17/2006. (III. 31.) KvVM rendelet
a Dévaványai, a Vértesi Tájvédelmi Körzet, a Balatonkenesei tátorjános Természetvédelmi Terület bővítéséről, valamint a Bodrogszegi Várhegy és Szendrőládi-rét természeti terület védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelő megnevezéséről szóló 6/1990. (VI. 18.) KöM rendelet módosításáról
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a 36. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően -a következőket rendelem el:
1. §
(1) A Dévaványai, a Vértesi Tájvédelmi Körzet, a Balatonkenesei tátorjános Természetvédelmi Terület bővítéséről, valamint a Bodrogszegi Várhegy és Szendrőládi-rét természeti terület védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelő megnevezéséről szóló 6/1990. (VI. 18.) KöM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdésben védetté nyilvánított terület természetvédelmi kezelését a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a (2) bekezdésben védetté nyilvánított terület természetvédelmi kezelését az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, mint természetvédelmi kezelő látja el."
(2) Az R. 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A (2) bekezdésben védetté nyilvánított terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza."
2. §
Az R. e rendelet mellékletével egészül ki.
3. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Dr. Persányi Miklós s. k.,
környezetvédelmi és vízügyi miniszter
Melléklet a 17/2006. (III. 31.) KvVM rendelethez
[3. számú melléklet a 6/1990. (VI. 18.) KöM rendelethez]
A Szendrőládi-rétek Természetvédelmi Terület kezelési terve
1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések
- A magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) egyik jelentős magyarországi állományának megőrzése, a populációnak - és más védett természeti értékeknek - otthont adó élőhelyek, valamint a terület élettelen természeti, táji értékeinek megóvása.
- A természetes regenerációs folyamatok feltételeinek biztosítása, a természetes szerkezetű és összetételű (idegenhonos fajok jelenlététől mentes) növénytakaróval fedett terület megőrzése, illetve kialakítása.
2. Természetvédelmi stratégiák
- A jelenlegi területhasználat változtatásának tilalma, a terület kizárólag természetvédelmi kezelési beavatkozásokkal érintett területként való távlati fenntartása.
- A terület legfőbb természeti értéke (magyar nőszirom), valamint további védett növény- és állatfajok védelme élőhely-védelmi beavatkozások útján.
- A magyar nősziromnak otthont adó gyepeken és a bánya sziklás oldalán a cserjésedés szabályozása.
- Idegenhonos fajok eltávolítása a területről.
- Egyéb gazdálkodási célzatú tevékenység végzésének tilalma.
- A területet érintő mindennemű tevékenységet (területhasználat, látogatás, bemutatás stb.) a természetvédelmi célkitűzéseknek kell alárendelni, illetve azokkal összhangban kell végezni.
- A terület táji értékei védelmének biztosítása a tájkép-átalakítással járó tevékenységek teljes tiltásával.
- Minimális természetvédelmi infrastruktúra kiépítése és fenntartása.
3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak
3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.1.1. Gyepek kezelése
- A magyar nőszirom élőhelyén meg kell akadályozni a gyepek erőteljes cserjésedését. Háromévente ellenőrizni kell a cserjésedés mértékét és szükség esetén szelektív cserjeirtást kell végezni.
- Az idegenhonos fajok előforduló, illetőleg újonnan megjelenő egyedeit el kell távolítani a területről. Háromévente ellenőrizni kell a területet, és szükség esetén elvégezni az irtást. Az irtás során előnyben kell részesíteni a mechanikai védekezést, de az akácsarjak visszaszorítása érdekében 3-4 éven keresztül gondoskodni kell a rendszeres vegyszeres kezelésről is.
- A felhagyott bánya fölötti egykori gyepterületen a már megindult spontán erdősülés feltételeit kell biztosítani, e helyen távlatilag a természetes (vegyeskorú, elegyes) tölgyerdő kialakulásának kell teret engedni.
- A cserjeirtási és fakivágási munkákat csak vegetációs időszakon kívül, téli időszakban (december 1.-február 28.), fagyott és hóval borított talajon lehet elvégezni.
3.1.2. Kivett területek kezelése
- Az egykori bányaudvar területén, illetve a bánya falán erőteljesebb, a fokozottan védett faj állományát veszélyeztető mértékű cserjésedés esetén kisebb erélyű, szelektív cserjeritkítást kell végezni. A cserjeritkítás során el kell távolítani az esetlegesen megjelent idegenhonos fafajok sarjait, illetve magoncait is.
3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak
3.2.1. Fajok védelme
- A magyar nőszirom virágzásának időszakában (április 15-május 30.) a Természetvédelmi Õrszolgálat fokozott jelenléttel (legalább 2-3 naponkénti ellenőrzéssel) gondoskodik az állomány megóvásáról.
- A védett növényfajok megóvása (a taposási és a rágá-si kár megelőzése) érdekében a területen a nagyvadfajok létszámapasztása - különös tekintettel a vaddisznóra és az őzre - a körzettervben, illetve a terület vonatkozásában az üzemtervben és az éves tervben meghatározottak szerint történik.
3.2.2. Látogatás
- A tervezési terület korlátozottan, a védett földtani alapszelvény és a felszíni természeti értékek szakmai bemutatása céljából, a magyar nőszirom populációt nem veszélyeztető módon - létszám- és útvonal-korlátozással -látogatható. A látogatáshoz minden esetben szükséges a természetvédelmi kezelő előzetes hozzájárulása. A bemutatási tevékenységnek csak szakmai célja lehet, turisztikai célpontként a terület nem nevesíthető.
- A terület idegenforgalmi, üdülési és rekreációs célokat nem szolgálhat, ilyen jellegű fejlesztés (pl. turistaút vagy kilátópont kiépítése) tilos.
3.2.3. Kutatás, vizsgálatok
- A terület élővilágának folyamatos nyomon követésére munkatervet kell készíteni (monitoring), az ebből fakadó feladatokat folyamatosan el kell látni. A folyamatos nyomon követésnek ki kell terjednie az élőhelyi változásoknak, az adventív növényfajok jelenlétének, valamint a magyar nőszirom populáció mennyiségének és virágzásának vizsgálatára.
- Biztosítani kell a védett földtani alapszelvény részletes tudományos kutatásának lehetőségét, illetve feltételeit.
- A kezelési, monitoring és ellenőrzési feladatok ellátása során - folyamatos kutatással, adatgyűjtéssel - rendszerezni kell valamennyi archív és új adatot (természetföldrajzi, tájtörténeti, biotikai adatok, antropogén hatások, fényképek, térképek stb.) .
3.2.4. Terület- és földhasználat
- Új építmény (épület, kerítés, lépcső, támfal út, légvezeték, földkábel, közművek stb.) létesítésére irányuló építési tevékenység tilos.
- A területen korábban megszüntetett külszíni bányaművelés (kőfejtés) újraindítása tilos.
3.2.5. Természetvédelmi infrastruktúra
- Az oktatást és bemutatást szolgáló minimális infrastruktúra létesítése és fenntartása csak a terület délnyugati oldalán levő egykori bányaudvar szélén lehetséges.
- A terület határán található hatósági tájékoztató táblák fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.