366/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 58. § (1) bekezdésének a), c)-d), g) -h) és j) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el:
1. §
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 1. §-sal egészül ki:
"1. § Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó, tárgyhónapra eső jövedelem egy része a Magyar Köztársaságban, másik része külföldön adóztatható, járulékalapként
a) a Tbj. 4. § k) pontjának 1. alpontjában meghatározott jövedelmet és
b) a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontjában említett személyi alapbér, illetve szerződésben meghatározott díj összegének azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható
együttesen kell figyelembe venni. "
2. §
Az R. 4/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4/B. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 75/B. §-ában meghatározott tájékoztató keretében a nyugdíjfolyósító szerv arról is tájékoztatja az ellátásban részesülő személyt, hogy az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére való jogosultság igazolása céljából az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz (a továbbiakban: OEP) bejelentette. "
3. §
Az R. 5/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"5/C. § (1) A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, valamint a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó a nyugdíjjárulékot a Tbj. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapított járulékfizetési felső határig fizeti meg. Ha a nyugdíj megállapítására év közben kerül sor, és a nyugdíjas biztosítással járó jogviszonya a nyugdíj megállapítását követően is fennáll, illetve egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységét tovább folytatja, a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt a nyugdíj megállapításának napjával kezdődően újra meg kell állapítani a Tbj. 24. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint.
(2) A Tbj. 25. §-ában említett saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a Tbj. 4. §-a f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának kezdő napját követően létesített biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya (vagy az említett ellátás megállapításának kezdő napját megelőzően fennálló jogviszonyában történő továbbfoglalkoztatása) alapján a számára kifizetett járulékalapot képező jövedelem után fizet természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot.
(3) Ha a saját jogú nyugdíjas a Tbj. 4. §-a f) pontjában meghatározott ellátás megállapításának napján vagy azt követően az ellátás megállapításának kezdő napjáig terjedő időszakra vonatkozóan, a megszűnt biztosítással járó jogviszonyára tekintettel kap járulékalapot képező jövedelmet, e jövedelmet a járulékfizetési felső határ számításánál úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére az ellátás megállapításának kezdő napját megelőző napon került volna sor. "
4. §
Az R. 5/D. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A központi költségvetés egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés címen
a) 2008-ban a Tbj. 26. §-ának (5) bekezdésében meghatározott személyek 2008. évre tervezett ellátásai, juttatásai, illetve a minimálbér összegének alapulvételével a Tbj. 19. § (1) és (3) bekezdésében 2008-ra meghatározott járulékmértékekkel számított összegnek és az előzőekben említett személyek 2008. évre prognosztizált létszámának egy hónapra eső hányadosával,
b) 2009-től az előző évi egy főre jutó havi egészségügyi szolgáltatási járuléknak a költségvetési évre tervezett inflációval növelt összegével
megegyező kifizetést teljesít személyenként. "
5. §
Az R. az 5/E. §-t követően a következő új 5/F. §-sal egészül ki:
"5/F. § Ha a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett tevékenység nem áll fenn a teljes időszakban (pl. a teljes naptári hónapban, naptári évben), amelyre a jövedelmet kifizetik vagy juttatják, akkor a korkedvezmény-biztosítási járulék alapjaként a jövedelem (társadalombiztosítási járulékalap) azon időszakra (naptári napokra) jutó arányos részét kell figyelembe venni, amely alatt a biztosított korkedvezményre jogosultságot szerez. "
6. §
Az R. 6/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Tbj. 5. §-ának (3) bekezdése szerinti biztosított által fizetendő 24 százalék nyugdíj-biztosítási járulékot és a 9, 5 százalék - magán-nyugdíjpénztári tagság esetén 1, 5 százalék - nyugdíjjárulékot az állami adóhatóság Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek számlájára, a Tbj. 19. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott mértékű egészségbiztosítási járulékot az állami adóhatóság Egészségbiztosítási Alapot megillető bevételek számlájára, a 8 százalék tagdíjat az érintett magán-nyugdíjpénztár részére megnyitott tagdíjbeszedési számlára kell megfizetni. "
7. §
Az R. 7/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A foglalkoztató a tárgyévtől eltérő bevallási időszakra megállapított tagdíjtúlfizetés elszámolása során a Tbj. 31. §-ának (2) bekezdésében előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetet a pénztártagnak visszafizetni, és a többletbefizetés (túlfizetés) összegét az Art. szabályai szerinti önellenőrzés és a tagra vonatkozó helyesbítés benyújtása mellett a következő havi tagdíjbefizetésnél elszámolni (a befizetendő tagdíjat a túlfizetés összegével csökkenteni) . Tagdíjfizetési kötelezettség hiányában a 21/A. § (3) bekezdése szerint kell eljárni. Az elszámolásra - a 19/A. §-ban foglaltakra is tekintettel - annak a magánnyugdíjpénztárnak a feltüntetésével kerül sor, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenőrzés, helyesbítés benyújtásának időpontjában fennáll. "
8. §
Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem [Tbj. 34. §-ának (1), (5) és (8) bek. ] szerzésére irányuló megállapodás megkötésére a megállapodást kötő személy - kedvezményezett javára kötött megállapodás esetén a kedvezményezett - lakóhelye szerint illetékes Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel nem rendelkező, külföldön élő személy esetében [Tbj. 34. §-ának (5) bek. ] a Közép-magyarországi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság illetékes. "
9. §
Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"9. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás a Tbj. 10. § (2) bekezdésében meghatározott időtartam alatt köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni.
