31/2010. (XII. 31.) KIM rendelet

a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról

Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 15. §-a (2) bekezdésének m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A jogi szakvizsgát az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) szervezésében a Jogi Szakvizsga Bizottság (a továbbiakban: Szakvizsga Bizottság) tagjaiból kijelölt vizsgabizottság előtt kell letenni."

2. § Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) A jogi szakvizsgát megelőző joggyakorlat ideje legalább 3 év; a különböző jogi munkaterületen szerzett joggyakorlatok idejét össze kell adni.

(2) A joggyakorlat idejébe - a (3) és (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel - csak a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél megszerzését követően jogi képesítéshez kötött főállású munkakörben, valamint a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatás keretében eltöltött idő számítható be.

(3) A jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati idő számításánál

a) külföldön szerzett diploma esetén az annak hazai elismerését követően szerzett, a (2) bekezdés szerinti joggyakorlat vehető figyelembe,

b) külföldön folytatott joggyakorlat esetén az a jogi képesítéshez kötött, főállású munkakörben eltöltött idő számítható be, amelyet az Európai Unió valamely intézményénél, vagy olyan nemzetközi szervezetnél teljesítenek, melynek a Magyar Köztársaság is tagja.

(4) A joggyakorlat ideje alatt a jelölt a munkáltatója által szervezett vagy más jogi szakmai oktatásban vehet részt. A munkáltató, illetve a szakmai kamara a szakmai oktatásban való részvételt kötelezővé teheti.

(5) A joggyakorlat megkezdése után a fizetés nélküli és a rendkívüli szabadság, a szülési szabadság, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a táppénz, valamint az ösztöndíj folyósításának idejét összesen legfeljebb 3 hónap, az egyetemi doktori (PhD) képzés idejét legfeljebb 12 hónap tartamáig lehet a joggyakorlat idejébe beszámítani."

3. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A jogi szakvizsgára az igazságügyért felelős miniszternél kell jelentkezni.

(2) A jelentkezésben a jelöltnek fel kell tüntetnie

a) a személyazonosító adatait és értesítési címét,

b) a jogi végzettségét igazoló doktori oklevél megszerzésének helyét, keltét, az oklevél sorszámát, valamint a 2007. március 1-jét követően megszerzett végzettség esetében a hozzájárulást ahhoz, hogy ezeket az adatokat a minisztérium a felsőoktatási információs rendszerben kezelt adatok beszerzésével ellenőrizze,

c) a joggyakorlat és az abba beszámítható működés teljesítésére vonatkozó adatokat, és

d) az e rendeletben foglaltak szerint választott vizsgaidőpontot.

(3) Az első vizsgára jelentkezéskor meg kell jelölni azt is, hogy elsőként a vizsga melyik részéből (a továbbiakban: részvizsga) kíván a jelölt vizsgát tenni, illetve, hogy a részvizsga tárgyai közül melyikből tesz írásbeli vizsgát.

(4) Legkésőbb az első vizsga napjáig a joggyakorlatot és az abba beszámítható működés teljesítését igazoló okiratot be kell nyújtani, valamint a jogi végzettséget igazoló doktori oklevelet be kell mutatni.

(5) A vizsgára legkorábban a választott vizsgaidőpontot 30 nappal megelőzően lehet jelentkezni. A jelentkezésben csak az annak időpontjától számított négy hónapon belüli vizsgaidőpontot lehet megjelölni. A négy hónapos időtartam számítása során figyelmen kívül kell hagyni azon időszakokat, amelyekre vizsga nem tűzhető ki.

(6) A jelentkezésről a Szakvizsga Bizottság titkára a jelölt joggyakorlati idejére, a jogi szakvizsga díjának befizetésére, valamint a kért vizsgaidőpontra jelentkezők számára vonatkozó, rendelkezésére álló adatok alapján dönt. A jelentkezés elutasítása ellen nyolc napon belül felülvizsgálatra irányuló kérelemnek van helye; a kérelemről a Szakvizsga Bizottság elnöke harminc nap alatt dönt."

