21/2006. (IX. 11.) IRM rendelet
a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet módosításáról
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. §
A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. § A Rendőrség és a Határőrség nyomozó hatósága a nyomozást, illetve az egyes nyomozási cselekményeket, valamint a feljelentés kiegészítését akkor végzi önállóan, ha az ügyész ezeket a hatáskörébe utalta, vagy nem rendelkezik másként."
2. §
Az R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"5. § A gyanúsított első kihallgatása kezdetén, illetve, ha az eljárás során a Be. 46. §-ának a)-d) és f) pontja alapján a védelem kötelezővé vált, a gyanúsított legközelebbi folytatólagos kihallgatása kezdetén a gyanúsítottnak a védő meghatalmazására, illetőleg kirendelésére vonatkozó nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni."
3. §
Az R. 7. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nyomozó szerv akkor is köteles átvenni a meghatalmazást, ha megítélése szerint az ügyvéddel vagy az európai közösségi jogásszal szemben kizárási vagy összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(3) Ha a nyomozó szerv álláspontja szerint az ügyvéd, illetőleg az európai közösségi jogász az ügyben védőként nem járhat el, a nyomozó szerv a meghatalmazást a kizárási, illetőleg az összeférhetetlenségi ok észlelése esetén haladéktalanul - álláspontját alátámasztó iratokkal együtt - megküldi a nyomozásról rendelkező ügyészhez."
4. §
Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § Védő kirendelése esetén a kirendelő határozatnak tartalmaznia kell az eljáró nyomozó szerv megnevezését, a gyanúsított nevét, lakcímét, a gyanúsításban közölt bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti megnevezését, a kirendelésre való utalást és az ügyvéd, illetve az európai közösségi jogász megnevezését."
5. §
Az R. 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a védő azt követően, hogy az (1) bekezdésben meghatározott magatartása miatt rendbírsággal sújtották, ismét az eljárást akadályozó, vagy annak rendjét sértő magatartást tanúsít, illetőleg megszegi eljárási kötelezettségét és annak súlyossága miatt a nyomozó hatóság vezetője - az ügyvéddel és az európai közösségi jogásszal szembeni fegyelmi eljárás megindítása érdekében - az ügyvédi kamara értesítését indokoltnak tartja, írásban értesíti az illetékes ügyvédi kamarát. Ha a védő ismételt eljárást akadályozó magatartása, rendzavarása vagy az eljárási kötelezettségének megszegése a nyomozó hatóság megítélése szerint olyan súlyú, hogy az a Be. 161. §-ának (1) bekezdése alapján ismételt rendbírság kiszabását teszi szükségessé, a nyomozó hatóság vezetője előterjesztést tesz az ügyészhez."
6. §
Az R. a következő 10/A. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
(Intézkedés a bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére)
10/A. § (1) A bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére történő intézkedés (a továbbiakban: szignalizáció) a nyomozó szerv vezetője által az illetékes állami vagy önkormányzati szerv vezetőjéhez intézett nyilatkozat, amely a nyomozás érdekeinek sérelme nélkül tartalmazza mindazokat a büntetőeljárás során megállapított tényeket, körülményeket, amelyek a bűncselekmény elkövetését közvetlenül lehetővé tették, illetve elősegítették, és amelynek felszámolása vagy megszüntetése az adott szerv feladat- és hatáskörébe tartozik.
(2) A szignalizáció akkor tekinthető szükségesnek, ha az abban közölt megállapítások - érdemi intézkedést feltételezve - hozzájárulnak további bűncselekmény megelőzéséhez.
(3) A nyomozó szerv vezetője a szignalizációt saját hatáskörében, ügyészi jóváhagyás nélkül teszi meg, másolati példányát, illetve a tájékoztatott szerv esetleges válaszát az iratok között kell elhelyezni."
7. §
Az R. 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri, a határozat és más hivatalos irat Be. 9. §-ának (3) bekezdése szerint lefordított példányát a kézbesítés céljából az ORFK, illetőleg a HÕR OPK útján kell megküldeni a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma Konzuli Főosztályához. Nem kell lefordítani a határozatot vagy más hivatalos iratot, ha a Be. 9. §-ának (4) bekezdésében írt feltételek fennállnak."
8. §
Az R. a következő 13/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
(Másolat készítése az eljárás során keletkezett iratokról)
13/A. § (1) Azokról az iratokról, amelyek egyszeri, első alkalommal történő kiadása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint illetékmentes, nyilvántartást kell vezetni és azt az iratok között kell elhelyezni. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a kiadott irat megnevezése, kezdő és befejező oldalainak száma, a kiadás dátuma, illetőleg a jogosult neve, a másolat átvételét igazoló aláírása, valamint eljárási helyzete nyomon követhető legyen.
(2) Az iratkiadást - a jogosult beleegyezése esetén - elektronikus adathordozón is teljesíteni lehet."
9. §
Az R. 14. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
(Az államtitok és a szolgálati titok megismerése) "
10. §
Az R. a következő 14/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
(Megkeresések)
14/A. § A nyomozó hatóság látlelet kiadására vonatkozó megkeresését az egészségügyi intézmény - az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet 15. §-a (9) bekezdésének d) pontja alapján - térítésmentesen teljesíti."
11. §
(1) Az R. 15. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
(Az iratok kezelése) "
(2) Az R. 15. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nyomozási iratokat legalább két - egy eredeti és egy másodlati - példányban kell elkészíteni. A nyomozás során annyi másolati példányról kell gondoskodni, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések határidejének meghosszabbítása iránti előterjesztések, a védelemjogosultságai, a jogorvoslati kérelmek a törvényben meghatározott határidőn belüli elbírálása, valamint az előterjesztésekhez csatolandó iratpéldányok, továbbá az irattári példány biztosítható legyen.
(2) Ha valamely irat csak egyetlen eredeti példányban áll rendelkezésre, annak másolatait kell elhelyezni a nyomozati iratok további példányaiban. Az eredeti iratokról készült iratjegyzék másolatát az iratok másolati, illetve irattári példányában is el kell helyezni."
12. §
Az R. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"17. § (1) A kihallgatás megkezdése előtt a tanút tájékoztatni kell arról, hogy kérheti személyi adatainak zárt kezelését, illetve személyi védelem biztosítását. Ha a tanú személyi védelem biztosítását kéri, az azt megalapozó indokokról és adatokról is ki kell hallgatni.
(2) A Be. 85. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakra való figyelmeztetésnek a tanú általi megértésére, tudomásul vételére vonatkozó nyilatkozatának, valamint a nyomozó szerv döntésének a jegyzőkönyvből ki kell tűnnie."
13. §
Az R. 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tanú köteles válaszolni azokra a kérdésekre, amelyek a mentesség fennállásának megítéléséhez szükségesek. Ha a tanú a Be. 82. §-a (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozással tagadja meg a vallomástételt, hozzá - az általa, illetőleg hozzátartozója által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban - további kérdések nem intézhetők."
14. §
Az R. 20. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha a tanú vallomása ellentmondásos, vagy korábbi vallomásával ellentétes, nyilatkoztatni kell ennek okáról, valamint arról, hogy melyik vallomását tartja fenn."
15. §
Az R. 21. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a nyomozó szerv engedélyezi, hogy a tanú írásban tegyen vallomást, az engedélyben - a (2) bekezdésben meghatározottak mellett - fel kell tüntetni:
a) a figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy kérheti személyi adatainak zártan történő kezelését, illetve személyi védelem biztosítását,
b) a figyelmeztetést a vallomástétel akadályaira,
c) az arra vonatkozó felhívást, hogy a figyelmeztetések megértéséről, tudomásul vételéről a tanú írásbeli vallomásában nyilatkozzon,
d) a vallomástétel határidejét.
(2) Ha a tanú írásbeli vallomásából a Be. 85. §-ának (2), (3), (5) és (6) bekezdésében meghatározott valamely adat, nyilatkozat, feltétel hiányzik, gondoskodni kell ennek pótlásáról."
16. §
Az R. 52. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szembesítés megkezdésekor a tanút a Be. 85. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglaltakra, a gyanúsítottat a Be. 117. §-ának (2) és (4) bekezdésében foglaltakra figyelmeztetni kell, és - ha az nem nyilvánvaló - a szem-besítendőket nyilatkoztatni kell arra, hogy ismerik-e egymást, ha igen, honnan. Tisztázni kell azt is, hogy milyen viszonyban vannak egymással. Ezt követően a vallomásaik között levő ellentmondásokra külön-külön kell őket nyilatkoztatni."
17. §
Az R. 63. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a nyomozó szerv az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdán történő végrehajtását tartja indokoltnak, az előzetes letartóztatás indítványozására irányuló előterjesztésnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell az erre tett javaslatot, az elhelyezés kért időtartamát, az ezen időtartam alatt elvégzendő nyomozási cselekmények felsorolását, és azoknak a körülményeknek a megjelölését, amelyek a rendőrségi fogdán történő elhelyezést a nyomozási cselekmények elvégzése érdekében indokolttá teszik."
18. §
Az R. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"65. § Az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdában történő végrehajtása esetén a fogda parancsnoka részére a fogva tartásért felelős ad rendelvényt, amelyben - az ügyész, illetve a nyomozó szerv vezetőjének előírásai szerint - rendelkezni kell a gyanúsítottnak az ugyanabban az ügyben fogva tartottaktól történő elkülönítéséről, a levelezési, a telefonon keresztül történő kapcsolattartási és látogatófogadási, valamint a csomagküldeményhez való jogának esetleges korlátozásáról vagy tiltásáról. A rendelvényen fel kell tüntetni a fogva tartott védőjének, illetve törvényes képviselőjének nevét, címét és telefonszámát is."
19. §
Az R. a következő 72/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
"A Be. 138/A. és 138/B. §-ához
(Távoltartás)
72/A. § (1) A távoltartás indítványozására a nyomozó szerv vezetője tesz előterjesztést az ügyészhez. Az előterjesztés tartalmára a 63. § (2) bekezdésében foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy az előterjesztésnek tartalmaznia kell a korlátozásokra vonatkozó javaslatot is.
(2) Az előterjesztésben a nyomozó szerv vezetője javaslatot tehet annak indítványozására is, hogy a terhelt a nyomozó hatóságnál meghatározott időközönként jelentkezzék.
(3) Ha a távoltartás iránt a sértett, a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes sértett törvényes képviselője vagy a terhelttel közös háztartásban élő kiskorú személy törvényes képviselője a nyomozó szervnél tesz indítványt, azt az ügyész értesítése mellett a nyomozó szerv az ügy irataival együtt a bírósághoz továbbítja.
(4) A nyomozó szerv haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot, ha tudomására jut, hogy a terhelt a távoltartás szabályait szándékosan megszegte."
20. §
Az R. 74. §-a és alcíme helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
(Intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására)
74. § (1) A terhelt úti okmányát az őrizetbe vétel elrendelésekor el kell venni. Az úti okmány elvételét az őrizetbe vételt elrendelő határozatban fel kell tüntetni.
(2) Ha a nyomozó szerv a Be. 146. §-ának (2) bekezdése szerinti kényszerintézkedés elrendelését kezdeményezi, az úti okmányt - az iratokkal együtt - átadja a kényszerintézkedés indítványozására jogosult ügyészségnek.
(3) Ha a terhelt őrizetbe vételének megszüntetésére a Be. 146. §-a (1) bekezdése szerint kerül sor, a nyomozó szerv az őrizetbe vétel megszüntetésekor az úti okmányt visszaadja a terheltnek."
21. §
Az R. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"96. § Ha a nyomozási cselekményen részt vevő személy írni-olvasni nem tud, vagy a tizennegyedik életévét nem töltötte be, a jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
a) azt, hogy a nyomozó szerv eljáró tagja a hatósági tanú jelenlétében a kihallgatott előtt a jegyzőkönyvet felolvasta,
b) a kihallgatott arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a jegyzőkönyv a vallomását helyesen tartalmazza-e, illetve, hogy azt pontosítani, kiegészíteni kívánja-e,
c) a hatósági tanú észrevételeit."
22. §
Az R. a következő 105/A. §-sal és az azt megelőző címmel egészül ki:
(A feljelentés kiegészítése)
105/A. § (1) Ha a feljelentés alapján nem állapítható meg, hogy fennáll-e a bűncselekmény gyanúja, illetve az, hogy az eljárásnak van-e törvényi akadálya, feljelentés kiegészítése rendelhető el. Ennek keretében a nyomozó szerv a Be. 172/A. §-ának (2) bekezdése szerinti adatszerző tevékenységet folytathat.
(2) Ha a feljelentésben több bűncselekmény került megjelölésre és ezek között van olyan cselekmény, amely tekintetében - a feljelentés adatai alapján - fennáll a bűncselekmény gyanúja, nem rendelhető el feljelentés kiegészítés annak megállapítására, hogy a további cselekmények vonatkozásában is fennáll-e bűncselekmény elkövetésének gyanúja.
(3) A feljelentés kiegészítésének elrendeléséről szóló döntést nem külön alakszerű határozatban, hanem az ügyirat eredeti és másodlati példányaira történő záradékkal kell meghozni. A záradéknak tartalmaznia kell a feljelentés kiegészítésének határidejét, valamint a feljelentés kiegészítésére vonatkozó formai és tartalmi követelményeket.
(4) A nyomozó szerv a feljelentés kiegészítése során tett megállapításait - ha ezzel kapcsolatban egyéb iratok nem keletkeztek -jelentésbe köteles foglalni.
(5) A feljelentés kiegészítése során - legkésőbb a feljelentés kiegészítés elrendelésétől számított tizenötödik napon - dönteni kell arról, hogy a bűncselekmény elkövetésének gyanúja megállapítható-e. Ha bűncselekmény gyanúja megállapítható, a nyomozást el kell rendelni, ellenkező esetben a feljelentést el kell utasítani.
(6) Ha az ügyész a feljelentés kiegészítését a Be. 35. §-ának (2) bekezdése alapján a nyomozó szerv hatáskörébe utalta, a feljelentés esetleges elutasításáról a nyomozó szerv - a Be. 174. § (2) bekezdésében foglalt esetekben - dönt."
23. §
Az R. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"106. § Ha a bűncselekmény magánindítványra üldözendő, a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentőt a nyomozó szerv köteles körültekintően tájékoztatni a törvényben meghatározott jogairól annak érdekében, hogy azokat megfelelően gyakorolhassa."
24. §
(1) Az R. 113. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Őrizetbe vétel, házkutatás, lefoglalás, motozás, biztosítási intézkedés foganatosítására irányuló határozatot a megkereső nyomozó szerv hozza meg."
(2) Az R. 113. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"Őrizetbe vétel elleni panasz esetén a nyomozó szervnek haladéktalanul döntenie kell, és ha a panasznak nem ad helyt, az iratokat nyomban fel kell terjesztenie az illetékes ügyészhez."
25. §
Az R. 124. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"124. § Ha a Be. 146. §-ának (2) bekezdése alapján a terhelt úti okmányát visszavonták és a gyanúsított külföldre utazásra irányuló kérelmet nyújt be, a nyomozó szerv a kérelmet - álláspontjának kifejtésével - megküldi az ügyészhez."
26. §
Az R. 126. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nyomozó szerv az előzetes letartóztatást rendőrségi fogdában töltő gyanúsítottat a rendőrségi fogdán történő elhelyezést megalapozó nyomozati cselekmények elvégzését követően - akkor is, ha az engedélyezett időtartam még nem telt el - a büntetés-végrehajtási intézetbe visszaszállítja. A visszaszállítás végrehajtása előtt az ügyésztől rendelvényt kell kérni, és átkísérési utasítást kell készíteni."
27. §
Az R. 135. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"135. § Ha a nyomozást a nyomozó szerv függesztette fel és annak oka megszűnt, továbbá, ha a felfüggesztés határideje eredménytelenül telt el és nincs helye a nyomozás elévülés miatti megszüntetésének, a nyomozás folytatásáról határozatot kell hozni, amelynek megküldésével az ügyészt és az eljárásnak azt a résztvevőjét, akit a felfüggesztésről is értesítettek, egyidejűleg értesíteni kell. Ha a nyomozást az ügyész függesztette fel, a felfüggesztés okának megszűnése esetén a nyomozás továbbfolytatásáról szóló határozat meghozatala iránt előterjesztést kell tenni."
28. §
Az R. 136. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha a gyanúsított, illetőleg a védő iratismertetés során előterjesztett indítványa alapján olyan nyomozási cselekmény elvégzése válik szükségessé, amely a Be. 176. §-a (2) bekezdésének második mondatában megállapított határidőn belül nem végezhető el, a nyomozó hatóság a nyomozás határidejének meghosszabbítása érdekében haladéktalanul előterjesztést tesz az ügyészhez.
(7) Az elvégzett nyomozási cselekmény folytán keletkezett iratok megismerését a nyomozás meghosszabbított határidejének utolsó napjáig a gyanúsított és a védő, majd a sértett részére biztosítani kell."
29. §
Az R. a következő 142/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
(A titkos információgyűjtés eredményének felhasználása)
142/A. § A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eredményének felhasználásakor az indítványozó ügyészt a Rendőrség és a Határőrség eljáró nyomozó hatóságának vezetője az országos rendőrfőkapitány helyettesének, illetve a Határőrség rendészeti főigazgatójának előzetes - a felhasználás kockázataira, valamint az így keletkező anyagi és egyéb kötelezettségekre vonatkozó - állásfoglalásáról tájékoztatja."
30. §
Az R. 151. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a késedelem nem jár veszéllyel, biztosítani kell, hogy a törvényes képviselő a fiatalkorú kihallgatásán, a szemlén, a bizonyítási kísérleten, a felismerésre bemutatáson, a szembesítésnél és a gyanúsítottat érintő szakértői meghallgatáson jelen lehessen. A tizennyolcadik életévét meg nem haladott tanú kihallgatásánál annak gondozója is jelen lehet. A jelenlét vagy a távolmaradás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell."
31. §
Az R. 164. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"164. § A közjogi tisztségen, a diplomáciai vagy nemzetközijogon, illetőleg a külön törvényen alapuló mentességet élvező személlyel szemben tett feljelentést, illetőleg ha a nyomozó szerv olyan bűncselekmény gyanúját észleli, amelynek elkövetésével személyes mentességet élvező személy megalapozottan gyanúsítható, az erről készült feljegyzést a nyomozásra illetékes ügyészhez kell megküldeni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha a nyomozás során válik megállapíthatóvá a mentességet élvező személlyel szemben a bűncselekmény megalapozott gyanúja."
32. §
Az R. 179. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A nem magyar állampolgár terhelt úti okmányának visszavonására a 74. § rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a nem magyar állampolgár terhelt úti okmányának visszavonását az idegenrendészeti hatóság elrendelte, és a gyanúsított külföldre utazására irányuló kérelmet nyújt be, a kérelmet a nyomozó szerv - álláspontjának kifejtésével - küldi meg az ügyészhez."
33. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 13. §-ának (3) bekezdése, 36. §-a, 85. §-ának d) pontja, 152. és 153. §-a.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R.
a) 31. §-ában a "Be. 108. §-a (1) bekezdésének" szövegrész helyébe a "Be. 108. §-a (2) bekezdésének",
b) 35. §-a (5) bekezdésében, valamint az 56. §-a (1) bekezdésében a "szagnyom" szövegrész helyébe "szagmaradvány", 55. §-a (1) bekezdésében a "szagnyomát" szövegrész helyébe "szagmaradványát", az 56. §-a (3) bekezdésében a "szagnyomot" szövegrész helyébe a "szagmaradványt",
c) 144. §-ában a "Be. XX. Fejezetének" szövegrész helyébe a "Be. XXI. Fejezetének"
szövegrész lép.
Dr. Petrétei József s. k.,
igazságügyi és rendészeti miniszter