16/2007. (IV. 20.) KvVM rendelet

a Tardi-legelő természetvédelmi terület létesítéséről

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontjában és a 85. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az erdőkre vonatkozóan a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben -a következőket rendelem el:

1. §

Védetté nyilvánítom Tardi-legelő természetvédelmi terület elnevezéssel a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Tard községhatárban lévő, az 1. számú mellékletben felsorolt ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú, összesen 283, 9 hektár kiterjedésű területet.

2. §

Az országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás célja a területen található természetes (természetközeli) mocsárrét és löszvegetáció (löszgyepek, cserjések, löszerdő), illetve az ott élő védett és fokozottan védett flóra és faunaelemek élőhelyeinek fenntartása, a terület élővilága gazdagságának, változatosságának, a terület mozaikosságának, valamint a jellegzetes tájképi elemek megőrzése.

3. §

(1) A Tardi-legelő természetvédelmi terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság).

(2) A Tardi-legelő természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervében meghatározott tevékenységeket az igazgatóság és - erdő esetében - a külön jogszabály szerinti erdészeti hatósági nyilvántartásban szereplő erdőgazdálkodó együttesen látja el.

(3) A terület természetvédelmi kezelési tervét a 2. számú melléklet tartalmazza.

4. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Persányi Miklós s. k.,

környezetvédelmi és vízügyi miniszter

1. számú melléklet a 16/2007. (IV 20.) KvVM rendelethez

A Tardi-legelő természetvédelmi terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

Tard

0195, 0196/3, 0196 hrsz. -ből 33, 08 ha (0196/4a), 0196 hrsz. -ből 0, 35 ha (0196/4b), 0196 hrsz. -ből 0, 61 ha (0196/4c), 0196 hrsz. -ből 23, 67 ha (0196/4d), 0196 hrsz. -ből 0, 41 ha (0196/4f), 0196 hrsz. -ből 0, 65 ha (0196/4g), 0196/5, 0198, 0199, 0202/2, 0202/4, 0202/6, 0202/8, 0202/9, 0203, 0211/1, 0213/2, 0214/2, 0215, 0216, 0217/1, 0218/1, 0219/1, 0220/2, 0220/3, 0220/4, 1968, 1969, 1970, 1971 hrsz. -ből 0, 72 ha (1971a), 1971 hrsz. -ből 0, 37 ha (1971b), 1972-2032, 2033 hrsz. -ből 0, 08 ha (2033a), 2033 hrsz. -ből 0, 17 ha (2033b), 2034 hrsz. -ből 0, 18 ha (2034a), 2034 hrsz. -ből 0, 08 ha (2034b), 2035-2042, 2043 hrsz. -ből 0, 10 ha (2043a), 2043 hrsz. -ből 0, 05 ha (2043b), 2044-2051, 2052 hrsz. -ből 0, 07 ha (2052a), 2052 hrsz. -ből 0, 03 ha (2052b), 2052 hrsz. -ből 0, 03 ha (2052c), 2052 hrsz. -ből 0, 12 ha (2052d), 2053, 2054, 2055 hrsz. -ből 0, 21 ha (2055a), 2055 hrsz. -ből 0, 04 ha (2055b), 2056-2068, 2069 hrsz. -ből 0, 10 ha (2069a), 2069 hrsz. -ből 0, 07 ha (2069b), 2070-2240.

2. számú melléklet a 16/2007. (IV 20.) KvVM rendelethez

A Tardi-legelő természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve

1. Gyakorlati természetvédelmi célkitűzések

- Őrizze meg a területen előforduló védett és fokozottan védett növény- és állatfajokat, különös tekintettel a következő fajokra: törpe mandula (Amygdalus nana), piros kígyószisz (Echium russicum), fekete kökörcsin (Pulsatil-la pratensis ssp. nigricans), bozontos árvalányhaj (Stipa dasyphylla), hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa), Janka-tarsóka (Thlaspi jankae), kövi torzpók (Atypus mura-lis), díszes tarkalepke (Euphydryas maturna), magyar fésűsbagoly (Dioszeghyana schmidtii), uhu (Bubo bubo), haris (Crex crex), piszedenevér (Barbastella barbastellus), ürge (Spermophilus citellus), valamint őrizze meg azok hazai szinten is egyedülálló életközösségét.

- Őrizze meg a természetvédelmi jelentőséggel bíró természetes és természetszerű élőhelyeket, társulásokat.

- Őrizze meg a terület kiemelkedően magas biológiai sokféleségét a termőhelynek megfelelő, őshonos fajok tekintetében.

- Őrizze meg a területen található jellegzetes földtani képződményeket és természetes felszínformákat.

- Biztosítsa a terület további természetvédelmi célú kutatását és fejlesztését.

2. Természetvédelmi stratégiák

- A gyepek és erdők értékes életközösségeinek megőrzése, a védett és fokozottan védett állat- és növényfajok egyedszámának, állományának fenntartása és erősítése elsősorban hagyományos területhasználati módok visszaállításával történő természetvédelmi kezeléssel.

- Mintaterületek kijelölése a gyepek legeltetésére leginkább alkalmas háziállat fajták kiválasztása és a legeltetés természetvédelmi szempontból optimális intenzitásának megállapítása céljából.

- A termőhelynek nem megfelelő, nem őshonos fajok, mesterségesen kialakított ültetvények folyamatos visszaszorítása, illetve felszámolása aktív természetvédelmi kezeléssel.

- A nem őshonos fafajokból álló erdők a termőhelynek megfelelő fafajokat tartalmazó állománnyá történő átalakítása.

- Az őshonos fafajokból álló erdők biológiai sokféleségének megőrzése.

- Természetvédelmi kezeléseket megalapozó és azokat továbbfejlesztő kutatások beindítása.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

A természetvédelmi kezelési módokra, korlátozásokra és tilalmakra vonatkozó előírásokat - a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 30/2001. (XII. 28.) KÖM rendelet 2. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve a mellékletének 7. pontjában meghatározottak szerint - a 3. 1. és a 3. 2. fejezet tartalmazza.

3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési feladatok

3.1.1. Gyepek kezelése

- A terület jellegzetes képét adó mocsárrétet évente le kell kaszálni az igazgatóság által előre meghatározott területen, a fokozottan védett haris élőhelyigényének figyelembevételével.

- A cserjésedő löszgyepeken, a még nem beerdősült területeken cserjeirtást kell végezni. A cserjéktől megtisztított területeken évi rendszerességgel kézi erővel történő sarjleverést, szárzúzást kell végezni, a legeltethető területeket legeltetéssel kell kezelni. A kitermelt faanyagot a kezelést követően haladéktalanul el kell távolítani. A legelő állat juh, szarvasmarha, illetve az akácot is lerágó kecske lehet. A számosállat-sűrűség 0, 2 számosállat/ha-t nem haladhatja meg.

- A száraz, illetve sziklagyep jellegű gyepek legeltetése tilos.

- A gyepek trágyázása, szintetikus gyomirtó szerekkel való kezelése és felülvetése tilos.

- A területen épületet, építményt, kerítést létesíteni, nem gyepgazdálkodásból származó anyagot tárolni tilos. A legelőgazdálkodáshoz feltétlenül szükséges épületek és építmények csak a jelenleg is álló gazdasági épületek helyén vagy a működő kutak vagy azok közvetlen közelében helyezhetők el.

3.1.2. Szántók kezelése

- A szántók visszagyepesítése érdekében a kaszált gyepekről származó széna laza elterítésével és rendszeres kaszálással/szárzúzással kell kezelni e területeket a termőhelynek megfelelő, annak természetes állapotára jellemző gyepstruktúra és fajösszetétel visszaállásáig.

- Állattartás esetén a szántókon extenzív jellegű takarmánytermesztés végezhető a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításáról szóló külön jogszabályban foglaltak szerint.

3.1.3. Erdők kezelése

- A telepített fenyves állományok esetében hosszú távon a célállapot a ligetes, sztyeprétekkel váltakozó elegyes tölgyesek kialakítása. A fenyőt fokozatosan vissza kell szorítani, elő kell segíteni a jelenleg elegyként megjelenő tölgyek és a tájra jellemző elegyfafajok betelepedését, megerősödését.

- Az akác állományok esetében az akác letermelését követően az adott területen agresszíven terjedő fafajjal (akác, amerikai kőris, zöldjuhar, ezüstfa, nyugati ostorfa, bálványfa) nem lehet erdőfelújítást végezni.

- A cseres-tölgyes állományokban a termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból álló erdő fenntartását biztosítani kell. Az állományokban tarvágásos erdőfelújítás nem végezhető.

- A kitermelt faanyag a száraz- és sziklagyepeken keresztül nem közelíthető egyik erdőtípus esetében sem, és ezeken a területeken rakodó nem létesíthető.

- Az igazgatóság minden erdőtípus esetében elvégzi a tisztások felmérését, amelyet az Országos Erdőállomány Adattárban történő átvezetés céljából megküld az erdészeti hatóságnak.

Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat az érvényes körzeti erdőterv tartalmazza.

3.1.4. Gyümölcsösök és szőlők kezelése

- A természetvédelmi hatóság előírhatja, hogy a már meglévő, tág hálózatban hagyományos fajtákból telepített kaszáló gyümölcsösök gyeppel borított felszínét a természetvédelmi szempontból értékes fajok megőrzése érdekében rendszeresen kaszálni és/vagy legeltetni kell.

3.1.5. Kivett területek kezelése

- A területen található felhagyott kőbányában és közvetlen környezetében az ott élő fokozottan védett állatfaj költési és utódnevelési ideje alatt semmilyen, a költést zavaró tevékenység nem végezhető.

- Műszaki védelemmel és hatósági eszközökkel kell megakadályozni illetéktelenek bejutását a bányaudvarba.

3.2. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési feladatok

3.2.1. Vadgazdálkodás

- A területen csak őshonos vadfajok tarthatók fenn.

- A vadállományt a körzeti vadgazdálkodási tervben meghatározott, az élőhelyet még nem veszélyeztető vadlétszám szintjén kell tartani.

- A terület természetes állapotát vagy tájképi értékeit veszélyeztető vadászati létesítmény nem helyezhető el.

3.2.2. Közlekedés

- Új burkolt és burkolatlan utak nem alakíthatók ki a területen, a meglévő földutak szilárd burkolattal való ellátása tilos.

- A terület útjain gépjárművel csak a jogszerű gazdasági tevékenységet végzők és az engedéllyel rendelkezők közlekedhetnek.

3.2.3. Látogatás

- A terület szabadon látogatható a fokozottan védett fajok költőhelyeinek kivételével, amelyeket az igazgatóság évente a területen figyelemfelhívó táblákkal jelöl meg, illetve a községi önkormányzat hirdetőtábláján közöl.

Tartalomjegyzék