4. § Az R. 5. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A részvizsgák sorrendjét a jelölt választja meg. A jelöltnek elsőként azt a részvizsgát kell letennie, amelynek vizsgatárgyából írásbeli vizsgát is tesz. A következő részvizsgára csak az előző részvizsga sikeres letétele után lehet jelentkezni; a jelentkezésben fel kell tüntetni az ideiglenes bizonyítvány számát és keltét. A jelentkezés elutasításáról az elutasítás okának megjelölésével az igazságügyért felelős miniszter a jelentkezést követő 15 napon belül tájékoztatja a jelentkezőt. Ellenkező esetben az igazságügyért felelős miniszter a részvizsgát a jelentkező által megjelölt, vagy ha ez a jelentkezések száma függvényében nem lehetséges, az ahhoz képest legkorábbi időpontra tűzi ki, és erről a jelöltet a jelentkezést követő 30 napon belül tájékoztatja.

(4) A Szakvizsga Bizottság minden év április 30. napjáig a részvizsgákon számon kérhető joganyagról és a részvizsgatárgyak tételeiről ismertetőt ad ki, melyet a minisztérium honlapján is közzé kell tenni. Az ismertető évenkénti felülvizsgálatáról az igazságügyért felelős miniszter gondoskodik."

5. § Az R. 6. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § Az írásbeli és a szóbeli vizsgák időpontjait az igazságügyért felelős miniszter tűzi ki a január 15-étől június 30-áig, és szeptember 1-jétől december 15-éig terjedő időszakra."

6. § Az R. 13. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A vizsgadíjat a minisztérium 10032000-01397136 számú számlájára kell befizetni.

(3) A jelentkezés elfogadásáról szóló értesítést követően a vizsga elhalasztását a vizsga időpontját megelőző napig a minisztériumnál lehet kérni. Halasztási kérelem hiányában, ha a jelölt a vizsgán nem jelent meg, rendkívüli esetben, méltányolható indokból a vizsga időpontjától számított 2 munkanapon belül igazolásnak van helye. Ha a jelölt a jelentkezés elfogadásáról szóló értesítést követően a megjelölt vizsgaidőpont elhalasztását kéri és az eljárásért 10 000 Ft halasztási díjat befizetett, vagy a vizsgán nem jelent meg, de távolmaradását a megadott határidőn belül kimentette és 10 000 Ft halasztási díjat befizetett, újabb vizsgaidőpontra jelentkezhet a vizsgadíj ismételt megfizetésének kötelezettsége nélkül. Ha a jelölt halasztást nem kért és távolmaradását sem menti ki, vagy a 10 000 Ft díjat nem fizeti be, a már befizetett vizsgadíjat elveszíti.

(4) A jelölt a (3) bekezdés szerinti halasztást - a korábban letett részvizsgák megismétlésének kötelezettsége nélkül - részvizsgánként legfeljebb három alkalommal kérheti.

(5) Ha a jelölt a távolmaradását a (3) bekezdésben megjelölt időpontig kimenti, de újabb vizsgaidőpontra nem jelentkezik, kérelmére a vizsgadíjat - a halasztási eljárásért befizetett díj levonásával - vissza kell utalni."

7. § Az R. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Szakvizsga Bizottság hivatalos pecsétje a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körpecsét, mely számmal van ellátva, és a minisztérium nevét, valamint a következő feliratot tartalmazza: "Jogi Szakvizsga Bizottság, Budapest"."

8. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése előtt benyújtott kérelmek alapján indult, részvizsgára bocsátás iránti eljárásokban is alkalmazni kell.

9. § (1) Hatályát veszti az R. 15. § (4) bekezdése.

(2) Az R.

a) 1. § (5) bekezdésében az "igazságügyi és rendészeti" szövegrész helyébe az "igazságügyért felelős",

b) 5. § (5) bekezdésében a "jelentkezés benyújtásával" szövegrész helyébe a "jelentkezéssel",

c) 15. § (2) bekezdésében a "kérelem és beadvány" szövegrész helyébe a "jelentkezések",

d) 15. § (3) bekezdésében a "vizsgára bocsátás iránti kérelem" szövegrész helyébe a "jelentkezés" szöveg lép.

Dr. Navracsics Tibor s. k.,

közigazgatási és igazságügyi miniszter