21/2010. (V. 4.) EüM rendelet

az egészségügyi ágazat honvédelmi feladatairól

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. A honvédelmi feladatok irányítási rendje

1. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) egészségügyi szolgáltató: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § f) pontja szerinti egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet,

b) fekvőbeteg-szakellátás: az Eütv. 91. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi ellátás.

(2) Az egészségügyi szolgáltatók vezetői felelősek az általuk irányított szervezet honvédelmi feladatainak végrehajtásáért.

(3)[1] A megyei tisztifőorvos

a)[2] gondoskodik a megye (a főváros) megyei (fővárosi) és helyi védelmi bizottságaiba a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét (a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét) képviselő tisztifőorvosok és helyetteseik kijelöléséről, és

b) az a) pont alapján kijelölt személyek nevéről, beosztásáról, elérhetőségi adatairól, illetve azok változásairól haladéktalanul értesíti az érintett védelmi bizottságot, az országos tisztifőorvost és az egészségügyért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter).

(4) Az e rendeletben foglaltakat a honvédelmi miniszter irányítása és felügyelete alatt álló egészségügyi szolgáltatók tekintetében nem kell alkalmazni.

2. A felkészülés feladatai

2. § (1) Az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: kórház) a miniszter által

a)[3] meghatározott, a kapacitásra és működésre - különösen az ágyszámra, műtéti kapacitásra, a minősített időszakban felmerülő többletigényekre - vonatkozó adatokat szolgáltat évente január 31-éig a megyei tisztifőorvos részére, és

b) megadott szempontok szerint tervezi a minősített időszakban történő működés többletigényeit és költségeit.

(2) A kórház vezetője vagy vezetőik (a továbbiakban: vezető)

a) felelős az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásáért, és

b)[4] évente értékeli a honvédelmi feladatok végrehajtását, és arról december 31-ig írásban beszámol a megyei (fővárosi) tisztifőorvosnak.

(3)[5] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatás keretében személyes adat nem szolgáltatható. A megyei tisztifőorvos az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat összesítve az országos tisztifőorvos útján megküldi a miniszter részére.

(4)[6]

(5)[7] A megyei tisztifőorvos a megye, az Országos Mentőszolgálat és az Országos Vérellátó Szolgálat vezetője az intézmény minősített időszak alatti működésére vonatkozó intézkedési tervet készít, és jóváhagyásra megküldi a miniszter részére.

(6) Az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet vezetője

a) szükséggyógyintézet telepítésére kijelölt kórház részére a szükséggyógyintézet felszerelését képező eszközök és anyagok súlyára és térfogatára vonatkozó adatokat szolgáltat a telepítés tervezéséhez,

b) útmutatót készít a szükséggyógyintézetek telepítéséhez és berendezéséhez, és

c) meghatározza a megelőző védelmi helyzetben vagy rendkívüli állapotban telepítésre tervezett szükséggyógyintézetek forrásigényét.

3. § (1)[8] A megyei tisztifőorvos

a) a megye részére meghatározott szükséggyógyintézeti kapacitások figyelembevételével a működési területén határozatban kijelöli a szükséggyógyintézetek telepítésére és működtetésére kötelezett kórházakat, és meghatározza a telepítendő szükséggyógyintézet számát és típusát, és

b) kezdeményezi a hadkiegészítő parancsnokságnál a szükséggyógyintézet telepítésére alkalmas objektumok igénybevételi célú kijelölését az alkalmas objektumokra vonatkozó javaslatának megküldésével.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerint a szükségkórház telepítésére kötelezett kórház kijelölésénél különösen a következő szempontokat kell együttesen mérlegelni:

a) a kórház ágyszáma,

b) az egyes osztályok szakmai összetétele és ágyszáma,

c) a pótágyakkal elérhető maximális ágyszám,

d) a műtők száma,

e) az egyidejű műtétek személyi feltételei,

f) az intenzív ellátás kapacitása,

g) az egészségügyi személyzet létszáma,

h) a diagnosztikai egységek típusa, kapacitása, és

i) mentőhelikopter fogadásának lehetősége.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti objektum csak akkor tekinthető szükséggyógyintézet telepítésére alkalmasnak, ha legalább 200 kórházi ágy elhelyezésére alkalmas.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglalt feltételt több objektum is teljesíti és nincs szükség az összes megfelelő objektum igénybevételi célú kijelölésére, a kiválasztásnál különösen a következő szempontokat kell együttesen mérlegelni:

a) a működő kórháztól való távolság,

b) közúti megközelíthetőség,

c) a belsőépítészeti kialakítás alkalmassága egészségügyi tevékenység végzésének céljára,

d) a járó- és falfelületek tisztíthatósága, és

e) az elektromos hálózat kapacitásának alkalmassága orvostechnikai eszközök működtetésére.

(5)[9]

4. § A szükséggyógyintézet telepítésére kijelölt kórház vezetője

a)[10] elkészíti és a kórház katasztrófatervéhez csatolja a szükséggyógyintézetbe kijelölt személyek jegyzékét, beleértve a műszaki és kisegítő személyzetet,

b) az a) pont szerinti jegyzéket évente felülvizsgálja,

c) kijelöli a szükséggyógyintézet vezetőjét és helyettesét, valamint az ellátó részlegek vezetőit,

d) meghatározza a kijelölt személyzetnek a szükséggyógyintézetben végzendő feladatkörét,

e) meghatározza a szükséggyógyintézet telepítéséhez és a folyamatos működtetéshez szükséges szállítókapacitásokat,

f) megtervezi a szükséggyógyintézet telepítéséhez és működtetéséhez szükséges infrastruktúra biztosításának feltételeit, és

g) kialakítja a szükséggyógyintézet működési szabályzatát.

3. A honvédelmi feladatok megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején

5. §[11]

6. § A 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján kijelölt kórház vezetője

a) gondoskodik a szükséggyógyintézet telepítéséről,

b) felügyeli a szükséggyógyintézet szakmai tevékenységét és működtetését,

c) meghatározza a kórház és a szükséggyógyintézet közötti kapcsolattartás és információcsere rendjét, és

d) gondoskodik az egészségügyi fogyóanyagok pótlásáról.

4. A Befogadó Nemzeti Támogatás feladatai

7. § (1)[12] A megyei tisztifőorvos működési területén kijelöli a Befogadó Nemzeti Támogatás (a továbbiakban: BNT) feladatait ellátó egészségügyi szolgáltatókat.

(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt szolgáltató, valamint az Országos Mentőszolgálat a Képesség Katalógushoz szükséges, az egészségügyi intézmények kapacitás- és képességadatairól, valamint az azokban bekövetkezett változásokról adatszolgáltatást teljesít a változás bekövetkezésekor, de legalább kétévente a miniszter részére.

(3)[13] A (2) bekezdés szerinti, adatszolgáltatásra kötelezett szolgáltató az adatokat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet térségi egészségszervezési központja útján megküldi a megyei tisztifőorvosnak, aki az országos tisztifőorvos közreműködésével továbbítja azokat a miniszter részére. Az Országos Mentőszolgálat vezetője az adatokat közvetlenül a miniszter részére küldi meg.

(4) A megyei tisztifőorvos a BNT végrehajtásakor[14]

a)[15] elkészíti a megye BNT-tervét, ha az arra jogosult szerv azt elrendeli,

b)[16] koordinálja az egészségügyi ellátásra vonatkozó igények megyei szintű kielégítését, és

c) gondoskodik a BNT keretében szükséges közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátásáról.

8. § (1)[17] A miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó, a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedések egészségügyi szolgáltatóknál történő végrehajtásáról az országos tisztifőorvos tájékoztatása alapján a megyei tisztifőorvos gondoskodik.

(2) Az egészségügyi szolgáltatók az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket a katasztrófaterveikben foglaltak alkalmazásával hajtják végre.

5. Vegyes rendelkezések

9. § (1)[18] Kijárási tilalom bevezetése esetén a megyei tisztifőorvos kezdeményezi az egészségügyi feladatok ellátásához szükséges személyek mentesítését a rendelkezés hatálya alól.

(2) Az országos tisztifőgyógyszerész a honvédelmi feladatok végrehajtásának időszakában

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a gyógyszerellátás alakulását, megteszi a szükséges intézkedéseket és javaslatokat az ellátás biztosítására, és

b) szükség esetén javaslatot tesz a miniszter részére a gyógyszerek vénynélküli kiszolgálásának átmeneti korlátozására vonatkozóan.

(3)[19] Kitelepítés bevezetése esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetének tisztifőorvosa az illetékességi területén közegészségügyi-járványügyi szempontból ellenőrzi a közösségi befogadó helyeket, továbbá megszervezi az áttelepülő lakosság egészségügyi ellátását.

6. Záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

Dr. Székely Tamás s. k.,

egészségügyi miniszter