33/2007. (III. 7.) Korm. rendelet

doktori iskola létesítésének eljárási rendjéről és a doktori fokozat megszerzésének feltételeiről

A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 153. §-ának (1) bekezdése 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján, figyelembe véve a felsőoktatási törvény 32. §-ának (11) bekezdése c) pontját - a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB), a 12. § tekintetében a Magyar Rektori Konferencia egyetértésével - a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §

E rendelet hatálya a felsőoktatási törvény 3. §-ában meghatározott természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint az általuk folytatott tevékenységre terjed ki.

A doktori iskola létesítésének eljárási rendje

2. §

(1) Doktori képzés indításáról a felsőoktatási intézmény a felsőoktatási törvény 27. §-ának (6) bekezdése a)-b) pontjaiban és 67-69. §-ában meghatározott rendelkezéseinek figyelembevételével dönt.

(2) Doktori képzés kizárólag doktori iskola keretében folytatható. A doktori iskola létesítéséről a felsőoktatási intézmény szenátusa dönt a doktori szabályzatban meghatározottak szerint.

(3) A doktori iskola létesítésekor meg kell jelölni azt a tudományágat vagy művészeti ágat, amelyben a doktori képzést folytatni kívánják. A tudományágon belüli, illetve tudományágak közötti kutatási terület megnevezéssel azonosítható a doktori iskola működési kereteit tükröző szakmai tevékenység.

3. §

(1) Doktori iskola létesítését legalább hét törzstag kezdeményezheti. Egy személy egyidejűleg csak egy doktori iskolában lehet törzstag.

(2) Törzstag az lehet, aki

a) a létesítendő doktori iskola tudományágában tudományos vagy művészeti fokozattal rendelkezik - figyelembe véve a felsőoktatási törvény 150. §-ának (3) bekezdésében meghatározottakat is -, továbbá

b) a doktori iskola tudományágában, illetve kutatási területén folyamatos, magas szintű tudományos tevékenységet folytat, valamint

c) az adott felsőoktatási intézményben teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott oktató vagy tudományos kutató, aki a felsőoktatási törvény 84. § (5) bekezdése alapján, a költségvetési támogatás megállapítására ezt a felsőoktatási intézményt jelölte meg.

(3) Ha a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt feltételeket teljesíti, a doktori tanács jóváhagyásával törzstag lehet - a felsőoktatási törvény 92. §-ának (1) bekezdése és 149. §-ának (14) bekezdése szerinti - Professor Emeritus is, annak a felsőoktatási intézménynek a doktori iskolájában, amelyben emeritált.

(4) A (2) bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt feltételek teljesítése mellett törzstag lehet továbbá a kutatóintézetben teljes munkaidőben, munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tudományos tanácsadó vagy kutatóprofesszor is, amennyiben a felsőoktatási intézmény a felsőoktatási törvény 31. §-ának (1) bekezdése alapján a kutatóintézettel erre vonatkozó megállapodást kötött.

4. §

A törzstagnak

a) legalább egy képzési ciklusban (3 éven keresztül) és a ciklushoz tartozó fokozatszerzési eljárás időtartamára (további 2 éven keresztül) meg kell felelnie a 3. §-ban foglaltaknak, valamint

b) vállalnia kell, hogy témavezetői tevékenységet is folytat a doktori iskolában.

5. §

(1) A törzstagok készítik elő a doktori iskola alapításának dokumentumait, amelyek tartalmazzák:

a) a doktori iskola tudományterületi, tudományági (művészeti ági) besorolását;

b) azokat a mesterképzési szakokat, amelyekre alapozva a felsőoktatási intézmény eleget tesz a felsőoktatási törvény 67. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételeknek;

c) a doktori iskola kutatási területének megnevezését;

d) a doktori fokozatszerzési eljárás eredményeként kiadható doktori fokozat elnevezését;

e) a doktori iskola vezetésére jelölt személynek, a doktori iskola törzstagjainak, a doktori iskola első három évre javasolt témavezetőinek, a doktori iskola további oktatóinak, meghívott hazai és külföldi oktatóknak (művészeti doktori iskola esetén művészeknek), kutatóknak a nevét, tudományos vagy művészeti önéletrajzát, az előző öt év legfontosabb tudományos (művészeti doktori iskola esetén tudományos vagy művészeti) eredményeinek, alkotásainak dokumentációját;

f) a doktori iskola képzési tervét;

g) a doktori iskola nemzetközi kapcsolatait, amelyek a működésben várhatóan figyelembe vehetők;

h) a doktori iskola minőségbiztosítási tervét;

i) a doktori iskola működési szabályzatát.

(2) A dokumentációhoz mellékelni kell az érintettek nyilatkozatát arról, hogy vállalják a felkérést és megfelelnek az e rendeletben rájuk vonatkozóan előírt feltételeknek.

(3) A doktori iskola létesítési dokumentációjának részét képezi a felsőoktatási törvény 31. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján folytatott együttműködési megállapodás.

(4) A felsőoktatási intézmény doktori tanácsának előzetes véleménye szükséges ahhoz, hogy a doktori iskola vezetőjének javasolt személy a doktori iskola létesítésére vonatkozó kérelmet - a rektor útján - a szenátus elé terjessze jóváhagyásra.

6. §

(1) A doktori iskola vezetőjének munkáját segítő testület a doktori iskola tanácsa, amelyet a doktori iskola törzstagjai választanak, tagjait pedig a felsőoktatási intézmény doktori tanácsa bízza meg és menti fel.

(2) A doktori iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akiket - a doktori iskola vezetőjének javaslatára - a doktori iskola tanácsa alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási és témavezetői feladatok ellátására.

(3) A doktori téma vezetője az a tudományos fokozattal rendelkező oktató, illetve kutató, akinek témahirdetését a doktori tanács jóváhagyta, és aki - ennek alapján - felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve a doktorjelöltek fokozatszerzésre való felkészülését.

7. §

(1) A felsőoktatási intézmény rektora - a szenátus doktori iskola létesítésére vonatkozó döntése előtt - kéri a MAB szakértői véleményét. A szakértői vélemény megkéréséhez mellékelni kell

a) a doktori iskola alapításának dokumentumait;

b) a doktori tanács véleményét;

c) a felsőoktatási intézmény a doktori iskola létesítésében érintett kutatási területének fejlesztési koncepcióját;

d) a felsőoktatási intézmény doktori szabályzatát;

e) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a doktori iskola honlapján a doktori képzésről évente rendszeres és nyilvános tájékoztatást ad, a felvételi követelményeket évente a honlapon és a felsőoktatási intézményben szokásos módon is közzéteszi.

(2) A MAB a doktori iskola létesítése során kialakított szakértői véleményének megalapozása érdekében vizsgálja különösen a 3. § (2) bekezdése b) pontja tekintetében a szükséges követelmények teljesítését, valamint a 3. § (4) bekezdésében és az 5. § (3) bekezdésében említett megállapodás érvényesülését.

(3) A MAB szakértői véleménye alapján a szenátus dönt a doktori iskola alapításáról vagy a felsőoktatási törvény 106. §-ának (3) bekezdése szerinti eljárás kezdeményezéséről.

(4) A felsőoktatási intézmény a doktori iskola létesítéséről hozott döntése alapján a rektor

a) új tudományterülethez tartozó doktori iskola létesítése esetén kezdeményezi a fenntartónál az alapító okirat módosítását;

b) a felsőoktatási intézmény alaptevékenységének módosulására hivatkozva a felsőoktatási intézmény tevékenységével kapcsolatos adatok nyilvántartásának kiegészítését kéri a regisztrációs központtól.

(5) A doktori iskola megszüntetéséről a doktori tanács vagy a rektor kezdeményezésére a szenátus dönt. A rektor kezdeményezése esetén a szenátus döntése előtt beszerzi a doktori tanács véleményét.

(6) A MAB a jogszabályok vagy az általa meghatározott mérlegelési követelmények súlyos sérelme esetén a doktori iskola megszüntetése céljából javaslatot tehet a rektornak, a fenntartónak, valamint a felsőoktatási törvény 110. §-ának (4) bekezdése szerinti kezdeményezéssel élhet.

A felsőoktatási intézmény doktori tanácsa

8. §

(1) A doktori tanács létrehozásáról a szenátus a felsőoktatási törvény 67. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak alapján dönt.

(2) A doktori tanács

a) véleményezi a doktori iskolák alapításának kezdeményezését;

b) dönt a fokozatszerzési eljárások indításáról, a felmentésekről, a doktori szigorlat tárgyairól, a felsőoktatási törvény 69. §-ának (5) bekezdésében meghatározott doktori fokozat odaítéléséről;

c) a doktori szabályzatban meghatározottak szerint a doktori iskolák javaslatára kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a bírálóbizottság tagjait és a hivatalos bírálókat, létrehozza a szigorlati bizottságot, továbbá jóváhagyja a doktori témavezetők és a doktori iskola oktatóinak személyét;

d) javaslatot tesz a szenátus részére a doktori képzés működési feltételeit szolgáló pénzeszközök (közöttük különösen a doktori képzési normatíva és a tudományos célú normatívának) biztosításáról.

A doktori fokozat megszerzésének feltételei

9. §

(1) A doktori fokozatszerzési eljárás kérelem alapján, jelentkezéssel indul meg.

(2) A doktori szigorlat teljesítése a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás része, a doktori eljárásban részt vevő személy tudományágában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája.

(3) A doktori szigorlatot - legfeljebb a kérelem benyújtásától számított két éven belül - nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A szigorlat eredményét közvetlenül a szigorlat után ki kell hirdetni. A doktori szigorlatról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) A doktori védésre a doktori szigorlat után kerülhet sor.

10. §

(1) A doktori téma olyan kutatási részterület, amely alkalmas arra, hogy kidolgozása folyamatában a doktoran-dusz - a témavezető irányításával - elsajátítsa a tudományos módszerek alkalmazását, értékelhető tudományos eredményhez jusson, és erről tudományos közlemények, tudományos előadások, majd doktori értekezés formájában bizonyosságot tegyen.

(2) A doktori értekezést a kérelem benyújtásával egy időben vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani. A doktori értekezés benyújtásakor a doktorjelölt írásban nyilatkozik arról, hogy értekezését korábban más intézményben nem nyújtotta be és azt nem utasították el.

(3) A két hivatalos bíráló, a doktori tanács felkérésére, az értekezés benyújtásától számított - a felsőoktatási intézmény doktori szabályzatában meghatározott szorgalmi időszakra eső - két hónapon belül, írásos bírálatot készít az értekezésről és nyilatkozik, hogy javasolja-e annak kitűzését nyilvános védésre. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges, a doktori tanács egy további, harmadik bírálót is felkér.

(4) Az értekezést a két támogató javaslat beérkezésétől számított szorgalmi időszakra eső két hónapon belül nyilvános vitára kell bocsátani. A doktorjelölt a bírálatokat előzetesen kézhez kapja, és azokra a védés előtt írásban, a védés során - a nyilvános vitában - szóban válaszol.

(5) A doktorjelölt a nyilvános vita keretében ismerteti értekezésének téziseit, majd a bírálók, a bizottsági tagok és a jelenlévők észrevételeire, kérdéseire válaszol.

(6) A vita lezárása után a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással dönt az értekezés elfogadásáról. Az elnök ezután az eredményt nyilvánosan kihirdeti.

(7) A védésről és a bizottság döntéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A doktori szigorlat és védés eredményéről a felsőoktatási intézmény - a doktorjelölt kérelmére - igazolást ad, jelezve abban, hogy az igazolás nem jelenti a doktori fokozat odaítélését.

(8) Két elutasító bírálat vagy sikertelen védés esetén új eljárás leghamarabb két év elteltével, ugyanazon doktori témában legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.

(9)[1] A felsőoktatási intézmény a doktori tanács által odaítélt doktori fokozatról a doktori törzslapon rögzített határozat alapján a tudományterületet, tudományágat, illetve művészeti ágat is megjelölő oklevelet állít ki és teljesíti a teljes adatközlési kötelezettségét a felsőoktatási információs rend szer felé.

10/A. §[2]

A doktori fokozatszerzési eljárás a doktori tanács döntésével zárul, a doktori fokozat odaítélését a doktori tanács - doktorjelölti törzslapon is rögzített - határozatban mondja ki.

A doktori értekezés nyilvánossága

11. §

(1) A doktori értekezés mindenki számára nyilvános. A doktori értekezés és annak tézisei elektronikus, illetve nyomtatott formában való nyilvántartásáról, teljes terjedelmű nyilvánosságra hozataláról a felsőoktatási intézmény gondoskodik.

(2) A doktori értekezés és annak tézisei nyilvántartását elektronikus formában az intézmény honlapján külön adatbázisban - a doktori tézisek és értekezések adatbázisában - magyar és angol, esetleg más, az adott tudományág sajátosságainak megfelelő nyelven mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.

(3) A doktori értekezés egy nyomtatott példányát a doktori fokozatot odaítélő felsőoktatási intézmény központi könyvtárában, katalogizálva kell elhelyezni.

(4) A nyilvánosságra hozatal részletes szabályait a doktori szabályzat határozza meg azzal, hogy a nyilvánosságra hozatal méltányolható okból, a jelölt kérésére, a doktori tanács döntése alapján, legfeljebb két évig késleltethető.

Záró rendelkezések

12. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. E rendelet alapján a felsőoktatási intézményeknek 60 napon belül módosítaniuk kell doktori szabályzatukat.

(2)[3]

(3)[4]

(4)[5]

(5)[6]

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök