15/2006. (VIII. 14.) IRM-PM együttes rendelet

a személyes költségmentesség alkalmazásáról a büntetőeljárásban című 9/2003. (V. 6.) IM-BM-PM együttes rendelet módosításáról

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

1. §

A személyes költségmentesség alkalmazásáról a büntetőeljárásban című 9/2003. (V. 6.) IM-BM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: Bszkr.) 7. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a Be. szerint az eljárásban védő részvétele kötelező és a terhelt részére már rendeltek ki védőt, a személyes költségmentesség engedélyezése napjától a kirendelt védő díját és költségét a Be. 74. §-a (3) bekezdésének c) pontja értelmében az állam viseli."

2. §

A Bszkr. 9. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a személyes költségmentesség feltételei már az engedélyezéskor sem álltak fenn, a személyes költségmentesség megvonásának kérdésében hozott határozat hatálya visszahat az engedélyezés időpontjára. A bíróság a határozatában felhívja a pótmagánvádlót, hogy a büntetőeljárás során keletkezett iratokról kiadott másolat illetékét a határozatjogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül, leletezés terhe mellett rója le."

3. §

A Bszkr. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) A személyes költségmentesség megvonása esetén, ha a terhelt részére a Be. 48. §-ának (2) bekezdése, illetve a Be. 74. §-ának (3) bekezdése alapján rendeltek ki védőt, a terheltet a határozatban tájékoztatni kell arról, hogy védelméről a továbbiakban meghatalmazás útján gondoskodhat. Ezzel egyidejűleg a védő kirendelését vissza kell vonni, kivéve, ha a Be. szerint az eljárásban védő részvétele kötelező, vagy a védő kirendelésére a Be. 48. §-ának (3) bekezdése alapján került sor.

(2) Ha a védő kirendelésének visszavonására azért nem kerül sor, mert a Be. szerint az eljárásban védő részvétele kötelező, illetőleg szükséges, a terheltet a 9. § (1) bekezdése esetén a megvonás időpontjától kezdődően, a 9. § (2) bekezdése esetén pedig az engedélyezés időpontjától visszamenőlegesen terheli a kirendelt védő díja és költsége, amennyiben a bűnügyi költség megfizetésére kötelezik.

(3) A személyes költségmentesség megvonása esetén, ha a pótmagánvádló részére képviselőt rendeltek ki, a határozatban fel kell hívni arra, hogy ügyvédi képviseletéről a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított nyolc napon belül gondoskodjék, és fel kell hívni a figyelmét ennek elmulasztásának következményére [Be. 343. § (2) bek.]. Ezzel egyidejűleg a képviselő kirendelését vissza kell vonni.

(4) A 9. § (2) bekezdése esetén a pótmagánvádló a kirendelt képviselőnek az engedélyezés időpontjától az engedély megvonásának időpontjáig felmerült díját és költségét akkor köteles megtéríteni, ha a bűnügyi költség viselésére kötelezik (Be. 344. §) ."

4. §

A Bszkr. melléklete helyébe az e rendelet szerinti melléklet lép.

5. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba azzal, hogy 2006. szeptember 30-ig a Bszkr. e rendelet 4. §-ával hatályon kívül helyezett melléklete szerinti nyomtatvány is alkalmazható.

Dr. Petrétei József s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

Dr. Veres János s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 15/2006. (VIII. 14.) IRM-PM együttes rendelethez

[Melléklet a 9/2003. (V. 6.) IM-BM-PM együttes rendelethez]

Nyomtatvány személyes költségmentesség engedélyezéséhez

NYILATKOZAT SZEMÉLYI ADATOKRÓL ÉS VAGYONI HELYZETRŐL

Kérjük, olvassa el figyelmesen a hátoldalon lévő tájékoztatót!

Tájékoztató a melléklet szerinti nyomtatványhoz

1. A személyes költségmentesség engedélyezésének feltétele:

I. A kérelmező, ha egyedülélő (a háztartásban egyedül élő személy) az egy hónapra eső jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kétszeresét, illetőleg közös háztartásban élők (egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek) esetén az igazolt eltartott személyek számára is figyelemmel, a háztartásban az egy főre jutó jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. E feltételnek a kérelmező eltartására köteles hozzátartozója tekintetében is teljesülnie kell. A háztartáshoz azokat a személyeket is hozzá kell számítani, akiknek az eltartásáról a kérelmező gondoskodik.

II. A kérelmező vagy az eltartására köteles hozzátartozója és a vele közös háztartásban élő házastársa, illetve élettársa a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon, a megélhetéséhez szükséges termelő- és munkaeszközön kívül, és azon az ingatlanon, amelyben lakik, egyéb vagyontárggyal ne rendelkezzen.

2. Személyes költségmentesség iránti kérelmet a terhelt és a védő a vádemelést megelőzően az eljáró nyomozó hatóságnál; a vádemelést követően a bíróságnál nyújthatja be, legkésőbb a vádirat közlésétől számított tizenöt napon belül. A pótmagánvádló kérelmét az ügyben addig eljárt bírósághoz terjesztheti elő a vádindítvány benyújtásával egyidejűleg. A határidő elmulasztása miatt a kérelmező igazolással élhet. Ezt követően csak abban az esetben terjeszthető elő a kérelem, ha az eljárást távollévő terhelttel szemben folytatták le, a tárgyalásra szóló idézés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül, továbbá, ha az engedélyezés feltételei utóbb következtek be, az ettől számított tizenöt napon belül.

3. A személyes költségmentesség iránti kérelemhez csatolni kell a kitöltött nyomtatványt, kivéve, ha a kérelmező kiskorú és átmeneti vagy tartós gondozásba vették; illetőleg ha a kérelmező vagy az eltartására köteles hozzátartozója időskorúak járadékában, illetve rendszeres szociális segélyben részesül; illetőleg ha a kérelmező hajléktalan.

4. A nyomtatványt a kérelmező - kiskorú vagy cselekvőképtelen, illetve korlátozott cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője - tölti ki és írja alá. A hozzátartozó aláírásával hozzájárulását adja ahhoz, hogy vagyoni helyzetére is kiterjedő személyes adatait a személyes költségmentesség elbírálása céljából a nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság felhasználja. A nyilatkozat valóságtartalmáért annak aláírója tartozik felelősséggel. Valótlan tartalmú nyilatkozatnak, illetőleg valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratnak vagy igazolásnak jogtalan haszonszerzési célzattal történő benyújtását a törvény bünteti.

5. A személyi és lakcím adatokat a személyazonosságot és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján kell a megfelelő rovatokba beírni. A kitöltés alapjául szolgáló hatósági igazolvány számát és a kiállító hatóságot is meg kell jelölni. Egyes személyes körülmények igazolására, így pl. tartási kötelezettség teljesítése, az ezt megállapító hatósági, bírósági határozatot vagy szerződést a nyomtatványhoz egyidejűleg csatolni kell. Az eltartásra szoruló gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a nagykorú gyermeknél az iskolalátogatási igazolását is csatolni kell.

6. Az egyéb vagyontárgyak között kell feltüntetni azon az ingatlanon kívül, amelyben kérelmező életvitelszerűen lakik, meglévő egyéb ingatlant, a gépjárművet, az értékpapírokat (kötvény, letéti jegy, részvény, kárpótlási jegy, befektetési jegy stb.), takarékbetétet, a gazdasági társaságban (szövetkezetben) fennálló üzletrészt, valamint egyéb nagy értékű ingóságokat (festmény, ékszer stb.) . Külön pontban kell nyilatkozni arról, hogy a vagyontárgyak közül melyik szolgál munkavégzés eszközéül.

7. Nyilatkozni kell arról, hogy a kérelmező vagy hozzátartozója milyen jövedelemmel rendelkezik, vagy milyen rendszeres pénzbeli juttatásban részesül. A jogcím alatt kell nyilatkozni arról, hogy a jövedelem milyen jogviszonyból származik, pl. munkaviszony, vállalkozói tevékenység, megbízási jogviszony, illetőleg, hogy mi a pénzbeli juttatás jogalapja, így pl. ösztöndíj, szakképzési hozzájárulás, nyugellátás, társadalombiztosítás keretében járó ellátás, állami vagy önkormányzati szociális ellátás keretében nyújtott pénzbeli támogatás, tartásdíj, eltartási szerződés, életjáradék stb. Itt kell nyilatkozni arról, ha a kérelmező alkalmi munkákból tartja fenn önmagát.

8. Nyilatkozni kell továbbá az összes kereset, illetve járandóság nettó összegéről, megjelölve ennek rendszerességét, illetve, hogy milyen időszakra lett kiszámítva (heti, havi, évi) .

9. A jövedelem, illetőleg az egyéb rendszeres pénzbeli juttatás mértékére vonatkozóan az alábbi igazolásokat vagy okiratokat kell a nyomtatványhoz csatolni a jövedelem vagy a pénzbeli juttatás jogcímének függvényében:

- ha a kérelmező vagy a hozzátartozója munkaviszonyban áll, a kérelem benyújtásának időpontjában megillető havi nettó keresetét a munkáltató igazolja,

- ha a kérelmező vagy a hozzátartozója nem munkaviszony alapján jut jövedelemhez, a díjazás alapjául szolgáló szerződés másolatával; egyéni vállalkozó esetében a kérelem benyújtását megelőző három hónapban elszámolt vállalkozói kivétre vonatkozó kiadási pénztárbizonylat másolatával vagy a folyószámla-kivonattal kell igazolnia a jövedelmét,

- ha a kérelmező vagy a hozzátartozója ösztöndíjban, szakképzéssel összefüggő juttatásban, nyugellátásban vagy a társadalombiztosítás alapján járó ellátásban részesül, a járandóság összegét az ezt feltüntető utolsó postai szelvénnyel vagy folyószámla-kivonattal kell igazolni,

- ha a kérelmező vagy hozzátartozója munkanélküli já-radékban vagy egyéb rendszeres szociális juttatásban részesül, a folyósítás időtartamát és a szociális juttatás összegét munkanélküli kérelmező esetében a lakóhely szerint illetékes Munkaügyi Központ Kirendeltsége, egyébként a lakóhely szerinti önkormányzati szerv igazolja. Egyéb rendszeres pénzbeli juttatás esetén az ellátás összegét megállapító határozat kiadmányát vagy az erről szóló szerződést kell becsatolni.

10. A nyomtatványt és a csatolandó igazolásokat a kiállítástól számított 60 napon belül lehet felhasználni.

11. A kérelmező köteles bejelenteni minden olyan a saját, illetőleg hozzátartozója jövedelmi-vagyoni, illetőleg személyi körülményeiben bekövetkezett változást, amely a személyes költségmentesség feltételeit érinti. A bíróság, illetőleg az ügyész a személyes költségmentesség feltételeinek fennállását szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja.

12. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. §-a (2) bekezdésének 22. pontja alapján a költségmentesség engedélyezésére irányuló eljárás, valamint a költségmentesség feltételei fennállásának igazolására kiállított irat tárgyánál fogva illetékmentes."