2006. évi XCI. törvény

a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló, Pozsonyban, 2006. október 2-án aláírt Egyezmény kihirdetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló, Pozsonyban, 2006. október 2-án aláírt Egyezmény kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel

kihirdeti.

3. § Az Egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:

"Egyezmény

a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről

A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek)

abban a meggyőződésükben, hogy a súlyos bűncselekmények elleni küzdelemben alapvető jelentősége van a nemzetközi együttműködésnek,

attól a szándéktól vezérelve, hogy elmélyítsék a bűnüldöző szervek között a bűnfelderítés terén történő együttműködést és fejlesszék a határon átívelő kapcsolatokat,

azzal a céllal, hogy hatékonyabban lépjenek fel a nemzetközi szervezett bűnözés ellen,

nemzetközi kötelezettségeik és saját jogrendjük által vezérelve,

értékelve az eddigi együttműködésük eredményeit, az alábbiak szerint állapodtak meg:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Fogalmak meghatározása

A jelen Egyezményben használt fogalmak jelentése a következő:

1. bűnüldöző szervek: a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatok végzésére feljogosított hatóságok, illetve szervek:[2]

- a magyar Szerződő Fél részéről: a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnüldözési vagy rendészeti feladatot ellátó szervei;

- a szlovák Szerződő Fél részéről: a Rendőri Testület szervei, és a bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatot ellátó államigazgatási vámszervek;

2. központi bűnüldöző szerv: a Szerződő Fél belső jogszabályai szerint meghatározott országos hatáskörű bűnüldöző szerv;

3. fedett nyomozó: a Szerződő Felek belső jogszabályai alapján feljogosított, a bűnüldöző szervek hivatásos állományának a titkos információgyűjtés keretében eljáró, kilétét leplező tagja;

4. ellenőrzött szállítás: a bűnüldöző szervek olyan leplezett tevékenysége, amelynek során a nemzetközi együttműködés keretében, folyamatos és fokozott ellenőrzés mellett, lehetővé teszik a megfigyelés alatt álló személy által birtokolt dolognak a Szerződő Felek területére történő behozatalát, egy másik állam területére irányuló kivitelét, a Szerződő Felek területén történő átszállítását annak érdekében, hogy a bűncselekmények felderítése, illetve a bűncselekmények elkövetésében résztvevő személyek azonosítása a lehető legszélesebb körben megvalósulhasson;

5. minősített adat: minden olyan információ (dokumentum, tárgy, tevékenység), amely függetlenül megjelenésének formájától, keletkezésének módjától, olyan tartalommal rendelkezik, amely az illetéktelen megismeréssel szemben védelmet igényel, és amelyet a Szerződő Felek bármelyike jogszabályaival összhangban minősített;

6. igazságügyi hatóságok:[3]

- a magyar Szerződő Fél részéről: a bíróságok és az ügyészség;

- a szlovák Szerződő Fél részéről: a bíróságok és az ügyészség;

a) a magyar Szerződő Fél részéről: a bíróságok és az ügyészi szervek;

b) a szlovák Szerződő Fél részéről: a bíróságok és az ügyészség;

7. központi kapcsolattartó szervek:[4]

- a magyar Szerződő Fél részéről: Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ;

- a szlovák Szerződő Fél részéről: Rendőri Testület Elnöksége Nemzetközi Rendőri Együttműködési Hivatal;

8. határterület:[5]

- a magyar Szerződő Fél részéről:

- Győr-Moson-Sopron megye területe,

- Komárom-Esztergom megye területe,

- Pest megye területe,

- Nógrád megye területe,

- Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe;

- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területe;

- a szlovák Szerződő Fél részéről:

- a bratislavai (pozsonyi) kerület területe,

- a trnavai (nagyszombati) kerület területe,

- a nitrai (nyitrai) kerület területe,

- a banská-bystricai (besztercebányai) kerület területe,

- a kosicei (kassai) kerület területe.

2. cikk

Az együttműködés tárgya

(1) A Szerződő Felek erősítik együttműködésüket a közrend védelme érdekében mindkét Szerződő Fél belső jogszabályai alapján a bűncselekmények megelőzése, megakadályozása és felderítése (a továbbiakban: bűnüldözés) területén.[6]

(2) A Szerződő Felek együttműködése kiterjed továbbá a határmenti együttműködésre a közrend védelme érdekében.

(3) Bármelyik Szerződő Fél részben vagy egészben megtagadhatja, vagy feltételektől teheti függővé az együttműködést, ha az veszélyezteti, illetőleg sérti szuverenitását, biztonságát, közrendjét, vagy ha az ellentétes jogszabályaival.

(4) Nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető olyan megkeresés, amely katonai vagy politikai bűncselekményekre vonatkozik. A cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha annak elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elérni kívánt célra, a bűncselekmény indítékára, az elkövetés módjára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a bűncselekmény köztörvényi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest.

(5) A jelen Egyezményben szabályozott együttműködés nem terjed ki a Szerződő Felek igazságügyi hatóságainak hatáskörébe tartozó jogsegélyre. A jelen Egyezmény nem érinti a Szerződő Feleknek az igazságügyi hatóságok között jogsegélyt szabályozó nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségeit, valamint az igazságügyi hatóságaiknak az Európai Unió kötelező jogi aktusai alapján folytatott jogsegélyét.

II. Fejezet

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. cikk

Együttműködés megkeresés alapján

(1) A jelen Egyezményben foglaltak végrehajtása érdekében a Szerződő Felek bűnüldöző szervei megkeresés alapján együttműködnek, és segítséget nyújtanak egymásnak. A Szerződő Felek közötti együttműködésre belső jogszabályaikkal és nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban, a jelen Egyezmény rendelkezései szerint kerül sor.

(2) A megkereséseket és az arra adott válaszokat, ha a jelen Egyezmény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveiken keresztül, írásban (ideértve a telefaxon és az elektronikus hírközlési hálózat útján történő továbbítást is) küldik meg és fogadják. Sürgős esetekben a megkeresés szóban is előterjeszthető; a szóbeli megkeresést haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.

(3) Amennyiben a megkeresés megküldéséhez, illetve annak teljesítéséhez a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint az igazságügyi hatóságok engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása, illetve egyetértése szükséges, a megkeresés megküldésére, vagy a teljesítésének megkezdésére csak ezen engedély, jóváhagyás, hozzájárulás, illetve egyetértés beszerzését követően kerülhet sor.

(4) Ha a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve nem1 rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel a megkeresés teljesítésére, úgy a megkeresést továbbítja az eljárásra hatáskörrel rendelkező vagy illetékes szervhez, és erről tájékoztatja a megkereső szervet.

(5) Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a teljesítés nem, vagy csak részben lehetséges, a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve vagy központi kapcsolattartó szerve erről haladéktalanul tájékoztatja a megkereső szervet.

(6) Ha a megkeresés megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt határidőben nem lehetséges, és a megkeresésnek a határidő meghatározására vonatkozó indokolásából kitűnik, hogy a késedelem veszélyeztetné a megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szerve eljárásának sikerességét, a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve vagy központi kapcsolattartó szerve haladéktalanul tájékoztatja a megkereső Szerződő Fél illetékes szervét a megkeresés teljesítéséhez szükséges határidőről.

(7) A megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szerve az (5)-(6) bekezdésben foglalt értesítést követően nyilatkozik arról, hogy a fenti körülmények alapján kéri-e a megkeresés teljesítését.

(8) A megkeresések teljesítése során a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szervei és a megkeresés teljesítésében résztvevő más szervek a megkeresésben megjelölt szabályok, illetve technikai eszközök alkalmazásával járnak el, feltéve, hogy az nem ellentétes a megkeresett Szerződő Fél belső jogával.

4. cikk

A megkeresés tartalma és az alkalmazandó nyelv

(1) A jelen Egyezmény eltérő rendelkezése hiányában a megkeresés legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a megkereső bűnüldöző szerv megnevezését;

b) a megkeresés tárgyát;

c) a megkeresés tárgyát képező cselekmény leírását és annak jogi minősítését;

d) a megkeresés teljesítésének határidejét, a sürgősségi teljesítés indokait;

e) ahol szükséges, az igazságügyi hatóságok engedélyét;

f) a megkeresés teljesítése során a megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szerve tagjának részvételére irányuló kérelmet;

g) a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben az érintett személy személyazonosító adatait, amennyiben azok ismertek.

(2) A Szerződő Felek a jelen Egyezmény végrehajtása során a magyar, a szlovák és az angol nyelvet használják. A bűnüldöző szervek a kapcsolattartás során más nyelv használatában is megállapodhatnak.[7]

5. cikk

A megkereséseket teljesítő szervek

(1) Kizárólag a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szervei teljesítik azokat a megkereséseket, amelyek olyan adatok átadásával járnak, amelyeket a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szervei az adóhatóságtól, az elektronikus hírközlési szolgáltatótól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot, valamint gazdasági titoknak minősülő adatot kezelő szervtől szereztek be az igazságügyi hatóságok engedélyével a legalább két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények felderítéséhez.

(2) A megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervei az így átvett adatokat az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények felderítéséhez használhatják fel.

(3) A Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban haladéktalanul tájékoztatják egymást a bűnüldöző szervekben, azok hatáskörében és a határterületben bekövetkezett változásokról.

(4) A jelen cikk alkalmazásában gazdasági titok alatt[8]

- a magyar Szerződő Fél részéről: banktitoknak, értékpapírtitoknak, biztosítási titoknak, pénztártitoknak és foglalkoztatói nyugdíjtitoknak minősülő adatot;

- a szlovák Szerződő Fél részéről: banktitoknak, kereskedelmi titoknak és adótitoknak minősülő adatot kell érteni.

III. Fejezet

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI

6. cikk

Információcsere

A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a bűnüldözés hatékonysága érdekében, megkeresés alapján, különösen az alábbi információkat adják át:

a) a szervezett bűnözésben résztvevők adatait, a tetteseknek a cselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataira vonatkozó adatokat, a bűnöző szervezetek és csoportok felépítéséről szóló ismereteiket, a típusos tettes- és csoportmagatartásokra, az előkészített, megkísérelt, illetve befejezett bűncselekményre vonatkozó információkat, különösen az elkövetés idejére, helyére, módjára, a megtámadott objektumokra vonatkozó adatokat, a különleges körülményekre vonatkozó ismereteket, és a megtett intézkedéseket, amennyiben ez a bűnüldözéshez szükséges;

b) a nemzetközi bűnözés elkövetési módszereiről, új formáiról szóló tájékoztatást;

c) kriminalisztikai és kriminológiai, egyéb bűnügyi vonatkozású kutatási eredményeiket, a nyomozások gyakorlatáról, munkamódszereinek és eszközeinek alkalmazásáról, azok továbbfejlesztése céljából;

d) ismereteket vagy mintákat azokról a tárgyakról, amelyekre a bűncselekményt elkövették, amelyek a bűncselekmény nyomait hordozzák, amelyeket bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy arra szántak, vagy amelyek a bűncselekmény elkövetése útján jöttek létre;

e) a jelen Egyezmény tárgyát képező bűncselekményekkel kapcsolatos jogi szabályozást;

f) a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra vagy annak hasznára vonatkozó adatokat.

7. cikk

A bűnüldöző szervek közötti közvetlen információcsere

(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei között a bűnüldözés hatékonysága érdekében a megkeresések továbbítása és teljesítése akkor történhet közvetlenül, ha

a) az információt a határterületen illetékességgel rendelkező bűnüldöző szervek kérik egymástól és a szolgáltatott információ kizárólag a határterülethez kapcsolódik, vagy

b) az információcsere halasztást nem tűr, vagy a központi kapcsolattartó szerveken keresztül történő információcsere a bűnfelderítés érdekeit súlyosan veszélyeztetné.

(2) Az információ különösen akkor tekinthető a határterülethez kapcsolódónak, ha az adat

a) a megkereséssel érintett olyan személyre vonatkozik, akinek lakóhelye, tartózkodási helye a határterületen van, vagy valószínűsíthető, hogy az érintett személy a megkeresés időszakában ott tartózkodik;

b) az érintett személynek a határterületen kifejtett tevékenységére vonatkozik;

c) olyan dologra vonatkozik, amelyről valószínűsíthető, hogy a határterületen található;

d) a jogi személynek a határterületen lévő székhelyére, illetve tevékenységére vonatkozik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti közvetlen információcsere az alábbi területekre terjed ki:

a) a bűnüldöző szervek számára hozzáférhető bűnügyi nyilvántartásokban szereplő adatok szolgáltatása;

b) személyazonosság, tartózkodási hely és lakcím megállapítása, illetőleg igazolása;

c) vezetői engedélyek, hajózási és repülési engedélyek meglétének, hitelességének, érvényességének és korlátozásainak vizsgálata;

d) gépjárművek egyedi azonosító adatainak (rendszám, alvázszám, motorszám) átadása;

e) a közúti, vízi és légi járművek üzembentartója, veze-tője személyazonosságának megállapítása és felkutatása;

f) lőfegyvertartási-engedély meglétének, hitelességének, érvényességének és korlátozásainak vizsgálata;

g) elektronikus hírközlő végberendezés tulajdonosának, előfizetőjének és használójának megállapítása;

h) tárgyak és minták utáni tudakozódás; i) különleges szakértelemmel rendelkező személy felkutatása.

8. cikk

Intézkedések sürgős esetekben

(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei -belső jogszabályaik szerint - megkeresésre, a nyomok és bizonyítékok biztosítása érdekében a saját államterületükön igazoltatást, nyilvános helyen fokozott ellenőrzést végezhetnek, a keresett személyt elfoghatják és előállíthatják, épületet, építményt, helyszínt, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhatnak.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések végrehajtásáról a megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervét haladéktalanul tájékoztatni kell.

9. cikk

Az információ átadása megkeresés nélkül

A Szerződő Felek bűnüldöző szervei megkeresés nélkül is átadhatnak olyan információkat, amelyek a másik Szerződő Fél bűnüldöző szervei számára szükségesek a bűnüldözéshez, illetve más, a közrendet fenyegető veszély elhárításához.

10. cikk

A közrend és a bűnügyi helyzet elemzése

A Szerződő Felek rendszeresen átadják egymásnak a bűnügyi helyzetükre, a közrend helyzetére vonatkozó ismereteiket, elemzéseiket. Szükség esetén közösen elemzik a bűnügyi helyzetet, a bűnmegelőzés súlyponti kérdéseit, megvitatják és egyeztetik a szükséges teendőket.

11. cikk

Személyek és tárgyak körözése

(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei megkeresésre, belső jogszabályaiknak megfelelően segítséget nyújtanak egymásnak az ismeretlen helyen lévő személy vagy tárgy felkutatása, illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítása érdekében.

(2) A megkereső Szerződő Fél kérelmére a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve körözést rendelhet el. Amennyiben a körözés elrendelésének feltételei bármely okból már nem állnak fenn, beleértve a (3) bekezdésben szereplő elfogást is, haladéktalanul intézkedni kell a körözés visszavonására.

(3) A megkereső Szerződő Fél kérelmére elrendelt körözés alapján az érintett személynek a megkeresett Szerződő Fél területén történő elfogásáról haladéktalanul értesíteni kell a megkereső Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervét.

12. cikk

A határon átnyúló megfigyelés

(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a saját államuk területén végzett felderítő tevékenységük során jogosultak a szervezett bűnözői csoportban résztvevő, vagy a legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható, illetve a vele kapcsolatban álló vagy kapcsolatba lépő személy megfigyelését a másik Szerződő Fél területén is folytatni, amennyiben ez utóbbi Szerződő Fél belső jogszabályai szerint erre feljogosított szerv előzetes megkeresés alapján ehhez hozzájárul. A hozzájárulás feltételhez köthető.[9]

(2) Amennyiben a határon átnyúló megfigyelést a Nemzeti Védelmi Szolgálat és a Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma Ellenőrzési és Felügyeleti Szekciója hajtja végre, a megkereséseket közvetlenül küldik meg egymásnak.[10]

(3) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmények gyanúja esetén akkor figyelhetik meg az elkövetővel kapcsolatban lévő személyt, ha megalapozottan feltételezhető, hogy e személy az elkövető azonosításához vagy felkutatásához segítséget nyújthat, illetve az elkövetőhöz elvezethet.

(4) A megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szervének kérésére a határon átnyúló megfigyelés további folytatását haladéktalanul át kell adni a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szervének. A Szerződő Felek megkeresésre kölcsönösen segítséget nyújthatnak egymásnak a határon átnyúló megfigyeléshez.

(5) A határon átnyúló megfigyeléshez adott hozzájárulás a Szerződő Felek egész területére érvényes. A határon átnyúló megfigyelés során a Szerződő Felek közös államhatárát a határátkelőhelyeken kívül és a nyitvatartási időn túl is át lehet lépni.

(6) Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, a határon átnyúló megfigyelés az (1) bekezdésben meghatározott előzetes hozzájárulás nélkül is folytatható. Ebben az esetben az államhatár átlépésekor a megkeresett Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíteni kell. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a megkeresett Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervének. A megkeresésben ismertetni kell az előzetes hozzájárulás nélküli határátlépés okait is.

(7) A jelen cikk (6) bekezdésének alkalmazásában illetékes bűnüldöző szervek:[11]

- a magyar Szerződő Fél részéről:

- Készenléti Rendőrség,

- Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága;

- a szlovák Szerződő Fél részéről:

- Rendőri Testület Elnöksége,

- Pénzügyi Igazgatás Bűnügyi Hivatala.

(8) A (6) bekezdés szerinti határon átnyúló megfigyelést haladéktalanul abba kell hagyni, ha a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve azt kéri, továbbá akkor, ha a határátlépést követő öt órán belül a határon átnyúló megfigyeléshez szükséges hozzájárulás nem áll rendelkezésre.

(9) A határon átnyúló megfigyelés kizárólag az alábbi feltételek szerint folytatható:

a) a bűnüldöző szerv határon átnyúló megfigyelést végző tagjára a jelen cikk rendelkezései és azon Szerződő Fél belső joga vonatkozik, amelynek területén eljár; továbbá köteles a megfigyelés helye szerint illetékes bűnüldöző szerv utasításai szerint eljárni;

b) a (6) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, a bűnüldöző szerv határon átnyúló megfigyelést végző tagjának rendelkeznie kell a határon átnyúló megfigyeléshez szükséges hozzájárulással;

c) a bűnüldöző szerv tagjának bármikor igazolnia kell hivatalos minőségét;

d) a bűnüldöző szerv tagja magánlakásba vagy a nyilvánosság számára meg nem nyitott helyekre nem léphet be; a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi- és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül beléphet;

e) a bűnüldöző szerv tagjának jelentést kell készítenie a megkeresett Szerződő Fél központi kapcsolattartó szerve részére;

f) amennyiben a határon átnyúló megfigyelés végrehajtásához technikai eszközök is szükségesek, ezek abban az esetben alkalmazhatók, ha ezt a megkeresett Szerződő Fél belső jogszabályai lehetővé teszik; az alkalmazásra kerülő technikai eszközöket az (1) bekezdés szerinti megkeresésben meg kell jelölni;

g) az igénybe vett járművek használata során a megkeresett Szerződő Fél belső jogszabályai alkalmazandók.

(10) A Szerződő Felek felhatalmazzák az illetékes minisztereiket, hogy a határon átnyúló megfigyeléssel kapcsolatban Végrehajtási Jegyzőkönyvben állapodjanak meg. Ennek keretében különösen az alábbi területeket szabályozhatják:

a) a határon átnyúló megfigyelésre jogosult bűnüldöző szervek és a kapcsolattartásra kijelölt szervek elérhetőségét;

b) a kapcsolattartás módját, technikai feltételeit;

c) az alkalmazott technikai eszközök közös használatának szabályait;

d) a szolgálati járművek közös használatát;

e) a határon átnyúló megfigyelés során felmerült költségek viselésének szabályait.

13. cikk

Határon átlépő üldözés (Forró nyomon üldözés)

(1) A megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szerve a megkeresett Szerződő Fél területén előzetes jóváhagyás nélkül folytathatja azon személy határon átlépő üldözését (a továbbiakban: üldözés), aki a megkereső Szerződő Fél területén mindkét Szerződő Fél belső jogszabályai alapján legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követett el vagy kísérelt meg, és

a) eközben tetten érték, vagy

b) őrizetből, előzetes letartóztatásból vagy szabadságvesztés büntetés végrehajtása elől megszökött és a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve értesítésével járó késedelem az elkövető elfogását jelentősen megnehezítené, illetve a bűnüldözési érdeket súlyosan veszélyeztetné, és ha valószínűsíthető, hogy a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve az üldözést megfelelő időben nem tudja átvenni.

(2) Megengedett továbbá olyan személy határon átnyúló üldözése, aki kivonja magát az idegenrendészeti, határrendészeti vagy egyéb rendőrségi ellenőrzés alól, amennyiben ennek során figyelmen kívül hagyja a megállásra felszólító egyértelmű jelzéseket vagy utasításokat.[12]

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben meghatározott esetben - amint az lehetséges, de legkésőbb az államhatár átlépésekor - a megkeresett Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervét az ügyeleti feladatot ellátó illetékes szervezeti egységén vagy a közös kapcsolattartási szolgálati helyen keresztül haladéktalanul értesíteni kell.[13]

(4) A (3) bekezdésben meghatározott illetékes bűnüldöző szervek a határátlépés helyétől függően:[14]

- a magyar Szerződő Fél részéről:

- a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság,

- a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság,

- a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság,

- a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság,

- a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság;

- a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság;[15]

- a szlovák Szerződő Fél részéről:

- a Rendőri Testület Bratislavai (Pozsonyi) Kerületi Igazgatósága,

- a Rendőri Testület Trnavai (Nagyszombati) Kerületi Igazgatósága,

- a Rendőri Testület Nitrai (Nyitrai) Kerületi Igazgatósága,

- a Rendőri Testület Banská Bystricai (Besztercebányai) Kerületi Igazgatósága,

- a Rendőri Testület Kosicei (Kassai) Kerületi Igazgatósága.

- a Szobránci Határ- és Idegenrendészeti Igazgatóság,[16]

- a Pénzügyi Igazgatás Bűnügyi Hivatala.[17]

(5) Az üldözést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve azt kéri.[18]

(6) Ha azt a megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervének üldözést végrehajtó tagja kéri, a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve az üldözött személyt személyazonosságának megállapítása érdekében vagy őrizetbe vétele céljából elfoghatja.[19]

(7) Ha a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve az üldözés megszüntetését nem kéri, és ezt a bűnüldöző szerv megfelelő időben nem tudja átvenni, a megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervének üldözést végrehajtó tagja az üldözött személyt a helyszínen visszatarthatja. Ezen intézkedésről a megkeresett Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervét haladéktalanul értesíteni kell.[20]

(8) Az üldözés a Szerződő Felek teljes területén, időbeli korlátozás nélkül az alábbi feltételek szerint folytatható:[21]

a) a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja a jelen cikk rendelkezései, valamint azon Szerződő Fél belső joga szerint köteles eljárni, amelynek területén az üldözést végzi;

b) az üldözés szárazföldi és vízi úton lehetséges;[22]

c) a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja magánlakásba vagy más, a nyilvánosság számára meg nem nyitott helyiségbe az üldözés során nem léphet be; a nyilvánosság számára nyitva álló munka-, üzemi- és üzlethelyiségekbe ezek nyitvatartási idején belül beléphet;

d) a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagjának bármikor igazolnia kell hivatalos minőségét;

e) az igénybe vett járművek használata során a megkeresett Szerződő Fél belső jogszabályai alkalmazandók;

f) a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagjának egyenruhája, vagy a járművön elhelyezett, annak felismeréséhez szükséges megkülönböztető jelzések révén egyértelműen felismerhetőnek kell lennie;

g) az elfogott személynél levő tárgyakat az illetékes bűnüldöző szervek megérkezéséig lehetőség szerint biztonságba kell helyezni;

h) a bűnüldöző szerv üldözést végrehajtó tagja az üldözés befejezését követően haladéktalanul köteles az üldözés eredményéről a megkeresett Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szervénél vagy központi kapcsolattartó szervénél jelentést tenni; ennek során a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szervének kérésére, köteles személyesen jelen lenni az üldözés körülményeinek megfelelő tisztázásához szükséges ideig; ezt akkor is alkalmazni kell, ha az üldözött személy elfogására nem került sor.

(9) Az üldözés során elfogott személyt azon Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szerve hallgatja ki, amelynek területén e személyt elfogták. Az elfogott személy személyes szabadsága az elfogás helye szerinti Szerződő Fél belső jogszabályai szerint korlátozható.[23]

14. cikk

Ellenőrzött szállítás

(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei megkeresés alapján a jelen cikkben meghatározott feltételek szerint lehetővé teszik az ellenőrzött szállítást saját államuk területén.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megkeresésnek a jelen Egyezmény 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:

a) a szállítmány tartalmára, a várható útvonalára és időtartamára, a szállítás módjára, a szállítóeszköz azonosítására vonatkozó adatokat;

b) a kísérés módját;

c) az alkalmazandó technikai eszközökre vonatkozó adatokat;

d) a kísérésben a megkereső Szerződő Fél részéről résztvevők számát, a fedett nyomozó részvételét;

e) az ellenőrzött szállításban résztvevők kapcsolattartásának módját;

f) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeit; g) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedéseket; h) váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedéseket.

(3) Ha a késedelem veszéllyel jár, vagy a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti, az ellenőrzött szállításra irányuló megkeresést a Szerződő Felek bűnüldöző szervei közvetlenül is megküldhetik, illetve fogadhatják. A megkeresést utólag, haladéktalanul meg kell küldeni a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveinek. A megkereséshez az ellenőrzött szállítást alátámasztó dokumentumokat is mellékelni kell.

(4) A bűnüldöző szervek az ellenőrzött szállítás idejében, módjában, közreműködésük mértékében esetileg állapodnak meg. A megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve az ellenőrzött szállítást korlátozhatja vagy elutasíthatja, ha az nem vállalható mértékben veszélyezteti az ellenőrzött szállításban résztvevő személyeket vagy a közbiztonságot.

(5) Az ellenőrzött szállítást a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szervei irányítják; az irányítást végző személyéről a megkereső Szerződő Felet tájékoztatni kell. Az ellenőrzött szállítást úgy kell végrehajtani, hogy a szállítmány bármikor feltartóztatható legyen. Az átvételt követően a megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervei a szállítmányt kísérhetik, hatósági jogosítványokat azonban nem gyakorolhatnak. Ennek során a megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervei a jelen cikkben meghatározottak, a megkeresett Szerződő Fél jogszabályai és a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve vezetőjének utasításai szerint kötelesek eljárni.

(6) A jelen Egyezményben foglalt feltételek fennállása esetén a Szerződő Felek biztosítják egy harmadik államból induló és egy további államba érkező ellenőrzött szállítás végrehajtását is. Ebben az esetben az érintett államok előzetes hozzájárulásáról a megkereső Szerződő Fél gondoskodik, amely erről tájékoztatja a megkeresett Szerződő Felet.

15. cikk

Fedett nyomozó alkalmazása

(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei megkeresés alapján hozzájárulhatnak a megkereső Szerződő Fél fedett nyomozójának saját államuk területén történő alkalmazásához, amennyiben ez a megkereső Szerződő Fél területén elkövetett vagy előkészületben lévő, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény eredményes felderítése érdekében szükséges, feltéve, hogy a bűncselekmény felderítése a fedett nyomozó alkalmazása nélkül nem lehetséges vagy lényegesen nehezebb lenne.

(2) A megkeresés teljesítéséről minden egyes esetben a megkeresett Szerződő Fél illetékes bűnüldöző szerve a belső jogszabályai alapján határoz.

(3) A megkereső Szerződő Fél kérésére a megkeresett Szerződő Fél területén a megkeresett Szerződő Fél fedett nyomozója is alkalmazható.

(4) A fedett nyomozó alkalmazásához adott hozzájárulás mindenkor a Szerződő Felek egész területére érvényes.

(5) A fedett nyomozó alkalmazására irányuló megkeresésnek a jelen Egyezmény 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:

a) a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát;

b) a fedett nyomozó alkalmazásának feltételeit;

c) a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit;

d) a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést;

e) a fedett nyomozó büntetőjogi felelősségét meghatározó belső jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit;

f) a fedett nyomozó működési körében okozott károkért való felelősségét meghatározó belső jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit.

(6) A fedett nyomozó alkalmazása mindig egyedi esetre korlátozódik és meghatározott ideig, de legfeljebb hat hónapig tarthat. A fedett nyomozó alkalmazásának időtartama legfeljebb két évig terjedő időtartamra meghosszabbítható. A fedett nyomozó alkalmazását a Szerződő Felek bűnüldöző szervei egyeztetve készítik elő. A fedett nyomozó a bűnüldöző szervek eseti megállapodását és a 3. cikk (3) bekezdés szerinti engedély beszerzését követően kezdheti meg tevékenységét. A megállapodásnak tartalmaznia kell az (5) és a (11) bekezdésben foglaltakat.

(7) A fedett nyomozó irányítását a megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szerve végzi, amennyiben a fedett nyomozó a megkereső Szerződő Fél megbízásából végzi munkáját a másik Szerződő Fél területén. A Szerződő Felek bűnüldöző szervei abban is megállapodhatnak, hogy a megkeresett Szerződő Fél által rendelkezésre bocsátott fedett nyomozó a megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervének megbízásából és irányítása szerint jár el. Indokolt esetben a Szerződő Felek bűnüldöző szervei a fentiektől eltérően is megállapodhatnak.

(8) A megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szervének kérésére a fedett nyomozó alkalmazását haladéktalanul fel kell függeszteni.

(9) A megkeresett Szerződő Fél a fedett nyomozó tevékenységéhez személyi, szervezési és technikai támogatást nyújthat. A megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve minden szükséges intézkedést megtesz a megkereső Szerződő Fél fedett nyomozójának biztonsága érdekében.

(10) A fedett nyomozó alkalmazásának befejezését követően az alkalmazás eredményéről a megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szervét haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.

(11) A fedett nyomozó cselekményére a megkeresett Szerződő Fél belső jogszabályai az irányadóak, feltéve, hogy az nem ellentétes a megkereső Szerződő Fél belső jogszabályaival.

16. cikk

Együttműködés a Védelmi Programban

(1) A Szerződő Felek illetékes szerveiken keresztül kérelmezhetik a büntetőeljárás során védett tanúknak, sértetteknek és terhelteknek, valamint rájuk tekintettel más személyeknek (a továbbiakban: védett személyek) a másik Szerződő Fél területére történő átköltöztetését, és ezt követően védelemben részesítését. Ezen intézkedések a Szerződő Felek területén folytatott büntetőeljárást nem akadályozhatják. A védett személy csak a megkeresett Szerződő Félnek a tanúvédelemre vonatkozó belső jogszabályaiban meghatározott védelmi formáiban részesíthető.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő megkeresésnek a jelen Egyezmény 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:

a) a titoktartási kötelezettségre vonatkozó igényt;

b) a védett személynek a büntetőeljárásban betöltött szerepét;

c) a fennálló fenyegetettségre, valamint annak súlyosságára vonatkozó információkat;

d) a védett személynek a megkeresett Szerződő Fél területére történő elhelyezésének okát;

e) a védelem javasolt formáját, mértékét;

f) a megkeresett Szerződő Fél területén való elhelyezés szükséges időtartamát, és ennek meghosszabbításának lehetőségét.

(3) A megkeresés elfogadását követően a Szerződő Felek illetékes szervei írásban megállapodnak a védelem részleteiről és a kapcsolattartás módjáról. Ennek keretében mérlegelik a védett személy tartózkodási helyére vonatkozó javaslatot, amely megállapodás mellékletét képezik a védelem ellátásához szükséges iratok.

(4) A védett személyek átszállításával, egészségügyi biztosításával, társadalombiztosításával kapcsolatos költségeket a megkereső Szerződő Fél fedezi. A megkeresett Szerződő Felet terhelik a védett személyek védelmét ellátó, a védelmi szolgálat munkatársai munkabérének költségei.

(5) Ha a védelem már nem biztosítható, arról a megkereső Szerződő Fél illetékes szervét haladéktalanul tájékoztatni kell.

(6) A védett személy köteles a megkeresett Szerződő Fél belső jogszabályait betartani. Ha a védett személy megsérti a megkeresett Szerződő Fél belső jogszabályait, vagy nem tartja be a számára megállapított, a védelmi programban meghatározott magatartási szabályokat, erről a megkereső Szerződő Fél illetékes szervét haladéktalanul tájékoztatni kell.

(7) A védett személynek a védelem érdekeit vagy a megkeresett Szerződő Fél illetékes szervének a védelem ellátására kijelölt munkatársait indokolatlanul és súlyosan veszélyeztető cselekménye esetén a megkeresett Szerződő Fél illetékes szerve haladéktalanul kezdeményezi a védett személy visszaköltöztetését, melyet a megkereső Szerződő Fél illetékes szerve köteles teljesíteni.

(8) A jelen cikk alkalmazásában illetékes szervek:

a) a magyar Szerződő Fél részéről:

- Országos Rendőr-főkapitányság;

b) a szlovák Szerződő Fél részéről:

- Rendőri Testület Elnöksége.

17. cikk

Közös bűnfelderítő-csoport létrehozása

(1) A Szerződő Felek központi bűnüldöző szervei belső jogszabályaik alapján, eseti megállapodással közös bűnfelderítő-csoportot hozhatnak létre a legalább egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények felderítése érdekében, különösen, ha az Európai Unió több tagállamának területére kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen bonyolult, vagy ha a Szerződő Felek bűnüldöző szervei felderítő munkájának összehangolására van szükség.

(2) A Szerződő Felek a jelen Egyezmény hatálybalépését követő harminc (30) napon belül diplomáciai úton kölcsönösen tájékoztatják egymást az (1) bekezdésben szereplő központi bűnüldöző szerveikről.

(3) A közös bűnfelderítő-csoportra vonatkozó, az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a bűnfelderítő-csoport létrejött;

b) a működési területét, a működésének feltételeit, időtartamát és meghosszabbításának feltételeit;

c) összetételét és vezetőjének meghatározását;

d) kihelyezett tagjainak kötelezettségeit és jogosultságait;

e) a kihelyezett tagok büntetőjogi, valamint a működési körében okozott károkért való felelősségük szabályairól szóló tájékoztatást;

f) a szervezési intézkedéseket és a működés költségei viselésének szabályait.

(4) Ha a megkereső Szerződő Fél bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagjának a közös bűnfelderítő-csoport meghatározott eljárásában való részvételéhez a megkeresett Szerződő Fél belső joga szerinti engedélye szükséges, a részvételre csak az engedély beszerzését követően kerülhet sor.

(5) A megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve lehetőségei szerint biztosítja a közös bűnfelderítő-csoport működéséhez szükséges feltételeket.

(6) A megkereső Szerződő Fél közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a megkeresett Szerződő Fél területén önálló intézkedés végrehajtására nem jogosult.

(7) A megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervének a közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a birtokában lévő, nem minősített adatokat ugyanazon esetekben és ugyanolyan feltételekkel adhatja át a megkeresett Szerződő Fél közös bűnfelderítő-csoportban résztvevő tagjainak, mint ahogy azokat a saját bűnüldöző szerveinek átadhatná.

(8) A közös bűnfelderítő-csoport rendelkezésére bocsátott adatok kizárólag a következő célokra használhatók fel:

a) azon bűncselekmény felderítésére, amelyre a közös bűnfelderítő-csoport létrejött;

b) az adatot átadó Szerződő Fél előzetes hozzájárulásával más bűncselekmény felderítésére;

c) a közbiztonságot közvetlenül és súlyosan veszélyeztető bűncselekmény megelőzése céljából, és a b) pont sérelme nélkül, amennyiben ennek alapján büntetőeljárás indul.

(9) A megkereső Szerződő Fél közös bűnfelderítőcsoportba kihelyezett tagja működése során saját államának bűnüldöző szervével együttműködő személyt vehet igénybe.

(10) A Szerződő Felek vállalják, hogy a (9) bekezdésben megjelölt együttműködő személyt, illetve az általa

szolgáltatott adatot legalább olyan védelemben részesítik, mint amilyet államuk belső jogszabálya előír a bűnüldöző szerveikkel együttműködő személyek, illetve az általuk szolgáltatott adatok védelme esetében.

18. cikk

Titkos információgyűjtés

(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a bűnfelderítés során megkeresésre és államuk belső jogszabályai alapján titkos információgyűjtést folytathatnak, amelynek eredményéről kölcsönösen tájékoztatják egymást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek a jelen Egyezmény 4. cikke (1) bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:

a) az eszköz vagy módszer megnevezését;

b) a titkos információgyűjtés időtartamát;

c) a rögzítendő és átadandó adatok körét;

d) az adatok átadásának módját;

e) a másik Szerződő Fél területén folytatott titkos információgyűjtéshez nyújtandó segítség módját;

f) annak igazolását, hogy a titkos információgyűjtést a megkereső Szerződő Fél államában folyamatban lévő bűnügy felderítéséhez kapcsolódóan szabályszerűen engedélyezték.

(3) A megkeresett Szerződő Fél bűnüldöző szerve a megkeresés teljesítését belső jogszabályai alapján, továbbá, ha a megkeresés teljesítéséhez igazságügyi hatóság engedélye szükséges, ennek beszerzését követően kezdi meg.

19. cikk

Közös határmenti járőrszolgálat

(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a közrend védelme, a bűncselekmények elleni fellépés céljából a közös államhatártól számított húsz (20) kilométeres távolságig közös járőrszolgálatot teljesíthetnek a határmenti térségben, illetve a vonat első vasútállomáson történő megállásáig. A határmenti térséghez tartozónak kell tekinteni a húsz (20) kilométeren belül található települést annak közigazgatási határáig abban az esetben is, ha az meghaladja ezt a távolságot. A közös járőrszolgálatot a határmenti térségen kívül is végre lehet hajtani, ha a jelen cikk (5) bekezdésében meghatározott illetékes szervek erről megállapodnak, és amennyiben ez a közös járőrszolgálat nem állandó jelleggel valósul meg.[24]

(2) A közös járőrszolgálat a jelen Egyezmény 2. cikkének (1) és (2) bekezdésével összhangban, kiterjed továbbá a közös államhatár felügyeletére is.

(3) A közös járőrszolgálatban a másik Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagjai is jogosultak a személyek személyazonosságát megállapítani, és őket - amennyiben ki akarják magukat vonni az ellenőrzés alól - feltartóztatni, azon Szerződő Fél belső jogszabályai alapján, amelynek területén a közös járőrszolgálatot teljesítik.

(4) Egyéb intézkedésekre, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazására - a jelen Egyezmény 24. cikkének (3) bekezdésére figyelemmel - elsődlegesen azon Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagjai jogosultak, amelynek államterületén a közös járőrszolgálatot teljesítik.

(5) A jelen cikk alkalmazásában illetékes bűnüldöző szervek:[25]

- a magyar Szerződő Fél részéről:

- az Országos Rendőr-főkapitányság és a határterületen illetékes megyei rendőr-főkapitányságok,

- a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnüldözési vagy rendészeti feladatot ellátó szervei;

- a szlovák Szerződő Fél részéről:

- a Rendőri Testület Elnöksége,

- a Rendőri Testület illetékes kerületi igazgatóságai,

- a Pénzügyi Igazgatás Bűnügyi Hivatala.

(6) A Szerződő Felek felhatalmazzák az illetékes minisztereiket, hogy a* közös határmenti járőrszolgálattal kapcsolatban Végrehajtási Jegyzőkönyvben állapodjanak meg. Ennek keretében különösen az alábbi területeket szabályozhatják:

a) a közös járőrszolgálat teljesítésének helyét, idejét;

b) a közös járőrszolgálat vezetésének rendjét;

c) a jelentéstételi kötelezettség rendjét;

d) a kapcsolattartás módját és technikai feltételeit;

e) szolgálati járművek közös használatát;

f) a közös járőrszolgálat során felmerült költségek viselésének szabályait.

20. cikk

Együttműködés a közös kapcsolattartási szolgálati helyeken

(1) A Szerződő Felek a két állam közös államhatárának közelében, a bűnüldöző szervek közötti információcsere és együttműködés megkönnyítése érdekében közös kapcsolattartási szolgálati helyeket létesíthetnek, illetve a már működő közös kapcsolattartási szolgálati helyek feladatai a jelen cikkben meghatározott feladatokkal kibővíthetők.

(2) A közös kapcsolattartási szolgálati helyeken a Szerződő Felek bűnüldöző szerveinek tagjai saját hatáskörükben, közös helyen teljesítik szolgálatukat. Ennek során közreműködnek a jelen Egyezményben meghatározott közvetlen információcserében, valamint támogatják a jelen Egyezmény szerinti együttműködés összehangolását.

(3) Az együttműködés kiterjedhet a Szerződő Felek között létrejött hatályos nemzetközi szerződések alapján a személyek átadásának és visszafogadásának előkészítésére és az abban való közreműködésre is.

(4) A bűnüldöző szervek közös kapcsolattartási szolgálati helyeken szolgálatot teljesítő tagjai a (2) és (3) bekezdésben meghatározottakon túl nem jogosultak intézkedésre, és nemzeti hatóságaik irányítási és fegyelmi jogköre alá tartoznak.

(5) A Szerződő Felek felhatalmazzák kormányaikat, hogy a közös kapcsolattartási szolgálati helyek létesítésének helyét, feltételeit, az együttműködés módját és a költségviselés szabályait külön nemzetközi szerződésben szabályozzák.

(6) A Szerződő Felek megállapodhatnak abban, hogy a közös kapcsolattartási szolgálati hely munkájában harmadik állam bűnüldöző szervének tagja is részt vehet.

21. cikk

A jelen Egyezmény alkalmazásában a 19-20. cikk tekintetében megkeresett Szerződő Félnek kell tekinteni azt a Szerződő Felet, amelynek területén a bűnüldöző szerv tagja a jelen Egyezmény végrehajtásából eredő szolgálati feladatait végzi.

22. cikk

Összekötő tisztviselő

(1) Az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél központi bűnüldöző szervének hozzájárulásával határozott időtartamra összekötő tisztviselőt küldhet annak rendőri vagy más bűnüldöző szerveihez.

(2) Az összekötő tisztviselő kiküldésének célja a Szerződő Felek közötti, a jelen Egyezmény alapján megvalósuló együttműködés meggyorsítása, valamint a folyamatos segítségnyújtás biztosítása:

a) a bűncselekmények megelőzését és visszaszorítását szolgáló információcserében;

b) a bűnügyi tárgyú megkeresések teljesítésében;

c) az Európai Unió külső határainak védelmével és a visszafogadási szerződések végrehajtásával kapcsolatos együttműködésben;

d) a közrendet fenyegető veszélyek elhárításával megbízott hatóságok feladatai ellátásához szükséges információk átadásával.

(3) Az összekötő tisztviselő a bűnüldöző szerveket támogató, tanácsadó szerepet tölt be, bűnmegelőzési és bűnüldözési intézkedések önálló elvégzésére nem jogosult.

(4) Az összekötő tisztviselő feladatait az őt küldő Szerződő Fél bűnüldöző szerve utasításai és az őt fogadó Szerződő Fél bűnüldöző szervével kötött megállapodásban foglaltak szerint látja el. Az összekötő tisztviselő tevékenységéről rendszeres időközönként tájékoztatja az őt fogadó Szerződő Fél központi kapcsolattartó szervét.

(5) A Szerződő Felek illetékes miniszterei megállapodhatnak abban, hogy az egyik Szerződő Fél harmadik államban tevékenykedő összekötő tisztviselője - a jelen Egyezmény végrehajtása érdekében - eljár a másik Szerződő Fél érdekeiben is ezen harmadik államban.

(6) Az összekötő tisztviselő működésének részletes feltételeiről a Szerződő Felek illetékes miniszterei megállapodnak.

IV. Fejezet

JOGVISZONYOKA MÁSIK SZERZŐDŐ FÉL TERÜLETÉN TÖRTÉNŐ ELJÁRÁS SORÁN

23. cikk

A beutazás, a kiutazás és a tartózkodás szabályai

(1) Ha a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, a Szerződő Felek bűnüldöző szerveinek tagjai a jelen Egyezményből származó feladataik végrehajtása érdekében a másik Szerződő Fél területére érvényes, fényképpel ellátott szolgálati igazolvánnyal léphetnek, és ott - külön engedély nélkül - a szolgálati feladat ellátásának idejéig tartózkodhatnak és kiutazhatnak.

(2) A jelen Egyezmény 15. cikkében meghatározott fedett nyomozó külön engedély nélkül, fedőokirattal léphet a megkeresett Szerződő Fél területére, és ott a szükséges fedőokiratokkal, a szolgálati feladat ellátása idejéig, de legfeljebb a jelen Egyezmény 15. cikke (6) bekezdésében meghatározott ideig tartózkodhat és kiutazhat. A fedőiratok mintapéldányait a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szervei kölcsönösen megküldik egymásnak.

24. cikk

Az egyenruha viselésének, a kényszerítő eszközök, a szolgálati fegyverek használatának és az elkövető elfogásának szabályai

(1) A jelen Egyezmény eltérő rendelkezése hiányában, a megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagja a megkeresett Szerződő Fél területén jogosult:

a) egyenruhát viselni;

b) az általa bűncselekmény elkövetése során tetten ért vagy szökést megkísérlő elkövetőt elfogni és visszatartani, de haladéktalanul köteles őt a megkeresett Szerződő Fél területileg illetékes bűnüldöző szervének átadni.

(2) A megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagja a megkeresett Szerződő Fél területén a jelen Egyezményből származó feladatai teljesítése, továbbá a szolgálati helyére történő oda- és visszautazás során magával viheti a szükséges szolgálati felszerelést, és viselheti szolgálati fegyverét. A szolgálati fegyvert azonban csak jogos védelemi helyzetben, illetve végszükségben használhatja.[26]

(3) A megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagja a jelen Egyezményből származó feladatai során a megkeresett Szerződő Fél területén, ezen állam belső jogszabályainak megfelelően, az arányosság követelményének megfelelően a következő kényszerítő eszközöket alkalmazhatja: testi kényszer, bilincs, vegyi vagy elektromos sokkoló eszköz, rendőrbot, illetve szolgálati kutya.

(4) A Szerződő Felek biztosítják, hogy a területükön eljáró, a másik Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagja a jelen cikkben meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazásának feltételeiről kioktatásban részesüljön.

25. cikk

Szolgálati viszonyok és a bűnüldöző szervek tagjainak védelme

(1) A megkereső Szerződő Fél bűnüldöző szerve tagjának szolgálati jogviszonyára, egyéb munkaviszonyára és fegyelmi felelősségére saját államának jogszabályai vonatkoznak.

(2) A megkeresett Szerződő Fél a területén szolgálatot teljesítő, a másik Szerződő Fél bűnüldöző szerve tagjának a jelen Egyezményben foglalt feladatai végrehajtása során ugyanolyan védelmet és segítséget nyújt, mint a saját bűnüldöző szerve tagjának.

26. cikk

Büntetőjogi felelősség

A bűnüldöző szervek tagjai, akik a jelen Egyezmény alapján a másik Szerződő Fél területén végzik tevékenységüket, az általuk vagy sérelmükre elkövetett bűncselekmények tekintetében azonos elbírálás alá esnek azon Szerződő Fél bűnüldöző szerveinek tagjaival, amelynek területén tevékenységüket végzik.

27. cikk

Kártérítési felelősség

(1) Amikor az egyik Szerződő Fél bűnüldöző szervének tagja a jelen Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a másik Szerződő Fél területén teljesíti feladatát, az általa az eljárása során okozott károkért az őt küldő Szerződő Fél azon Szerződő Fél joga szerint felel, ahol a károkozás történt.

(2) Az a Szerződő Fél, amelynek területén az (1) bekezdésben említett kár bekövetkezett, a kárt ugyanolyan feltételek mellett téríti meg, mintha azt a saját bűnüldöző szervének tagja okozta volna.

(3) Az a Szerződő Fél, amely bűnüldöző szervének tagja a másik Szerződő Fél területén harmadik személynek kárt okozott, teljes mértékben megtéríti ez utóbbi Szerződő Félnek az általa a károsultnak vagy a károsult személy jogán a kártérítésre jogosult más személyeknek kifizetett kártérítés összegét.

(4) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben - harmadik személyekkel szemben fennálló jogai gyakorlásának sérelme nélkül és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével - a Szerződő Felek kölcsönösen lemondanak az olyan károk megtérítésének igényéről, amelyeket a másik Szerződő Féltől szenvedtek el, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták.

V. Fejezet

ADATVÉDELEM

28. cikk

Az átadható személyes adatok köre

A jelen Egyezmény végrehajtása érdekében a Szerződő Felek a következő személyes adatokat adhatják át egymásnak:

a) a bűncselekmények elkövetésében részt vevő személyek és ezen személyeknek a bűncselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataik személyes azonosító adatait: családi név, korábbi családi név, utónév, egyéb név (ál-, gúny-, ragadványnév), nem, születési idő és hely, lakóhely jelenlegi vagy esetleges korábbi állampolgárság;

b) az a) pontban szereplő személyek személyazonosságát igazoló okmány, útlevél vagy más úti okmány adatait (száma, kiállításának időpontja, a kiállító hatóság megnevezése, a kiállítás helye, az érvényesség ideje, a területi érvényessége);

c) a bűncselekmény elkövetésében részt vevő személyek ujj- és tenyérnyomatára, DNS profiljára, illetve mintájára, személyleírására, fényképére vonatkozó adatokat;

d) a jelen Egyezmény 7. cikkének (3) bekezdése szerinti információkban szereplő személyes adatokat;

e) valamint mindazon személyes adatokat, amelyeket az együttműködő Szerződő Felek a jelen Egyezmény alapján gyűjtenek és adnak át egymásnak.

29. cikk

Az adatkezelés szabályai

A jelen Egyezményben meghatározott együttműködés keretében a Szerződő Felek bűnüldöző szervei - az Európa Tanács keretében létrejött, az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezményben, valamint a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourg-ban, 1981. január 28. napján kelt Egyezménynek a felügyelő hatóságokról és a személyes adatok országhatárokat átlépő áramlásáról szóló, Strasbourgban, 2001. november 8-án kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvében foglaltak figyelembevételével - az adatkezelésre vonatkozó alábbi rendelkezések szerint járnak el:

a) a megkeresésben meg kell jelölni az átadandó adatok körét és felhasználásuk célját;

b) az adatokat átvevő Szerződő Fél (a továbbiakban: átvevő Fél) csak a jelen Egyezményben meghatározott célokra és az adatokat átadó Szerződő Fél (a továbbiakban: átadó Fél) által meghatározott feltételekkel kezelheti a személyes adatokat. Az átadó Fél kérésére az átvevő Fél tájékoztatást nyújt az átadott személyes adatok felhasználásáról;

c) az adatok átadása előtt az átadó Félnek, miután meg-. állapította, hogy az adatok átadása szükséges a megjelölt célra és arányos azzal, valamint összhangban áll belső jogszabályaival, meg kell győződnie az átadandó adatok helyességéről;

d) az adatok átadásakor az átadó Félnek fel kell tüntetnie az adatok törlési és megsemmisítési határidejét a hatályos belső jogszabályoknak megfelelően. Ha az átadó Fél az átvevő Féllel speciális megőrzési határidőt közöl, úgy az átvevő Fél köteles azt betartani;

e) a személyes adatok kizárólag a jelen Egyezmény 1. cikkében megjelölt bűnüldöző szerveknek adhatók át. Más szerveknek az adatok az átadó Fél előzetes írásbeli hozzájárulásával továbbíthatók a c) pontban szereplő feltételek vizsgálata alapján;

f) a jelen Egyezmény alapján átadott és átvett adatokról az adatkezelő szerveknek nyilvántartást kell vezetniük, amely legalább az adatszolgáltatás célját, tartalmát, az átvevő szervet és az átadás időpontját tartalmazza;

g) az on-line adatszolgáltatást automatikusan kell nyilvántartani;

h) a nyilvántartások legalább öt évig megőrizendők, az átadott különleges adatokra vonatkozó nyilvántartás az ezen adatokra vonatkozó belső jogszabályokban meghatározott ideig őrizendő meg;

i) a nyilvántartás adatai kizárólag az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére használhatók fel.

30. cikk

Az érintett személy tájékoztatása

Az átvevő Félnek konzultálnia kell az átadó Féllel arról, hogy tájékoztathatja-e az érintett személyt a nyilvántartásában szereplő személyes adatairól és felhasználásuk céljáról. Az átvevő Félnek az átadó Fél erre vonatkozó állásfoglalása szerint kell eljárnia.

31. cikk

Adatkezelés a másik Szerződő Fél területén folytatott eljárás során

(1) A jelen Egyezmény végrehajtása keretében, a másik Szerződő Fél területén folytatott eljárás során megszerzett személyes adatok kezelésének ellenőrzése azon Szerződő Fél illetékes hatóságainak a feladata, amelynek részére ezen személyes adatokat megszerezték. Az adatkezelés ezen Szerződő Fél belső jogszabályai szerint történik. Ennek során be kell tartani a személyes adatot átadó hatóság által meghatározott adatkezelésre vonatkozó előírásokat.

(2) A bűnüldöző szervek azon tagjainak, akik a másik Szerződő Fél területén teljesítik feladatukat, nem biztosítható közvetlen hozzáférés az ezen Szerződő Fél gépi fel-dolgozású személyes adataihoz.

32. cikk

Minősített adatok átadása

A jelen Egyezmény végrehajtása érdekében a Szerződő Felek bűnüldöző szervei a minősített adatokat tartalmazó megkereséseket és az arra adott válaszokat, valamint az együttműködésük során keletkezett minősített adatokat tartalmazó információkat- a jelen Egyezmény 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt hatásköri szabályokra figyelemmel - közvetlenül küldik meg egymásnak, illetve cserélik ki.

33. cikk

Minősített adatok védelme

(1) A Szerződő Felek bűnüldöző szervei a jelen Egyezmény végrehajtása során az átvett minősített adatok védelmére az alábbi rendelkezéseket alkalmazzák:

a) a minősített adatot átadó Szerződő Fél belső jogszabályai szerint minősített adatokat ezen adatokat átvevő Szerződő Félnek ugyanolyan védelemben kell részesítenie és kezelnie, mint amilyenben a jelen Egyezmény mellékletét képező megfeleltetési táblázat alapján a saját belső jogszabályai szerinti minősítési jelöléssel ellátott adatait részesíti, illetve kezeli. Ez a melléklet a jelen Egyezmény szerves részét képezi;

b) a minősített adatot átadó Szerződő Félnek meg kell jelölnie az átadott minősített adat érvényességi idejét;

c) a minősített adatot átadó Szerződő Fél haladéktalanul, írásban tájékoztatja a minősített adatot átvevő Szerződő Felet az adatokkal kapcsolatos változásokról, illetve a minősített adatok jelölésének, érvényességi idejének módosításáról, a minősítés megszüntetéséről. A minősített adatot átvevő Szerződő Fél ennek az értesítésnek megfelelően módosítja a minősítési jelölést, az érvényességi időt, illetve megszünteti a minősített adatként történő kezelést;

d) az átadott minősített adatokat csak olyan célra lehet felhasználni, amilyen célból azokat átadták, és azokat csak azon személyek számára szabad hozzáférhetővé tenni, akik a belső jogszabályok előírásai szerint erre jogosultak;

e) az átadott minősített adatokat a jelen Egyezményben felsorolt szerveken kívüli szerveknek csak a minősített adatot átadó Szerződő Fél írásban adott hozzájárulása alapján lehet továbbadni;

f) az átadott minősített adatok védelmét szolgáló jogszabályoknak a minősített adatot átvevő Szerződő Félnél történt bármilyen megsértéséről haladéktalanul tájékoztatni kell a minősített adatot átadó Szerződő Felet. A tájékoztatásnak ki kell térnie a jogszabályok megsértésének körülményeire és ezek következményeire, valamint a következmények mérséklésére, és az előírások jövőbeni megsértésének megelőzése érdekében hozott intézkedésekre;

g) a jelen Egyezmény értelmében átadott minősített adatok harmadik ország részére történő továbbadása csak a minősített adatot átadó Szerződő Fél illetékes hatóságának írásbeli hozzájárulása esetén megengedett;

h) a jelen Egyezmény 17. cikke alapján létrehozott közös bűnfelderítő-csoport munkájához szükséges minősített adatoknak a másik Szerződő Fél kihelyezett tagja részére történő hozzáférhetővé tételét azon minősített adatok esetében, amelyeket a jelen Egyezményben meghatározott együttműködésben részt vevő bűnüldöző szervek minősítettek, a közös bűnfelderítő-csoportot létrehozó szerv vezetője engedélyezi. Az együttműködésben részt nem vevő szervek által minősített adatok átadásához be kell szerezni a minősítő hozzájárulását.

(2) A jelen Egyezmény alapján átadott minősített adatok védelmének felügyeletére kijelölt szervekről a Szerződő Felek diplomáciai úton tájékoztatják egymást a jelen Egyezmény hatálybalépését követő harminc (30) napon belül.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. cikk

Vegyes Bizottság

(1) A Szerződő Felek a jelen Egyezményben szabályozott együttműködés elősegítésére és értékelésére Vegyes Bizottságot hoznak létre. A Vegyes Bizottság összetételéről diplomáciai úton tájékoztatják egymást.

(2) A Vegyes Bizottság szükség szerinti gyakorisággal, a Magyar Köztársaságban és a Szlovák Köztársaságban felváltva tartja üléseit.

(3) A Vegyes Bizottság a jelen Egyezmény alkalmazásával összefüggő kérdések megoldására és az együttműködés továbbfejlesztésére a Szerződő Felek illetékes kormányzati szerveinek javaslatokat tehet.

(4) A jelen Egyezményben rögzített, területi (regionális) szinten felmerülő konkrét feladatok egyeztetése, összehangolása, továbbá elemzése-értékelése a Vegyes Bizottság ülésein történik.[27]

35. cikk

Költségviselés szabályai

A jelen Egyezmény végrehajtása során - a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveinek eltérő megállapodása, vagy a jelen Egyezményben foglalt eltérő rendelkezés hiányában - mindkét Szerződő Fél maga viseli a saját bűnüldöző szervei eljárása során felmerülő költségeket.

36. cikk

Más nemzetközi szerződésekhez való viszony

A jelen Egyezmény rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek egyéb két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseiben szereplő kötelezettségvállalásait.

37. cikk

A viták rendezése

(1) A jelen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával esetleg felmerülő vitákat a Szerződő Felek a jelen Egyezmény 34. cikke alapján felállított Vegyes Bizottság keretében, tárgyalások útján rendezik.

(2) Amennyiben a vitatott kérdésben a Vegyes Bizottság nem tud dönteni, a vitát diplomáciai úton rendezik.

38. cikk

Az Egyezmény hatálybalépése és egyéb rendelkezések

(1) A jelen Egyezményt meg kell erősíteni. A megerősítésről szóló okmányokat a Szerződő Felek Budapesten cserélik ki. A jelen Egyezmény - a 13. cikk kivételével - a megerősítésről szóló okiratok kicserélését követő hónap első napján lép hatályba.

(2) A jelen Egyezmény 13. cikke az Európai Unió Tanácsának a közös határokon a határellenőrzés fokozatos megszüntetéséről 1985. június 14-én kelt Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló, Schengenben, 1990. június 19-én kelt Egyezménynek (a továbbiakban: Schengeni Végrehajtási Egyezmény) és az azon alapuló, illetve azzal egyéb módon összefüggő jogi aktusoknak mindkét Szerződő Fél általi teljes körű alkalmazását jóváhagyó határozatainak hatálybalépésének napján lép hatályba.

(3)[28]

(4) A (2) bekezdésben meghatározott időponttól kezdődően a jelen Egyezménynek a Szerződő Felek közös államhatárának a határátkelőhelyeken kívüli és a nyitvatartási időn túli - a határon átnyúló megfigyelés keretében történő - átlépésére, és a közös államhatár felügyeletével összefüggő közös járőrszolgálatra vonatkozó rendelkezései kizárólag a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 562/2006/EK rendeletének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 23. cikkében meghatározott intézkedés esetén alkalmazandók.[29]

(5) A jelen Egyezmény határozatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Fél diplomáciai úton, írásban bármikor felmondhatja, mely így a felmondásról szóló jegyzék kézhezvételét követő 6. (hatodik) hónapot követő napon hatályát veszti.

(6) Mindkét Szerződő Fél a jelen Egyezmény alkalmazását részben vagy egészben átmenetileg felfüggesztheti, amennyiben az sérti vagy veszélyezteti szuverenitását, biztonságát, közrendjét. Az ilyen intézkedések meghozataláról vagy visszavonásáról a Szerződő Felek diplomáciai úton, írásban haladéktalanul tájékoztatják egymást. A jelen Egyezmény végrehajtásának felfüggesztése, illetve annak visszavonása az erről szóló értesítésben megjelölt időponttól lép hatályba.

(7) A jelen Egyezmény nyilvántartásba vételéről az Egyesült Nemzetek főtitkárságán, az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint, a magyar Szerződő Fél gondoskodik. A magyar Szerződő Fél a nyilvántartásba vételről haladéktalanul tájékoztatja a szlovák Szerződő Felet.

Készült Pozsonyban, 2006. október 2. napján, két eredeti példányban, magyar és szlovák nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

(Aláírások)

Melléklet a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló Egyezmény 33. cikke (1) bekezdéséhez

A minősített adatok jelölése és azok megfeleltetése

A Szerződő Felek - a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló Egyezmény 33. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakra figyelemmel - a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság belső jogszabályai alapján megállapítják, hogy a minősített adatok alábbi minősítési jelölései megfelelnek egymásnak:

"

4. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 2. és 3. §-a az Egyezmény 38. cikkében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3)[30] Az Egyezmény, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatában állapítja meg.

(4) E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter gondoskodik.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke