2009. évi XLVIII. törvény

a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról[1]

1. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény a 85/E. §-t követően a következő alcímmel és 85/F. §-sal egészül ki:

"A települési önkormányzat elővásárlási joga lakóingatlan kényszerértékesítése során

85/F. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. §-ának (3) és (4) bekezdése szerinti lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése során - az árverésen, nyilvános pályázaton, a végrehajtási eljárásra vonatkozó külön jogszabály szerint gyakorolható - elővásárlási jog illeti meg.

(2) A külön jogszabály szerinti lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatot a lakóingatlan, mint zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítése során - a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésen, a zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívül történő értékesítéséről szóló külön jogszabály szerint gyakorolható - elővásárlási jog illeti meg.

(3) A települési önkormányzat az e § szerinti elővásárlási jogát akkor gyakorolhatja, ha az (1) vagy (2) bekezdésben megjelölt adós, zálogkötelezett kérelmet terjesztett elő a lakóingatlan bérleti jogának megszerzése iránt, és a települési önkormányzat írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a megvásárolt lakóingatlant a végrehajtási eljárás adósának vagy a zálogkötelezettnek az e törvényben és önkormányzat bérbeadásról szóló rendeletében meghatározott feltételek szerint, határozatlan időre bérbe adja.

(4) Ha a zálogjoggal terhelt ingatlan vonatkozásában mind az adós, mind a zálogkötelezett kéri a bérbeadást, a bérleti jog a zálogkötelezettet illeti meg.

(5) Nem illeti meg a települési önkormányzatot az e § szerinti elővásárlási jog

a) a lakóingatlan árverésen kívüli, árverési vétel hatályával történő eladása és a lakóingatlan átvétele során,

b) a lakóingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetése iránt indult végrehajtási eljárásban."

2. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 143. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti:]

"h) azt, hogy az árverésen a kikiáltási ár összege a 147. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak alapján milyen mértékben csökkenthető, és hogy a lakóingatlanra van-e a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnak az árverésen gyakorolható elővásárlási joga,"

(2) A Vht. 145/C. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az árverező ingatlanszerzése engedélyhez kötött, az elektronikus árverési rendszer árverezőként történő használatához szükséges felhasználói név és jelszó aktiválásának az is feltétele, hogy az ingatlanszerzési engedélyét a végrehajtónak bemutassa. A beköltözhetően értékesítendő lakóingatlan fekvése szerinti, külön törvény alapján elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat felhasználói nevének és jelszavának aktiválása az elővásárlási jog gyakorlását lehetővé tévő módon történik meg."

(3) A Vht. 145/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az elővásárlásra jogosult települési önkormányzat valamennyi közzétett ajánlat vonatkozásában az árverés befejezéséig, az utolsóként közzétett vételi ajánlat vonatkozásában pedig a licitnapló lezárásának napján 24 óráig az aktivált felhasználói nevének és jelszavának megadásával, a közzétett vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat tételével gyakorolhatja elővásárlási jogát. Az elővásárlási jog gyakorlására irányuló vételi ajánlatot az elektronikus árverési rendszer automatikusan közzéteszi az árverési hirdetményen."

(4) A Vht. 146. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az árverésen az a vételi ajánlat érvényes, amely az előző vételi ajánlatot a licitküszöb összegével vagy annak többszörösével meghaladja. A települési önkormányzat a külön jogszabály szerinti elővásárlási jogát - a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltásáig - a vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlat megtételével gyakorolhatja."

(5) A Vht. 147. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az árverést addig kell folytatni, amíg ajánlatot tesznek. Ha nincs további ajánlat, a végrehajtó a felajánlott legmagasabb vételár háromszori kikiáltása után kijelenti, hogy az ingatlant a legtöbbet ajánló árverező, az elővásárlási jog gyakorlása esetén pedig az elővásárlásra jogosult települési önkormányzat megvette. Az árverési vétel tényét és az árverési vételár összegét a végrehajtó rögzíti az elektronikus árverési rendszerben, amelyet az automatikusan közzétesz az árverési hirdetményen."

3. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 156. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pályázati, illetőleg az árverési hirdetmény közhírré tételéhez fűződő jogkövetkezmények az adóhatóság hirdetőtábláján legalább 15 napon át történő kifüggesztéssel állnak be. Azokra a lakóingatlanokra vonatkozó pályázati, illetőleg árverési hirdetményeket, amelyekre a települési önkormányzatot külön jogszabály szerint elővásárlási jog illeti meg, az adóhatóság hirdetőtábláján legalább 30 napon át kell kifüggeszteni. Az árverési hirdetményt az árverést megelőző 5. napig kell kifüggeszteni. A pályázati, illetőleg az árverési hirdetményt az adóhatóság a hivatalos internetes honlapján, illetőleg ezzel egyidejűleg a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara hivatalos lapjában közzéteszi és megküldi az elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzatnak is. Az elektronikus árverési hirdetményt az adóhatóság kizárólag a hivatalos internetes honlapján az Elektronikus Árverési Felületen a közzétételhez fűződő jogkövetkezményekkel teszi közzé."

(2) Az Art. 156/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elektronikus árverés során az árverező elektronikus úton az adóhatóság hivatalos internetes honlapjához kapcsolódó Elektronikus Árverési Felületen (a továbbiakban: EÁF) árverezhet, és a lakóingatlan árverése során külön törvény szerint elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat is ezen gyakorolhatja elővásárlási jogát (a továbbiakban együtt: elektronikus árverező). Az elektronikus árverés lezárásáig meghatalmazáson, megbízáson alapuló képviseletnek nincs helye, kivéve, ha az elektronikus árverező, mint meghatalmazó vagy megbízó ezt a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az adóhatóságnak bejelenti. Kiskorú és kiskorú képviselője az árverésen nem vehet részt."

(3) Az Art. 156/A. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) Az elektronikus árverés időtartama az árverési hirdetményben megjelölt kezdő időponttól számított harmadik nap 21.00 óráig tart; a legmagasabb vételi ajánlat vonatkozásában a lakóingatlan árverése során külön törvény szerint elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat az árverés lezárását követő munkanap 17.00 órájáig gyakorolhatja elővásárlási jogát. Az EÁF-en a licitáláskor megjelenik az árverés tárgyához tartozó legmagasabb ajánlat, illetőleg az árverés lezárultáig tartó időtartamot mutató elektronikus számláló. Az egy óra időtartamot elérő üzemzavar esetén az elektronikus árverés időtartama 24 órával meghosszabbodik. Az árverés az üzemzavar időtartamától függetlenül 24 órával hosszabbodik meg, ha az üzemzavar az árverés lezárultát megelőző 4 órás időtartamon belül történt. Amennyiben az árverés lezárásának időpontja előtti két percben érkezik érvényes licit, az árverés időtartama automatikusan öt perccel meghosszabbodik, ezt az árverés lezárásának újabb időpontjaira is alkalmazni kell.

(7) Az érvényes licit legkisebb összege 5000 forint, 500 ezer forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 20 000 forint, 5 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 50 000 forint, 10 millió forintnál nagyobb kikiáltási ár esetén legalább 100 000 forint. A lakóingatlan árverése során külön törvény szerint elővásárlási joggal rendelkező települési önkormányzat a legmagasabb összegű érvényes vételár összegével megegyező vételi ajánlat tételével gyakorolhatja elővásárlási jogát."

(4) Az Art. 156/A. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az árverést az nyeri, aki a legmagasabb összegű érvényes vételárat ajánlotta fel, ha pedig e vételi ajánlat vonatkozásában a települési önkormányzat a külön törvény szerinti elővásárlási jogát gyakorolta, a települési önkormányzat az árverés nyertese. Az árverés nyertesét az árverést lebonyolító adóhatóság e tényről elektronikus úton az elektronikus árverés lezárultát követően haladéktalanul értesíti. Az elektronikus értesítés tartalmazza, hogy a nyertes az értesítést követő 8 napon belül köteles megjelenni az árverést lebonyolító adóhatóságnál és a vételárat elektronikus úton vagy ingóság esetében készpénzben megfizetni vagy igazolni, hogy a vételárat átutalási megbízás vagy postai készpénz átutalási megbízás útján megfizette. Az adóhatóság egyidejűleg postai úton is értesíti a nyertest az elektronikus értesítésben közöltekről. Ingatlan esetében az adóhatóság a vételár megfizetésére 60 napig terjedő halasztást adhat, ha azt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi."

(5) Az Art. 156/B. §-ának (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A nyilvános pályázatot az adóhatóság pályázati hirdetménnyel tűzi ki, mely tartalmazza]

"j) lakóingatlan vonatkozásában azt, hogy a lakóingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat külön törvény szerint elővásárlási joggal rendelkezik."

(6) Az Art. 156/B. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A pályázati hirdetményt - a megérkezését követő első munkanaptól kezdődően - 15 napig ki kell függeszteni az adóhatóságnak, az ingatlan fekvése szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatalnak, valamint az ingatlanügyi hatóságnak a hirdetőtáblájára, és az adós kérelmére egyéb megfelelő módon is közhírré kell tenni. A kifüggesztés időtartama 30 nap azoknál a lakóingatlanoknál, amelyekre a települési önkormányzatot külön jogszabály szerint elővásárlási jog illeti meg."

(7) Az Art. 156/D. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A felbontási eljáráson az adóhatóság alkalmazottain kívülafelek, illetve azok, akiknek az ingatlanra vonatkozóan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joguk van, továbbá az ajánlattevők - ideértve az elővásárlási jogát gyakorolni kívánó önkormányzat képviselőjét - vehetnek részt személyesen vagy képviselő útján; távolmaradásuk az eljárás lefolytatásának nem akadálya."

(8) Az Art. 156/E. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adóhatóság megállapítja a legmagasabb ajánlatot; a pályázatot a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri, akit az adóhatóság erről írásban értesít. Ha a lakóingatlanra tett, a legmagasabb összeggel megegyező vételi ajánlat vonatkozásában a települési önkormányzat a külön törvény szerinti elővásárlási jogát gyakorolta, a települési önkormányzat a pályázat nyertese."

(9) Az Art. 156/E. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha több azonos összegű ajánlat érkezett, az adóhatóság az eredményhirdetésen megjelent érintett ajánlattevőket erről tájékoztatja, és felhívja őket, hogy szóban újabb ajánlatot tehetnek. Az eljárást addig kell folytatni, amíg a megjelentek ajánlatot tesznek, majd az adóhatóság megállapítja a legmagasabb árajánlatot; a pályázatot a legmagasabb ajánlatot tevő nyeri, akit az adóhatóság erről írásban értesít. Ha a lakóingatlanra tett, a legmagasabb összeggel megegyező vételi ajánlat vonatkozásában a települési önkormányzat a külön törvény szerinti elővásárlási jogát gyakorolta, a települési önkormányzat a pályázat nyertese."

4. § (1) A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami készfizető kezességről szóló 2009. évi IV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]

"5. lakáscélú kölcsön: a természetes személy, mint adós vagy adóstárs és a pénzügyi intézmény között létrejött kölcsönszerződés alapján fennálló tartozás, amelynek hitelkockázati fedezete a Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog,"

(2) A Tv. 1. §-ának 5. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban]

5. § (1) A Tv. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel

a) a 3. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személy részére pénzügyi intézmény által folyósított áthidaló kölcsön és kamatai összegének 80%-ért,

b) a 3/A. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személy részére pénzügyi intézmény által folyósított áthidaló kölcsön és kamatai összegének 70%-ért."

(2) A Tv. 2. §-ának (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A Magyar Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel

a) a 3. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személy részére pénzügyi intézmény által folyósított áthidaló kölcsön és kamatai összegének 80%-ért,

b) a 3/A. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő természetes személy részére pénzügyi intézmény által folyósított áthidaló kölcsön és kamatai összegének 70%-ért."

6. § (1) A Tv. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződésnek (a továbbiakban: hitelszerződés) a következő feltételeknek kell megfelelnie:]

"a) a 3/A. § (1) bekezdésében meghatározottak kivételével a természetes személy munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának megszűnését követően kerül sor a hitelszerződés aláírására a lakáscélú kölcsönt folyósító pénzügyi intézménnyel,"

(2) A Tv. 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződésnek (a továbbiakban: hitelszerződés) a következő feltételeknek kell megfelelnie:]

7. § (1) A Tv. 2. § (2) bekezdése c) pontjának cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződésnek (a továbbiakban: hitelszerződés) a következő feltételeknek kell megfelelnie:

c) az áthidaló kölcsön összege nem haladhatja meg]

"cb) a hitelszerződés aláírását követő huszonnegyedik hónap utolsó napjáig a lakáscélú kölcsön alapján a természetes személyt terhelő törlesztési kötelezettségnek a 3. § (1) bekezdésének e) pontjában vagy a 3/A. § (2) bekezdésének b) pontjában vállalt törlesztéssel csökkentett" [összegét,]

(2) A Tv. 2. § (2) bekezdése c) pontjának cb) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződésnek (a továbbiakban: hitelszerződés) a következő feltételeknek kell megfelelnie:

c) az áthidaló kölcsön összege nem haladhatja meg]

[összegét,]

8. § (1) A Tv. 2. §-a (2) bekezdésének f pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződésnek (a továbbiakban: hitelszerződés) a következő feltételeknek kell megfelelnie:]

"f) az áthidaló kölcsönt és a kamatot a d) pontban meghatározott időpontot követően

fa) a 3. §-ban meghatározott feltételek esetén legfeljebb százhúsz hónap alatt,

fb) a 3/A. §-ban meghatározott feltételek esetén legfeljebb 60 hónap alatt

törleszti havi részletekben a természetes személy azzal, hogy hitelszerződés lejáratának időpontja nem haladhatja meg a lakáscélú kölcsön lejáratának időpontját."

(2) A Tv. 2. §-a (2) bekezdésének f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződésnek (a továbbiakban: hitelszerződés) a következő feltételeknek kell megfelelnie:]

"f) az áthidaló kölcsönt és a kamatot a d) pontban meghatározott időpontot követően

fa) a 3. §-ban meghatározott feltételek esetén legfeljebb százhúsz hónap alatt,

fb) a 3/A. §-ban meghatározott feltételek esetén legfeljebb 60 hónap alatt

törleszti havi részletekben a természetes személy azzal, hogy hitelszerződés lejáratának időpontja nem haladhatja meg a lakáscélú kölcsön lejáratának időpontját."

9. § (1) A Tv. 2. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A természetes személy 2010. június 30. napjáig kezdeményezheti a hitelszerződés megkötését. A természetes személynek a hitelszerződés aláírásáig be kell nyújtania a 3. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában foglaltak igazolására szolgáló iratok eredeti vagy hitelesített másolati példányát."

(2) A Tv. 2. §-ának (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

10. § (1) A Tv. 2. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a természetes személy nem, vagy csak részben teljesíti a 3. § (1) bekezdésének e) pontjában vagy a 3/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott vállalását, akkor az (1) bekezdés szerinti készfizető kezesség a hitelszerződés alapján a szerződésszegés időpontjáig folyósított összegre vonatkozóan áll fenn."

(2) A Tv. 2. §-ának (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) Ha a természetes személy nem, vagy csak részben teljesíti a 3 § (1) bekezdésének e) pontjában vagy a 3/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott vállalását, akkor az (1) bekezdés szerinti készfizető kezesség a hitelszerződés alapján a szerződésszegés időpontjáig folyósított összegre vonatkozóan áll fenn."

11. § (1) A Tv. 2. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ha a készfizető kezesség beváltása vagy a tartozás behajtása során az adóhatóság megállapítja, hogy a természetes személy vagy a háztartás más tagja a 3. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában, vagy a 3/A. § (2) bekezdésében foglaltak igazolása során hamisított, valótlan tartalmú iratokkal, nyilatkozatokkal megtévesztette a pénzügyi intézményt, akkor a természetes személynek a kezesség beváltásakor kifizetett összeg 150%-át kell megfizetnie."

(2) A Tv. 2. §-ának (9) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

12. § A Tv. 2. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az előtörlesztésként fizetett összeget

a) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott időpontig először a lakáscélú kölcsön,

b) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott időpontot követően először az áthidaló kölcsön törlesztéseként kell elszámolni."

13. § A Tv. 3. §-ának (1) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

[A természetes személynek és a háztartásának a következő feltételeknek kell megfelelnie:]

"h) a lakóingatlan piaci értéke a lakáscélú kölcsön folyósításának időpontjában nem haladja meg a harmincmillió forintot,

i) a lakáscélú kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződés aláírására 2009. június 30-ig kerül sor."

14. § A Tv. a 3. §-t követően a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) Ha a természetes személynek nem szűnt meg a munkaviszonya vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, de hitelt érdemlően igazolja, hogy a háztartás vagyoni, jövedelmi helyzete, illetőleg teherviselő képessége a megváltozott körülmények következtében nem teszi lehetővé a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti törlesztését, és valószínűsíti, hogy ez az állapot átmenetileg áll fenn, akkor kezdeményezheti az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződés megkötését a pénzügyi intézménynél.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a természetes személyre és a háztartására a 3. §-ban foglaltakat a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni:

a) a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában, továbbá a 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni,

b) a 3. § (1) bekezdésének ea) alpontjától eltérően a természetes személy vállalja a 2. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott időpontig lakáscélú kölcsön esetén havonta legalább a háztartás - az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződés megkötésének kezdeményezését megelőző - nettó havi jövedelmének 30%-ával azonos összegű törlesztés megfizetését,

c) a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészlete, vagy az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződés megkötése kezdeményezésének időpontjában fizetendő törlesztőrészlete nem haladja meg a háztartás nettó havi jövedelmének 40%-át,

d) a 3. § (1) bekezdésének f) pontjától eltérően a lakáscélú kölcsön szerződés szerinti és folyósított összege nem haladhatja meg

da) a tízmillió forintot, ha a háztartás tagjainak száma ötnél kevesebb,

db) a húszmillió forintot, ha a háztartás tagjainak száma öt vagy annál több,

azzal, hogy más devizanem esetén a tartozás összegét a folyósítás napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani,

e) a 3. § (1) bekezdésének g) pontjától eltérően a lakáscélú kölcsön alapján fennálló kitettség az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződés megkötésének kezdeményezésekor nem minősül késedelmes tételnek,

f) az áthidaló kölcsön folyósítására vonatkozó hitelszerződés megkötésének kezdeményezését megelőző hónapban a lakáscélú kölcsön törlesztőrészletének és a háztartás nettó havi jövedelmének a hányadosa legalább 25%-kal meghaladja a lakáscélú kölcsön folyósításkori első, nem akciós törlesztőrészletének és a háztartás akkori nettó havi jövedelmének a hányadosát,

g) a háztartást a pénzügyi intézmény - a belső szabályzata szerint végzett adósminősítés alapján - hitelezhetőnek minősíti."

15. § A Tv. a 3/A. §-t követően a következő 3/B. §-sal egészül ki:

"3/B. § E törvényben foglaltakat kell alkalmazni a pénzügyi intézmény mint lízingbeadó és a természetes személy mint lízingbevevő között létrejött, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésre is azzal, hogy ahol e törvény lakáscélú kölcsönt említ, ott pénzügyi lízinget, ahol törlesztő részletet említ, ott lízingdíjat, ahol adóst, ott lízingbevevőt, ahol adóstársat, ott társszerződőt kell érteni."

16. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 1-3. §-a és e § (7) és (8) bekezdése a kihirdetést követő 60. napon lép hatályba.

(3) E törvény 4. §-ának (1) bekezdése, 5. §-ának (1) bekezdése, 6. §-ának (1) bekezdése, 7. §-ának (1) bekezdése, 8. §-ának (1) bekezdése, 9. §-ának (1) bekezdése, 10. §-ának (1) bekezdése, valamint 11. §-ának (1) bekezdése az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő tizenötödik napon lép hatályba, feltéve, hogy a jóváhagyó határozatot az Európai Bizottság a Tv. 4. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépési időpontot megelőző tizenötödik napig nem hozza meg.

(4) E törvény 4. §-ának (2) bekezdése, 5. §-ának (2) bekezdése, 6. §-ának (2) bekezdése, 7. §-ának (2) bekezdése, 8. §-ának (2) bekezdése, 9. §-ának (2) bekezdése, 10. §-ának (2) bekezdése, valamint 11. §-ának (2) bekezdése a Tv. 4. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépési időpontot megelőző napon lép hatályba, feltéve, hogy az Európai Bizottság a jóváhagyó határozatot a Tv. 4. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépési időpontot megelőző tizenötödik napig meghozza.

(5) E törvény 12-15. §-a az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő tizenötödik napon, de legkorábban a Tv. 4. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hatálybalépési időpontban lép hatályba.

(6) Az államháztartásért felelős miniszter az Európai Bizottság (3)-(5) bekezdés szerinti határozata meghozatalának időpontját - annak ismertté válását követően haladéktalanul - a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.

(7) E törvény 1-3. §-át a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban és a zálogtárgyak folyamatban lévő bírósági végrehajtáson kívüli értékesítése esetében is alkalmazni kell, ha a törvény hatálybalépéséig még nem került sor az árverés, nyilvános pályázat kitűzésére vagy a zálogtárgy végrehajtáson kívüli értékesítésének meghirdetésére.

(8) A Vht. 132/F. §-ának (6) bekezdésében a "15. nap" szövegrész helyébe a "30. nap" szöveg, 145/A. §-ának (3) bekezdésében pedig a "30 napnál" szövegrész helyébe a "60 napnál" szövegrész lép.

(9) A Tv. - e törvény 5. §-ának (1) bekezdésével megállapított - 2. §-ának (1) bekezdését a hatálybalépését követően kezdeményezett áthidaló kölcsönre kell alkalmazni.

(10) E törvény 1-15. §-a és 16. §-ának (8) bekezdése 2010. december 31-én hatályát veszti.

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2009. június 15-i ülésnapján fogadta el. E törvény 16. § (10) bekezdése alapján a jogszabály 1-15. §-a és 16. §-ának (8) bekezdése 2010. december 31-én hatályát veszti.