71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet

a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Kormány a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 37. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, 41. §-ának (8) bekezdésében, 44. §-ában, 50. §-ának (4) bekezdésében, 53. §-ának (4) bekezdésében, 55. §-ának (5) bekezdésében, valamint a 207. §-a (1) bekezdésének c)-e) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a Hvt. 50. §-a (1) bekezdésének c), g)-h) pontjára - a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

Ez a rendelet határozza meg:

a) a gazdasági és anyagi szolgáltatások igénybevételének és a kártalanítási eljárásnak a részletes szabályait,

b) a honvédelemben közreműködő szervek feladatát és hatáskörét,

c)[1] a miniszterek honvédelmi igazgatási feladatait, a minisztériumok és kormányhivatalok honvédelmi tevékenységének összehangolását,

d) a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működésének feltételeit,

e) a centrális alárendeltségű területi és helyi védelmi igazgatási szervek honvédelmi feladatait,

f) a hadkiegészítő parancsnokságok illetékességi területét.

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) igénybevétel: a honvédelmi érdek kielégítésének olyan módja, amely szerint az ingatlan vagy ingó dolog (technikai eszköz) birtokbavétele, a szolgáltatás teljesítése igénybevételi eljárás alapján történik,

b)[2] igénybevevő: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség), a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei (a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervei és nyomozóhatósági szervei a továbbiakban együtt: rendvédelmi szervek) és a Hvt. 43. §-ában meghatározott honvédelemben közreműködő szervek,

c) szolgáltatásra kötelezett: a Hvt. 5. §-a (3) bekezdésében meghatározott jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, amelyeket a honvédelem feladatainak végrehajtása érdekében -jogszabály vagy az igénybevételi hatóság egyedi döntése alapján - gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére, valamely tevékenységtől való tartózkodásra, a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységre, az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére köteleznek,

d) üzemi szolgáltatás: közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatásokat folyamatosan biztosító közüzem szolgáltatása,

e) védelmi igazgatás: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer. Az állam komplex védelmi feladatainak megvalósítására létrehozott, valamint e feladatra kijelölt közigazgatási szervek által végzett végrehajtó, rendelkező tevékenység, amely magában foglalja az Alkotmányban szabályozott minősített időszakokra és az azokat kiváltható helyzetekre történő felkészülést, továbbá az említett időszakok és helyzetek honvédelmi, polgári védelmi, katasztrófavédelmi, védelemgazdasági, lakosság-ellátási feladatainak tervezésére, szervezésére, a feladatok végrehajtására irányuló állami tevékenységek összességét.

II. Fejezet

A GAZDASÁGI ÉS AZ ANYAGI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

Az igénybevétel általános szabályai

3. §

(1) Amennyiben az igénybevételi hatósági jogkört miniszter gyakorolja, és az igénybevevő a Honvédség vagy rendvédelmi szerv, a szolgáltatás igénylésére a Honvédséget, illetve a rendvédelmi szervet irányító miniszter jogosult.

(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó esetekben a szolgáltatás igénylésére a Honvédség kijelölt egység- vagy annál magasabb szintű parancsnoka, a rendvédelmi szervek regionális, megyei, fővárosi szintű vezetője, illetve a büntetés-végrehajtás esetében a büntetés-végrehajtási intézet, intézmény parancsnoka, igazgatója jogosult.

4. §

A szolgáltatás teljesítésére a szolgáltatás tulajdonosa, birtokosa, illetve az azzal rendelkezni jogosult kötelezhető.

5. §

Az igénybevételt elrendelő határozattal szolgáltatásra kötelezett köteles a szolgáltatás teljesítését befolyásoló minden változást, tényt az igénybevételt elrendelő hatóságnál haladéktalanul bejelenteni.

6. §

(1)[3] A szolgáltatást az igénybevételt elrendelő határozatban megállapított helyen és időpontban vagy a határozat szóbeli közlésekor haladéktalanul teljesíteni kell.

(2) Az igénybevételi hatóság a szolgáltatás időbeni teljesítése érdekében a szolgáltatás tárgyának legfeljebb 30 napos készenlétben tartását rendelheti el (készenlétben tartási határozat) . Ilyenkor a szolgáltatás tényleges teljesítését külön határozatban kell elrendelni.

7. §

(1)[4] A szolgáltatás tárgyának átadásakor, átvételekor, illetve a szolgáltatás teljesítésekor jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéről a szolgáltatást elrendelő döntésben megjelölt személy, illetőleg ennek hiányában az igénybevevő köteles gondoskodni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az igénybevételt elrendelő hatóság megnevezését, a szolgáltatásra kötelezett nevét, illetve székhelyét (telephelyét, fióktelepét), az igénybevevő adatait, a szolgáltatás tárgyát, teljesítésének helyét, idejét, az igénybevételt elrendelő határozat számát, harmadik személynek a szolgáltatás tárgyára vonatkozó esetleges jogát, továbbá minden olyan tényt vagy adatot, amelyet bármelyik fél a kártalanítás szempontjából lényegesnek tart.

(2) Ingó vagy ingatlan dolog átadása esetén a jegyzőkönyvben rögzíteni kell az azok azonosítására alkalmas adatokat, pontos vagy becsült értéküket, állapotukat, a célra való alkalmasságukat.

(3) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető, a szolgáltatásra kötelezett vagy képviselője és a szolgáltatás átvevője írja alá. Az aláírás megtagadása esetén e tényt és ennek okát a jegyzőkönyvben két tanú jelenlétében rögzíteni kell.

(4) A jegyzőkönyv egy-egy példányát át kell adni vagy meg kell küldeni az igénybevevőnek, a szolgáltatásra kötelezettnek vagy képviselőjének, az igénybevételi hatóságnak és a jegyzőkönyvben megnevezett más olyan személynek, akinek a szolgáltatás teljesítése jogát vagy jogos érdekét érinti.

8. §

Ha a szolgáltatás ellenértéke megállapítható, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

9. §

Üzemi szolgáltatás esetén, vagy ha a szolgáltatás ellenértéke megállapítható, a szolgáltatás ellenértékét időszakonként utólag, illetőleg annak átvételével egyidejűleg ki kell fizetni.

10. §

(1) A szolgáltatási kötelezettség megszűnik, ha

a) a szolgáltatás teljesítését elrendelő határozat kiadásának indoka megszűnt,

b) a teljesítés megkezdése után olyan körülmény merült fel, amelynek alapján szolgáltatás teljesítését elrendelő határozathozatal kizárt lett volna,

c) a szolgáltatás teljesítését elrendelő határozatban megjelölt határidő lejárt.

(2) Az igénybevevő az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott körülményekről való tudomásszerzést, illetve a c) pontjában említett határidő lejártát követő 8 napon belül köteles a szolgáltatás tárgyát a szolgáltatásra kötelezettnek visszaadni.

(3) Ha az igénybevevőnek tudomása van arról, hogy a szolgáltatásra kötelezett a szolgáltatás tárgyának visszavételére már nem jogosult, a szolgáltatás tárgyát az igénybevételi hatóság rendelkezésére kell bocsátania. Az igénybevételi hatóság a szolgáltatás tárgyát az átvételre jogosult személynek a jogosultság megállapítása után kiadja.

(4) A szolgáltatási kötelezettség megszűnésekor vagy a szolgáltatás tárgyának visszaadásakor jegyzőkönyvet kell felvenni a 7. § szerinti tartalommal.

11. §[5]

A szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében a gazdasági és anyagi szolgáltatások elrendelése során a befogadó nemzeti támogatás részletes kormányzati feladatairól szóló kormányrendelet rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

Ingatlanok és szolgáltatások nyilvántartása

12. §

A honvédelmi feladatok megvalósulásához szükséges, az 1. melléklet alapján az ingatlanokról - beleértve azok infrastrukturális szolgáltatásait is - és szolgáltatásokról az ingatlan fekvése, illetve a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes jegyző, valamint az általa átadott adatok alapján a hadkiegészítő parancsnokság nyilvántartást vezet.

13. §

(1)[6] Az 1. mellékletben meghatározott ingatlanok, szolgáltatások adatait a 14. §-ban egyszeri adatszolgáltatásra kötelezettek az adatközlést elrendelő határozatban megállapított határidőn belül, a 15. § (6) bekezdésében rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek évente január 31-ig a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon jelentik be a jegyzőnek. Az egyszeri adatszolgáltatásra kötelezettnek az adatközlést ingatlan esetén az ingatlan fekvése szerint, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes hadkiegészítő parancsnoksághoz is teljesíteni kell.

(2) Ingatlanról, szolgáltatásról a 2. mellékletben szereplő adatok tarthatók nyilván.

(3) Ha az előző évi jelentés óta az adatokban változás nem történt, a jelentésnek csak e tényt kell tartalmaznia.

(4)[7] A bejelentés alapján a jegyző pontosítja a nyilvántartást és a jelentést évente március 1-jéig megküldi az ingatlan fekvése, illetve a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak.

A megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester igénybevételi hatáskörébe tartozó ingatlanok, ingók és szolgáltatások igénybevételi célú kijelölésének, igénybevételének eljárási szabályai

14. §

Az igénybevétel tervezése érdekében - a hadkiegészítő parancsnokság javaslata alapján - a megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester határozatában a szolgáltatásra kötelezett részére a Hvt. 34. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján egyszeri adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő. A határozatot a hadkiegészítő parancsnokság készíti elő.

15. §

(1)[8] Az igénybevevő az ingatlan, szolgáltatás igénybevételi célú kijelölésére vonatkozó kérelmét az igényelt ingatlan fekvése vagy az igénybevevő székhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság vezetőjéhez nyújtja be. Az igénybevevő akkor kezdeményezheti az ingatlan, szolgáltatás igénybevételi célú kijelölését, ha annak megszerzése polgári jogi szerződés alapján nem lehetséges. A kérelem tartalmazza az igénybevétel célját, várható időtartamát, továbbá az igénybe venni kívánt ingatlan nagyságát, illetve szolgáltatás tartalmát (jellegét) .

(2)[9] A hadkiegészítő parancsnokság a nyilvántartása alapján kiválasztja a kérelemnek megfelelő ingatlanokat, szolgáltatásokat. Ha a hadkiegészítő parancsnokság illetékességi területén lévő megyei, fővárosi védelmi bizottságok illetékességi területén a kérelemnek megfelelő ingatlan, szolgáltatás igénybevételre nem jelölhető ki, a hadkiegészítő parancsnokság ennek megállapításától számított 5 napon belül az igénybevételre történő kijelölés érdekében a másik hadkiegészítő parancsnokságot keresi meg, és erről tájékoztatja az igénybevevőt.

(3) Az igénybevételi hatóság - a hadkiegészítő parancsnokság javaslata alapján - a bejelentések valódiságának ellenőrzésére helyszíni ellenőrzést rendelhet el. A helyszíni ellenőrzés lefolytatására megbízólevél alapján a hadkiegészítő parancsnokságon szolgálatot teljesítő katona is felhatalmazható.

(4) A hadkiegészítő parancsnokság az igénybevevő nyilatkozata alapján a szükséges ingatlanok és szolgáltatások igénybevevő részére történő kijelölésére vonatkozó határozati javaslatát az ingatlan fekvése, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes megyei, fővárosi védelmi bizottság elé terjeszti.

(5)[10] A megyei, fővárosi védelmi bizottság határozatában kijelöli az igénynek megfelelő ingatlanokat, szolgáltatásokat. A döntésről a hadkiegészítő parancsnokság vezetője útján tájékoztatja a megyei közgyűlés elnökét vagy - a fővárosban - a főpolgármestert, az igénybevevőt, az ingatlan fekvése, illetve a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes polgármestert, az ingatlan, a szolgáltatás tulajdonosát, birtokosát, azzal rendelkezni jogosultat.

(6)[11] A megyei közgyűlés elnöke, fővárosban a főpolgármester az igénybevételre kijelölt ingatlan, szolgáltatás tulajdonosát, birtokosát, az azzal rendelkezni jogosultat a Hvt. 35. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kijelölés időtartamára hivatalból rendszeres adatszolgáltatásra kötelezi. A határozatot a hadkiegészítő parancsnokság készíti elő.

16. §

(1) Ha a 15. § (6) bekezdésében rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett a kijelölt ingatlant, szolgáltatást időközben elidegenítette, vagy azzal más ok miatt már nem rendelkezik, erről 8 napon belül az ingatlan fekvése, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságot az erről szóló okiratok másolatának megküldésével együtt értesíti.

(2) Az igénybevevő tájékoztatja az igénybevételre kijelölt ingatlan fekvése, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságot, ha a honvédelmi feladatainak ellátása érdekében a részére kijelölt ingatlan, szolgáltatás igénybevételére a továbbiakban nincs szükség.

(3) A megyei, fővárosi védelmi bizottság - a hadkiegészítő parancsnokság javaslatára - a rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett értesítése, illetve az igénybevevő tájékoztatása alapján megszünteti az ingatlan, szolgáltatás igénybevételi célú kijelölését, és erről tájékoztatja mindazokat, akiket a kijelölésről tájékoztatott.

17. §

A hadkiegészítő parancsnokság az igénybevételre kijelölt ingatlannal, szolgáltatással kapcsolatos rendszeres adatszolgáltatásról - az adatokban bekövetkezett, igénybevételt befolyásoló változás esetén - az adatok megküldésével évente április 30-ig tájékoztatja az igénybevevőt.

18. §

(1) Az igénybevevő igénybevételre vonatkozó kérelme alapján az ingatlan, illetve szolgáltatás igénybevételét elrendelő közigazgatási döntést az ingatlan fekvése, szolgáltatás esetén a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság készíti elő.

(2)[12] Az igénybevételről szóló döntést a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester megküldi a hadkiegészítő parancsnokságnak, valamint a hadkiegészítő parancsnok útján az igénybevevőnek, az ingatlan fekvése, illetve a szolgáltatásra kötelezett székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes polgármesternek, valamint a szolgáltatásra kötelezettnek.

19. §

Ingó dolgok gazdasági és anyagi szolgáltatás keretében történő igénybevételekor a 14-18. §-ban meghatározott eljárást kell megfelelően alkalmazni.

A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges technikai eszközök nyilvántartásának, igénybevételi célú kijelölésének és igénybevételének eljárási szabályai

20. §

(1) A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges, a szolgáltatásra kötelezettek technikai eszközeinek - így különösen gépek, közúti járművek, vasúti, vízi és légi szállításokra igénybe vehető technikai eszközök, azok tartozékai és pótalkatrészei - és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyilvántartása, igénybevevő részére történő igénybevételi célú kijelölése, valamint igénybevételének elrendelése a hadkiegészítő parancsnokság feladata. A bejelentési kötelezettség alá eső technikai eszközöket a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A hadkiegészítő parancsnokság vezetője a technikai eszköz igénybevételének tervezése érdekében határozatában a szolgáltatásra kötelezett részére a Hvt. 34. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján egyszeri adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő.

21. §

(1) A 20. § (2) bekezdésében egyszeri adatszolgáltatásra kötelezettek az adatközlést elrendelő határozatban megállapított határidőn belül, a 23. § (3) bekezdésében rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek évente a január 1-jei helyzetnek megfelelően március 1-jéig tesznek bejelentést a tulajdonukban, birtokukban lévő, a 3. melléklet szerint bejelentésre kötelezett technikai eszközökről.

(2) A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges technikai eszközökre vonatkozó bejelentést a 4., 5., 6., 7., 8., 9. mellékletben szereplő nyomtatványokon az adatszolgáltató székhelye (telephelye, fióktelepe) szerint illetékes hadkiegészítő parancsnoksághoz kell teljesíteni.

(3) Szükség esetén az adatok pontosítását a hadkiegészítő parancsnokság év közben is kezdeményezheti.

(4) Ha az adatokban a korábbi jelentés óta változás nem történt, a jelentésben csak ezt kell közölni.

22. §

A hadkiegészítő parancsnokság a gazdaságfelkészítési rendszerbe bevont tervező szervek részére a bejelentett technikai eszközökről a honvédelmi és a befogadó nemzeti támogatási feladatok tervezéséhez adatot szolgáltat.

23. §

(1)[13] Az igénybevevő a technikai eszköz igénybevételi célú kijelölésére vonatkozó kérelmét a székhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság vezetőjéhez nyújtja be. Az igénybevevő akkor kezdeményezheti a technikai eszköz igénybevételi célú kijelölését, ha annak megszerzése polgári jogi szerződés alapján nem lehetséges. A kérelemnek tartalmaznia kell az igénybevétel célját, várható időtartamát, továbbá az igénybe venni kívánt technikai eszköz megnevezését.

(2)[14] A Honvédség és a rendvédelmi szervek részére szükséges technikai eszközöket a hadkiegészítő parancsnokság vezetője a kérelem beérkezését követő naptól számított két hónapon belül jelöli ki. Ha a hadkiegészítő parancsnokság illetékességi területén a kérelemnek megfelelő technikai eszköz igénybevételre nem jelölhető ki, a hadkiegészítő parancsnokság ennek megállapításától számított nyolc napon belül az igénybevételre történő kijelölés érdekében a másik hadkiegészítő parancsnokságot keresi meg, és erről tájékoztatja az igénybevevőt.

(3) A hadkiegészítő parancsnokság vezetője a technikai eszköz kijelöléséről szóló határozatban annak tulajdonosát, birtokosát a Hvt. 35. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kijelölés időtartamára rendszeres adatszolgáltatásra kötelezi.

(4)[15] A technikai eszköz igénybevételre történő kijelöléséről szóló döntést a hadkiegészítő parancsnokság közli az igénybevevővel.

24. §

(1) Ha a 23. § (3) bekezdésében rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett az igénybevételre kijelölt technikai eszközt időközben elidegenítette, a forgalomból kivonta, vagy azzal más ok miatt már nem rendelkezik, erről 8 napon belül a rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget elrendelő hadkiegészítő parancsnokságot az erről szóló okiratok másolatának megküldésével együtt értesíti.

(2) Az igénybevevő tájékoztatja a technikai eszközt igénybevételre kijelölő hadkiegészítő parancsnokságot, ha honvédelmi feladatainak ellátása érdekében a részére kijelölt technikai eszköz igénybevételére a továbbiakban nincs szükség.

(3) A hadkiegészítő parancsnokság a rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett értesítése, illetőleg az igénybevevő nyilatkozata alapján megszünteti a technikai eszköz igénybevételi célú kijelölését, és erről tájékoztatja mindazokat, akiket a kijelölésről tájékoztatott.

25. §

A hadkiegészítő parancsnokság az igénybevételre kijelölt technikai eszközzel kapcsolatos rendszeres adatszolgáltatásról - az adatokban bekövetkezett, igénybevételt befolyásoló változás esetén - az adatok megküldésével évente április 30-ig tájékoztatja az igénybevevőt.

26. §[16]

A hadkiegészítő parancsnokság vezetője az igénybevevő igénybevételre vonatkozó kérelme alapján a szolgáltatásra kötelezettet

a) a technikai eszköz előállítására és átadására vagy

b)[17] a technikai eszközzel történő fuvarozási, illetőleg személyszállítási szolgáltatás teljesítésére a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül kötelezi.

27. §

A technikai eszköz előállításának és átadásának elrendelése esetén a technikai eszközt a 10. mellékletben meghatározott követelmények szerint kell a rendeltetésnek megfelelő, használatra alkalmas állapotban, a rendszeresített tartozékokkal együtt átadni. A szolgáltatásra kötelezett a készletében lévő tartalék alkatrészeknek az átadásra kerülő eszközökkel arányos részét köteles az igénybevevőnek átadni.

28. §

Az átadás céljából előállított technikai eszközt, tartozékait és a tartalék alkatrészeket az előállítás helyén az igénybevevő által létrehozott bizottság veszi át. A bizottság a technikai eszköz állapotával, használhatóságával, felszerelésével kapcsolatos megállapításait, a felfedett hibákat, rongálódásokat és hiányokat jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság tagjai és a szolgáltatásra kötelezett a jegyzőkönyvet aláírják.

III. Fejezet

A KÁRTALANÍTÁSI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

29. §

(1) A szolgáltatást igénylőt vagy az általa kijelölt, a szolgáltatás átvételére jogosult szervet a szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért - a Hvt.-ben meghatározott esetek kivételével - kártalanítási kötelezettség terheli.

(2) Kártalanítást a jogosult kérelmére kell megállapítani. A szolgáltatás teljesítésére kötelező határozatban a szolgáltatásra kötelezettet erről tájékoztatni kell.

(3) A kérelmet a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatósághoz kell benyújtani.

(4) A kártalanítás iránti igényt a kár keletkezésétől számított 60 napos elévülési határidőn belül lehet érvényesíteni.

(5) A kártalanítási igény elévülésére egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítés elévülésére vonatkozó szabályai az irányadók.

30. §

A kártalanítási eljárás lefolytatása során az igénybevételi hatóság egyezség létrehozását kíséreli meg a felek között. Félnek az igényjogosult és a kártalanítás megfizetésére köteles szerv tekintendő.

31. §

(1) Az igénybevételi hatóság a kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe veszi:

a) szolgáltatás esetén a gazdasági forgalomban lévő hasonló szolgáltatásért járó szokásos díjat,

b) szolgáltatás tárgya használatának átengedése esetén a használat során bekövetkezett értékcsökkenés mértékét,

c) ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerű helyreállításának, kijavításának költségét,

d) a szolgáltatás tárgyának elvesztése vagy megsemmisülése esetén az átvétel időpontjában meglévő forgalmi értékét,

e) a szolgáltatás teljesítése miatt elmaradt vagyoni előnyt,

f) a szolgáltatás ellenértékeként a kártalanítási határozat meghozataláig kifizetett összeget.

(2) A kártalanítást pénzben kell megállapítani és megfizetni.

32. §

A kártalanítás megfizetésére kötelezett a jogerős határozat vagy bírósági ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a kártalanítási összeget kifizetni.

III/A. fejezet[18]

A honvédelmi miniszter feladat- és hatásköre

32/A. §[19] (1) A honvédelmi miniszter a Kormány honvédelemért felelős tagja.

(2)[20] A honvédelmi miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeket a Hvt. a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe utal.

32/B. § A honvédelmi miniszter az e rendeletben és más jogszabályokban, valamint a Kormány határozataiban meghatározott feladatkörében

a) javaslatot készít a Kormány közpolitikájára,

b)[21]

c)[22]

d)[23]

e)[24]

f) felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben,

g) a Kormány határozatában megállapított rend szerint gondoskodik az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntéshozó és döntés-előkészítő tevékenysége keretében képviselendő kormányzati álláspont előkészítéséről, és annak az Európai Unió intézményeinek tagállami kormányzati részvétellel működő döntés-előkészítő fórumokon való képviseletéről,

h) a Kormány határozatában megállapított rend szerint képviseli a Kormányt az Európai Unió Tanácsában,

i) gondoskodik - a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint - a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről,

j) közreműködik a nemzeti fejlesztési terv előkészítésében és nyomon követésében.

32/C. § (1) A honvédelmi miniszter a honvédelemért való felelőssége körében előkészíti különösen

a)[25]

b)[26]

c)[27] a rendkívüli állapot, a szükségállapot, az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset, a veszélyhelyzet és a megelőző védelmi helyzet idején alkalmazandó részletes szabályokról szóló, az Alkotmány 19/D. §-ában, 19/E. § (3) bekezdésében és 35. § (3) bekezdésében meghatározott törvények tervezeteit.

(2)[28] A honvédelmi miniszter a honvédelemért való felelőssége körében a feladatkörrel rendelkező miniszterekkel közösen előkészíti a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a veszélyhelyzet és a megelőző védelmi helyzet kihirdetésekor, illetve az Alkotmány 19/E. §-a szerinti eset bekövetkeztekor bevezetendő intézkedések tervezeteit.

32/D. § A honvédelmi minisztert a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 31. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a külügyminiszter helyettesíti.

32/E. §[29] A honvédelmi miniszter megnevezésének rövidítéseként a "HM" megjelölést kell alkalmazni.

IV. Fejezet

A HONVÉDELEMBEN KÖZREMŰKŐDŐ SZERVEK FELADATAI ÉS HATÁSKÖRE

Általános feladatok

33. §

A honvédelemben közreműködő szerv a honvédelmi feladatok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása érdekében:

a) elkészíti a Kormány, az illetékes miniszter, valamint a megyei, a fővárosi, a helyi védelmi bizottság, illetve a honvédelmi feladatot ellátó polgármester rendelkezése szerinti intézkedési tervet,

b) kialakítja a honvédelmi feladatok ellátására alkalmas szervezeti és működési rendet,

c) végrehajtja a részére meghatározott, a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedéseket, rendszabályokat, valamint tájékoztatja az elrendelőt azok eredményéről,

d) munkacsoportokat hoz létre a honvédelmi feladatai teljesítésére,

e) részt vesz a honvédelmi felkészítés éves kormányzati, területi feladattervében meghatározott gyakorlatokon,

f) működteti a részére meghatározott eseményfigyelő-és jelzőrendszer (monitoring) elemeit,

g) végzi a meghagyással kapcsolatos feladatokat,

h) rendszeresen gyakoroltatja a honvédelmi feladatok végrehajtását, vezető állománya részt vesz a honvédelmi feladatok ellátásához nélkülözhetetlen ismeretek elsajátításához szükséges képzéseken, felkészítéseken,

i) megőrzi a részére átadott honvédelmi rendeltetésű eszközöket, berendezéseket, ingó és ingatlan dolgokat, rendeltetésszerű használattal gondoskodik az állagmegőrzésükről, üzembiztonságukról,

j) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket - a Hvt. 44. §-ára, 56. §-a (1) bekezdésének d) pontjára figyelemmel - részére jogszabály, valamint az irányításáért felelős igazgatási szerv vezetője meghatároz.

A jegyző és az építésügyi hatóság honvédelmi feladatai

34. §

A hadkötelezettség fennállásának időszakában a Hvt. 22. §-a (4) bekezdésének c)-e) pontjaiban meghatározott körülmények fennállását a hadköteles kérelmére a jegyző igazolja.

35. §

(1) A katonai légügyi hatóság részére minden év november 30-ig a rendelkezésre álló nyilvántartások és iratok adatai alapján, illetve ezek hiányában az építmények becsült magasságának alapulvételével jegyzéket küldenek

a) a 11. mellékletben meghatározott települések elsőfokú építésügyi hatóságai - a (2) bekezdés szerinti építmények kivételével - az illetékességi területükön található azon építményekről, amelyeknek legmagasabb pontja meghaladja a rendezett terepszint feletti 25 méteres magasságot;

b) a 11. mellékletben nem szereplő települések elsőfokú építésügyi hatóságai - a (2) bekezdés szerinti építmények kivételével - az illetékességi területükön található azon építményekről, amelyeknek legmagasabb pontja meghaladja a rendezett terepszint feletti 50 méteres magasságot.

(2) A sajátos építményfajtákról, továbbá az egyedi műemléki védelem alatt álló építményekről a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott, elsőfokú építésügyi hatósági jogkört gyakorló szervek - az (1) bekezdés szerinti jegyzék megküldésével - szolgáltatnak adatot a katonai légügyi hatóság részére.

(3) A jegyzéknek tartalmaznia kell a következő adatokat:

a) az (1) és (2) bekezdés szerinti építmények

aa) megnevezését (lakóépület, torony, kémény stb.),

ab) rendezett terepszint feletti relatív magasságát;

b) a földrészlet helyrajzi számát;

c) a terület Balti-tengerszint feletti magasságát;

d) a település belterületén elhelyezkedő építmények esetében azok pontos címét.

(4) A (3) bekezdés szerinti adatok közül a jegyzéknek csak azokat kell tartalmaznia, amelyek a rendelkezésre álló nyilvántartások és iratok alapján megállapíthatók, vagy amelyekről az adatszolgáltatónak tudomása van. A (3) bekezdés ab) alpontjában meghatározott adat becsült értékét közölni kell. Az adatszolgáltató nem felel a becsült érték pontosságáért.

(5) Ha az adatokban a korábbi bejelentés óta változás nem történt, akkor a jegyzékben csak ennek tényét kell közölni.

(6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltató az építmény megszűnését követő 30 napon belül írásban értesíti a katonai légügyi hatóságot.

(7) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltató köteles segítséget nyújtani a Honvédelmi Minisztérium, illetve a Honvédség által megbízott földmérők részére az építmények adott településen történő azonosításához.

36. §

(1) A földrészlet tulajdonosa (használója), valamint a 35. § (1) és (2) bekezdése szerinti építmény tulajdonosa (használója) együttműködik az építésügyi hatósággal annak érdekében, hogy a jegyzék a tényleges viszonyoknak megfelelő, pontos adatokat tartalmazza.

(2) Ha a katonai légügyi hatóság részére szolgáltatott adatok a korábban szolgáltatott adatokhoz képest eltérnek, a 35. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott, illetékes adatszolgáltató szerv az adatpontosításban együttműködik.

37. §

Az adatszolgáltatással kapcsolatos feladatok költségeit a katonai légügyi hatóság - számla ellenében - az adatszolgáltatónak 15 napon belül megtéríti. A térítés a jegyzékben egy tereptárgyra szolgáltatott adatok száma szerint történik. Adatonként 100 Ft összegű térítés jár.

A honvédelemben közreműködő szervek sorozással kapcsolatos feladatai

38. §

(1) A hadkötelezettség fennállásának időszakában a hadkiegészítő parancsnokság vezetőjének tájékoztatása alapján

a) a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester,

b) a hadköteles bejelentett lakóhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi polgármester,

c)[30] a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitány és a hadköteles bejelentett lakóhelye szerint illetékes helyi rendőri szerv vezetője,

d) a sorozásra kijelölt orvosokat, pszichológusokat foglalkoztató, illetve a sorozással kapcsolatos szakorvosi, pszichológiai vizsgálatok végrehajtásában érintett egészségügyi intézmények vezetői közreműködnek a hadkötelesek sorozásában, a feltételek biztosításában.

(2) A tájékoztató tartalmazza mindazokat a feladatokat, amelyek teljesítésében az érintett szervnek kell közreműködnie, illetve azokat a tényeket, amelyekről tudomással kell bírnia.

V. Fejezet

A MINISZTÉRIUMOK ÉS KORMÁNYHIVATALOK HONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE[31]

Az irányítás és vezetés rendje

39. §

(1) A Kormány a nemzeti és a szövetségi kötelezettségből eredő honvédelmi feladatok végrehajtására sajátos irányítási és vezetési rendszert működtet.

(2) Az irányítási és vezetési rendszer részei

a)[32] a honvédelem központi irányítását végző szervek, a minisztériumok és a kormányhivatalok,

b) a területi és helyi védelmi igazgatási szervek,

c) a honvédelmi felkészülés egyes feladatainak ellátásában résztvevők,

d) a Kormány által állandó vagy ideiglenes jelleggel létrehozott testületek.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt szerveknél a honvédelemmel foglalkozó sajátos szervezetet kell létrehozni.

40. §

A Hvt. 50. §-a (1) bekezdésének c), g)-i) pontjában, valamint az 52. §-a (1) bekezdésének b), c) és e) pontjában meghatározott döntések szakmai előkészítésének és végrehajtásának koordinációját a honvédelmi igazgatás kormányzati, szakmai feladatait ellátó Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatal (a továbbiakban: HM Védelmi Hivatal) végzi.

41. §

(1) A HM Védelmi Hivatal a honvédelmi miniszter irányítása alatt álló, önálló jogi személyiségű, központi hivatalként működő közigazgatási szerv, amely ellátja a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott honvédelmi igazgatási feladatokat.

(2)[33]

A Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés

42. §

(1) A Polgári Veszélyhelyzeti Tervezés a honvédelmi felkészítés feladatrendszerében végzett tervező tevékenység a kormányzás folyamatos biztosítása, a lakosság és az anyagi javak védelme, a gazdaság működőképességének fenntartása, a Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a szövetségi műveletek polgári támogatása, továbbá a polgári hatóságok katonai erőkkel és eszközökkel történő segítése érdekében.

(2) A Kormány irányítja a Polgári Veszélyhelyzeti Tervezéssel összefüggő nemzeti feladatok végrehajtását.

43. §

A NATO Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzet Tervezési Bizottság és szervei munkájában a Kormány az illetékes (kijelölt) miniszterek útján képviselteti magát.

Az ország területének hadműveleti előkészítése

44. §

(1) Az ország területének hadműveleti előkészítése a honvédelmi felkészítés része.

(2) Az ország területének hadműveleti előkészítése átfogja mindazokat a feladatokat, rendszabályokat, amelyek biztosítják az állam zavartalan működéséhez, az ország honvédelméhez, a szövetségesi feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket a védő erők és eszközök elhelyezése, mobilizálása, a műveletek végrehajtása érdekében.

(3) A Magyar Köztársaság nemzeti biztonsági érdekeit érvényesíteni kell a terület- és a településrendezési elvek meghatározásakor, az infrastrukturális fejlesztési tervek kialakításakor.

A honvédelmi miniszter, a miniszterek és a kormányhivatalok vezetőinek honvédelmi igazgatási feladatai[34]

45. §

A honvédelmi miniszter

a) a hazai eszköz- és anyagfejlesztések tervezéséhez igényeket és adatokat szolgáltat az érintett miniszterek számára, továbbá együttműködik velük a kormányzati hadiipari fejlesztések irányításában és végrehajtásában, valamint biztosítja a hazai termelő és fejlesztő intézmények beszállításokban való részvételi lehetőségét (versenytárgyalás stb.),

b) a nemzetgazdaság minősített időszaki tervezéséhez adatot szolgáltat a gazdaságfelkészítési rendszerbe bevont tervező szervek számára,

c)[35] az akkreditálásról szóló jogszabályokkal összhangban meghatározza a Honvédség minőségügyi intézményrendszerére és annak működésére vonatkozó követelményeket,

d) együttműködik a Magyar Szabványügyi Testülettel és az érdekelt miniszterekkel a katonai szabványosítás fő irányainak meghatározásában, a szabványok kidolgozásában.

46. §

(1) A miniszter

a) gondoskodik a védelmi tervezés tárcaszintű rendszerének kialakításáról és működtetéséről,

b) végzi a befogadó nemzeti támogatás feladat- és hatáskörébe tartozó feladatait,

c) a kormányzati döntésnek megfelelően ágazati hatáskörében kialakítja a nemzetgazdasági erőforrások - nemzeti, szövetségi kötelezettségből eredő - védelmi célú előkészítésének, tartalékolásának feltételeit, rendjét, ágazati tervező szervként közreműködik a gazdaságfelkészítés rendszerében,

d) végzi az ország területének hadműveleti előkészítéséből a tárcára háruló feladatokat,

e) előkészíti a felelősségi körébe tartozó rendkívüli intézkedések jogszabálytervezeteit,

f) kialakítja a honvédelmi felkészülés tárcaszintű irányítási, szervezeti, működési rendszerét és rendjét, gondoskodik a technikai feltételekről, a tárca irányítási, vezetési feltételeinek előkészítéséről,

g) feladat- és hatáskörében közreműködik a centrális alárendeltségű közigazgatási és a helyi védelmi igazgatási szervek felügyeletének végrehajtásában,

h) nemzeti és nemzetközi gyakorlatokon való részvétel tervezésével, végrehajtásával közreműködik az ágazati honvédelmi feladatok végrehajtása gyakorlásában,

i) beszámol a tárgyévet megelőző év ágazati honvédelmi feladatainak végrehajtásáról, illetve közreműködik a honvédelmi felkészítés éves kormányzati feladattervének összeállításában,

j) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály vagy kormányhatározat részére meghatároz,

k) végzi a meghagyással kapcsolatos feladatokat.

(2) A miniszter - feladatkörében - a honvédelmi feladatok végrehajtását szolgáló ágazati intézkedési tervek elkészítését, végrehajtását írhatja elő, vagy más módon gondoskodik a hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok megvalósulásáról.

(3)[36] A minisztériumok, a Miniszterelnöki Hivatal és a kormányhivatalok honvédelemmel foglalkozó szervezeti egysége a honvédelmi felkészítés ágazati feladatainak végrehajtására során közreműködik a kormányzati döntések szakmai megalapozásában, a miniszter hatáskörébe tartozó honvédelmi feladatok előkészítésében, végrehajtásában, koordinációjában, bázisul szolgál a külön jogszabály alapján megalakításra kerülő munkacsoport működtetéséhez, illetve együttműködik a tárca ügyeleti-készenléti szolgálatával, szakterületét érintő kérdésekben összekötő szerepet tölt be a nemzeti, a NATO, az Európai Unió védelmi szervezeti rendszerei között.

47. §[37]

A kormányhivatal vezetője tekintetében a 46. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

VI. Fejezet

A HONVÉDELMI FELKÉSZÍTÉS KÖLTSÉGEI, VALAMINT A HONVÉDELMI TANÁCS ÉS A KORMÁNY SPECIÁLIS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

A költségvetés tervezése

48. §

A miniszter a honvédelmi feladatok folyamatos ellátására rendelt költségeket elkülönítetten, az államháztartásról szóló törvény és a végrehajtására vonatkozó szabályok szerint, más feladatok előirányzataitól elkülönítve, önálló címen, alcímen, jogcímcsoporton tervezi.

49. §

(1) A Hvt. 50. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint, az érintett miniszterek javaslata alapján:

a) a védelmi felkészítés címen

1.[38] a több minisztériumot, illetőleg kormányhivatalt érintő kiemelt honvédelmi feladathoz szükséges költségeket a védelmi felkészítés kormányzati feladatai központi kiadásai alcímen,

2. az ország Alkotmányban szabályozott minősített időszakokban történő vezetési feltételeinek biztosításához, a külön jogszabályban meghatározott, a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedési rendszer működéséhez szükséges költségeket a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételei alcímen a Pénzügyminisztérium fejezetében,

b)[39]

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott költségvetési előirányzatok feladat szerinti elosztásáról a honvédelmi felkészítés éves kormányzati feladatterve rendelkezik.

A NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti rendszabályok és intézkedések előkészítésének és alkalmazásának szabályai

50. §

(1) A NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti rendszabályok és intézkedések önállóan, illetve a bevezetett rendkívüli intézkedésekkel összhangban alkalmazhatók.

(2) A szövetségi kötelezettségre vonatkozó kormányzati döntésben meghatározott ágazati feladatok végrehajtásának részletes szabályait és a végrehajtást biztosító intézkedési terveket a külön kormányhatározatban kijelölt illetékes miniszter a többi miniszterrel együttműködve készíti elő.

(3) A kijelölt illetékes miniszter a tervezeteket a Kormány elé terjeszti, és azokat az elfogadást követően megküldi a végrehajtásért felelős szerveknek.

VII. Fejezet

A TERÜLETI ÉS A HELYI IGAZGATÁS

A megyei, fővárosi védelmi bizottság

51. §

(1) A megyei közgyűlés elnökét, a fővárosban a főpolgármestert mint a védelmi bizottság elnökét, a Hvt. 55. §-ának (3) bekezdésében meghatározott hatáskörének ellátásában a védelmi bizottság javaslattevő, döntés-előkészítő jogkörrel segíti, illetve közreműködik a döntések végrehajtásának megyei, fővárosi szintű irányításában.

(2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság a hatáskörébe utalt anyagi eszközökkel a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint gazdálkodik, amelynek pénzügyi-gazdasági ügyintézését a megyei önkormányzati hivatal, a fővárosban a fővárosi közgyűlés hivatala (főpolgármesteri hivatal) végzi.

52. §

(1)[40] A honvédelmi miniszter a HM Védelmi Hivatal közreműködésével a honvédelmi irányítás jogkörében, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter az általa kijelölt védelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység közreműködésével a katasztrófavédelmi irányítás jogkörében felügyeletet gyakorol a centrális alárendeltségű közigazgatási szervek, a megyei és a fővárosi védelmi bizottság felett. A honvédelmi miniszter vagy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter megváltoztatja, illetőleg megsemmisíti a jogszabálysértő határozatot.

(2) A helyi védelmi bizottságok felett a felügyeletet a megyei, fővárosi védelmi bizottság gyakorolja.

53. §

A Kormány a honvédelmi felkészítés éves kormányzati feladattervében meghatározza a honvédelmi feladatok végrehajtása ellenőrzésének rendjét és kijelöli az ellenőrzéssel érintett szervezeteket. A honvédelmi feladatok megvalósítására létrehozott, kijelölt centrális alárendeltségű közigazgatási, a területi és helyi védelmi igazgatási szerveknél az ellenőrzés során vizsgálni és értékelni kell különösen:

a) a honvédelmi érdekű szervezeti és működési rendet,

b) a honvédelmi felkészítés intézkedési tervrendszerét,

c) a nemzetgazdaság erőforrásai védelmi célú felkészítésének tervezését,

d) a honvédelmi felkészítés tárgyában hozott döntések jogszerűségét,

e) a vezetési feltételek meglétét,

f) a hatályos titokvédelmi és ügyviteli szabályozók előírásainak érvényesülését,

g) a honvédelmi felkészülés terén végzett időszaki munkát.

54. §

(1)[41] A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a védelmi bizottság titkárának a Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy a rendvédelmi szervek hivatásos állományából vezényelt tisztet (főtisztet), illetve a képesítési követelményeknek megfelelő, közszolgálati jogviszonyban álló személyt nevezhet ki.

(2)[42] A védelmi bizottság titkárának kinevezéséhez, felmentéséhez a honvédelmi miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter vagy az adott rendvédelmi szervet irányító miniszter előzetes hozzájárulása szükséges.

55. §

(1) A megyei, fővárosi védelmi bizottság üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a HM Védelmi Hivatal vezetőjét,

b)[43] a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által kijelölt védelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egység vezetőjét,

c) gazdaságfelkészítési tárgyú napirend esetén a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselőjét,

d) a megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén működő, a Hvt. 55. §-a (4) bekezdésében nem említett rendvédelmi szervek megyei vezetőit,

e) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének helyettesítésére kijelölt alelnököt, illetve főpolgármester-helyettest,

f)[44] f) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal területileg illetékes vezetőjét,

g) a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökének döntésétől függően azon honvédelemben közreműködő szerv vezetőjét, amelynek feladat- és hatáskörét a megyei, fővárosi védelmi bizottság napirendjén szereplő, vagy napirenden kívül megvitatni kívánt kérdés érinti,

h) a Honvéd Vezérkar főnöke által a megyei, fővárosi védelmi bizottsággal együttműködésre kijelölt katonai szervezet parancsnokát, vagy az általuk kijelölt képviselőt.

(2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság döntése alapján, az illetékességi területén működő honvédelmi igazgatási és a honvédelemben közreműködő szervek kötelesek a megyei, fővárosi védelmi bizottságra háruló honvédelmi feladatok végrehajtásában közreműködni.

(3) A megyei, fővárosi védelmi bizottság illetékességi területén működő, több azonos hatáskörű rendvédelmi szerv közül a honvédelmi feladatok koordinálásáért felelős szervet az országos parancsnok (vezető) jelöli ki.

56. §

(1) A Kormány, illetve a szakirányításért felelős miniszter, illetékességi területén a megyei, fővárosi védelmi bizottság határozza meg a honvédelemben közreműködő szervek által készítendő terveket és azok tartalmi követelményeit.

(2) A megyei, fővárosi védelmi bizottság a közigazgatási irányítási jogkörében meghatározza

a) a honvédelmi feladatok végrehajtásában közreműködők kiértesítésének (riasztásának, készenléte fokozásának), valamint az információk továbbításának követelményeit,

b) a polgármesteri hivatal köztisztviselőiből, illetve a település polgáraiból álló ideiglenes munkacsoport (a továbbiakban: munkacsoport) szervezetét és működési rendjét, a munkacsoport által vezetett nyilvántartásokat és más iratokat,

c) a polgármesterek, a jegyzők és a munkacsoportba beosztottak honvédelmi felkészítésének elméleti és gyakorlati követelményeit,

d) a polgármesteri hivataloknál a 24 órás ügyeleti szolgálat ellátásának követelményeit,

e) a polgármesterek, a jegyzők, valamint a területi honvédelmi feladatokban közreműködő, a Hvt. 42. és 43. §-ában meghatározott szervek vezetői tartózkodási helyének bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat,

f) a honvédelmi célból igénybevételre kijelölt polgári gépjárművek mozgásának korlátozására, valamint az ingatlanok és egyéb szolgáltatások átadásának előkészítésére vonatkozó követelményeket.

A helyi védelmi bizottság

57. §

(1) A helyi védelmi bizottság a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervre vonatkozó szabályok szerint gazdálkodik, amelynek pénzügyi-gazdasági feladatait a helyi védelmi bizottság székhelye szerinti megyei jogú város, város, illetve fővárosi kerület képviselő-testületének hivatala látja el.

(2) A helyi védelmi bizottság a költségvetési támogatást kizárólag a honvédelmi körzet számára meghatározott honvédelmi feladatok végrehajtására fordíthatja.

VIII. Fejezet

A HADKIEGÉSZÍTŐ PARANCSNOKSÁGOK ILLETÉKESSÉGI TERÜLETE

58. §[45]

(1) A katonai igazgatás területi szervei a Magyar Honvédség Kelet-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság, valamint a Magyar Honvédség Nyugat-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság.

(2) A hadkiegészítő parancsnokságok illetékességi területe a következő:

a) a Magyar Honvédség Kelet-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság illetékessége kiterjed Budapest, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közigazgatási területére,

b) a Magyar Honvédség Nyugat-Magyarországi Hadkiegészítő Parancsnokság illetékessége kiterjed Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megye közigazgatási területére.

VIII/A. Fejezet[46]

SZAKHATÓSÁGI KÖZREMŰKÖDÉSEK

A Honvéd Vezérkar főnöke feladatai a feladat- és hatáskörébe tartozó szakhatósági közreműködésekkel összefüggésben

58/A. §

A Honvéd Vezérkar főnöke az ügy érdemi elbírálására jogosult hatóság megkeresésére haladéktalanul tájékoztatást ad arról, hogy az adott eljárásban fennállnak-e a szakhatóságként történő bevonásának és közreműködésének a feltételei.

A honvédelmi miniszter által létrehozott hatóságok eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelölése

58/B. §

(1) A Kormány a Honvédség Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálatának

a) a radioaktív anyag rendszeresítését, használatba vételét, birtoklását, termelését, előállítását, tárolását, felhasználását, átalakítását szolgáló épület, építmény, helyiség, műtárgy (a továbbiakban együtt: létesítmény) létesítési, üzembe helyezési, üzemeltetési, átalakítási, javítási, megszüntetési eljárásában,

b) az a) pontban meghatározott tevékenységet szolgáló nem nukleáris létesítmény létesítési, üzembe helyezési, üzemeltetési, átalakítási, javítási, megszüntetési eljárásában, valamint

c) a radioaktív hulladék átmeneti tárolása céljára szolgáló építmények, helyiségek létesítési, üzembe helyezési, üzemeltetési, átalakítási, megszüntetési eljárásában - a radioaktív anyagok levegőbe és vízbe történő kibocsátásának, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének és a kibocsátási határértékeknek az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló jogszabályban meghatározottak szerinti vizsgálata kérdésében - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget

szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Honvédség Közegészségügyi-járványügyi Szolgálatának

a) az (1) bekezdésben meghatározott, valamint ionizáló sugárzást létrehozó berendezés, létesítmény létrehozása, átadása, a használat bármilyen jogcímen való átengedése, előállítása, üzemeltetése, átalakítása, megszüntetése engedélyezése iránti eljárásában, továbbá az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárásában zárt sugárforrás esetén is - az építésügyi, területrendezési követelményeknek való megfelelés kérdésében -,

b) az (1) bekezdésben meghatározott, valamint a radioaktív anyagot vagy ionizáló sugárzást létrehozó berendezést tartalmazó haditechnikai termék rendszeresítési, alkalmazásba, használatba vételi, kivonási, megszüntetési eljárásában, továbbá az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárásában zárt sugárforrás esetén is - a tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés kérdésében -,

c) az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés, létesítmény létrehozása, átadása, a használat bármilyen jogcímen való átengedése, előállítása, üzemeltetése, átalakítása, megszüntetése engedélyezése iránti eljárásában, a radioaktív anyagot vagy ionizáló sugárzást létrehozó berendezést tartalmazó haditechnikai termék rendszeresítési, alkalmazásba, használatba vételi, kivonási, megszüntetési eljárásában -

a honvédségi biztonságtechnikai követelményeknek való megfelelés kérdésében - a honvédelmi miniszter által az erre a célra létrehozott hatóságok a külön jogszabályban meghatározott jogkörükben járnak el.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

59. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő 2. hónap 1. napján lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

60. §

(1) A szolgáltatásra kötelezett e Korm. rendelet alapján előírt adatszolgáltatási kötelezettségének 2008. január 1-jétől elektronikus úton is eleget tehet.

(2)[47]

61. §[48]

62. §[49]

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. melléklet a 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Jegyzék

a bejelentésre kötelezett ingatlanok és szolgáltatások köréről

A) Ingatlanok

a) Funkció szerint:

közoktatási intézmény,

irodaépület,

felsőoktatási kollégium,

szálloda (hotel, motel, panzió),

szabadidőközpont,

folyamatosan vagy időszakosan üzemelő kemping,

vendégház,

művelődési ház,

közösségi ház,

sporttelep,

meglévő,

kiépített óvóhely,

hűtőház,

logisztikai bázis,

raktár (a tárolható anyag fajtájának feltüntetésével),

gépkocsi tárolóhely (telephely),

mélygarázs,

technikai eszköz javítóműhely (szerviz és karbantartó is),

gépjárműmosó,

üzemanyagtöltő állomás,

kikötő,

vasúti rakodó.

b) Alapterület: (m2)

c) Helyiségek száma: (db)

d) Fektetési lehetőség: fő (a befogadóképesség pontosan megjelölve)

e) Területi elhelyezkedése:

lakott településen belül,

lakott településhez közel (legfeljebb 2 km),

lakott területen kívül (több mint 2 km) .

f) Fűtés fajtája:

távhő,

elektromos energia,

gázfűtésű,

szilárd fűtőanyag,

tüzelőolaj,

fűtés nélkül.

g) Ingatlan megközelíthetősége:

közút,

vasút,

vízi út,

légi út.

B) Szolgáltatások

I. Mosatás, vegytisztítás: kg/nap

II. Étkeztetési ellátás:

- konyha, melegítő konyha (fő/nap),

- étkezde (fő/nap),

- sütödei kapacitás (kg/nap) .

III. Elektromos berendezés javítása:

- kisjavítás, hibaelhárítás,

- középjavítás,

- nagyjavítás,

- elektromos alkatrészgyártás,

- elektromos berendezés gyártása,

- javítás és gyártás.

IV. Közúti gépjármű javítása:

- kisjavítás, hibaelhárítás,

- középjavítás,

- nagyjavítás,

- alkatrészgyártás,

- gépjármű-részegység összeszerelése,

- gépjármű gyártása.

V. Járműmosás:

- nyitott rendszerű mosó,

- zárt rendszerű mosó.

VI. Fürdetési, kommunális lehetőségek:

- zuhanyzótálcás (férőhely),

- mosdó (férőhely),

- mellékhelyiségek száma (WC, piszoár) .

2. melléklet a 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelethez

...................................................................................

a bejelentő (tulajdonos, birtokos) megnevezése

...................................................................................

Polgármesteri Hivatal

Tárgy: Az ingatlanok és anyagi szolgáltatások bejelentése.

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 34. §-a (1) bekezdésének d) pontja/35. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján elrendelt, az igénybe vehető ingatlanokról és anyagi szolgáltatási lehetőségekről egyszeri/rendszeres* adatszolgáltatási kötelezettségemnek eleget teszek.

Kelt: ..........................................

P. H.

...................................................................................

a bejelentést teljesítő olvasható aláírása

* Az igénybevételi hatóság adatszolgáltatásra kötelező határozatában foglaltak szerint a megfelelő rész aláhúzandó.

Megjegyzés:

1. A nyomtatvány fejrészét (5-15. folyószámok) az ingatlanok, szolgáltatások lehetőségeinek megfelelően kell elkészíteni (módosítani) az 1. mellékletben felsoroltaknak megfelelően.

2. Az ingatlanokat, szolgáltatási lehetőségeket címük szerint, külön-külön kell feltüntetni.

3. melléklet a 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Jegyzék a bejelentésre kötelezett technikai eszközökről

A) Gépjárművek:

- személygépkocsi (5 évesnél nem idősebb és 1400 cm3 vagy annál nagyobb hengerűrtartalmú),

- autóbusz, mikrobusz,

- tehergépkocsi,

- különleges felépítményű gépkocsi,

- vontató tehergépkocsi,

- nyerges járműszerelvény (vontató és a hozzá tartozó félpótkocsi, ha teher- vagy konténerszállításra alkalmas),

- üzemanyag-szállító, töltő gépkocsi (nyerges szerelvény), ha mért adagkiadásra alkalmas,

- víz- (tej-, sör- stb.) szállító tartálygépkocsi (szerelvény) a mérgezőanyag szállító gépkocsi kivételével,

- darusgépkocsi,

- műhely (karbantartó, szerviz) gépkocsi,

- akkumulátortöltő gépkocsi,

- cementszállító gépkocsi,

- szippantó gépjármű vagy szerelvény,

- betonkeverő-szállító gépkocsi (mixer),

- bitumenlocsoló gépkocsi,

- kombinált homok- és sószóró gépkocsi,

- locsoló gépkocsi,

- tolólétrás, emelőkosaras gépkocsi,

- motorkerékpár (250 cm3 feletti hengerűrtartalom),

- mezőgazdasági vontató, traktor (40 kW-nál nagyobb teljesítményű),

- tehergépkocsihoz kapcsolható közúti pótkocsi,

- mezőgazdasági (traktorhoz kapcsolható) pótkocsi,

- nehézgépszállító (trailer),

- lakó gépkocsi,

- lakó pótkocsi,

- granulátumszállító gépjármű vagy szerelvény,

- utcai porszívó gépkocsi,

- seprő gépkocsi.

B) Műszaki munkagépek:

1. Földmunkagépek:

- gumikerekű vagy lánctalpas földtoló, buldózer,

- önjáró vagy vontatható ládás földgyalu,

- önjáró vagy vontatható útprofilozó,

- gumikerekű vagy lánctalpas kotró, exkavátor,

- gumikerekű vagy lánctalpas árokásó (rotációs, vederláncos),

- gumikerekű vagy lánctalpas földfúró,

- gumikerekű vagy lánctalpas talaj szaggató,

- acélkerekes vibrációs vagy gumikerekű úthenger,

- motoros döngölő,

- önjáró vagy szállítható motoros cölöpverő,

- vibrációs cölöpverő.

2. Anyagmozgató munkagépek:

- homlok- és forgórakodó,

- konténer rakodógép,

- elektromos vagy robbanómotoros emelővillás és szállítótargonca,

- farönkrakodógép,

- önjáró vagy szállítható szállítószalag,

- rönkszállító utánfutó.

3. Fafeldolgozó munkagépek:

- önjáró vagy vontatható keretfűrész (gatter),

- önjáró vagy vontatható szalagfűrész,

- önjáró vagy vontatható körfűrész,

- hidraulikus fanyíró.

4. Építő-, útkarbantartó gépek és eszközök:

- beton-, illetve aszfaltútépítő gépsor,

- önjáró folyékony-beton átemelő daru,

- bitumen keverő-melegítő utánfutó,

- önjáró vagy vontatható, 60 t feletti teljesítményű csörlő,

- hómaró,

- hóeke.

5. Gépcsoportok:

- 2 kW feletti teljesítményű, önjáró vagy vontatható áramfejlesztő aggregátor,

- önjáró vagy vontatható légsűrítő (kompresszor), légszerszámmal,

- szállítható vagy vontatható üzemanyag-szivattyú,

- szállítható vagy vontatható folyadék- (víz) szivattyú.

C) Üzemanyag edényzet:

- 200 literes acélhordó,

- szállítható (emelhető) tartály 2 m3-ig,

- szállítható (emelhető) tartály, 2,1 m3 -től 10 m3-ig,

- nem beásott tartály 10 m3 felett,

- vontatható üzemanyag utánfutó (1 tengelyes, térfogatmegjelöléssel),

- elektromos meghajtású üzemanyagkút (raktáron, nem felszerelve),

- kézi meghajtású üzemanyagkút (raktáron, nem felszerelve) .

D) Konténerek:

- 5-10-15-20 lábas szállító konténerek,

- lakókonténerek,

- konyhakonténerek,

- tárgyaló-konténerek,

- tartálykonténerek,

- WC-konténerek.

E) Vasúti eszközök:

1. Vasúti gördülőanyag:

- Diesel-mozdony,

- villamos mozdony,

- személykocsi,

- sebesültszállításra berendezhető személykocsi,

- hálókocsi,

- egyéb (étkező, posta, poggyász stb.) kocsi,

- fedett kocsi,

- nyitott kocsi,

- nyitott pőrésíthető kocsi,

- pőre kocsi,

- üzemanyag-szállító kocsi,

- egyéb (szesz, víz stb. szállítására alkalmas) tartálykocsi,

- hűtőkocsi,

- fűtőkocsi (üzemmód szerint),

- motorkocsi,

- személy- vagy teherszállításra alkalmas vágánykocsi,

- hadihasználatra előkészíthető gőzmozdony.

2. Vasúti munkagépek:

- ágyazatrendező gép (géplánc),

- sínmegmunkáló gépek (sínhegesztő, sínköszörű, sínfűrész stb.),

- vágánymező -fektető géplánc munkagépei és eszközei,

- aláverő gépek,

- vasúti daruk (gőz, dízel),

- vasúti felépítmény építő kisgépek.

F) Vízi járművek:

- személyszállító hajó (személyhajó, átkelőhajó, vízibusz, katamarán stb.),

- szárnyashajó,

- önjáró uszály,

- vontatóhajó,

- tolóhajó,

- uszály,

- TS uszály,

- komp (önjáró és vontatott),

- jégtörő hajó,

- műhelyhajó,

- lakóhajó,

- úszódaru.

G) Légi járművek:

- repülőgépek,

- helikopterek,

- repülőgép előkészítő és kiszolgáló eszközök,

- repülésgyakorló berendezések.

4. melléklet a 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Kitöltési útmutató:

1. A személygépkocsik között külön kell megjelölni a mikrobusz, furgon jellegű és a vegyes használatú gépkocsikat.

2. Az autóbusznál fel kell tüntetni, ha csuklós.

3. A tehergépkocsi esetében meg kell jelölni a rakfelület milyenségét (pl. fix vagy billenős, konténer rakodó-szállító, hátsó emelőfallal, illetve önrakodó daruval ellátott), az oldalfal-magasító, ponyva, ponyvatartó ív meglétét és azt, ha a gyári vonóhorog átszerelésre került.

4. A billenő rakfelületű gépkocsinál meg kell jegyezni a rakfelület milyenségét (szabályos téglatest vagy szabálytalan) .

5. A zárt felépítményű gépkocsi esetén a felépítmény rendeltetését jelölni kell (pl. kenyérszállító, hűtő-, műhely- stb. gépkocsi) .

6. A pótkocsi esetében meg kell jegyezni, hogy azt melyik gépkocsi vontatja.

7. A 6. oszlopban, a hajtóanyag fajtájánál a következő rövidítéseket kell alkalmazni: benzin = B, gázolaj = D, gázüzemű = G, elektromos = E.

8. Azonos nemű, gyártmányú, típusú gépjárművek esetében, amelyeknek a 6. és 7. rovat szerinti adatai is megegyeznek, a jelentést egy tételben kell megtenni, de a forgalmi rendszámot külön-külön kell feltüntetni.

9. A bejelentésnek a technikai eszközökön kívül tartalmaznia kell a bejelentő postai címét, telefon-, illetve telefaxszámait és a technikai eszközök előállításával, átadásával kapcsolatos megjegyzéseket (problémákat, kiegészítéseket) .

10. Ha a bejelentő nem a szolgáltatással kapcsolatos felelős személy (ügyintéző), akkor a felelős személy (ügyintéző) beosztását, telefon-, illetve telefaxszámát is fel kell tüntetni.

5. melléklet a 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Megjegyzés:

Ha a műszaki munkagép önálló helyváltoztatásra nem képes, a "Megjegyzés" rovatban meg kell határozni azt a járművet (tehergépkocsit, trailert stb.), amellyel szállítani lehet, illetve, ha az adatszolgáltató ilyennel nem rendelkezik, azt is fel kell tüntetni! A 6. és 10. oszlopban a hajtóanyag fajtájánál a következő rövidítéseket kell alkalmazni:

benzin = B, gázolaj = D, gázüzemű = G, elektromos = E.

A 12. oszlopban a futómű megnevezésénél a következő rövidítéseket kell alkalmazni:

gumikerekes = G, lánctalpas = L.

A bejelentésnek a technikai eszközökön kívül tartalmaznia kell a bejelentő és az ügyintéző postacímét, telefon-, illetve telefaxszámait és a technikai eszközök előállításával, átadásával kapcsolatos megjegyzéseket (problémákat, kiegészítéseket) .

6. melléklet a 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelethez

7. melléklet a 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelethez

8. melléklet a 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelethez

9. melléklet a 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelethez

10. melléklet a 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelethez

A honvédelmi célra átadásra kerülő technikai eszközökre vonatkozó követelmények

A) A gépjárművekre vonatkozóan:

1. Rendeltetés szerint használható, a mindenkori érvényes forgalomba helyezési és forgalomban tartási szabályoknak megfelelő, üzemképes állapotban legyenek.

2. Az üzemanyagtartályokat és póttartályokat, továbbá

- ha tartozékként rendszeresítették - a tartalék üzemanyagkannákat az üzemeltetéshez előírt üzemanyaggal tele kell tölteni.

3. Az akkumulátor tegye lehetővé a többszöri (ismételt) indítást.

4. A gépkocsikkal együtt tartozékként kell átadni:

a) apótkereket;

b) a gyári felszerelési jegyzék szerinti szerszámzatot;

c) az átadott járművekkel arányosan azokat a tartalék alkatrészeket, valamint javításhoz és karbantartáshoz szükséges anyagokat, amelyeket a szolgáltatásra kötelezett az átadás időpontjában készletében tart;

d) a jármű hatósági igénybevételi és üzemeltetési okiratait.

5. A gépkocsikat - ha a szolgáltatásra kötelezett azzal rendelkezik - el kell látni ponyvával, oldalfal-magasítóval, hólánccal és vontatórúddal.

6. A különleges gépjárműveket a rendeltetésszerű használathoz szükséges felszerelésekkel együtt kell átadni.

7. A hűtőgépkocsinak meg kell felelnie a higiénikus szállítási és tárolási előírásoknak. A gépkocsival együtt - ha azzal a szolgáltatásra kötelezett rendelkezik - tartozékként át kell adni a húsakasztó horgokat és a húsládákat.

8. A termoszgépkocsinak olyan belső borítással kell rendelkeznie, hogy az lehetővé tegye a vegyszeres fertőtlenítést, illetve lemosást.

9. A vízszállító gépkocsinak meg kell felelnie az ivóvíz szállításához és rövid ideig tartó tárolásához szükséges feltételeknek, a sör-, bor- és tejszállító gépkocsit pedig üres, fertőtlenített állapotban kell átadni. A gépkocsihoz - ha azzal a szolgáltatásra kötelezett rendelkezik - tartozékként át kell adni a kézi vagy motoros szivattyút és a szükséges szívó-nyomó készletet.

10. A kenyérszállító gépjárműnek alkalmasnak kell lennie a kenyér higiénikus szállítására és tárolására, biztosítania kell a fagyástól való megóvást és - megfelelő szellőző megoldással - a meleg kenyér tárolását. A gépjármű tartozékaként át kell adni a polcokat, ládákat és kosarakat.

11. A terepjáró tehergépjárműveknek összkerék-meg-hajtásúnak kell lennie.

12. A pótkocsik a gépes kocsikhoz az előírásoknak megfelelően szabályosan csatlakoztathatók legyenek.

B) A munkagépekre vonatkozóan:

1. A rendeltetésük szerint megfelelő üzemképes állapotban legyenek.

2. Az üzemanyagtartályokat és póttartályokat, továbbá - ha tartozékként rendszeresítették - a tartalék üzemanyagkannákat az üzemeltetéshez előírt üzemanyaggal tele kell tölteni.

3. Az önálló erőforrással rendelkező gépek akkumulátora tegye lehetővé a többszöri (ismételt) üzembe helyezést.

4. A műszaki munkagépekkel együtt tartozékként kell átadni:

a) a pótkereket (a gumikerekesekhez),

b) a gyárilag rendszeresített szerszámzatot,

c) az átadott munkagépekkel arányosan azokat az alkatrészeket, valamint javításhoz és karbantartáshoz szükséges anyagokat, amelyeket a szolgáltatásra kötelezett az átadás időpontjában készletében tart,

d) a munkagépek igénybevételi és üzemeltetési okmányait.

5. Rendelkezzenek a géphez tartozó összes munkaszervekkel, tartozékokkal és kisegítő gépekkel.

C) A hajókat és az úszóműveket el kell látni:

a) az üzemeltetéshez szükséges - a leltárban felsorolt -álló- és fogyóeszközökkel;

b) a hajó- és gépészeti berendezésekre vonatkozó érvényes okmányokkal;

c) az előírt tűzoltó, mentő- és egészségügyi felszerelésekkel.

D) Légi járművekre vonatkozóan:

1. A légi jármű az érvényes üzemeltetési okmányokba előírtaknak megfelelően legyen üzemképes állapotban. Az előző repülés után feltárt meghibásodások legyenek kijavítva.

2. Az átadás időpontjáig esedékes időszakos, repülési eszközökhöz évszakokhoz kötött ápolások, műszaki munkák legyenek végrehajtva.

3. A légi járművekkel együtt át kell adni

a) az ápoláshoz, egyszerű javításokhoz szükséges rendszeresített szerszámkészletet;

b) az állóhelyen történő rögzítéshez, takaráshoz szükséges eszközöket;

c) a rendszeresített ejtőernyőket és nyitó műszereket;

d) a légi jármű teljes műszaki és üzemeltetési okmányait.

4. A légi jármű rendelkezzen minden technikai felszereléssel, ami a honvédelmi feladat végrehajtásához szükséges:

a) vegyimentesítő eszközök;

b) teherrögzítő felszerelés;

c) eü. felszerelés.

11. melléklet a 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Állami repülések céljára szolgáló repülőterek védőterületén belül elhelyezkedő települések

A) Kecskeméti repülőtér

Ballószög

Helvécia

Hetényegyháza

Kadafalva

Katonatelep

Kecskemét

Kerekegyháza

Kocsér

Kunszállás

Lajosmizse

Lakitelek

Méntelek

Nagykőrös

Nyárlőrinc

Szentkirály

Talfája

Tiszaalpár

Tiszaug

Tiszaújfalu

Városföld

B) Pápai repülőtér

Adásztevel

Bakonygyepes

Bakonyjákó

Bakonykoppány

Bakonypölöske

Bakonyság

Bakonyszentiván

Bakonyszücs

Béb

Békás

Bodonhely

Borsosgyőr

Csehbánya

Csikvánd

Csót

Dáka

Döbrönte

Egyed

Egyházaskesző

Farkasgyepű

Ganna

Gecse

Gyarmat

Gyömöre

Iharkút

Homokbödöge

Kajárpéc

Kemeneshőgyész

Kéttornyúlak

Kislőd

Kup

Lovászpatona

Magyargencs

Magyarpolány

Malomsok

Marcaltő

Mezőlak

Mihályháza

Mórichida

Nagyacsád

Nagydém

Nagygyimót

Nagytevel

Nemesgörzsöny

Németkút

Nóráp

Nyárád

Pápa

Pápaderecske

Pápakovácsi

Pápasalamon

Pápateszér

Rábapordány

Rábaszentandrás

Rábaszentmihály

Sobor

Szerecseny

Takácsi

Tapolcafő

Tét

Ugod

Vanyola

Várkesző

Vaszar

C) Szolnoki repülőtér

Abony

Ballatelep

Jászkarajenő

Kengyel

Kőröstetétlen

Martfű

Rákóczifalva

Rákócziújfalu

Szajol

Szolnok

Tiszatenyő

Tiszaföldvár

Tiszajenő

Tiszapüspöki

Tiszavárkony

Tószeg

Törökszentmiklós

Vezseny

Zagyvarékas

D) Taszári repülőtér

Alsóhetény

Andocs

Attala

Bakóca

Baranyajenő

Báté

Bonnya

Bőszénfa

Büssü

Csebény

Cserénfa

Csoma

Dombóvár

Ecseny

Felsőmocsolád

Fonó

Gálosfa

Gödre

Gödrekeresztúr

Gödreszentmárton

Gölle

Hajmás

Hetes

Igal

Jágónak

Juta

Kaposfüred

Kaposgyarmat

Kaposhomok

Kaposkeresztúr

Kaposmérő

Kapospula

Kaposvár

Kaposszerdahely

Kaposújlak

Kazsok

Kercseliget

Kisbárapáti

Kisgyalán

Kishajmás

Lajospuszta

Lápafő

Magyaratád

Magyaregres

Mernye

Mindszentgodista

Mosdós

Nagyberki

Nak

Orci

Patalom

Polány

Rácegres

Ráksi

Sántos

Simonfa

Somodor

Somogyaszaló

Somogygeszti

Somogyszil

Szabadi

Szágy

Szenna

Szentbalázs

Szentgáloskér

Taszár

Toponár

Tormás

Töröcske

Várda

Zimány

Zselickislak

Zselicszentpál