55/2009. (X. 16.) IRM rendelet

a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról

A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 29. § b) pont ba) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet alkalmazásában

a) jármű: közúti szállító- vagy vontatóeszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is,

b) szabálytalan megállás és várakozás: a járműnek a közúti közlekedési szabályokat sértő, valamint a közterület rendeltetésére vagy a használatára vonatkozó jogszabályi előírásoktól eltérő elhelyezése,

c) üzemben tartó: a járműnek a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásba bejegyzett üzemben tartója - kivéve, ha üzembentartói jog változását tartalmazó okirat ennek ellenkezőjét igazolja -, vagy a telephely szerinti ország hatósága által kibocsátott okiratba (forgalmi engedély) bejegyzett üzemben tartója.

Az intézkedések közös szabályai

2. § (1) A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kftv.) 1. § (2) bekezdése alapján létrehozott közterület-felügyelet, illetve a Kftv. 1. § (3) bekezdése szerint a polgármesteri, főpolgármesteri hivatalban alkalmazott közterület-felügyelő (a továbbiakban együtt: felügyelet) a kerékbilincs alkalmazásának, illetve a jármű elszállításának, tárolásának (a továbbiakban együtt: intézkedés) végrehajtásához felelősségbiztosítással rendelkező közreműködőt is igénybe vehet.

(2) A Kftv. 20. § (7) bekezdésében meghatározott közreműködő igénybevétele esetén a kerékbilincs felszerelése, továbbá a jármű elszállítása során a szállító járműre történő felrakodás, illetve a vontató járműhöz történő rögzítés csak közterület-felügyelő (a továbbiakban: felügyelő) jelenlétében történhet. A kerékbilincs leszerelése, valamint az elszállított jármű visszaadása - a felügyelő ellentétes rendelkezése hiányában - a felügyelő jelenléte nélkül is végezhető.

3. § Az intézkedéssel kapcsolatos tájékoztatásról, továbbá az intézkedés megszüntetéséhez szükséges ügyintézésről, így különösen a költségek befizetésének lehetővé tételéről, a kerékbilincs leszereléséről, a tárolóhelyen a jármű visszaadásáról folyamatos ügyeleti szolgálat keretében kell gondoskodni.

4. § (1) Az intézkedés végrehajtása során úgy kell eljárni, hogy a járműben sérülés vagy egyéb károsodás ne keletkezzen.

(2) Az intézkedés megkezdésekor az üzemben tartó személyének megállapítása céljából a járművet ellenőrizni kell a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény alapján vezetett nyilvántartásban.

(3) Ha a nyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét vagy telefonszámát, akkor egy alkalommal meg kell kísérelni az üzemben tartó értesítését az intézkedés megkezdéséről.

(4) Ha az üzemben tartó a (3) bekezdés szerinti értesítésre adott válaszában jelzi, hogy 15 percen belül a helyszínre érkezik, és a járművet eltávolítja, akkor az intézkedést fel kell függeszteni. Ha ez az időtartam eredménytelenül eltelt, az intézkedést folytatni kell.

5. § (1) Az intézkedés során a felügyelő képfelvételt, vagy kép- és hangfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készít az elkövetett jogsértés bizonyíthatósága érdekében.

(2) Az intézkedést azonnal félbe kell szakítani vagy meg kell szüntetni, ha a járműhöz visszaérkező üzemben tartó vagy a jármű használója azt kéri, és az intézkedésnek a melléklet 5. pontja szerint számított csökkentett költségét megtéríti, valamint a szabálytalanságot megszünteti.

(3) A csökkentett költség akkor számítható fel, ha a felügyelő rendelkezésére a jármű rögzítését vagy elszállítását végző személy a helyszínre érkezett, és a jármű rögzítésének vagy elszállításának előkészületét megkezdte.

(4) Az üzemben tartó vagy a jármű használója a felügyelőhöz, a felügyelethez, illetve a közreműködőhöz intézett bejelentésére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül a jármű rögzítésének megszüntetését, illetve az elszállított jármű átadását lehetővé kell tenni, ha az üzemben tartó vagy a jármű használója az intézkedés költségét megtéríti, illetve a befizetés tényét az készpénzátutalási megbízás feladóvevényével vagy banki átutalást igazoló okirattal igazolja.

(5) Az intézkedés megszüntetését a bejelentéstől számított két órán belül kell lehetővé tenni.

(6) A bejelentés során az intézkedés megszüntetésének várható időpontjáról a bejelentőt tájékoztatni kell.

Az intézkedés költségei

6. § (1) Az üzemben tartó vagy a jármű használója - az e rendeletben meghatározott kivételekkel - köteles a kerékbilincs alkalmazásával, a jármű elszállításával, tárolásával és őrzésével, valamint a jármű értékesítésével kapcsolatban felmerülő költségek térítéseként a mellékletben meghatározott összeget, valamint a regisztrált bontó-hulladékkezelő részére történő átadással járó költségeket (a továbbiakban együtt: költség) megfizetni.

(2) Ha a jármű elszállítására a 11. §-ban foglaltak miatt került sor, a kerékbilincs alkalmazásának költségeit is meg kell fizetni.

(3) A költség megfizetésére a jármű rögzítésének megszüntetése előtt és az 5. § (2) bekezdése esetén a helyszínen, illetve a jármű elszállítása esetén a jármű átvételekor a tárolóhelyen is sor kerülhet. A befizetés tényét a 7. § szerinti, a költségek megfizetését igazoló átvételi elismervény, illetve az készpénzátutalási megbízás feladóvevénye vagy a banki átutalást igazoló irat igazolja.

(4) Ha az intézkedés megszüntetésére jogosult az 5. § (5) bekezdésben meghatározott időtartamot legalább harminc perccel túllépi, az intézkedésnek a melléklet 5. pontja szerint számított csökkentett költségét kell megtéríteni.

(5) Ha az intézkedés megszüntetésére jogosult a (4) bekezdésben, a (6) bekezdés c) pontjában, valamint az 5. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamon belül az intézkedés megszüntetése érdekében a helyszínre megérkezett, és az intézkedés megszüntetésének feltételei nem állnak fenn, a (4) bekezdésben és a (6) bekezdés c) pontjában foglaltak nem alkalmazhatók.

(6) Nem kell a költséget megfizetni, illetve a már megfizetett költséget haladéktalanul vissza kell téríteni, ha

a) az intézkedésre okot adó szabálytalan megállás és várakozás miatt a szabálysértési vagy közigazgatási hatósági eljárásban jogsértést nem állapítottak meg,

b) az intézkedés jogszerűtlen volt,

c) az intézkedés megszüntetésére jogosult helyszínre érkezése az 5. § (5) bekezdésében meghatározott időtartamot legalább egy órával túllépi.

(7) Az intézkedés a költség megtérítése előtt az e rendeletben foglalt kivételek esetében szüntethető meg.

(8) A befizetett költség a Kftv. 1. § (2) bekezdése alapján létrehozott közterület-felügyelet vagy - a Kftv. 1. § (3) bekezdése esetén - a polgármesteri, főpolgármesteri hivatal bevételét képezi, amelyet az e rendeletben foglalt feladatok finanszírozására kell fordítani.

7. § A felügyelő, illetve a közreműködő az intézkedés költségeinek megfizetéséről átvételi elismervényt állít ki, valamint az üzemben tartó vagy a jármű használója a jármű birtokba vételét átvételi elismervényen igazolja. A jármű birtokba vételét igazoló elismervény tartalmazza a jármű átvételének időpontját.

A jármű kerékbilinccsel történő rögzítésének szabályai

8. § A Kftv. 20. § (6) bekezdésében meghatározott körülmények fennállása esetén sem rögzíthető

a) a tűzcsapnál vagy tűzcsapszekrénynél álló jármű,

b)[1] a tűzoltási felvonulási úton vagy területen álló jármű,

c) a veszélyes anyagot szállító jármű,

d) a közúti forgalom folyamatosságát, biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyeztető jármű,

e) a megkülönböztető fény- és hangjelző készülékkel jogszerűen felszerelt jármű,

f) a figyelmeztető fényjelzést jogszerűen alkalmazó jármű,

g) a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító személy) járműve, ha a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványát a gépjármű első szélvédője mögött úgy helyezték el, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából teljes egészében látható,

h) a DT betűjelű különleges rendszámtáblával rendelkező jármű,

i) a sürgősségi orvosi szolgálat ellátására utaló, jogszabályban meghatározott jelzéssel ellátott jármű,

j) út menti ingatlan autóbehajtójánál elhelyezett jármű.

9. § (1) A jármű rögzítésekor a jármű szélvédőjére és arra az ajtajára, amelyen keresztül a jármű vezetője a kormánykerék mögé ülhet, illetve, ha ez nem lehetséges, jól látható módon a járműre a kerékbilincs felszerelésére történő tájékoztatást kell elhelyezni.

(2) A tájékoztatás tartalmazza

a) a felügyelet, és a közreműködő megnevezését, székhelyét és telefonszámát, elektronikus elérhetőségét, ahol az intézkedés megszüntetése kezdeményezhető,

b) az intézkedés időpontját,

c) az intézkedés okát a jogalap megjelölésével,

d) figyelmeztetést, hogy a kerékbilincs leszerelése előtt a jármű sérülés nélkül nem helyezhető üzembe,

e) az intézkedés költségét, továbbá befizetésének és igazolásának módját,

f) figyelmeztetést, hogy a jármű rögzítése csak az intézkedés költségének megfizetése után szüntethető meg,

g) a jármű elszállítására és értékesíthetőségére történő figyelmeztetést,

h) a felvétel készítésére vonatkozó tájékoztatást,

i) az intézkedő felügyelő azonosító adatait és aláírását.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást külföldi rendszámú jármű esetén angol és német nyelven is el kell helyezni.

10. § A kerékbilincset lehetőleg a jármű azon kerekére kell felszerelni, amelyik oldalon a jármű vezetője a kormánykerék mögé ülhet.

11. § Ha az üzemben tartó vagy a jármű használója az intézkedéstől számított 48 órán belül nem kéri a jármű rögzítésének megszüntetését, a felügyelő a szabálytalan megállás és várakozás megszüntetése érdekében a járművet a kijelölt, megfelelően őrzött tárolóhelyre szállíthatja a jármű elszállítására vonatkozó szabályoknak megfelelően.

A jármű elszállításának szabályai

12. § (1)[2] A jármű elszállításának megkezdése előtt arról felvételt, valamint jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A felügyelő a jármű elszállítását követően haladéktalanul, annak helyére - legalább 20 cm oldalhosszúságú négyzet alakú, jól látható - öntapadós tájékoztató matricát helyez el, kivéve, ha a matrica rögzítése az időjárási vagy terepviszonyok miatt nem lehetséges.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztató tartalmazza az elszállítás tényét, a jármű forgalmi rendszámát, valamint a tárolóhely címét és telefonszámát, ahol az elszállított jármű átvehető.

13. § (1) Ha jármű elszállítására kerül sor, azt egy kijelölt, megfelelően őrzött tárolóhelyen kell elhelyezni.

(2) A felügyelő a jármű elszállításáról rövid úton értesíti a felügyeletet. Az értesítés tartalmazza az ismert üzemben tartó megnevezését, a jármű forgalmi rendszámát, a jármű típusát, a tárolóhely címét, valamint a jármű visszaadására jogosult ügyeleti szolgálat telefonos elérhetőségét. A felügyelet az értesítéstől számított harminc percen belül gondoskodik a jármű forgalmi rendszámának honlapon történő közzétételéről.

(3) Az üzemben tartó vagy a jármű használójának érdeklődésére az elszállítás helye szerint illetékes rendőrkapitányság a jármű elszállításáról, a tárolóhely címéről, valamint a jármű visszaadására jogosult ügyeleti szolgálat telefonos elérhetőségéről a felügyelet értesítése, vagy a honlapon szereplő adatok alapján tájékoztatást nyújt.

(4)[3]

(5)[4]

(6) Ha az üzemben tartó vagy a jármű használója az értesítést követő tizenöt napos határidő elteltével nem jelentkezik a jármű átvételére, a határidő elteltét követő három napon belül a felszólítást meg kell ismételni.

14. § (1) Ha a forgalmi rendszámmal nem rendelkező jármű üzemben tartójának megállapításához a jármű egyedi azonosító jelének ismerete szükséges, akkor az elszállítását követő munkanapon a felügyelet képviselőjének jelenlétében jegyzőkönyv felvétele mellett a járművet fel kell nyitni.

(2)[5]

(3) A jármű azonosító adatai ismeretében a 4. § (2) bekezdése alapján meg kell állapítani az üzemben tartót, és ezt követően a 13. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell lejárni.

15. §[6]

A jármű értékesítése

16. § (1) Az intézkedéssel érintett jármű értékesítése előtt azt át kell vizsgálni. A járműben talált ingóságok tekintetében a felelős őrzés szabályai irányadók.

(2) A jármű és a benne talált értékesíthető ingóságok becsértékét szakértő becsüs állapítja meg.

17. § (1) A felügyelet a Kftv. 20. § (5) bekezdésében meghatározott feltételek esetén dönt a jármű árveréssel történő értékesítéséről, vagy a jármű egyéb módon történő hasznosításáról. Az árverés során a bírósági végrehajtásról szóló törvény árverésre vonatkozó rendelkezéseit e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A jármű árverés útján történő értékesítésére a bírósági végrehajtásról szóló törvény ingóárverésre vonatkozó rendelkezései alkalmazása során

a) ahol a bírósági végrehajtásról szóló törvény ingóságot említ, azon járművet, valamint a járműben talált ingóságot, ahol végrehajtót említ, azon a felügyelet nevében eljáró személyt, ahol adóst említ, azon a jármű tulajdonosát kell érteni,

b) az árverési hirdetményt az elszállítás helye, a jármű őrzési helye és az árverés helye szerinti községi, városi, fővárosi kerületi polgármesteri hivatal hirdetőtábláján ki kell kifüggeszteni és az elszállítás helye, a jármű őrzési helye és az árverés helye szerinti önkormányzat és az elszállítást elrendelő felügyelet honlapján közzé kell tenni,

c) nem lehet árverező a felügyelő és annak közeli hozzátartozója.

(3) A felügyelet az árverés lebonyolításával harmadik személynek megbízást adhat.

(4) Az első árverésen el nem adott járművet második árverésen kell értékesíteni. A második árverést az első árveréstől számított három hónapon belül olyan időpontban kell kitűzni, amely a helyi körülmények szerint a legcélszerűbb.

(5) A második árverésen el nem adott járművet a felügyelet a használt autókereskedelmi tevékenység végzésére jogosult vállalkozás részére is átadhatja.

(6) A felügyelet a járművet határozatával a használt autókereskedelmi tevékenység végzésére jogosult vállalkozás által - az (5) bekezdés szerinti közreműködése alapján - kiválasztott személy tulajdonába adhatja.

(7) Azt a járművet,

a) amelyet a (6) bekezdés szerint sem lehet értékesíteni, vagy

b) amely hulladékká vált (elhasználódott),

és a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik, regisztrált bontó-hulladékkezelő részére kell átadni.

(8) A felügyelet a bontási átvételi igazolás birtokában kezdeményezi a jármű forgalomból történő végleges kivonását a nyilvántartás szerinti utolsó tulajdonos lakóhelye (telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnál.

18. § Ha a tulajdonos nem állapítható meg, vagy ismeretlen helyen tartózkodik, illetve részére sem a felszólítás, sem az árverési hirdetmény nem volt kézbesíthető, vagy a vételár átvételében egyéb körülmény akadályozza, a felügyelet a tulajdonosnak járó összeget elkülönített számlára helyezi, és azt a jogosult - törvényes jogcímének hitelt érdemlő igazolása esetén - az értékesítés napjától számított hat hónapos határidőn belül átveheti.

A jármű egyéb módon történő hasznosítása

19. § (1) A jármű egyéb módon történő hasznosítása esetén - a hasznosítás megkezdése előtt - a jármű becsértékét szakértő becsüsnek kell megállapítania.

(2) Ha a jármű tulajdonosa a jármű egyéb módon történő hasznosításáról rendelkező döntést követően a járműért jelentkezik, részére a járművet az intézkedés megszüntetésére vonatkozó szabályok szerint ki kell adni.

(3) A jármű (2) bekezdés szerinti kiadása esetén a jármű tulajdonosa kérheti, hogy a jármű egyéb módon történő hasznosítása megkezdésének időpontjától számított értékcsökkenését szakértő becsüs állapítsa meg. Az értékcsökkenést a költségekből le kell vonni.

Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2009. november 1-jén lép hatályba.

(2) A 4. § (3) és (4) bekezdése 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 12. § (2) és (3) bekezdése 2010. május 1-jén lép hatályba.

(4) Ha a kerékbilincs alkalmazásával, illetve a jármű elszállításával, tárolásával kapcsolatban az önkormányzat 2009. augusztus 31-én hatályos rendelete az e rendelet mellékletében meghatározottaktól eltérő költséget állapított meg, akkor a kerékbilincs alkalmazásáért, illetve a jármű elszállításáért, tárolásáért az önkormányzati rendeletben meghatározott összeget kell megfizetni mindaddig, amíg az hatályban van, de legkésőbb 2010. december 31-ig.

(5)[7]

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

Melléklet az 55/2009. (X. 16.) IRM rendelethez

A kerékbilincs alkalmazásával és a jármű elszállításával kapcsolatos költségek

1. A jármű elszállításának költsége:

a) személygépkocsi vagy pótkocsija, továbbá motorkerékpár és pótkocsija, valamint segédmotoros kerékpár esetén

b) a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KpM-BM együttes rendelet 1. számú függelék II. pontjában meghatározott, az a) pontban nem említett gépjármű, vontató, lassú jármű vagy ezek pótkocsija esetén az a) pontban foglalt költség háromszorosa.

5. Csökkentett költség fizetése esetén az 1-2. pontokban meghatározott összeg 50%-át kell megtéríteni.

6. Az 1-5. pontban foglalt költségek általános forgalmi adót nem tartalmaznak.

7. A település lakosságszámának 1. pont szerinti meghatározása esetén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervnek az adott év január 1-jei állapot szerint közzétett adatai az irányadók.[8]