3/2010. (I. 26.) EüM rendelet

az ápolói tevékenység kompetenciáiról

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés g) pont gh) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §[1] (1) E rendelet alkalmazásában ápoló:

a) a szakmai követelmények kiadásáról szóló 14/1994. (IX. 15.) NM rendelet alapján ápoló szakképesítést,

b) az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 32/2008. (VIII. 14.) EüM rendelet alapján ápoló szakképesítést,

c) az 1995. december 7-e előtt felnőtt szakápoló szakképesítést, valamint

d) az 1975. március 1-jét megelőzően hatályos jogszabályok alapján általános betegápoló szakképesítést

szerzett személy.

(2) Az ápoló - a külön jogszabályban meghatározott otthoni szakápolás és alapellátás keretében végzett tevékenységek kivételével -

a) a Mellékletben meghatározott, szakképesítésen alapuló kompetenciák alapján vagy

b) intravénás gyógyszerbevitel és infúziós terápia kivitelezése tevékenységek vonatkozásában a tevékenység irányítására jogosult szakorvos írásos utasítására

végezheti a tevékenységét.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti utasítás az ápoló részére akkor adható, ha az ápoló az adott tevékenység végzéséhez szükséges szakmai felkészítést megkapta, és a tevékenység végzéséhez szükséges képességéről az utasítás adója meggyőződött.

(4) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti utasítás nem egyszeri esetre ad felhatalmazást az adott tevékenység végzésére, az utasítás alapján az ápoló munkakörét a tevékenység végzése tekintetében módosítani kell.

2. § (1) Az ápoló egészségügyi tevékenységét a mellékletben meghatározott kompetenciák vonatkozásában

a) egyéni döntése alapján önállóan vagy

b) az adott beteg ellátásában közreműködő orvos utasítására

ba) önállóan vagy

bb) az orvossal együttműködve végzi.

(2) Az orvossal együttműködve végzett tevékenység során az ápoló jelen van az orvosi tevékenység végzésekor, de a tevékenységet nem ő végzi, csak asszisztál.

(3) Az ápoló a különböző típusú betegápolási szolgáltatásokra vonatkozó protokollokban, irányelvekben foglaltakon túlmenően vagy azok hiányában a betegellátási szükséglethez igazodó tevékenysége során

a) a gyakorlat során szerzett további ismereteinek, készségeinek és képességének,

b) az ellátandó beteg, illetve betegcsoport által igényelt ápolás, illetve gondozás eszköz és humánerőforrás igényének,

c) a tevékenység összetettségének és gyakoriságának,

d) az adott beteg (betegek) és az ápolószemélyzet egymástól való fizikai távolságának és

e) a betegbiztonság követelményeinek meg fele lően jár el.

(4)[2] A Mellékletben meghatározottaktól eltérően az ápoló az orvos utasítására az orvossal együttműködve végzendő tevékenységét az orvos utasítására önállóan is elláthatja, ha az adott kompetencia vonatkozásában licenccel rendelkezik.

3. § (1) Az ápoló által a mellékletben meghatározott kompetenciák alapján végzett tevékenységek, beavatkozások, műveletek magukba foglalják az előkészítést, az utómunkálatokat, az ellenőrzést, a megfigyelést és az értékelést.

(2) Az ápolás megfelelőségének biztosítása érdekében az ápoló - szervezeti szinten - a protokollokkal és a szükséges berendezések használatával kapcsolatos ismeretek szinten tartása érdekében legalább évente egy alkalommal helyi konzultáción vesz részt, melynek biztosítása az ápolási igazgató feladata.

4. § (1) Az ápolási tervben rögzített ápolói beavatkozásokon, műveleteken, tevékenységeken túl az ápoló az orvosi kezelési terv alapján, kezelőorvosi utasításra végzi tevékenységét, mely utasítás történhet:

a) írásban

aa) orvos által a beteg dokumentációjában rögzítve,

ab) az ápoló által az ápolási dokumentációban rögzítve, vagy

b) szóban.

(2) Az (1) bekezdés aa) alpontjában meghatározott utasítás abban az esetben szakszerű és végrehajtandó, ha pontos tartalma olvasható és az orvos azt aláírásával, pecsétjével igazolta.

(3) Az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott utasítás abban az esetben szakszerű és végrehajtandó, ha az elrendelő orvos aláírásával és pecsétjével igazolta.

(4) Szóbeli utasítás csak abban az esetben adható, ha nincs mód az ápoló írásban történő utasítására és a késlekedés a beteg állapotának romlásához vezethet. Az így elrendelt tevékenységeket az ápolási dokumentációban haladéktalanul rögzíteni, és mihelyt lehetőség nyílik rá, a kezelőorvossal igazoltatni kell.

5. § (1) Az ápoló az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 13. §-a és 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján végzett tájékoztatási, oktatási és tanácsadási tevékenysége keretében tájékoztatást ad mindazon kérdésekben, melyek az általa, egyéni döntése alapján önállóan végzett ápolási, gondozási tevékenységekkel vannak összefüggésben, így különösen azokról a megfigyelésekről, melyekre ápolási diagnózist állít vagy állított fel, és azokról a beteggel kapcsolatos tapasztalatokról, melyeket az ellátás során saját maga észlelt, kivéve annak klinikumát. Az ápoló tájékoztatja továbbá a beteget és hozzátartozóját az általa elvégzett tevékenységek tényéről, megtörténtéről.

(2) Az ápoló az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az általa végzett tevékenységekről beszámol mindazon személyeknek, akik felelősek a beteg ápolásáért, gondozásáért, kezelésért, vagy részt vesznek abban.

6. § E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

7. §[3] (1)[4] Az 1. § (2) bekezdés b) pontja és (3)-(4) bekezdése a szakképzésről szóló törvény alapján alap-, közép-, emeltszintű, valamint felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel, egészségügyi főiskolai végzettséggel vagy felsőoktatási intézményben, orvos- és egészségtudományi képzési terület alapképzési szakán szerzett szakképzettséggel rendelkezők egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzéséről szóló rendelet (a továbbiakban: R.2.) hatálybalépését követő 90. napon hatályát veszti.

(2) Az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerint kiadott utasítás alapján egészségügyi tevékenység az R.2. hatálybalépését követő 180. napig végezhető.

Dr. Székely Tamás s. k.,

egészségügyi miniszter

Melléklet a 3/2010. (I. 26.) EüM rendelethez

ÁPOLÓI FŐ TEVÉKENYSÉGEK FELELŐSSÉGI SZINTENKÉNT CSOPORTOSÍTVA

KIEGÉSZÍTÉS A TÁBLÁZATHOZ

A táblázatban meghatározott tevékenységek résztevékenységei

A Terápia cím alatt, az orvosi utasításra, orvossal együttműködve végzett tevékenység oszlopának 1. pontjához Perifériás vénabiztosítás (kanüllel)

Definíció: perifériás vénás beviteli hely biztosítása az előírt gyógyszerek és/vagy véralkotók, tápanyagok érpályába juttatásához.

a) Optimális beviteli hely kiválasztás (szempontjai): nem domináns kézen, nem könyökhajlatban, lehetőleg nem alsó végtagon, nem ízület felett

b) Optimális folyadékáramlást biztosító kanül biztosítása

c) Kanül behelyezés, rögzítés

d) Nem várt esemény felismerése, elhárítása a behelyezés során (extravasatio, értévesztés)

e) Perifériás véna kanül átjárhatóságának biztosítása és/vagy lezárása

f) Vénás kapcsolat környék ellenőrzése (ideértve a beszúrási pontot is)

A Terápia cím alatt, az orvosi utasítására, orvossal együttműködve végzett tevékenység oszlopának 2. pontjához Intravénás gyógyszerbevitel

a) Gyógyszerbeadás szabályainak betartása

b) Optimális beviteli hely kiválasztása

c) Tű vagy perifériás kanül behelyezése, rögzítése

d) Hatóanyag érpályába juttatása

e) Nem várt esemény felismerése, elhárítása (extravasatio, értévesztés). A gyógyszer mellékhatások szanálása orvosi kompetencia

f) Perifériás vénás beviteli hely átjárhatóságának biztosítása/lezárása/megszüntetése

A Terápia cím alatt, az orvosi utasításra, orvossal együttműködve végzett tevékenység oszlopának 3. pontjához Infúziós terápia kivitelezése

Definíció: a perifériás véna kanül és az infúziós szerelék közötti összeköttetés létrehozása.

a) Infúziós oldatot előkészít, keverék infúziót elkészít protokoll szerint

b) Beadás sebességének meghatározása

c) Infúziós oldat érpályába juttatása

d) Esetleges csere végrehajtása (palack, fecskendő)

e) Nem várt esemény felismerése, elhárítása (inkompatibilitás, extravasatio és keringésre gyakorolt hatás)

f) Perifériás véna kanül további átjárhatóságának biztosítása, zárása vagy perifériás beviteli hely megszüntetése