2009. évi CXIV. törvény

a lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény módosításáról[1]

1. §

(1) A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]

"2. áthidaló kölcsön: a lakáscélú kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény által a lakáscélú kölcsönszerződésben meghatározott törlesztési kötelezettség teljesítéséhez a természetes személy részére folyósított kölcsön,"

(2) A Tv. 1. §-ának 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]

"6. késedelmes tartozás: a természetes személy által

a) a lakáscélú kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződésben,

b) az életbiztosítási szerződéssel kombinált lakáscélú kölcsön esetén az életbiztosítási szerződésben, lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált lakáscélú kölcsön esetén lakás-előtakarékossági szerződésben vállalt, lejárt és nem teljesített fizetési kötelezettségből eredő tartozás, ha a késedelembe esés időpontjában érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegét meghaladó tartozás folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennáll."

2. §

A Tv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A természetes személynek és a háztartásának a következő feltételeknek kell megfelelnie:]

"a) a természetes személynek 2008. szeptember 30-át követően szűnt meg a munkaviszonya vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya,"

3. §

(1) A Tv. 3/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a természetes személy a 3. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában foglalt feltételeknek nem felelt meg, de hitelt érdemlően igazolja, hogy a háztartás vagyoni, jövedelmi helyzete, illetőleg teherviselő képessége a megváltozott körülmények következtében nem teszi lehetővé a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti törlesztését, és valószínűsíti, hogy ez az állapot átmenetileg áll fenn, akkor kezdeményezheti a hitelszerződés megkötését a pénzügyi intézménynél."

(2) A Tv. 3/A. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti esetben a természetes személyre és a háztartására a 3. §-ban foglaltakat a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni:]

"b) a 3. § (1) bekezdésének ea) alpontjától eltérően a természetes személy vállalja a 2. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott időpontig lakáscélú kölcsön esetén havonta legalább húszezer forint összegű törlesztés megfizetését, vagy életbiztosítási szerződéssel, lakás-előtakarékossági szerződéssel kombinált lakáscélú kölcsön esetén a szerződés szerinti biztosítási díj, megtakarítási összeg megfizetését,"

(3) A Tv. 3/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a természetes személy a (2) bekezdés f) pontjában foglaltaknak megfelelően nem tudja a háztartás a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészlet időpontjára vonatkozó jövedelmi adatait a pénzügyi intézmény rendelkezésére bocsátani, akkor a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészletének évében a háztartás tagjainak adóbevallásában szereplő nettó jövedelem egy havi átlagát kell a pénzügyi intézmény rendelkezésére bocsátani, vagy ezen információ hiányában a pénzügyi intézménynél a lakáscélú kölcsönszerződés megkötésekor rendelkezésre álló jövedelmi adatokat kell a hitelszerződés megkötésekor a pénzügyi intézménynek alapul vennie."

4. §

A Tv. 3/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3/B. § E törvényben foglaltakat kell alkalmazni a pénzügyi intézmény mint lízingbeadó és a természetes személy mint lízingbevevő között létrejött, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésre is azzal, hogy ahol e törvény

a) lakáscélú kölcsönt említ, ott pénzügyi lízinget,

b) törlesztő részletet említ, ott lízingdíjat,

c) adóst említ, ott lízingbevevőt,

d) adóstársat említ, ott társszerződőt,

e) áthidaló kölcsönt említ, azon a kölcsön nyújtására jogosult lízingbeadó, valamint a kölcsön nyújtására engedéllyel nem rendelkező lízingbeadóval megállapodást kötött más pénzügyi intézmény által a pénzügyi lízingszerződésben megállapított lízingdíj teljesítéséhez nyújtott hitelt

kell érteni."

5. §

(1) A Tv.

a) 1. §-a 9. pontjában a "Hpt.-ben" szövegrész helyébe a "hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben" szöveg,

b) 2. § (2) bekezdése f) pontjának fb) alpontjában a "60 hónap" szövegrész helyébe a "kilencvenhat hónap" szöveg,

c) 2. §-a (4) bekezdésében a "június 30." szövegrész helyébe a "december 31." szöveg,

d) 3. § (1) bekezdése g) pontjában és 3/A. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a "kitettség" szövegrész helyébe a "tartozás" szöveg,

e) 3. §-a (1) bekezdésének g) pontjában és 3/A. §-a (2) bekezdésének e) pontjában a "tételnek" szövegrész helyébe a "tartozásnak" szöveg,

f) 3/A. §-a (2) bekezdésének c), e) és f) pontjában "az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződés" szövegrész helyébe "a hitelszerződés" szöveg,

g) 3/A. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a "40%" szövegrész helyébe a "60%" szöveg,

h) 3/A. §-a (2) bekezdése d) pontjának da) alpontjában a "tízmillió" szövegrész helyébe a "tizenötmillió" szöveg lép.

(2) A Tv. Melléklete helyébe e törvény Melléklete lép.

6. §

(1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 1-5. §-a az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 15. napon lép hatályba.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter az Európai Bizottság határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.

(4) E törvény 2010. december 31-én hatályát veszti.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Katona Béla s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2009. évi CXIV. törvényhez

Nyilatkozat