2009. évi LXXIII. törvény

az Országos Érdekegyeztető Tanácsról[1]

Az Országgyűlés, elismerve a szociális párbeszéd társadalmi szerepét, a munkavállalók és a munkáltatók alkotmányos érdekvédelmi és érdekképviseleti jogainak biztosítására az alábbi törvényt alkotja:

1. § E törvény hatálya kiterjed

a) az Országos Érdekegyeztető Tanácsra (a továbbiakban: OÉT) és tagjaira,

b) az országos érdekegyeztetéssel kapcsolatos feladatot ellátó kormányzati szervekre, valamint

c) az Országos Részvételt Megállapító Bizottságra.

2. § Az OÉT az országos szakszervezeti, illetve munkáltatói szövetségek (a továbbiakban: munkavállalói, illetve munkáltatói oldal) és a kormány közötti makroszintű konzultációk és tárgyalások folyamatosan működő, legátfogóbb, országos, háromoldalú (tripartit) érdekegyeztető fóruma.

3. § (1) Az OÉT célja: a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány érdekeinek, törekvéseinek feltárása, egyeztetése, megállapodások kialakítása, az esetleges országos konfliktusok megelőzése, rendezése, valamint információcsere, javaslatok, alternatívák vizsgálata. Ennek érdekében megvitatja a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskört, beleértve a gazdaságot, a foglalkoztatást és a jövedelmek alakulását befolyásoló, az adózással, járulékfizetéssel és költségvetéssel összefüggő témaköröket, jogszabály-tervezeteket.

(2) Az OÉT intézményi keretet nyújt a kormány, valamint a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek közötti konzultációnak, ennek keretében

a) konzultál a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci stratégiai elképzelésekről, a jövedelemelosztást érintő legfontosabb gazdaságpolitikai, elvi, stratégiai koncepciókról;

b) véleményt formál a munkaviszonyt érintő legfontosabb jogszabályokról.

(3) A (2) bekezdésben említett kérdések körébe tartoznak különösen

a) a foglalkoztatáspolitikával,

b) a bérpolitikával,

c) a munkajogi szabályozással,

d) a munkavédelemmel,

e) a munkaügyi ellenőrzéssel,

f) a munkaügyi kapcsolatokkal,

g) az oktatás- és képzéspolitikával,

h) a szociálpolitikával,

i) a társadalombiztosítási befizetésekkel és ellátásokkal,

j) a vállalkozásokat és a munkajövedelmeket terhelő adókkal és járulékokkal,

k) az éves költségvetéssel,

l) a gazdaságpolitikával összefüggő, a munkavállalók és munkáltatók jelentős részét érintő alapvető kérdések.

(4) Az OÉT az oldalak javaslatára konzultálhat a (2)-(3) bekezdésben szereplő tárgykört érintő európai uniós kérdésekről, tervezetekről.

4. § (1) E törvény alkalmazásában érdekképviselet, illetve érdekképviseleti szövetség az egyesülési jogról szóló törvény szerint létrejött társadalmi szervezet,

a) amelynek alapszabályában szereplő elsődleges célja a munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése, vagy

b) amelynek alapszabályában meghatározott céljai között szerepel a munkáltatók munkaviszonnyal kapcsolatos érdekeinek védelme és képviselete.

(2) Országos az az érdekképviselet, amely az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően:

a) szakszervezetekből, szakszervezeti szövetségekből, vagy

b) munkáltatókat tömörítő érdekképviseletekből, szövetségekből, illetőleg munkáltatói szervezetekből (a továbbiakban: tagszervezet) álló tagsággal rendelkezik, és

c) tevékenységét országos szinten szervezi.

