44/2006. (VI. 13.) FVM rendelet

az önálló ingatlanok helyrajziszámozásáról és az alrészletek megjelöléséről

Az önálló ingatlanok azonosíthatósága érdekében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

E rendelet alkalmazásában

a) domínium: a közigazgatási egységhez tartozó, önálló KSH kóddal rendelkező, földrajzilag különálló egység;

b) különleges külterület: a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény hatálybalépéséig zártkertnek minősülő terület;

c) központi belterület: a közigazgatási egység központjában levő belterület, amely a település összefüggő, beépített része, ahol jellemzően a közigazgatási szervek helyezkednek el;

d) különálló belterület: a közigazgatási egység központi belterületével földrajzilag össze nem függő belterület.

2. §

(1) A községekben, a városokban, a megyei jogú városokban és a fővárosban (a továbbiakban: közigazgatási egység) minden egyes földrészletet - egyértelmű azonosíthatóságuk érdekében - helyrajzi számmal kell megjelölni.

(2) A helyrajziszámozást közigazgatási egységenként külön-külön kell elvégezni. A közigazgatási egységen belül egy helyrajzi szám csak egyszer fordulhat elő.

(3) A közigazgatási egységhez tartozó domíniumokat a közigazgatási egység helyrajziszámozási rendszerébe kell illeszteni.

(4) Helyrajziszámozás szempontjából a közigazgatási egység földrészletei belterületi, külterületi és különleges külterületi egységet (a továbbiakban: fekvés) alkotnak.

(5) A közigazgatási egység vagy az ahhoz tartozó fekvés újfelmérése, térképfelújítása során a földrészletek korábbi, meglévő helyrajzi számait csak indokolt esetben szabad megváltoztatni (át-helyrajziszámozni).

3. §

(1) A közigazgatási egységhez tartozó fekvéseket elhelyezkedésük sorrendjében - Budapest főváros kivételével - nullás számokkal kell ellátni. A 01 számmal minden esetben a belterületet - több belterület esetén a központi belterületet - kell megjelölni (melléklet 1. ábra).

(2) Budapest fővárosban - közigazgatási egységre és fekvésre tekintet nélkül - a helyrajziszámozást a térképkészítés sorrendjében 1-gyel kell kezdeni.

(3) A belterületen áthaladó valamennyi vonalas létesítmény területét a belterület határvonalánál le kell zárni (melléklet 1. ábra).

(4) Ha a különleges külterületet vasút, országos közút, folyó vagy hajózható csatorna megszakítja, az ezek által megosztott különleges külterület egyes részeit önálló fekvésként kell kezelni és nullás számmal megjelölni. Egyéb vonalas létesítmény területét a különleges külterületi fekvés határánál le kell zárni, és a fekvésen belül lévő földrészletekkel azonos módon kell helyrajziszámozni (melléklet 1. ábra).

(5) Ha a vonalas létesítmény a belterületen és a különleges külterületen 1500 m-nél, külterületen 3000 m-nél hosszabb, alkalmas helyen (pl. útkereszteződés, híd stb.) le kell zárni, és az egyes részeket önálló földrészletként kell helyrajziszámozni.

4. §

(1) Az egymást keresztező vonalas létesítményeket a következők szerint kell helyrajziszámozni:

a) ha a vonalas létesítmények egy szintben keresztezik egymást, az alacsonyabb rendű vonalas létesítmény területét a magasabb rendű vonalas létesítmény határvonalánál le kell zárni és külön kell helyrajziszámozni;

b) ha a vonalas létesítmények több szintben keresztezik egymást, a föld felszínén haladó vonalas létesítményt egy helyrajzi számmal, az általa megosztott vonalas létesítményt pedig külön-külön helyrajzi számmal kell megjelölni. Nem minősül többszintű kereszteződésnek a vasúti vagy közúti áteresz.

(2) Helyrajziszámozás szempontjából "föld felszínén" a bemérés időpontjában talált természetes vagy mesterségesen kialakított felszínt (pl. bevágás, folyó) kell érteni.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a vonalas létesítmények rendűségének sorrendje a következő:

a) közforgalmú vasút;

b) út; ezen belül a sorrend országos közút (autópálya, autóút, elsőrendű, másodrendű főút stb.), önkormányzati közút, saját használatú út, talajút;

c) gazdasági vagy iparvasút;

d) folyó (folyam), csatorna, árok.

5. §

(1) A közös udvarból a különböző tulajdonban lévő épületek által elfoglalt területeket - ha ezek már korábban is önálló helyrajzi számmal voltak megjelölve - önálló helyrajzi számmal kell ellátni még abban az esetben is, ha az épületeket időközben lebontották.

(2) A helyrajziszámozásból kimaradt földrészletet a mellette lévő kisebb helyrajzi számú földrészlet helyrajzi számának alátörésével kell megjelölni. Ugyanígy kell eljárni, ha egy helyrajzi számot ismételten felhasználtak. A fel nem használt helyrajzi számokat az írásos munkarészekben "átugrott"-ként kell kezelni.

6. §

(1) Az ingatlan-nyilvántartási adatbázisban a helyrajzi szám alfanumerikus változó, amely maximum 18 karakter hosszúságú lehet.

(2) Ha egy fölrészleten több épület van, megkülönböztetésük érdekében minden egyes épületet külön-külön a magyar abc nagybetűivel kell megjelölni. A magánhangzók közül csak az "A" betűt, a mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyűek - a Q, W, X, Y és Z kivételével (összesen 17 betű) - használhatók. Ha a felhasználható betűk nem elegendőek, a jelölést az "AA", "AB", "AC", ..., "BA", "BB", "BC", ... stb. jellel kezdve kell folytatni. Egy épületen belül a lakások helyrajziszámozását 1-től 999-ig lehet végezni (pl. 128265/2858/BA/118).

7. §

(1) A belterületi földrészleteket a belterület központjából, több belterület esetén a központi belterület központjából kiindulva az óramutató járásával egyezően, elhelyezkedésüknek megfelelő sorrendben körkörösen - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eggyel (1-gyel) kezdődő folytatólagos egész számokkal kell helyrajziszámozni.

(2)[1] Ha a közigazgatási egységen belül több különálló belterület van, akkor a különálló belterületek földrészleteit - az egyes belterületi egységek nullás számának sorrendjében - a központi belterületnél, illetőleg az előző belterületnél felhasznált legmagasabb helyrajzi szám után következő százeggyel kezdve - de legalább ötven szám kihagyásával - kell helyrajziszámozni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét az ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) ettől eltérően is előírhatja.

(3)[2] A külön jogszabályban meghatározott megyei jogú városok földrészleteit kerületenként elkülönítve is lehet helyrajziszámozni. A helyrajziszámozást az I. kerület földrészleteinél 1-gyel kell kezdeni, a II. kerület földrészleteit az előző kerületnél felhasznált helyrajzi számok után - szükség szerinti mennyiségű számjegy kihagyása után - a következő ezereggyel kezdődő számcsoport számaival kell végezni. A megyei jogú városok kerületeinek számcsoportjait az illetékes kormányhivatal állapítja meg.

(4) Budapest főváros esetén a 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni.

(5) Az utakat, utcákat és más közterületeket elnevezésük szerint - a 3. § (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - általában egy helyrajzi számmal kell megjelölni. Utcák kereszteződése esetén a keskenyebb utcát a szélesebb, egyenlő szélességű utcák esetén a rövidebb utcát a hosszabb utca határvonalánál le kell zárni és önálló földrészletként kell helyrajziszámozni.

(6) Ha valamely közterület egy része országos közút átkelési szakasza (az országos közútnak a belterületen áthaladó része), az országos közút területét - Budapest főváros kivételével - az átkelési szakasszal érintett egyéb közterülettől elkülönítetten kell helyrajziszámozni.

8. §

(1)[3] A különleges külterületen belül lévő földrészletek helyrajziszámozását - ideértve a különleges külterületi egységhez tartozó vonalas létesítmények helyrajziszámozását is - a belterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi száma után következő százeggyel - de legalább ötven szám kihagyásával - kell kezdeni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a kormányhivatal ettől eltérően is előírhatja.

(2)[4] Ha a közigazgatási egységben több különálló különleges külterület van, a második és a további különleges külterületi egység földrészleteit - nullás számaik sorrendjében - az előző különleges külterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi száma után következő százeggyel kezdve - de legalább ötven szám kihagyásával - kell helyrajziszámozni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a kormányhivatal ettől eltérően is előírhatja.

9. §

(1) A külterületi földrészleteket a központi belterület 01-es számát követő nullás számokkal (02, 03, 04 stb.) a földrészletek elhelyezkedésének sorrendjében - ideértve a további belterületi és a különleges külterületi egységeket is - kell megjelölni.

(2)[5] A 2. § (3) bekezdés szerinti különálló egységek földrészleteit az előző külterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő százeggyel kezdve - de legalább ötven szám kihagyásával - kell helyrajziszámozni. Indokolt esetben a kihagyandó számok mennyiségét a kormányhivatal ettől eltérően is előírhatja.

10. §

(1) A helyrajzi számot lehetőleg a földrészlet ábrájának közepébe, az északi irányra merőlegesen, keskeny földrészletbe pedig a mértékadó hossztengellyel párhuzamos elforgatással, dőlt számokkal kell beírni oly módon, hogy a helyrajzi szám könnyen olvasható legyen. Amennyiben a helyrajzi szám a földrészlet geometriai alakjába nem helyezhető el, a helyrajzi számot ún. zászlózással is fel lehet tüntetni.

(2) A közigazgatási egység áttekintő vázlatán a belterületben és a különleges külterületben fel kell tüntetni a fekvés nullás számát, alatta zárójelben a földrészletek helyrajzi számát tól-ig. A külterületen sűrűn egymás mellett lévő földrészletek helyrajzi számát ugyancsak tól-ig kell feltüntetni.

11. §

Egyéb önálló ingatlanként nyilvántartott ingatlanok helyrajziszámozását a befoglaló földrészlet helyrajzi számból kiindulva a 6. § szerint kell végezni.

12. §

(1) Az alrészleteket - a földrészleten belüli elhelyezkedésük meghatározása, egymástól való megkülönböztetésük, valamint nyilvántartásuk érdekében - a magyar abc kisbetűivel kell megjelölni, ha az alrészletek területe a külön jogszabályban meghatározott legkisebb területi mértéket eléri.

(2) A megjelölésre a magánhangzók közül csak az "a" betűt, a mássalhangzók közül pedig csak az egyjegyűeket szabad használni.

(3) Ha azonos, de egymással nem határos művelési ág egy földrészleten belül többször előfordul - és területük külön-külön eléri a külön jogszabályban meghatározott legkisebb területi mértéket -, valamennyit külön-külön alrészletként kell megjelölni.

(4) Külön alrészletként kell megjelölni - az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett - a külön jogszabályban meghatározott művelési ágakat (művelés alól kivett területek).

(5) Ha a földrészleten belül a művelési ág területe (művelés alól kivett terület) a legkisebb területi mértéket nem éri el, a külön jogszabályban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

(6) Ha egy földrészleten belül az alrészletek száma a huszat meghaladja, a földrészletet - alkalmas helyen - meg kell osztani oly módon, hogy húsznál több alrészlet egyik földrészleten se keletkezzen. A megosztás során a földrészleteket a 14. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.

13. §

(1) Az alrészletek betűjelét lehetőleg az alrészlet ábrájának közepében kell elhelyezni. Abban az alrészletben, amelyben a földrészlet helyrajzi száma található, az alrészlet betűjelét a helyrajzi szám alá - ha ez nem lehetséges, mellé, szükséges esetben a helyrajzi számmal azonos módon történő elforgatással -, a helyrajzi számtól távolabb kell feltüntetni. Vonalas létesítmény esetén az alrészlet betűjelét a hossztengelyre merőlegesen kell megírni.

(2) A művelési ágak jelzését minden esetben az alrészlet betűjele mellett, ha a földrészlet egésze egy művelési ágba tartozik, a helyrajzi szám alatt kell elhelyezni.

14. §

(1) Földrészletek megosztása esetén a megosztás eredményeként keletkezett valamennyi földrészletet tört helyrajzi számmal kell megjelölni:

a) egész helyrajzi számú földrészlet megosztása esetén a tört helyrajzi szám számlálója - valamennyi keletkezett földrészletre vonatkozóan - a földrészlet eredeti helyrajzi száma, a tört nevezője pedig 1-től kezdődő sorszám (melléklet 2. ábra);

b) tört helyrajzi számú földrészlet megosztása esetén az új helyrajzi szám számlálója - valamennyi keletkezett földrészletre vonatkozóan - a megosztással érintett földrészlet számlálójával azonos; nevezője pedig az eredeti helyrajzi szám addig felhasznált legmagasabb alátörése után következő számmal kezdődő sorszám (melléklet 3. ábra);

c) a megosztás után keletkező új földrészletek helyrajziszámozását a szomszédos kisebb helyrajzi számú földrészlettől kezdve, a szomszédos nagyobb helyrajzi számú földrészlet felé haladva kell elvégezni.

(2) A szomszédos földrészletek közötti határvonal módosítása (pl. telekhatár rendezés) során az érintett földrészletek helyrajzi számait - területük módosítása mellett - változatlanul kell hagyni (melléklet 4. ábra).

(3) Belterületen 50-nél kevesebb házhely kialakítása esetén - a (4) bekezdésben foglalt kivételével - a keletkezett új földrészleteket az (1) bekezdésben foglaltak szerint tört helyrajzi számmal kell megjelölni. Ha a házhelyeket több földrészlet területéből alakították, a földrészleteket először a 16. §-ban foglaltak szerint össze kell vonni. Ha a kialakított házhelyek száma az 50-et eléri vagy meghaladja, a helyrajziszámozást az érintett belterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő számmal kell kezdeni. Ha a tartalékolt számcsoport a kialakított házhelyek helyrajziszámozására nem elegendő és a következő százas számcsoportot egy másik belterületi vagy különleges külterületi egységnél már felhasználták, a belterületi vagy különleges külterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követő százegyes számmal - de legalább ötven szám kihagyásával - kell kezdeni.

(4) A főváros területén az összevonással keletkezett és megosztandó földrészlet alátörésével kell az újonnan kialakítandó földrészletek helyrajzi számait meghatározni.

15. §

(1) Több földrészletet érintő új vonalas létesítmény keletkezése esetén mind a vonalas létesítmény, mind a visszamaradó területek helyrajzi számát - figyelemmel a 3. §-ban, valamint a 7. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakra - a 14. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani a következő eltérésekkel:

a) új vonalas létesítmény keletkezésekor a megosztott földrészlet helyrajzi számának számlálója az érintett földrészlet eredeti helyrajzi száma, a nevezője pedig 1-től kezdődő sorszám, vagy az addig felhasznált legmagasabb alátörés után következő számmal kezdődő sorszám [melléklet 5. a) ábra];

b) az egyes földrészletekben bekövetkezett tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése után az új vonalas létesítményben lévő helyrajzi számokat össze kell vonni, és a vonalas létesítmény helyrajziszámozására - figyelemmel a 16. §-ban foglalt rendelkezésre - a legkisebb számlálójú tört helyrajzi számának legnagyobb nevezőjű alátörését kell felhasználni. A vonalas létesítménnyel megosztott földrészletek helyrajzi számát változatlanul kell hagyni [melléklet 5. b) ábra];

c) ha az új vonalas létesítmény elhelyezkedése olyan, hogy csak részben osztja meg a földrészleteket, az érintett földrészletekben lévő legkisebb helyrajzi számot alapul véve kell a vonalas létesítmény helyrajziszámozását elvégezni (melléklet 6. ábra).

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti részbeni megosztás az (1) bekezdés a) pontjában lévő rendelkezés alapján is elvégezhető, ebben az esetben azonban a (3) bekezdés előírásait is alkalmazni kell.

(3) A vonalas létesítményben lévő helyrajzi számok (1) bekezdés b) pontja szerinti összevonásáról - az (1) bekezdés a) pontja szerinti megosztással egy időben - külön változási vázrajzot kell készíteni. Ugyanígy kell eljárni az (1) bekezdés c) pontja szerinti vonalas létesítmény keletkezésekor is, ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint történt a megosztás.

(4) Meglévő vonalas létesítmény, valamint egyéb közterület határvonalának módosítása esetén sem a vonalas létesítmény, sem a közterület, sem pedig az érintett földrészletek helyrajzi számát megváltoztatni nem szabad, csupán a területeket kell módósítani. Ha a vonalas létesítmény vagy közterület a változás előtt több földrészletből állt, a határvonal módosítása után - az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 16. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével - egy helyrajzi számmal kell megjelölni (melléklet 7. ábra).

16. §

Az összevonás eredményeként keletkezett új földrészlet helyrajziszámozására az összevont földrészletek helyrajzi számai közül a legkisebb egész számot; egész szám hiányában a legkisebb számlálójú tört helyrajzi szám legnagyobb nevezőjű alátörését kell felhasználni (melléklet 8. ábra).

17. §

(1) Közigazgatási egységek határvonalának változása esetén az új határvonal által megosztott földrészleteket a 14. §-ban foglalt előírások szerint kell helyrajziszámozni.

(2) Az átcsatolt földrészletek helyrajzi számait a csökkenő közigazgatási egységben meg kell szüntetni, a növekvő közigazgatási egységben pedig a következők szerint át kell helyrajziszámozni:

a) külterületi földrészletek átcsatolása esetén az átszámozást általában a növekvő közigazgatási egység külterületi földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő egész számmal kell kezdeni. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a huszat, akkor csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad jelölni az új földrészleteket [melléklet 9. a) és b) ábra];

b) belterületi és különleges külterületi földrészletek átcsatolása esetén a növekvő közigazgatási egység belterületi - ha különleges külterület is van, a különleges külterület - földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő százeggyel - de legalább ötven szám kihagyásával - kell az átszámozást az átcsatolt belterületen kezdeni, majd az így felhasznált legmagasabb helyrajzi számot követő százeggyel kezdve - legalább ötven szám kihagyásával - az átcsatolt különleges külterületi földrészleteken folytatni;

c) ha az átcsatolt belterületi vagy különleges külterületi földrészletek csatlakoznak a növekvő közigazgatási egység belterületéhez, illetőleg különleges külterületéhez, a belterületi, illetve a különleges külterületi egység földrészleteinek legmagasabb helyrajzi számát követő százegyes számmal kezdve kell az átcsatolt földrészleteket helyrajziszámozni. Ha a megkezdett százas számcsoport az átcsatolt földrészletek helyrajziszámozására nem elegendő és a következő százas számcsoportot egy másik egységnél már felhasználták, valamennyi átcsatolt földrészletet a b) pontban foglaltak szerint kell helyrajziszámozni.

18. §

Az egyesített közigazgatási egységek földrészleteit folyamatosan kell helyrajziszámozni. Az egyesítésre kerülő közigazgatási egységek közül a több földrészlettel rendelkező egységet kell növekvő közigazgatási egységként kezelni, ahol a helyrajziszámozást változatlanul kell hagyni. A többi földrészletet a 17. § (2) bekezdés szerint kell át-helyrajziszámozni.

19. §

Új közigazgatási egység alakulása esetén az új település valamennyi földrészletét a helyrajziszámozás általános szabályai szerint (2. §) újból kell helyrajziszámozni, a csökkenő közigazgatási egységekben maradó földrészletek helyrajzi számait pedig változatlanul kell hagyni. A csökkenő közigazgatási egységekben az egyes számcsoportok között fel nem használt helyrajzi számokat "átugrott"-ként kell kezelni.

20. §

(1) Belterületi határvonal változása esetén az új határvonal által megosztott földrészleteket a 14. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.

(2) Külterületből belterülethez csatolt földrészleteket a belterületi földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követő számtól kezdve kell helyrajziszámozni. Ha a megkezdett százas számcsoport az átcsatolt földrészletek helyrajziszámozására nem elegendő - és a következő százas számcsoportot egy másik egységnél már felhasználták - a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés szerint kell a helyrajziszámozást elvégezni. Ha az átcsatolt földrészletek száma nem haladja meg a huszat, akkor a csatlakozó földrészletek helyrajzi számának alátörésével is szabad jelölni az új földrészleteket (melléklet 10. ábra).

(3) Külterületi lakott hely különálló belterületté minősítése esetében az érintett földrészleteket a belterületi - ha különleges külterület is van, a különleges külterületi - földrészletek legmagasabb helyrajzi számát követő százeggyel kezdve - de legalább ötven szám kihagyásával - kell helyrajziszámozni [melléklet 11. a) és b) ábra].

(4) Belterületből külterülethez csatolt földrészleteket a csatlakozó külterületi földrészletek helyrajzi számának megfelelő alátöréseivel kell a helyrajziszámozást elvégezni [melléklet 12. a) és b) ábra].

(5) Különálló belterület külterületté minősítése esetében a földrészleteket az érintett belterületi egység nullás számának megfelelő alátöréseivel kell számozni [melléklet 13. a) és b) ábra].

21. §

(1) Különleges külterületből a belterülethez csatolt földrészleteket a 20. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés értelemszerű alkalmazásával kell helyrajziszámozni.

(2) Különleges külterület különálló belterületté minősítése esetében az érintett földrészleteket a 20. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.

(3) Különleges külterületből a külterülethez csatolt földrészleteket a 20. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell helyrajziszámozni.

(4) Különleges külterület külterületté minősítése esetében a 20. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerint kell az át-helyrajziszámozást végrehajtani.

22. §

(1) Közigazgatási egység vagy fekvéshatárvonal változása következtében átszámozott földrészletek régi és új helyrajzi számai közötti kapcsolat, valamint a területelszámolás biztosítása érdekében azonosító jegyzéket kell készíteni.

(2) Az azonosító jegyzék "változás előtt" rovatába az átcsatolt földrészleteknek a csökkenő közigazgatási egységben vagy fekvésben érvényben volt helyrajzi számát és területi adatait - a régi helyrajzi számok növekvő sorrendjében - kell bejegyezni. A "változás után" rovatban a növekvő közigazgatási egységben vagy fekvésben érvényes helyrajzi számot és területi adatokat kell feltüntetni.

(3) A határvonal-változással érintett valamennyi földrészlet adatainak bejegyzése után a változás előtti és a változás utáni területi adatokat összegezni kell. A változás előtti és a változás utáni területi végösszegeknek m2 élességel kell egymással egyezni.

23. §

(1) Több művelési ágban hasznosított földrészlet megosztása esetén a keletkezett új földrészletekben az alrészleteket - a keletkezett új földrészletekre vonatkozóan külön-külön - szükség szerint az eredeti alrészletjelzéstől függetlenül kell megjelölni (melléklet 14. ábra).

(2) Több művelési ágban hasznosított földrészlet összevonása esetén a természetben összefüggő, azonos művelési ágba tartozó területeket egy alrészletté kell összevonni és az egyes művelési ágakat az eredeti alrészletek jelzésétől függetlenül kell megjelölni. Amennyiben a legkisebb területi mértéket el nem érő és ezért az összevonás előtt más művelési ághoz csatolt művelési ágak területe az összevonás után a - külön jogszabályban meghatározott - legkisebb területi mértéket eléri, önálló alrészletként kell kezelni (melléklet 8. ábra).

(3) Művelési ág változása esetén az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni a következő kiegészítésekkel:

a) ha valamely alrészlet művelési ága teljes egészében a vele szomszédos alrészlet művelési ágára változik, a megváltozott alrészlet területét be kell olvasztani a szomszédos alrészlet területébe, az alrészleteket pedig az "a" betűvel kezdve - folytatólagosan - kell újra megjelölni (melléklet 15. ábra);

b) ha valamely alrészlet művelési ága csak részben változik a szomszédos alrészlet művelési ágára, betűjelzésüket - a területek megfelelő megváltoztatásával - változatlanul kell hagyni (melléklet 15. és 16. ábra);

c) a művelési ág változás után keletkezett új alrészletet az abc soron következő - a földrészleten belül eddig fel nem használt - kisbetűjével kell megjelölni (melléklet 16. ábra).

24. §

(1) A közigazgatási egység fekvéseiben lévő földrészletek helyrajziszámozását megváltoztatni

a) közigazgatási egységek egyesítése, új közigazgatási egység keletkezése, közigazgatási egység vagy fekvés teljes újfelmérése,

b) a belterület határvonalának nagymértékű változása,

c) a tört helyrajzi számok nagy száma

esetén szabad.

(2) Átszámozást a helyrajziszámozás általános előírásai szerint kell végezni.

(3)[6] Az átszámozáshoz az illetékes kormányhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter előzetes engedélyét meg kell kérnie.

25. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult földmérési munkáknál kell alkalmazni.

(2)[7]

(3)[8]

(4)[9]

(5)[10]

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 44/2006. (VI. 13.) FVM rendelethez