(2) Nem fizet egészségügyi szolgáltatási járulékot a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás arra az időtartamra, amely alatt a vállalkozó keresőképtelen, gyermekgondozási segélyben részesül, fogvatartott vagy - ügyvédként, szabadalmi ügyvivőként, közjegyzőként - kamarai tagságát szünetelteti. "
10. §
Az R. a 9/A. §-t követően a következő új 9/B. és 9/C. §-sal egészül ki:
"9/B. § A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény alapján folyósított rehabilitációs járadékból levont tagdíjat a folyósító szerv havonta, az ellátás folyósítását követő hónap 5. napjáig utalja át az érintett magánnyugdíjpénztárhoz, és egyidejűleg közli a tagdíjak elszámolásához szükséges adatokat. Az adatszolgáltatás módjára és tartalmára vonatkozóan a folyósító szerv a magánnyugdíjpénztárakkal 2008. január 31-éig megállapodást köt.
9/C. § A Tbj. 44/C. §-ában meghatározott eljárás során felhasználható minden olyan közokirat és teljes bizonyító erejű magánokirat, amely a biztosítással járó jogviszony fennállását, illetve az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot valószínűsíti, így különösen a Tbj. 44. §-ának (5) bekezdésében meghatározott, a bejelentésről kiállított igazolás, munkaszerződés vagy megbízási szerződés, a munkabérről, illetve a megbízási díjról szóló írásbeli elszámolással együtt, érvényes diákigazolvány, valamint a jogosultságot megalapozó ellátást (pl. nyugdíjat) megállapító jogerős határozat. "
11. §
Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"10. § A Tbj. 20. és 24. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazása során a minimálbér kétszeresét csökkenteni kell a minimálbér kétszeresének egy naptári napra jutó összege és azon időszak naptári napjai számának szorzatával, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült vagy fizetés nélküli szabadságon volt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a biztosítással járó jogviszony hónap közben kezdődött vagy szűnt meg. "
12. §
Az R. 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott, írásban történő kötelezettségvállalásnak minősül a tagdíj-kiegészítés Tbj. 50. §-a szerinti bevallása is, melynek alapján a Tbj. 51. § (9) bekezdésében foglalt kötelezettség a vállalás megszűnésének bejelentéséig fennáll. "
13. §
Az R. a 19. §-t követően a következő új 19/A. §-sal egészül ki:
"19/A. § (1) Az egyik magánnyugdíjpénztárból a másik magánnyugdíjpénztárba átlépett pénztártagra (a továbbiakban: átlépett pénztártag) az átlépés napjával kezdődő bevallási időszak(ok) ra vonatkozó tagdíjbevallási és befizetési kötelezettséget, továbbá ezen bevallások helyesbítéseit és önellenőrzéseit, valamint az átlépés napjától kezdődően az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat, továbbá az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó bevallások önellenőrzéseit, helyesbítéseit az átvevő pénztár feltüntetésével és annak tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlájára kell teljesíteni a Tbj. 50. §-ban foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az átlépés napját megelőző bevallási időszakra vonatkozó bevallások önellenőrzéseit és helyesbítéseit, és az átlépés napját megelőző időszakra vonatkozó pótbevallásokat, ha azok benyújtására az átlépés napját megelőzően, illetve az átlépés napját magában foglaló hónapban kerül sor, még az átadó pénztár feltüntetésével, annak tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlájára kell teljesíteni a Tbj. 50. §-ban foglaltak szerint. "
14. §
Az R. 20. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Ha a pénztár részére - más pénztárnál fennálló tagsági jogviszonyra tekintettel - tévesen érkezik bevallási adatszolgáltatás az adóhatóságtól, a pénztár a Pénztárak Központi Nyilvántartásával (a továbbiakban: PKN) történt egyeztetést követően a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerinti megkeresésben értesíti az adóhatóságot. Az értesítés alapján az állami adóhatóság a bevallás helyesbítésére szólítja fel a foglalkoztatót. A megkeresésben fel kell tüntetni a pénztártag nevét és adóazonosító jelét, a foglalkoztató nevét, adószámát és azt a bevallási időszakot, amelyre a téves bevallás vonatkozott, továbbá meg kell nevezni azt a magánnyugdíjpénztárt, ahol a pénztártagság a PKN adatai alapján fennáll. A foglalkoztató helyesbítése, önellenőrzése alapján megállapított tagdíjtúlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár az adóhatóság értesítése alapján visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára, és közli a jogosult pénztár adatait. Az adóhatóság a foglalkoztató kérelmére (átvezetési kérelem) intézkedik a tagdíjtúlfizetés összegének a jogosult pénztár részére történő átutalásáról. "
15. §
Az R. 21/A. és 21/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"21/A. § (1) A Magyar Államkincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra teljesített téves befizetés összegét a foglalkoztató az Art. szabályai szerint az adóhatóságtól kérheti vissza. A magánnyugdíjpénztár a téves befizetés összegét az adóhatóság adatszolgáltatása alapján 8 napon belül visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára.
(2) A tárgyévre vonatkozó, és a tárgyhavi tagdíj-kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a magánnyugdíjpénztár 8 munkanapon belül visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett, erre a célra megnyitott technikai számlára. A tagdíjtúlfizetés kiutalásáról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik.
(3) A tárgyévtől eltérő - legkorábban a 2007. január 1-jét követő - bevallási időszakra megállapított tagdíjtúlfizetés elszámolása során, a túlfizetés összegét a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztató rendelkezése és az adóhatóság adatszolgáltatása alapján 8 munkanapon belül visszautalja a Magyar Államkincstár által vezetett erre a célra megnyitott technikai számlára. A tagdíjtúlfizetés kiutalásáról az adóhatóság az Art. szabályai szerint intézkedik.
21/B. § A magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal összefüggő késedelmi pótlék és önellenőrzési pótlék egyéni számlára történő elszámolására a tagdíj elszámolására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az adózói szinten kimutatásra kerülő pótlékokat a késedelemmel érintett bevallásban, önellenőrzésben szereplő pénztártagok között tagdíjnagyságuk arányában kell elszámolni. "
16. §
(1) Az R. 22. §-a a következő (1)-(4) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága a Tbj. 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő személyeket az OEP-nek jelenti be. Az adatok átadásának módjáról a Magyar Államkincstár az OEP-pel köt megállapodást.
(2) Az illetékes települési önkormányzat jegyzője a Tbj. 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő, vagy szociálisan rászorult személyeket a MEP-nek jelenti be.
(3) A bejelentésre kötelezett a Tbj. 44/A. § (3) bekezdésének a)-e) pontjában említett személyeket a MEP-nek, az f) pontban említett személyeket az OEP-nek jelenti be.
(4) A Tbj. 16. § (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott személy a Tbj. 44/A. § (5) bekezdésében meghatározott bejelentést a MEP-nek teljesíti, egyidejűleg az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleményével igazolja jogosultságát. A Tbj. 16. § (1) bekezdésének k) és s) pontjában említett személy a bejelentést a MEP-nek teljesíti. "
(2) Az R. 22. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A Tbj. 44/A. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásban részesülő személyekre vonatkozó bejelentés teljesítésének módjáról az ONYF és az OEP megállapodást köt.
(7) Az (1)-(3) bekezdés szerinti bejelentést elektronikus úton vagy gépi adathordozón, a (4) bekezdés szerinti bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni. "
17. §
(1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R.
a) 2. § (3) bekezdésében és 7/C. § (1) bekezdésének b) pontjában a "2-4. alpontja" szövegrész helyébe a "2. alpontja" szöveg,
b) 5/B. § (1) bekezdésében "a nyugdíjjárulék-túlfizetés összegét" szövegrész helyébe "a tárgyévtől eltérő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-túlfizetés összegét" szövegrész,
c) 6. § (1) bekezdésében a "minimum járulékalapot" szövegrész helyébe a "minimálbér kétszeresét" szöveg, a "minimum járulékalapnál" szövegrész helyébe a "minimálbér kétszeresénél" szöveg,
d) 6/A.§ (3) bekezdésében a "Tbj. 29/A. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "Tbj. 29/A. § (3)-(4) bekezdése" szöveg,
e) 7/A.§ (4) bekezdésében az "Art. 30. §-a (4) bekezdésének" szövegrész helyébe az "Art. 30. § (2) bekezdésének" szöveg,
f) 9/A. § (2) bekezdésében az "MNYI-hez" szövegrész helyébe a "Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz" szöveg,
g) 18. § (2) bekezdésének c) pontjában a "közép- vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán" szövegrész helyébe a "közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében" szöveg,
h) 19. § (3) bekezdésének d) pontjában a "minimum járulékalapnál" szövegrész helyébe a "minimálbér kétszeresénél" szöveg,
i) 20/A. § (1) bekezdésében a "csekkes befizetés esetén a postai analitikus állomány" szövegrész helyébe a "csekkes befizetés esetén a postai képfájlokat és a postai analitikus állomány" szöveg,
j) 29. § (1) bekezdésében az "MNYI-nél (kirendeltségnél), a vasutaknál a MÁV Rt. Nyugdíjigazgatóságnál (a továbbiakban: nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) " szövegrész helyébe a "nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél" szöveg
lép.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R.
b) 4/C. §-a,
c) 5/A. § (2) bekezdésében a ", valamint a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság" és az "együtt" szövegrész,
d) 5/D. §-ának (3) bekezdésében az "és az OEP" szövegrész,
18. §
E rendelet 2008. január 6-án hatályát veszti.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök