás létrehozására,

- a színház kreatív műfajként történő értelmezésére,

- új színpadi szövegek létrejöttének inspirálására,

- közös gondolkodás és ízlés kialakítására, társulat v&-zetésére,

- repertoár, műsorrend kidolgozására,

- a társulatra jellemző, érvényes művészi mondanivalót felmutató arculat megteremtésére,

- alkotóként a színházi gondolat kifejezéséhez szükséges formanyelv gazdagítására;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- a próbafolyamatért és a létrejött előadásért felelősség vállalása,

- vezetői képességek,

- kreativitás,

- nyitottság,

- befogadóképesség,

- térérzék.

7. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

7.1. Alapozó ismeretek: 25-35 kredit

színház és dráma, történet és elemzés, a vizuális művészetek története (esztétikai, filozófiai, pszichológiai közelítésben); zeneértés, zenés színpadi műfajok története (operaformák) .

7.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 120-140 kredit

szöveg és színpad viszonya (történetmesélés, drámaelemzés); írás és elemzés (novella- és jelenetírás, dialógus technika); dramatizálás (prózai szöveg: népmese, novella); rendezési gyakorlat; zenés színházi elemek; színházi tér, színpadtechnika; korstílusok - gyakorlati feladatok (jelenettől a felvonásig); egyfelvonásos - Ódry Színpad; teljes előadás rendezése; szakmai gyakorlat (hospitálás, asszisztencia) .

7.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai anyag: 95-115 kredit

színházrendező szakirányon: színházi műelemzés; az előadás részleteiben és folyamatában; színészi játék; a prózai színházi struktúra működése (évadtervezés, társulatszervezés); színészvezetés; a színházi üzem és jog; színházi menedzsment; színházi szakmai gyakorlat,

zenésszínház rendező szakirányon: zenés műelemzés; kottaolvasási gyakorlat, partitúraolvasás; zenés színészi játék; zenés műfajtörténet; színészvezetés a zenés színházban; a színházi üzem és jog; zenés színházi menedzsment; zenésszínházi szakmai gyakorlat;

diplomamunka: 18 kredit.

8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A színházrendező szakmai színházi gyakorlatának időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van.

4. SZÍNMŰVÉSZ MESTERKÉPZÉSI SZAK OSZTATLAN, EGYSÉGES KÉPZÉS

1. Az osztatlan képzési szak megnevezése: színművész

2. Az osztatlan képzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

- szakképzettség: okleveles színművész

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Actor/Actress

3. Képzési terület: művészeti képzési terület, színművészet

4. A képzési idő félévekben: 10 félév

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kre-ditek száma: 300 kredit

5.1. Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 22-28 kredit

5.2. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 155-190 kredit

5.3. A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma a színházi gyakorlattal együtt: 60-70 kredit

5.4. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 15 kredit

5.5. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit

5.6. A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 70%

6. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan színművészek képzése, akik a képzés során elsajátított elméleti ismeretek és komplex gyakorlati készségek birtokában alkalmasak a hazai színházi műhelyekben, a filmes és televíziós produkciókban, a rádiós előadóművészetekben, illetve filmszinkronizálási munkákban magas szintű színművészeti tevékenység folytatására. Felkészültségük alapján kellő mélységű elméleti ismerettel és gyakorlati készséggel rendelkeznek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon szerezhető ismeretek:

- vizuális művészeti ismeretek,

- irodalomtörténeti ismeretek,

- beszédtechnikai ismeretek,

- mozgáskultúrához kapcsolódó ismeretanyag,

- zenei ismeretek;

b) a mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

- egyénileg szerep értelmezésére, a rendező vezetésével a színpadi figura kialakítására,

- társulatban együtt alkotni, játszani, az improvizációs technikákat alkalmazni,

- mozgás- és énekkultúra folyamatos továbbfejlesztésére,

- gyorsan és kreatívan jelen lenni a filmes és televíziós műfajokban,

- az esténként ismétlődő fizikai és pszichikai igénybevételre,

- a művészi teljesítmény magas színvonalon történő megismétlésére,

- egy darab többféle értelmezés szerint, a színházi formanyelv keretei közti bemutatására,

- előadókészségük telj es készletével önállóan játszani,

- színpadi, rádió- és filmszerepek, szinkronszerepek eljátszására,

- rögtönözésre, szöveg blattolására,

- az európai térség színházi kultúrájába alkotó módon belépni;

c) a szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

- önállóság,

- kreativitás,

- állóképesség, -jó memória,

- érzékenység,

- csoportmunkában történő jó együttműködési képesség,

- felelősségvállalás,

- döntési képesség,

- nyitottság.

7. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

7.1. Alapozó ismeretek: 22-28 kredit

a vizuális művészetek története (művészettörténet, filmtörténet, szcenikatörténet); ritmus és forma (zeneelmélet, költészettan); egyén és közösség (pszichológia, szociológia, kulturális antropológia) .

7.2. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 155-190 kredit

műelemzés (színházi szövegolvasás, dráma- és előadáselemzés); magyar és egyetemes dráma- és színháztörténet; színházi stílusok, rendezők, irányzatok; általános színészi gyakorlat; zenés színészi játék; hangképzés, korrepetíció; művészi beszéd, beszédtechnika, mozgás, tánc, akro-batika, vívás.

7.3. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei:

differenciált szakmai anyag: 60-70 kredit

zenés színész szakirányon: zeneértés, kottaolvasás; zenei előadóművészeti ismeretek (magán- és társasének, éneklési stílusok); zenedramaturgia; zenei formák (színpadi zene, hangszeres zene); szakmai gyakorlat (zenés színházban),

bábszínész szakirányon: bábtörténet (stílusok, korszakok, magyar és egyetemes bábtörténet); meseelemzés, bábjáték-dramaturgia; bábtechnikák, bábkészítés (elmélet, gyakorlat, történet); bábszínész gyakorlat, szakmai gyakorlat (bábszínházban);

diplomamunka: 20 kredit.

8. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A színművész szakmai színházi gyakorlatának időtartama legalább 4 hét, amelyet a felsőoktatási intézmény tanterve határoz meg.

9. Idegennyelv-ismeret követelményei:

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges."

Tartalomjegyzék