5. § (1) Az országos érdekegyeztetésben részt vehet:

a) az a szakszervezeti szövetség, amely

aa) legalább négy nemzetgazdasági ágban és legalább tizenkét alágazatban tevékenykedő tagszervezettel rendelkezik, és

ab) legalább három régióban vagy nyolc megyében tagszervezettel, vagy tagszervezetei területi, illetve megyei szervezettel rendelkeznek, továbbá

ac) tagszervezetei együttesen legalább százötven munkáltatónál rendelkeznek önálló, vagy a tagszervezet alapszabálya szerinti munkahelyi szervezettel, valamint

ad) tagja az Európai Szakszervezeti Szövetségnek;

b) az a munkáltatói szövetség, amely

ba) legalább két nemzetgazdasági ágban és legalább hat alágazatban tevékenykedő tagszervezettel rendelkezik, és

bb) tagszervezetei legalább három régióban vagy tíz megyében működő területi szervezettel rendelkeznek, továbbá

bc) amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagságát legalább ezer munkáltató, illetve vállalkozás alkotja, vagy amelynek, illetőleg amely tagszervezeteinek tagsága legalább százezer főt foglalkoztat, valamint

bd) tagja európai munkáltatói szövetségnek.

(2) A feltételek elérése érdekében a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdek-képviseleti szervezetei egymással koalícióra léphetnek.

6. § (1) Az OÉT munkavállalói, illetve munkáltatói oldalának tagja kizárólag a 4-5. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő országos érdekképviseleti szövetség lehet.

(2) A kormányzati oldal elnöke a társadalmi párbeszédért felelős miniszter, illetve megbízottja. A kormányzati oldalt a napirend szerint feladatkörrel rendelkező központi államigazgatási szerv vezetője vagy megbízottja képviseli.

7. § (1) Az OÉT a 3. § (3)-(4) bekezdésében felsorolt kérdéseket illetően:

a) konzultál;

b) tárgyalást folytat és megállapodásokat köt;

c) ellátja az egyéb, törvényben meghatározott feladatait.

(2) Az OÉT munkavállalói, illetve munkáltatói oldala kérésére a központi államigazgatási szervek tájékoztatást kötelesek adni minden olyan gazdasági, szociálpolitikai, illetve munkaügyi kérdésben, amelyek az oldalak által képviseltek érdekeit jelentősen érinthetik.

(3) Az OÉT munkavállalói, illetve munkáltatói oldala véleményezi a 3. § (3) bekezdésében szereplő kérdéseket érintő jogszabályalkotási koncepciókat, javaslatokat, törvénytervezeteket.

8. § (1) Az OÉT-ben az oldal rendelkezik nyilatkozattételi, illetve döntéshozatalnál szavazási, valamint megállapodási joggal.

(2) Az OÉT döntéséhez vagy megállapodásához valamennyi oldal támogató nyilatkozata, vagy legalább két oldal támogató nyilatkozata és a harmadik oldal tartózkodása szükséges.

(3) Az oldal döntési rendszerét maga határozza meg. Amennyiben erről az oldalon nem jön létre megállapodás, oldalálláspontnak tekintendő, ha a javaslatot az oldal tagjainak többsége támogatja, és egyetlen, az oldalon részt vevő szervezet sem ellenzi.

9. § (1) Az OÉT munkáját plenáris ülésen végzi, munkavégzése elősegítése érdekében szakfórumot, bizottságot, illetve munkacsoportot hozhat létre.

(2) Az OÉT munkáját háromoldalú titkárság segíti. Az OÉT titkárságába minden oldal egy-egy titkár személyére tesz javaslatot, akit a társadalmi párbeszédért felelős miniszter nevez ki. A miniszter gondoskodik a titkárság működésének személyi és tárgyi feltételeiről, az OÉT alapszabályában vagy egyéb megállapodásban meghatározottak figyelembevételével.

(3) A kormányzati oldal elnököt, a szociális partnerek soros elnököt delegálnak, akik előkészítik és koordinálják az oldal munkáját a plenáris ülésen és az ülések között.

(4) Az OÉT és oldalai az alapszabályt, valamint működésük egyéb szabályait e törvény keretei között maguk alkotják meg.

10. § Az OÉT tagsághoz szükséges feltételeknek való megfelelés megállapítása a következő adatok alapján történik:

a) az érdekképviseletek elnevezése, székhelye, képviselője neve,

b) munkáltatói érdekképviselet esetén:

ba) az adott érdekképviselethez tartozó munkáltatók neve, székhelye, statisztikai számjele, ennek hiányában adószáma,

bb) az érdekképviselet munkáltató tagjainál a tárgyévet megelőző évben munkaviszonyban állók átlagos statisztikai állományi létszáma,

c) munkavállalói érdekképviselet esetén azon munkáltatók neve, székhelye, statisztikai számjele, ennek hiányában adószáma, amelynél szervezettel vagy képviselővel rendelkezik.

11. § (1) Az OÉT tagsághoz szükséges kritériumoknak való megfelelést az Országos Részvételt Megállapító Bizottság (a továbbiakban: ORMB) állapítja meg, a 12. §-ban foglaltak szerint.

(2) Az ORMB tagjai:

a) az OÉT-ben tagsággal rendelkező szervezetek egy-egy képviselője,

b) meghívott tagként az OÉT-be jelentkező szervezet által, a rá vonatkozó feltételek elbírálásában részt venni jogosult, az eljárás tartamára delegált egy tag,

c) a kormány által delegált három tag.

A tagokat a társadalmi párbeszédért felelős miniszter bízza meg.

(3) Az ORMB a létrejöttétől számított öt évig működik, azt követően új tagokat kell megbízni a (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával.

(4) Az ORMB (2) bekezdés a) és c) pontban meghatározott tagjainak megbízatása megszűnik

a) a delegálás visszavonásával,

b) az arról történő lemondással,

c) ha a tag tevékenységét legalább 6 hónapig nem tudja ellátni,

d) a tag halálával,

e) ha a tag bűnösségét bíróság szándékos bűncselekmény elkövetésében jogerősen megállapította, az ítélet jogerőre emelkedésének napján, illetőleg

f) az ORMB (3) bekezdés alapján történő megszűnésével.

(5) Az ORMB tagja nem vehet részt olyan érdekképviselet OÉT-tagsághoz szükséges kritériumoknak való megfelelése elbírálásában,

a) amellyel vagy amelynek tagszervezetével munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy annak választott tisztségviselője, illetve hivatalos képviselője,

b) ha olyan érdekképviselettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy annak választott tisztségviselője, illetve hivatalos képviselője, amelynek a vizsgált szervezet tagszervezete.

(6) Az (5) bekezdésben szereplő összeférhetetlenségi szabályt az ott felsorolt körülmény megszűnésétől számított egy éven belül is alkalmazni kell.

12. § (1) Az OÉT-tagsághoz szükséges kritériumoknak való megfelelést az ORMB a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 82-83. §-a szerinti hatósági bizonyítványban állapítja meg. Az ORMB eljárására a Ket. szabályait kell alkalmazni azzal, hogy

a) kiadmányozásra jogosult vezetőnek az ORMB tagjai által maguk közül választott elnököt kell tekinteni,

b) az ügyben a Ket. 112. §-a szerinti újrafelvételi eljárásnak nincs helye,

c) az ORMB határozata a Ket. 115. §-a szerinti felügyeleti eljárás keretében nem változtatható meg és nem semmisíthető meg,

d) az ORMB határozata ellen közigazgatási eljárásban rendes jogorvoslatnak nincs helye, a felek a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezhetik.

(2) Az ORMB döntései meghozatalakor minden tagnak egy-egy szavazata van, kivéve a döntéssel érintett érdekképviselet által delegált tagot. Az ORMB határozatképességéhez oldalanként a tagok legalább kétharmadának jelenléte szükséges.

(3) Az ORMB az összesített adatok alapján oldalanként a jelen lévő tagok legalább négyötödének egyetértő szavazatával megállapítja a kritériumoknak való megfelelés tényét, és határozatával a kérelmezőt az OÉT tagjává nyilvánítja. E támogatás hiányában, valamint abban az esetben, ha a hiánypótlási határidő elteltéig a hiányos adatok pótlására nem, vagy ismét hiányosan került sor, az ORMB a kérelmet elutasítja. Az ORMB határozatát a felekkel történő írásbeli közlés mellett a társadalmi párbeszédért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában (a továbbiakban: hivatalos lap) kell közzétenni.

(4) Az ORMB határozata ellen a hivatalos lapban történt közzététel napjától számított harminc napon belül a fővárosi munkaügyi bírósághoz lehet fordulni. A bíróság az ORMB határozatát nem peres eljárásban megváltoztathatja, ebben az esetben az ORMB a megváltoztatott közigazgatási határozatot a bírósági határozat jogerőssé válását követő tizenöt napon belül - az eredeti határozatra való utalással - a hivatalos lapban köteles közzétenni.

(5) A jogerős határozat alapján az OÉT-ben való részvételre való felhatalmazottság a hivatalos lapban való közzététellel válik hatályossá. Ha a (3) bekezdés szerint bíróság által megváltoztatott határozat az OÉT-ben való részvételre felhatalmazottság hiányát állapítja meg, az érintett érdekképviselet a határozat közzétételétől kezdődően nem vehet részt az OÉT munkájában.

(6) Az ORMB által kiadott hatósági bizonyítvány annak jogerőre emelkedésétől számított öt évig jogosít az országos érdekegyeztetésben való részvételre. A jogosultság meghosszabbítására új eljárás alapján kerülhet sor.

(7) Az ORMB az általa megalkotott ügyrendben foglaltak alapján működik, működésének adminisztrációs feltételeit az OÉT titkársági feladatait ellátó szervezet biztosítja.

13. § (1) Az ORMB határozata meghozatala érdekében a következő adatokat kezelheti:

a) az érdekképviseletek elnevezése, székhelye, képviselője neve;

b) a nemzetközi érdekképviseleti tagság;

c) munkáltatói érdekképviselet esetén:

ca) az adott érdekképviselethez tartozó munkáltatók neve, székhelye, statisztikai számjele, adószáma,

cb) az érdekképviselet munkáltató tagjainál a tárgyévet megelőző évben munkaviszonyban alkalmazásban állók átlagos statisztikai állományi létszáma;

d) munkavállalói érdekképviselet esetén azon munkáltatók neve, székhelye, statisztikai számjele, adószáma, amelynél szervvel vagy képviselővel rendelkezik.

(2) Az ORMB természetes személy - kivéve az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott képviselőt - szakszervezeti hovatartozásáról adatokat nem kezel.

(3) Az adatokat az ORMB határozatának jogerőre emelkedésétől számított öt év elteltével, de legkorábban a következő, részvételi jogosultság alapját képező adatot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő harminc nap elteltével törölni kell.

(4) A kezelt adatok személyazonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatók, illetőleg azokból statisztikai célra adat szolgáltatható.

14. § (1) A Kormány a társadalmi párbeszédért felelős miniszteren keresztül biztosítja az OÉT működésének feltételeit e törvény keretei között, az OÉT-ben kötött megállapodás alapján. Ennek keretében

a) támogatja az OÉT munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletei - az országos érdekegyeztetésben való részvételéből adódó - feladatai ellátását, valamint az érdekegyeztetésben való részvételük megerősítését,

b) elősegíti az OÉT működésével összefüggő adminisztratív, gazdálkodási, pénzügyi, információs tevékenység ellátását, továbbá

c) biztosítja az OÉT működésének infrastrukturális feltételeit.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás felhasználható

a) az OÉT tagszervezetei szakmai programjaira, így különösen konferencia-, szeminárium-, tanulmányút szervezésére, kiadvány, tanulmány készítésére, a tagszervezettel munkaviszonyban vagy állandó megbízási jogviszonyban nem álló személy részére szakértői díjazás kifizetésére,

b) a szociális partnerek szakmai felkészülésére, képzésére,

c) az Európai Unió intézményeivel és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel való kapcsolattartásra, valamint nemzetközi érdekképviseleti tagsággal összefüggő díjra.

(3) A szakmai programhoz kapcsolódó általános költségek fedezeteként a támogatási összeg legfeljebb tizenöt százalékát lehet felhasználni.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás nem fordítható

a) a tagszervezet működtetésével összefüggő beruházásra, felújításra, százezer forint egyedi értékű immateriális és tárgyi eszköz beszerzésére, ide nem értve a szellemi termék, valamint az informatikai és kommunikációs eszköz beszerzését,

b) gazdálkodó szervezet, valamint a gazdálkodási tevékenysége szempontjából a gazdálkodó szervezetre vonatkozó szabályok hatálya alá tartozó szervezet vagyonához történő hozzájárulásra, illetve abban való részesedésszerzés re,

c) befektetésre,

d) az érdekképviselet választott tisztségviselője részére munkavégzésre irányuló jogviszony alapján történő vagy egyéb személyi jellegű kifizetésre, továbbá

e) az érdekképviselet sztrájkalapjához történő hozzájárulásra.

(5)[2] Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás forrását és mértékét a költségvetésről szóló törvény határozza meg.

15. § E törvény alkalmazásában

1. országos érdekegyeztetés: a szociális partnerek és a kormányzat közötti háromoldalú kommunikáció, amely magában foglalja a rendszeres információcserét, a konzultációt, a tárgyalást, valamint megállapodások létrehozását;

2. megállapodás: az OÉT tagjai által elfogadott - különösen - állásfoglalás, ajánlás, vagy cselekvési program, amely létrejöhet tárgyalás és konzultáció eredményeként is;

3. tárgyalás: olyan egyeztetés és vita, amelynél a döntés meghozatalának jogszabályban előírt, vagy az OÉT tagjai által előzetesen meghatározott feltétele a fórum egyetértése, azaz megállapodása. Így megállapodás szükséges

a) az OÉT tagjai által előzetesen vállalt közös döntéshozatal (együttdöntés) esetén, valamint

b) az OÉT ajánlásának vagy javaslatának megfogalmazásához a döntéshozatalra feljogosított szerv vagy személy számára;

4. konzultáció: a szociális párbeszéd, illetve az országos érdekegyeztetés során folytatott, tárgyalásnak nem minősülő véleménycsere, az álláspontok érdemi megvitatása;

5. szociális partnerek: az országos munkáltatói érdekképviseleti szövetség, az országos szakszervezeti szövetség;

6. koalíció: a munkavállalók, illetőleg a munkáltatók érdekképviseleti szervezeteinek megállapodása annak érdekében, hogy az országos érdekegyeztetés részvételi feltételeinek való megfelelés céljából adataikat együtt kell figyelembe venni, minek következtében az OÉT-ben együttesen, egy szervezetként járnak el;

7. alkalmazásban álló: munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, hivatásos (szerződéses) szolgálati viszonyban, ügyészségi, bírósági szolgálati jogviszonyban, igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, bedolgozói jogviszonyban, munkavégzési kötelezettséget magában foglaló szövetkezeti tagsági viszonyban, szakcsoporti tagsági viszonyban álló személy;

8. régió: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján meghatározott tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló régió.

16. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e törvény 14. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az OÉT tagsághoz szükséges feltételeknek való megfelelés első alkalommal - kérelemre - történő megállapításához e törvény (1) bekezdésben meghatározottak szerinti hatálybalépését követő 180 napon belül a kérelmet és annak mellékleteit be kell nyújtani. A kérelem alapján megindult eljárásban kiadott megállapító határozat jogerőre emelkedéséig az OÉT-ben e törvény hatálybalépésekor tagsággal bíró országos érdekképviseleti szövetségek az OÉT-ben teljes jogú tagokként vesznek részt.

(4) Az ORMB-t a törvény hatálybalépését követő 45 napon belül létre kell hozni. Ennek során a társadalmi párbeszédért felelős miniszter a törvény hatálybalépésekor működő OÉT munkavállalói és munkáltatói oldalát alkotó érdekképviseletek véleményének kikérése alapján a 11. § (2) bekezdésében meghatározott számú személy részére ad megbízást. Az ORMB a megbízás kiadásától számított tizenöt napon belül megtartja alakuló ülését.

(5) A (4) bekezdés alapján létrejött ORMB a (3) bekezdés alapján benyújtott kérelmek alapján hozott határozatok jogerőre emelkedéséig működik, eljárása során határozatait kilencven napos határidővel hozza meg.

(6) Felhatalmazást kap a társadalmi párbeszédért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg az ORMB részére történő adatszolgáltatás, az adatok igazolása és a tagság feltételeinek megállapítása részletes szabályait.

17. § Az Mt. 16. §-át megelőző alcím helyébe a következő lép:

"I. fejezet

Az országos érdekegyeztetés és az ágazati szociális párbeszéd"

18. § (1) Az Mt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján rendeletben határozza meg:

a) a foglalkoztatás érdekében a munkavállalók nagyobb csoportját érintő gazdasági okból történő munkaviszony-megszüntetéssel kapcsolatban az e törvénytől eltérő szabályokat;

b) a kötelező legkisebb munkabér és a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum mérté két.

(2) A Kormány évente szeptember 30-ig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében legkésőbb október 31-ig - köteles országos bértárgyalásokat kezdeményezni.

(3) Ha az Országos Érdekegyeztető Tanácsban létrejött megállapodás jogszabályalkotást vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének kiadását teszi szükségessé, ennek érdekében a társadalmi párbeszédért felelős miniszter intézkedik.

(4) A társadalmi párbeszédért felelős miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján rendeletben meghatározhatja a munkaminősítés rend sze rét."

(2) Az Mt. a következő 17/A-17/B. §-sal egészül ki:

"17/A. § A munkaügyi kapcsolatokat és a munkaviszonyt érintő ágazati, alágazati, szakágazati (a továbbiakban együtt: ágazat) jelentőségű kérdésekben a munkavállalók és munkáltatók ágazati érdekképviseleti szervezetei egyeztetnek.

17/B. § Az országos érdekegyeztetés, illetve az ágazati szociális párbeszéd kereteit külön törvények határozzák meg."

(3) Az Mt. 41/A. §-a (4) bekezdésének felvezető szövegrésze helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján - rendeletben határozza meg:"

[a) a bejelentési kötelezettség teljesítésének, illetőleg b) a kollektív szerződések nyilvántartásának részletes szabályait.]

(4) Az Mt. 75. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a külön jogszabályban meghatározott egészségkárosodott, megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása, illetve foglalkoztatása tekintetében - az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján - eltérő szabályokat állapítson meg."

19. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/D. §-ának (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[(2) A Tanács feladatai közé tartozik:]

"e) a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezése."

20. § (1) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 101. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az államilag támogatott képzésbe felvehető hallgatói létszám megállapításával kapcsolatos kormány-előterjesztést véleményezi az Országos Érdekegyeztető Tanács. Álláspontjáról, továbbá a gazdasági kamarák e tárgykörben adott véleményéről a Kormányt tájékoztatni kell."

(2) Az Ftv. 111. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak huszonkilenc tagja van. Tizenöt tagot delegál a Magyar Rektori Konferencia, három tagot a Magyar Tudományos Akadémia, öt tagot a kutatóintézetek, egy tagot az Országos Köznevelési Tanács, egy tagot az Országos Kisebbségi Bizottság, három tagot a felsőoktatás működésében érdekelt kamarák és országos szakmai szervezetek, egy tagot az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói oldala. Nem lehet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagja, aki a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja, rektor, gazdasági tanács tagja vagy köztisztviselő. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagjai közül megválasztja elnökét és más tisztségviselőit, valamint meghatározza működésének rendjét."

(3) Az Ftv. 113. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Felsőoktatási Tudományos Tanácsnak tizenkilenc tagja van. Négy tagot delegálnak a kamarák, egy-egy tagot az Országos Érdekegyeztető Tanács munkáltatói, illetve munkavállalói oldala, hármat a Magyar Rektori Konferencia, kettőt a Magyar Tudományos Akadémia, kettőt a miniszter, egyet-egyet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, az agrárpolitikáért felelős miniszter, valamint a gazdaságpolitikáért felelős miniszter. Nem lehet a Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagja, aki a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagja, rektor, gazdasági tanács tagja vagy köztisztviselő. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács tagjai közül megválasztja elnökét és más tisztségviselőit, valamint meghatározza működési rendjét."

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke