2010. évi CXIV. törvény

az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról[1]

1. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 10. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) Fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább negyvenöt - az országgyűlési képviselők általános választásának évében legalább negyven - napnak kell eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bővíti."

2. § Az Áht. 52. § (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) Az Országgyűlés megtárgyalja a költségvetés bevételeit és kiadásait fejezetenként, alaponként, valamint társadalombiztosítási pénzügyi alaponként és összességükben. A tárgyalás során november 30-ig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében december 10-ig - az Országgyűlés határozatában összegszerűen meghatározza a fejezetek, az alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi és kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét.

(3) A november 30-ig - az országgyűlési képviselők általános választásának évében december 10-ig - meghozandó határozat elfogadása után a költségvetési törvényjavaslat vitájában a benyújtott módosító javaslatok a többlet vagy hiány mértékét és a (2) bekezdés szerint meghatározott fejezeti, alaponkénti és társadalombiztosítási pénzügyi alaponkénti bevételi és kiadási főösszegeket nem változtathatják meg."

3. § Az Áht. 86. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Költségvetési bevételként kell elszámolni a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai korábbi években képződött többletének tárgyévi felhasználásával megegyező összeget."

4. § Az Áht. 96. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"96. § (1) A költségvetési szerv átalakításáról, megszüntetéséről - az alapításnak megfelelően - jogszabályban vagy átalakító, megszüntető okiratban kell rendelkezni, melyet legalább negyven nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt ki kell hirdetni (közzé kell tenni). E határidőtől központi államigazgatási szervek esetén törvényi rendelkezés, bármely központi vagy köztestületi költségvetési szerv esetén vagy az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő esetben kivételesen a Kormány eltérően rendelkezhet. Ha a költségvetési szervet bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozták létre, a megszűnés tényét megállapító jogszabályt (megszüntető okiratot) kell kiadni, melyet haladéktalanul ki kell hirdetni (közzé kell tenni)."

5. § E törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke