2006. évi XVII. törvény

a Magyar Köztársaság Kormánya és Québec Kormánya között a szociális biztonságról szóló, Ottawában, 2004. május 12-én aláírt Megállapodás kihirdetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság Kormánya és Québec Kormánya között a szociális biztonságról szóló, Ottawában, 2004. május 12-én aláírt Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.

2. §[2] A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:

"Megállapodás a szociális biztonság tárgyában a Magyar Köztársaság Kormánya és Québec Kormánya között

A Magyar Köztársaság Kormánya

és

Québec Kormánya

a továbbiakban "Szerződő Felek",

attól az óhajtól vezérelve, hogy biztosítottjaik számára megszerezzék a szociális biztonsági jogszabályaik koordinációjából származó előnyöket,

az alábbi intézkedésekben állapodtak meg:

I. Cím

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Meghatározások

A Megállapodásban, amennyiben a szövegösszefüggésből más nem következik, az alábbi kifejezések jelentése a következő:

a) "illetékes hatóság": a Magyar Köztársaság minisztériuma vagy Québec minisztere vagy, amely, illetve aki a 2. cikkben meghatározott jogszabályokért felelős;

b) "állami alkalmazás": a Magyar Köztársaság tekintetében az állami/költségvetési intézmények által történő alkalmazás, ideértve a köztisztviselőként, a közalkalmazottként, a fegyveres erők, a közrendvédelmi szervek vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos tagjaként, bírósági, igazságügyi, ügyészségi jogviszonyban történő alkalmazást; Québec tekintetében Québec kormányának szolgálatában álló köztisztviselői alkalmazás;

c) "illetékes intézmény": a Szerződő Felek 2. cikkben meghatározott jogszabályok végrehajtásáért felelős minisztériuma vagy szervezete;

d) "jogszabályok": azok a törvények, rendeletek és egyéb kötelező érvényű előírások, amelyek a 2. cikkben említett szociális biztonsági ágazatokra és rendszerekre vonatkoznak;

e) "biztosítási időszak": a Magyar Köztársaság tekintetében olyan időszak, amelynek során járulékfizetés történt, ideértve minden olyan időszakot, amelyet a Magyar Köztársaság jogszabályainak rendelkezései szerint biztosítási időszakkal egyenértékűnek vagy biztosítási időszaknak kell elismerni; Québec tekintetében minden olyan év, amelyre vonatkozóan járulékfizetés történt vagy a Québec nyugdíjrendszeréről szóló törvény értelmében rokkantsági nyugdíjat folyósítottak, vagy bármely egyéb, ezzel egyenértékűnek tekintendő év;

f) "ellátás": nyugdíj, segély, fix összegű vagy más pénzbeli ellátás, amelyről a Szerződő Felek jogszabályai rendelkeznek, ideértve minden kiegészítést, pótlékot vagy emelést;

g) "állampolgár": az a kanadai állampolgárságú személy, aki a 2. cikk 1. bekezdésének a) pontja szerinti jogszabályok hatálya alá tartozik, vagy akit e jogszabályok hatálya alá helyeztek, és aki e jogszabályoknál fogva jogokat szerzett, vagy egy magyar állampolgárságú személy.

A Megállapodásban nem meghatározott fogalmaknak az alkalmazandó jogszabályokban meghatározott jelentést kell tulajdonítani.

2. Cikk

Tárgyi hatály

1. A Megállapodás hatálya kiterjed:

a) a Magyar Köztársaság társadalombiztosítási rendszerbe történő járulékfizetésre és a társadalombiztosítási nyugdíjakra vonatkozó jogszabályaira;

b) a Québec nyugdíjrendszerére vonatkozó québeci jogszabályokra.

2. A Megállapodást alkalmazni kell minden olyan jogszabályra is, amely az 1. bekezdésben említett jogszabályokat módosítja, kiegészíti, helyettesíti, vagy egységes szerkezetbe foglalja.

3. A Megállapodást ugyancsak alkalmazni kell az egyik Szerződő Fél olyan jogszabályára, amely a meglévő rendszereket új kedvezményezetti kategóriákra vagy új ellátásokra terjeszti ki; ez a Szerződő Fél ugyanakkor a jogszabály kihirdetésétől számított három hónapon belül köteles tájékoztatni a másik Szerződő Felet, ha a Megállapodás nem alkalmazandó.

3. Cikk

Személyi hatály

Ha a Megállapodás másképpen nem rendelkezik, a Megállapodás hatálya kiterjed

a) minden olyan személyre, aki az egyik Szerződő Fél, vagy mindkét Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik vagy tartozott;

b) minden olyan személyre, akinek jogai az a) pont szerinti személy jogaiból származnak.

4. Cikk

Egyenlő elbánás

Ha a Megállapodás másképpen nem rendelkezik, a 3. cikk szerinti személyek az egyik Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazása során ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint e Szerződő Fél állampolgárai.

5. Cikk

Az ellátások kivitele

1. Ha a Megállapodás másképpen nem rendelkezik, az egyik Szerződő Fél jogszabályai vagy a Megállapodás értelmében folyósítandó ellátásokat nem lehet csökkenteni, módosítani, felfüggeszteni, megszüntetni vagy visszavonni pusztán amiatt, hogy a 3. cikk szerinti személy a másik Szerződő Fél területén lakik vagy tartózkodik; ezt az ellátást folyósítani kell a másik Szerződő Fél területén is.

2. Minden ellátást, amelyet a Megállapodás értelmében az egyik Szerződő Félnek a másik Szerződő Fél területén kell folyósítania, a Szerződő Felek területén kívül ugyanolyan feltételekkel kell folyósítani, mint amely feltételeket az első Szerződő Fél saját állampolgáraira alkalmaz saját jogszabályai értelmében.

3. A Magyar Köztársaság tekintetében az 1. és 2. bekezdés nem vonatkozik azokra az ellátásokra, amelyeket a Magyar Köztársaság és egy harmadik állam közötti olyan egyezmény alapján kell folyósítani, amelynek értelmében a jogosult személy lakóhelye szerinti államnak kell folyósítania az ellátásokat a Magyar Köztársaság és az érintett harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időszakok összességére.

II. Cím

AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

6. Cikk

Általános szabály

Ha a Megállapodás másképpen nem rendelkezik, továbbá a 7., 8., 9. 10. és 11. cikkek figyelembevételével, az a személy, aki az egyik Szerződő Fél területén dolgozik, csak e Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik.

7. Cikk

Az önálló vállalkozást folytató személy

1. Az egyik Szerződő Fél területén lakó azon személyre, aki önálló vállalkozást folytató személyként a másik Szerződő Fél területén vagy mindkét Szerződő Fél területén dolgozik, e munkavégzés tekintetében csak a lakóhelye szerinti jogszabályok vonatkoznak.

2. Ha az 1. bekezdés alkalmazása során az önálló vállalkozást folytató személynek valamelyik Szerződő Fél jogszabályai szerint nem kell járulékot fizetnie ezen egyéni vállalkozás után, a Szerződő Felek illetékes intézményei, vagy az illetékes hatóság által kijelölt szervek közös megegyezéssel meghatározhatják, hogy mely jogszabályok vonatkoznak erre a személyre.

8. Cikk

A kiküldött

1. Az egyik Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozó személy, akit munkáltatója átmeneti jelleggel hatvan hónapot meg nem meghaladó időtartamra kiküld a másik Szerződő Fél területére, e munkavégzés tekintetében a kiküldetés időtartama alatt kizárólag az első Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik.

2. Ha azonban az elvégzendő munka az előre látott időszaknál hosszabb tartamra nyúlik és meghaladja a hatvan hónapot, az első Szerződő Fél jogszabályait kell továbbra is alkalmazni, feltéve, hogy a Szerződő Felek illetékes intézményei vagy az illetékes hatóság által kijelölt szervezetek ebbe beleegyeznek.

9. Cikk

A nemzetközi szállítmányozó alkalmazásában álló hajózó személyzet

1. Az a személy, aki az egyik vagy a másik Szerződő Fél területén dolgozik olyan nemzetközi szállító, illetve szállítmányozó hajózó személyzetének tagjaként, amely - valaki más vagy saját maga számlájára - utasokat vagy árucikkeket szállít, és akinek a székhelye a Szerződő Felek egyikének területén található, e munkavégzés vonatkozásában csak azon Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelynek területén a cég székhelye található.

2. Ha azonban a személyt a cég egy olyan leányvállalata vagy állandó képviselete alkalmazza, amely az egyik Szerződő Fél területén található és ez nem azonos azzal, ahol a székhelye található, akkor az érintett személy e munkavégzés vonatkozásában csak azon Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, amelynek területén a leányvállalat vagy állandó képviselet található.

10. Cikk

Az állami alkalmazásban álló személy

1. Az a személy, aki bármely Szerződő Fél részére állami alkalmazást tölt be és a másik Szerződő Fél területén történő munkavégzésre van beosztva, ezen alkalmazás tekintetében kizárólag az első Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik.

2. Az a személy, aki az egyik Szerződő Fél területén lakik, és ott tölt be állami alkalmazást a másik Szerződő Fél részére, ezen alkalmazás tekintetében csak az első Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik.

11. Cikk

Kivétel az alkalmazandó jogi rendelkezések alól

Az adott személy és munkáltatója közös kérésére, vagy egy egyéni vállalkozó saját kérésére, vagy adott esetben saját kezdeményezésükre a Szerződő Felek illetékes intézményei vagy az illetékes hatóság által kijelölt szervezetek közös egyetértéssel kivételt tehetnek a 6., 7., 8., 9. és 10. cikk rendelkezései alól, egyes személyek vagy egyes személyi kategóriák vonatkozásában.

III. Cím

AZ ELLÁTÁSOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

12. Cikk

Az összeszámítás elve

Amennyiben egy személy biztosítási időszakokat szerzett mind az egyik, mind a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint, és amennyiben nem jogosult egy ellátásra a csak az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időszakok alapján, e Szerződő Fél illetékes intézménye az általa alkalmazott jogszabályok szerinti ellátásra való jogosultsághoz összeszámítja a saját jogszabályai szerint szerzett időszakokat, valamint a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerzett biztosítási időszakokat, az egymást egyébként átfedő időszakokat csak egyszer véve figyelembe.

13. Cikk

Québec jogszabályai szerinti ellátások

1. Amennyiben egy személy, aki mindkét Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozik, a 12. cikk szerinti összeszámítás nélkül megfelel azoknak a feltételeknek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy akár saját maga, akár a 3. cikk b) pontja szerinti személyek számára a Québec jogszabályai szerinti valamely ellátásra való jogosultság keletkezzék, az ellátás összegét Québec illetékes intézménye az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint állapítja meg.

2. Ha az 1. bekezdés szerinti személy az összeszámítás elvégzése nélkül nem felel meg egy ellátáshoz való jog megszerzéséhez szükséges feltételeknek, a Québec illetékes intézménye a következő módon jár el:

a) egy járulékfizetési évet ismer el, amennyiben a Magyar Köztársaság illetékes intézménye tanúsítja, hogy egy naptári évben legalább kilencvennapi biztosítási időszakot írtak jóvá a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint, feltéve, hogy ezt az évet beszámították a québeci törvények szerint járulékköteles időszakba;

b) a 12. cikk szerint összeszámítja az a) pont rendelkezései szerint elismert éveket és a québeci jogszabályok alapján megszerzett időszakokat.

3. Amennyiben egy ellátásra való jogosultság megszerzése a 2. bekezdés szerinti összeszámítással történik, Québec illetékes intézménye a folyósítandó ellátás összegét az a) és b) pontok szerint kiszámított összegek összeadásával határozza meg:

a) az ellátás jövedelemhez kötött részének összegét Québec jogszabályainak rendelkezései szerint számítja ki;

b) a jelen Megállapodás rendelkezései szerint folyósítandó ellátás fix összetevőjének kiszámításához megszorozza:

az ellátás Québec nyugdíjrendszere alapján meghatározott fix összegét

azzal a törttel, amely a Québec nyugdíjrendszere szerinti járulékfizetési időszakok és az erre a rendszerre vonatkozó jogszabályokban meghatározott járulékköteles időszak közti arányt fejezi ki.

14. Cikk

A Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti ellátások

1. Amennyiben egy személy, aki az egyik vagy a másik Szerződő Fél jogszabályainak hatálya alá tartozott, a 12. cikk szerinti összeszámítás nélkül megfelel azon feltételeknek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy akár saját maga, akár a 3. cikk b) pontja szerinti személyek számára valamely, a Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti ellátásra való jogosultság keletkezzék, az ellátás összegét a Magyar Köztársaság illetékes intézménye az általa alkalmazott jogszabályok rendelkezései szerint állapítja meg.

2. Ha az 1. bekezdés szerinti személy nem felel meg egy ellátáshoz való jog megnyílásához szükséges feltételeknek az összeszámítás elvégzése nélkül, a Magyar Köztársaság illetékes intézménye a következő módon jár el

a) öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra való jogosultság keletkeztetéséhez

(i) a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint 365 nap járulékfizetést ismer el minden olyan biztosítási évre, amelyet Québec illetékes intézménye igazol,

(ii) a 12. cikk rendelkezései szerint összeszámítja, az a) pont (i) alpontja szerint elismert napokat a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint megszerzett biztosítási napokkal.

b) Amennyiben az a) pont (i) és (ii) alpontjának alkalmazása ellenére sem keletkezik öregségi nyugdíjra való jogosultság,

(i) a Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti egy nap járulékfizetésnek ismer el a Québec felségterületére vonatkozó Öregségi biztonsági törvény szerinti minden tartózkodási napot azzal a feltétellel, hogy ez a nap nem esik egybe Québec jogszabályai szerint megszerzett biztosítási időszakkal,

(ii) a 12. cikk rendelkezéseinek megfelelően összeszámítja az a) pont (i) és b) pont (i) alpontja szerint elismert időszakokat a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint megszerzett biztosítási időszakokkal.

c) A3. cikk b) pontjában meghatározott személy részére a Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti ellátásra való jogosultság megállapításához az a) vagy a b) pont értelemszerűen alkalmazandó.

3. Amennyiben valamely ellátásra való jogosultság a 2. bekezdés szerinti összeszámítás értelmében keletkezik, a Magyar Köztársaság illetékes intézménye:

a) kiszámítja a nyugdíj elméleti összegét, amelyet akkor kellene folyósítani, ha a 2. bekezdés a) pontja szerint, vagy adott esetben ugyanazon bekezdés b) pontja szerint, összeszámított biztosítási időszakokat kizárólag a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint szerezték volna meg;

b) az a) pont szerint kiszámított elméleti összegből kiindulva meghatározza a folyósítandó nyugdíj valós összegét a Magyar Köztársaság jogszabályai szerint szerzett biztosítási időszakok hossza és az a) pont szerint számított összes biztosítási időszak arányában.

4. A 3. bekezdés alkalmazása szerinti nyugdíj összegének kiszámításához, kizárólag a Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti szerzett jövedelem és az ezen jogszabályok szerint elismert járulékfizetés vehető figyelembe.

15. Cikk

Harmadik állam jogszabályai szerint szerzett időszakok

1. Amennyiben egy személy a 13. vagy 14. cikk rendelkezései szerinti összeszámítás után sem jogosult valamely ellátásra, akkor egy olyan harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időszakokat, amely államot mindkét Szerződő Félhez a biztosítási időszakok összeszámítására vonatkozó rendelkezéseket is tartalmazó szociális biztonsági jogi eszköz köt, figyelembe kell venni az ellátásokhoz való jogosultság megállapításához a 12-14. cikkek rendelkezései szerint.

2. Az 1. bekezdés nem vonatkozik olyan harmadik állam jogszabályai szerint megszerzett időszakokra, amelyekkel a Magyar Köztársaság olyan egyezményt kötött, amelynek értelmében a jogosult személy lakóhelye szerinti államnak kell folyósítania az ellátásokat a Magyar Köztársaság és az érintett harmadik állam jogszabályai szerint szerzett biztosítási időszakok összességére.

16. Cikk

Minimálisan összeszámítandó időszak

Amennyiben a jelen Megállapodás másképpen nem rendelkezik, ha egy személy által valamely Szerződő Fél jogszabályai értelmében szerzett biztosítási időszakok teljes hossza kevesebb mint egy év, és ha csak ezek figyelembevételével nem áll fenn jogosultság valamely ellátásra a szóban forgó Szerződő Fél jogszabályainak értelmében, e Szerződő Fél illetékes intézménye nem köteles ellátást fizetni a szóban forgó személynek ezen időszakokra e Megállapodás értelmében.

IV. Cím

VEGYES RENDELKEZÉSEK ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

17. Cikk

Igazgatási Megállapodás

1. Az illetékes hatóságok között létrejött Igazgatási Megállapodás határozza meg a Megállapodás végrehajtásának módozatait.

2. Az egyes Szerződő Felek összekötő szervét az Igazgatási Megállapodásban jelölik ki.

18. Cikk

Az ellátások iránti kérelem

1. A Megállapodás szerinti ellátások igénybevételéhez az igénylőnek az Igazgatási Megállapodásban meghatározott módozatoknak megfelelő kérelmet kell benyújtania.

2. A III. cím alkalmazásához, a Megállapodás hatálybalépését követően az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint benyújtott ellátási igénybejelentést úgy kell tekinteni, mint a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti megfelelő ellátás iránti igénybejelentést, amelyet az alábbi esetek valamelyikében nyújtottak be:

a) amennyiben valamely személy jelzi azon szándékát, hogy kérelmét a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti igénybejelentésként kezeljék;

b) amennyiben valamely személy az igény bejelentésének pillanatában jelzi, hogy a biztosítási időszakokat a másik Szerződő Fél jogszabályai szerint szerezte meg.

Az igénybejelentés benyújtásának dátumaként azt az időpontot kell vélelmezni, amikor ezt az igénybejelentést az első Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően benyújtották. Az az intézmény, amelynek az igénybejelentést benyújtották, késedelem nélkül eljuttatja azt a másik Szerződő Fél intézménye részére, ha az igénybejelentésre vonatkozó döntés a másik Szerződő Fél hatáskörébe tartozik.

3. A 2. bekezdés szerinti vélelmezés ellenére az érintett személy kérheti, hogy a másik Fél jogszabályai szerinti ellátási kérelmét halasszák el.

19. Cikk

A benyújtás határideje

1. A kérvényt, nyilatkozatot vagy fellebbezést, amelyet az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint meghatározott határidőn belül kell benyújtani e Szerződő Fél hatóságának vagy intézményéhez, akkor is el kell fogadni, ha azt ugyanazon a határidőn belül a másik Szerződő Fél megfelelő hatóságához vagy intézményéhez nyújtják be. Ebben az esetben a másik Szerződő Fél hatósága vagy intézménye késedelem nélkül eljuttatja ezt a kérvényt, nyilatkozatot vagy fellebbezést az első Szerződő Fél hatóságához vagy intézményéhez.

2. Azt a napot, amikor ezt a kérvényt, nyilatkozatot vagy fellebbezést benyújtják az egyik Szerződő Fél hatóságához vagy intézményéhez, úgy kell tekinteni, mint a másik Szerződő Fél hatóságához vagy intézményéhez történő benyújtás napját.

20. Cikk

Ellátások folyósítása

1. A Québec jogszabályai szerinti valamennyi pénzbeli ellátást közvetlenül a kedvezményezettnek kanadai dollárban vagy olyan valutában kell folyósítani, amely a kedvezményezett lakóhelyén átváltható, az ellátás folyósítása során felmerült mindennemű adminisztrációs vagy egyéb költségek levonása nélkül.

2. A Magyar Köztársaság jogszabályai szerinti minden pénzbeli ellátást közvetlenül a kedvezményezettnek a forgalomban lévő pénznemben vagy olyan valutában kell folyósítani, amely a kedvezményezett lakóhelyén átváltható, az ellátás folyósítása során felmerült mindennemű adminisztrációs vagy egyéb költség levonása nélkül.

3. Amennyiben az 1. és 2. bekezdés alkalmazásához átváltási árfolyam szükséges, azt az átváltási árfolyamot kell alkalmazni, amely azon a napon érvényes, amikor az átváltást igénylő banki átutalás megtörténik.

4. Abban az esetben, ha olyan devizakorlátozások vagy hasonló intézkedések kerülnek bevezetésre, amelyek korlátozzák a devizakorlátozás hatálya alá eső területen kívül élő személyek számára pénz vagy egyéb pénzügyi eszközök folyósítását, küldését vagy átutalását, az érintett Szerződő Fél késedelem nélkül megfelelő lépéseket tesz arra, hogy biztosítsa azon összegek folyósítását, amelyek a jelen Megállapodás értelmében a 3. cikkben megjelölt azon személyeket illetik meg, akik a másik Szerződő Fél területén élnek.

21. Cikk

Szakértői vélemények

1. Az egyik Szerződő Fél illetékes intézménye kérésére a másik Szerződő Fél illetékes intézménye megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy ez utóbbi Szerződő Fél területén lakó vagy ideiglenesen tartózkodó személyre vonatkozó szakértői vélemények elkészüljenek.

2. Az 1. bekezdésben hivatkozott szakértői véleményeket nem lehet érvényteleníteni pusztán amiatt, hogy azok a másik Szerződő Fél területén készültek.

22. Cikk

Mentesség a költségek és hitelesítés alól

1. Ha bármely Szerződő Fél jogszabályai szerint egy igazolást vagy dokumentumot, amelyek ezen jogszabályok végrehajtásához szükségesek, költségek alóli mentesség vagy azok csökkentése illeti meg, e mentességet vagy csökkentést ki kell terjeszteni a másik Szerződő Fél jogszabályai végrehajtásához szükséges igazolásokra és dokumentumokra .

2. A Megállapodás végrehajtásához szükséges valamennyi dokumentum mentes az illetékes hatóságok általi jogi hitelesítés és minden egyéb hasonló formalitás alól.

23. Cikk

A személyes adatok védelme és átadása

1. Azon Szerződő Fél illetékes hatóságai és intézményei, összhangban

a) a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokkal, és

b) jelen Megállapodással, vagy a jelen Megállapodás alkalmazására a 17. cikk szerint kötött igazgatási Megállapodással, átadják a másik Szerződő Fél illetékes hatóságai és intézményei számára azokat a személyes adatokat, amelyek a jelen Megállapodás vagy annak tárgyi hatálya alá tartozó jogszabályok alkalmazásához szükségesek.

2. Azon Szerződő Fél illetékes hatósága vagy intézménye által a másik Szerződő Fél illetékes hatósága vagy intézménye részére az 1. bekezdés szerint átadott személyes adatokra a Szerződő Felek személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályai és az alábbi rendelkezések irányadók:

a) A Szerződő Fél illetékes hatósága vagy intézménye, amelynek részére az információt átadják, köteles ezt az információt bizalmasan kezelni és hatékonyan védelmezni jogosulatlan hozzáférés, jogosulatlan módosítás és jogosulatlan nyilvánosságra hozatal ellen a szóban forgó Szerződő Félnek a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályaival összhangban.

b) A Szerződő Fél illetékes hatósága vagy intézménye a neki átadott információt a jelen Megállapodás vagy a szóban forgó Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazása céljából használhatja fel, és hozhatja az adott Szerződő Fél más intézményeinek vagy szerveinek tudomására. Az információkat más célra felhasználni és más szervek számára átadni csak olyan mértékben lehet, amint azt a szóban forgó Szerződő Fél személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályai kifejezetten megengedik. A Szerződő Felek illetékes hatóságai tájékoztatják egymást a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályaik mindennemű módosításairól, különösképpen pedig minden egyéb további célról, amelyekre ezen információkat fel lehet használni vagy más szerveknek átadni.

c) Bizonyos esetekben az az illetékes hatóság vagy intézmény, amelynek részére az információt átadták, az információt átadó illetékes hatóság vagy intézmény kérésére és a személyes adatok védelmére vonatkozó törvények figyelembevételével tájékoztatja az átadót arról, hogy milyen célra és milyen eredménnyel használták fel ezt az információt.

d) Az érintett személy a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint jogosult arra, hogy bármely Szerződő Fél hatóságához vagy intézményéhez intézett kérésére tájékoztassák azokról az információkról, amelyeket átadtak és arról a célról, amelyre az információt kérték vagy átadták.

e) Az az illetékes hatóság vagy intézmény, amely az információt átadja, minden ésszerű intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy az információ pontos legyen és szigorúan arra korlátozódjék, ami elengedhetetlenül szükséges az átadás céljához. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy helytelen információt, vagy olyan információt adtak át, amelynek átadása tilos az átadó Szerződő Fél személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályainak értelmében,

e tényről azonnal értesíteni kell azt az illetékes hatóságot vagy intézményt, amely az információt kapta, és ennek azonnal korrigálnia kell a helytelen információt. Ugyancsak meg kell semmisítenie minden olyan átadott információt, amelynek az átadása tilos, kivéve, ha ez az információ a csalások vagy visszaélések elleni küzdelemhez szükséges, az általa a személyes adatok védelmére alkalmazott jogszabályok szerint.

f) A Szerződő Fél illetékes hatósága vagy intézménye, amelynek az információt átadják, ezt az információt a szóban forgó Szerződő Fél személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályainak megfelelően semmisíti meg.

24. Cikk

Kölcsönös igazgatási segítségnyújtás

Az illetékes hatóságok és intézmények:

a) tájékoztatják egymást minden olyan információról, amely a Megállapodás végrehajtásához szükséges;

b) egymásnak költségmentesen segítséget nyújtanak a Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos minden kérdésben;

c) kölcsönösen tájékoztatják egymást a Megállapodás végrehajtásának céljából elfogadott intézkedésekről és haladéktalanul tájékoztatják egymást jogszabályaik módosításáról, amennyiben ezek a módosítások a Megállapodás végrehajtását érintik;

d) tájékoztatják egymást a Megállapodás értelmezése vagy végrehajtása során felmerült problémákról.

25. Cikk

Intézetek közötti költségtérítés

1. Az egyik Szerződő Fél illetékes intézménye tartozik megtéríteni a másik Szerződő Fél illetékes intézményének a 21. cikk rendelkezései szerint elkészített szakvéleményekre vonatkozó költségeket. Az illetékes intézmények birtokában lévő vagy azok feladatainak ellátásához szükséges orvosi vagy más adatok átadása azonban szerves részét képezi az igazgatási segítségnyújtásnak, és költségmentesen bonyolódik le.

2. Az Igazgatási Megállapodás rögzíti azokat a módozatokat, amelyek szerint az 1. bekezdésben meghatározott költségek megtérítése megvalósul.

26. Cikk

Kapcsolattartás

1. A Szerződő Felek illetékes hatóságai és intézményei, valamint összekötő szervei az egymás közötti kommunikációban a francia vagy a magyar nyelvet használhatják.

2. A bíróság vagy egy intézmény döntését közvetlenül a másik Szerződő Fél területén lakó személyhez lehet megküldeni.

27. Cikk

Vitás kérdések rendezése

1. A Szerződő Felek között a Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket az illetékes hatóságok által kijelölt személyek a lehetséges mértékig megkísérlik békés úton rendezni.

2. Ha a vitás kérdéseket az 1. bekezdés szerint nem sikerült rendezni, akkor e kérdések megoldása érdekében a Szerződő Fél által kijelölt miniszterek haladéktalanul egyeztetnek bármely Szerződő Fél kérésére.

3. Amennyiben egy vitás kérdést sem az 1., sem a 2. bekezdésben foglaltak szerint nem lehet rendezni, akkor azt bármely Szerződő Fél kérésére döntőbíróság elé terjesztik.

4. Amennyiben a Szerződő Felek közös megegyezéssel másként nem rendelkeznek, a döntőbíróság három döntőbíróból áll, akik közül mindegyik Szerződő Fél egy-egy főt jelöl, és ez a két jelölt harmadik személyt választ, aki a döntőbíróság elnöke lesz.

5. A döntőbíróság maga határozza meg ügyrendjét.

6. A döntőbíróság döntése végleges, és mindkét Szerződő Félre kötelező erejű.

V. Cím

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. Cikk

Átmeneti rendelkezések

1. A Megállapodás nem keletkeztet semmiféle jogosultságot ellátás folyósítására a hatálybalépését megelőző időszak tekintetében.

2. A III. cím alkalmazásához és az 1. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával:

a) a Megállapodás hatálybalépését megelőző időszakban szerzett biztosítási időt számításba kell venni a Megállapodás szerinti ellátásra való jogosultság megállapításánál;

b) az ellátás - kivéve a haláleseti ellátást -, a Megállapodás értelmében még akkor is jár, ha a Megállapodás hatálybalépését megelőző időpontban történt eseményre vonatkozik;

c) amennyiben valamely ellátás a 12. cikk alkalmazásának következtében folyósítandó és amennyiben ezen ellátás iránti igényt a Megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül benyújtják, a Megállapodásból származójogosultságot ettől az időponttól számítva kell megszerzettnek tekinteni, vagy az ellátásra való jogot megszerző nyugdíjazás, haláleset vagy az orvosilag igazolt rokkantság időpontjától, amennyiben az a későbbi, az egyik vagy másik Szerződő Félnek a jogok elévülésére vonatkozó jogszabályi rendelkezései ellenére is;

d) azt az ellátást, amelyet az állampolgárság vagy ott tartózkodás miatt elutasítottak, csökkentettek vagy felfüggesztettek, az érintett személy kérésére meg kell állapítani vagy fel kell éleszteni a Megállapodás hatálybalépésének napjával;

e) a Megállapodás hatálybalépésének napja előtt megállapított ellátást az érintett személy kérésére felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat hivatalból is történhet. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeképpen az ellátás kisebb lesz, mint a Megállapodás hatálybalépése előtt folyósított ellátás, az ellátást a korábbi szinten kell tovább folyósítani;

f) amennyiben a d) és e) pontok szerinti kérelmet a Megállapodás hatálybalépésétől számított két éven belül benyújtják, a Megállapodás szerint megnyíló jogokat ettől az időponttól kezdődően kell megszerzettnek tekinteni, az egyik vagy másik Szerződő Fél jogok elévülésére vonatkozó jogszabályi rendelkezései ellenére;

g) amennyiben a d) és e) pontok szerinti kérelmet a Megállapodás hatálybalépésétől számított két év lejárta után nyújtják be, azokat a jogokat, amelyek nem évültek el, a kérelem benyújtásának időpontjától kezdődően kell megszerzettnek tekinteni, az alkalmazandó jogszabály kedvezőbb rendelkezéseinek fenntartásával.

3. A 8. cikk alkalmazásánál arról a személyről, aki a Megállapodás hatálybalépésének időpontjában kiküldetésben volt, azt kell vélelmezni, hogy csak ettől az időponttól kezdve volt kiküldetésben.

29. Cikk

A Megállapodás hatálybalépése és időtartama

1. A Szerződő Felek értesítik egymást a Megállapodás hatálybaléptetéséhez szükséges belső eljárás befejezéséről.

2. A Megállapodás az azt követő negyedik hónap első napján lép hatályba, amelyben az 1. bekezdés szerinti legutolsó értesítést is elküldték.

3. A Megállapodást a Szerződő Felek határozatlan időtartamra kötik és azt bármelyik Szerződő Fél felmondhatja a másik Szerződő Félnek küldött értesítés útján. A Megállapodás az értesítés keltét legalább tizenkét hónappal követő december 31-én szűnik meg.

4. Amennyiben a Megállapodás megszűnik, a Megállapodás rendelkezései szerint megszerzett, valamint a megszerzés alatt álló jogok fennmaradnak.

Készült Ottawában, 2004. május hó 12. napján, két példányban, magyar és francia nyelven, mindkét szöveg egyformán hiteles.

A Magyar Köztársaság Québec Kormánya

Kormánya nevében nevében"

3. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 2. §-a a Megállapodás 29. cikke szerinti időpontban lép hatályba.

(3) A Megállapodás, illetve e törvény 2. §-a hatálybalépésének naptári napját a külügyminiszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a végrehajtásra szolgáló Megállapodást rendeletben hirdesse ki.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke