2007. évi CLXXII. törvény

a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosításáról[1]

1. § A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A két vagy több szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási iroda vezetője kijelöli azt a szavazókört, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza, illetőleg akik igazolással rendelkeznek. Ha a településen két vagy több választókerület van, a helyi választási iroda vezetője az általa kisorsolt választókerületbe tartozó szavazókört jelöl ki. A szavazókör kijelöléséről szóló döntést a választás kitűzését követő 5. napig az Országos Választási Bizottság internetes honlapján és a helyben szokásos módon közzé kell tenni. "

2. § A Ve. 27. § (4) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Ha a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint öt, illetőleg az igazolással szavazás lebonyolítására kijelölt szavazatszámláló bizottság tagjainak száma kevesebb mint hét, a helyi választási iroda vezetője a póttagok vagy más szavazatszámláló bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészíti. "

3. § A Ve. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. § A szavazatszámláló bizottság legalább öt tagból áll. Az igazolással szavazás lebonyolítására kijelölt szavazatszámláló bizottság legalább hét tagból áll. "

4. § A Ve. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A mozgásában gátolt választópolgárt szavazásának lehetővé tétele érdekében - kérésére - a szavazatszámláló bizottság legalább két tagja, a szavazatszámláló bizottság illetékességi területén belül, mozgóurnával felkeresi és amennyiben igazolással kíván szavazni, a névjegyzékbe felveszi. A mozgóurnát a választópolgár írásban kérheti a helyi választási iroda vezetőjétől, illetőleg a szavazás napján a szavazatszámláló bizottságtól. A mozgóurnás szavazás lebonyolítására a választópolgár lakóhelye szerinti szavazatszámláló bizottság, igazolással szavazó választópolgár esetében - a település egészére kiterjedő illetékességgel - a 10. § (2) bekezdése szerint kijelölt szavazatszámláló bizottság illetékes. A mozgásában gátolt és igazolással szavazó választópolgár névjegyzékbe vételét a 10. § (2) bekezdése szerint kijelölt szavazatszámláló bizottság utólag ellenőrzi. "

5. § A Ve. 66. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"66. § (1) A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel.

(2) A szavazatszámláló bizottság - a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján -megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben.

(3) A névjegyzékbe a szavazatszámláló bizottság nem vehet fel választópolgárt. Az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottság felveszi a névjegyzékbe azt a választópolgárt, aki a településre szóló igazolással rendelkezik.

(4) A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki

a) nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni,

b) nem szerepel a névjegyzékben és

ba) nem rendelkezik igazolással,

bb) rendelkezik igazolással, de nem az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottságtól kéri névjegyzékbe vételét.

(5) Azokról a választópolgárokról, akiknek a névjegyzékbe vételét visszautasították a szavazatszámláló bizottság jegyzéket vezet. "

6. § (1) A Ve. 89. § (1)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol, de Magyarország területén tartózkodik, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől kért igazolással azon település helyi választási irodájának vezetőjétől - vagy a szavazás napján szavazatszámláló bizottságától - kérheti a névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás alapján a választópolgár azon a magyarországi településen szavazhat, ahol tartózkodik. Az igazoláskérés célja nem lehet a választás eredményének a joggal való visszaélést megvalósító befolyásolása.

(2) Igazolást legkésőbb az első fordulót megelőző második napig lehet kiadni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Az igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy az az illetékes helyi választási irodához legkésőbb az első fordulót megelőző 5. napon megérkezik. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt magyarországi címre tértivevénnyel kell megküldeni.

(3) Az igazolás kiadásához az igazolást kérő a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik, továbbá azt köteles közölni, hogy az igazolást az első, a második vagy mindkét fordulóra kéri.

(4) A helyi választási iroda vezetője az igazolásban feltünteti a választópolgár nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, a lakcíme szerinti választókerület megjelölését, a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván, a választókerület megjelölését, továbbá az igazolással szavazásra kijelölt szavazóhelyiség címét.

(5) Az igazolás kiadásakor a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt külön nyilvántartásba veszi, egyidejűleg törli a névjegyzékből, továbbá feltünteti a névjegyzéken - ha az igazolás csak az első fordulóra szól, a második forduló névjegyzékén is -annak a településnek és választókerületnek a megjelölését, ahova az igazolás szól, és a külön névjegyzéket a (6) bekezdésben meghatározott határidő leteltét követően megküldi az Országos Választási Iroda részére. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg e célra szóló meghatalmazás alapján az általa megbízott személy az aláírásával elismeri. "

(2) A Ve. 89. §-a a következő (6)-(13) bekezdésekkel egészül ki:

"(6) A választás első fordulóját megelőző harmadik napig a helyi választási iroda vezetője - a kiadott igazolás bevonásával egyidejűleg - kérelmére visszaveszi a névjegyzékbe azt, akit igazolás kiadása miatt törölt onnan. A választópolgár a lakóhelye szerinti névjegyzékbe történő visszavételét egy alkalommal kérheti.

(7) Az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas igazolvány alapján a tartózkodási hely szerint illetékes helyi választási iroda vezetője vagy az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottság a választópolgárt felveszi a névjegyzékbe, továbbá külön nyilvántartásba veszi. Az igazolást a választópolgártól - a (8) bekezdésben foglalt eset kivételével - be kell vonni, és azt, valamint a külön nyilvántartást a választási iratok között meg kell őrizni.

(8) Ha az igazolás mindkét választási fordulóra szól, a választás első fordulójában a helyi választási iroda vezetője, illetőleg az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottság az igazoláson feltünteti a választópolgár névjegyzékbe vételének tényét, és az igazolást lebé-lyegzi. A mindkét választási fordulóra szóló igazolást az első fordulóban a választópolgár részére vissza kell adni.

(9) A választás második fordulójában az a választópolgár, aki az első (vagy mindkét) fordulóra igazolást kapott, csak akkor vehető fel a névjegyzékbe és szavazhat, ha a választás első fordulója érvénytelen vagy eredménytelen volt abban a választókerületben, ahova az igazolás szólt. A választás érvényességét és eredményességét az egyéni választókerületi és a területi listás választás tekintetében külön-külön kell vizsgálni.

(10) A választás második fordulójában az a választópolgár, aki kizárólag a választás második fordulójára kapott igazolást, csak akkor vehető fel a névjegyzékbe és szavazhat, ha a lakóhelye szerinti választókerületben a választás első fordulója érvénytelen vagy eredménytelen volt. A választás érvényességét és eredményességét az egyéni választókerületi és a területi listás választás tekintetében külön-külön kell vizsgálni.

(11) Az Országos Választási Iroda a választás második fordulóját megelőzően a helyi választási irodák vezetőit tájékoztatja arról, hogy a választás első fordulója mely választókerületekben volt érvényes és eredményes. Ezt az információt a helyi választási iroda vezetője a szavazatszámláló bizottságok rendelkezésére bocsátja.

(12) Az (5) bekezdésben foglalt külön nyilvántartás országosan összesített adatait aszerinti bontásban, hogy az igazolást

a) mely választókerületben, valamint

b) mely választókerületre

kérték, az Országos Választási Iroda a választás első fordulóját megelőzően nyilvánosságra hozza, valamint településenkénti bontásban bárki számára hozzáférhetővé teszi.

(13) A tartózkodási hely szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választási eredmény megállapítását követő nap 24. 00 óráig - a személyes adatok kivételével - a helyben szokásos módon közzéteszi a választói névjegyzék azon adatait, amelyek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az adott választókerületben hányan szavaztak igazolással. "

7. § A Ve. 99/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"99/A. § Az I-X. fejezet, valamint a 89. § (1)-(7) bekezdése és a 93. § rendelkezéseit az Európai Parlament tagjainak választásán a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az országos közszolgálati műsorszolgáltatóknak a listát állító jelölő szervezetek politikai hirdetéseit legalább háromszor kell ingyenesen közölniük. "

8. § A Ve. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"116. § Az I-X. fejezet, valamint a 89. § (1)-(7) bekezdése, a 99/0. § rendelkezéseit az országos népszavazáson a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. "

9. § Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény megalkotásától - számított három évig kötelező. Az Országgyűlés köteles a népszavazás döntésének haladéktalanul eleget tenni. "

10. § Az Nsztv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az Országos Választási Bizottság az Alkotmányban, valamint a 10. § a)-d) pontjaiban foglalt követelmények teljesítését megvizsgálja, és ennek alapján dönt a konkrét kérdés hitelesítéséről. Az Országos Választási Bizottság elnöke a hitelesítés eredményéről haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. "

11. § Az Nsztv. 10. §-a a következő új d) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi d) pont megjelölése e) pontra változik:

[Az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha]

" d) ugyanazon tartalmú kérdésben három éven belül eredményes országos népszavazást tartottak, "

12. § A Ve. 9. melléklete helyébe e törvény melléklete lép.

13. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Ve. 127. § (2) bekezdése, 151. §-a és 151. §-t meg-előző alcíme, 155. §-t megelőző alcíme, 155-159. §-a, 161-162. §-a, 165. §-a, 168. §-a; az Nsztv. 21. § (2) bekezdése, és 22-23. §-a; a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló 1998. évi XXIX. törvény; a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény módosításáról szóló 2000. évi XXII. törvény; a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXI. törvény 1-61. §-a, 63. § (2) bekezdése és (3) bekezdés a) pontja.

(3) 2010. január elsején a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXI. törvény hatályát veszti.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2007. évi CLXXII. törvényhez

"9. számú melléklet az 1997. évi C. törvényhez