2010. évi LXXXIII. törvény

sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról[1]

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklete a következő 3.2.1. ponttal egészül ki és a 3.2. 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[az az összeg, amelyet]

"3.2.1. a magánszemély a sportról szóló törvény alapján olimpiai járadék címén kap;"

"3.2.2. a sportról szóló törvény alapján Gerevich Aladár-sportösztöndíjként, a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális rászorultságra figyelemmel nyújtott támogatásként, továbbá a sportról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott eredményességi támogatásként kap a magánszemély;"

(2) Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.17. ponttal egészül ki:

[A természetbeni juttatások közül adómentes:]

"8.17. összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea;"

(3) Az Szja tv. 1. számú melléklete a következő 8.28. ponttal egészül ki:

[A természetbeni juttatások közül adómentes:]

"8.28. az ingyenesen vagy kedvezményesen

a) a sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet által e tevékenységi körében juttatott (ide nem értve, ha azt más személy megrendelésére teljesíti),

b) a kifizető által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 ezer forint értékben juttatott, sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet;"

2. § Az Szja tv. a közvetkező 84/C. §-sal egészül ki:

"84/C. § (1) Az 1. számú melléklet 8.17. pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését megelőzően elnyert díjakra is lehet alkalmazni a 2010. adóév vonatkozásában.

(2) Az 1. számú melléklet 8.28. pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépését követően megszerzett jövedelemre, juttatásra kell alkalmazni."

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

3. §[2]

4. §[3]

5. §[4]

6. §[5]

7. §[6]

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

8. § (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:]

"i) sporttelep tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a szerzéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. A feltételek vállalásáról a vagyonszerzőnek legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia az állami adóhatóságnál. Az illetékmentesség a sportteleppel egybeépült vagy azzal együtt nyilvántartott, sporttelepnek nem minősülő ingatlanrész forgalmi értékére eső illetékalaprész tekintetében nem alkalmazható."

(2) Az Itv. tv. 26. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

[Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:]

"r) az építésügyi szabályok és a településrendezési terv alapján sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet sporttevékenységet, annak szervezését, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtését végző sportszervezet, sportszövetség általi megszerzése, ha a vagyonszerző az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül sporttelepet hoz létre. Amennyiben a vagyonszerző a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik arról, hogy a megszerzett földrészleten a sporttelep létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehozni, építeni kíván, az adóhatóság a kiszabott illetékből kizárólag a sportteleppel beépíteni kívánt földrészlet után arányosan járó illetéket függeszti fel."

(3) Az Itv. 26. §-a a következő (7)-(8) bekezdésekkel egészül ki:

"(7) Az (1) bekezdés r) pontjában említett sporttelep felépítésének igazolása érdekében az ott meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolja, hogy a vagyonszerző nevére sporttelepre adott ki használatbavételi engedélyt, az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel igazolja a sporttelep felépítését.

(8) Ha a vagyonszerző a megszerzett telken, illetve - ha az illetékmentességet nem az egész telek vonatkozásában kérte - a teleknek az illetékmentességgel érintett részén a sporttelep létrehozásán kívül más épületet, építményt is létrehoz, épít vagy a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely az elkészült létesítményből a sporttelepnek minősülő ingatlanrészre, vagy arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen sporttelep felépült. Az illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a sporttelep létrehozására nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, a sporttelep létrehozására az ingatlant megszerző jogutód köteles."

9. § Az Itv. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"86. § (1) Az illeték megállapításához, valamint az illeték behajtásához való jog elévülésére - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) Ahol e törvény illetékmentesség vagy illetékkedvezmény feltételeként a megszerzett ingatlan, vagyoni értékű jog meghatározott célú és meghatározott időtartamú hasznosítását írja elő, az illeték megállapításához való jog annak a naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, melyben a hasznosításnak a mentesség vagy kedvezmény feltételeként meghatározott időtartama letelt."

10. § Az Itv. 87. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:

"(4) Ha a vagyonszerző a 26. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott 15 év letelte előtt a mentességgel érintett ingatlant elidegeníti vagy igazolhatóan nem sport célra használja, hasznosítja, a mentesség alkalmazásának hiányában járó illetéknek a mentességet megállapító illetékkiszabó határozat (fizetési meghagyás) jogerőre emelkedésétől számított késedelmi pótlékkal növelt összegét kell megfizetnie.

(5) Ha a 26. § (1) bekezdés r) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, vagy a vagyonszerző -, illetve a sporttelep létesítésre e törvény alapján köteles jogutódja - a sporttelep létesítésére biztosított határidőn belül kéri a megszerzett telek vagy annak egy része tekintetében az illeték felfüggesztésének megszüntetését, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől (a határozat jogerőre emelkedését követő naptól) számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni."

11. § Az Itv. 102. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"k) sporttelep: az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerint sporttelep, sportpálya, uszoda, stadion, sportcsarnok, jégpálya, jégcsarnok, tornaterem, tornaszoba, tornaudvar, vízi-sporttelep - vagy a széljegy szerint ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, ingatlanrész, feltéve, ha az az ingatlan-nyilvántartási eljárás, melynek megindítását a széljegy tanúsítja bejegyzéssel zárul -, ide nem értve a földrészleten létesített, de a sporttevékenység végzéséhez vagy az e célt szolgáló létesítmény fenntartásához közvetlenül nem szükséges ingatlanrészt (szálloda, irodaház, bevásárlóközpont és az építési szabályok szerint ezekhez kialakított parkolóhelyek stb.), akkor is, ha az a sportteleppel egybeépült, vagy az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként nem szerepel."

12. § Az Itv. a következő 99. §-sal egészül ki:

"99. § A 26. § (1) bekezdés i) és r) pontjának, a 26. § (7)-(8) bekezdésének, a 87. § (4)-(5) bekezdésének és a 102. § (1) bekezdés k) pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított szövegét a hatálybalépésüket követően illetékkiszabásra bejelentett, vagy más módon az állami adóhatóság tudomására jutott illetékügyekben kell alkalmazni."

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

13. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho. tv.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az Országgyűlés azon kötelezettségére tekintettel, hogy a közügyek szabad megvitatását, a közügyekkel összefüggő információhoz való hozzájutást, a művészeti élet szabadságának megvalósulását és a testkultúra, különösen a sport fejlődését előmozdítsa, figyelemmel arra, hogy mint törvényalkotó egyes alkotmányos és társadalompolitikai célkitűzéseinek érvényesítése érdekében a közterhek vonatkozásában kedvezményeket állapíthat meg, elismerve azon személyek tevékenységének sajátosságait, akik e célok elérésében közreműködnek, a következő törvényt alkotja:"

14. § (1) Az Ekho. tv. 3. §-ának (3) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki:

[Az (1) bekezdés c), valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett, FEOR-számmal azonosított foglalkozás:]

"2618 Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, feltéve, hogy rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel;

3716 Hivatásos sportoló, sportmunkatárs, valamint FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, a szövetség szabályzatában meghatározott sportszakembernek minősül, és rendelkezik a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel. Sportszakember különösen a sportedző (a sportág megjelölésével), sportoktató (a sportág megjelölésével), mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró."

(2) Az Ekho. tv. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(4) A (2) bekezdésben említett összeghatár

a) évi 25 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét,

b) az a) pontban meghatározott feltétel hiányában az évi 25 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az (1) bekezdés a) pontjában említett jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szereséhez viszonyítva képvisel,

c) nyugdíjas esetében - az a)-b) pontokban foglaltaktól függetlenül - évi 25 millió forint,

d) az a)-b) pontokban említett összeghatár helyett évi 100 millió forint - a 2010. évben 50 millió forint -, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója

azzal, hogy, ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő."

(3) Az Ekho. tv. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Nem tehet az adóévben az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély azt követően, hogy a (4) bekezdés szerinti összeghatárt már elérte."

15. § Az Ekho. tv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kifizető a magánszemély nyilatkozata ellenére, vagy annak visszavonása hiányában sem alkalmazhatja a továbbiakban az ekhót, ha a magánszemély tőle származó olyan bevétele, amely után ekhót fizetett, az adóévben a 3. § (4) bekezdése szerinti összeghatárt meghaladja."

16. § Az Ekho. tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A magánszemély az (1) bekezdés b) pontjának rendelkezésétől eltérően 18 százalék különadót köteles megfizetni azon ekhoalap után,]

"a) amely az adóévben a 3. § (4) bekezdése szerinti összeghatárt meghaladja, és/vagy"

17. § Az Ekho. tv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:

"14/A. § Az Ekho. tv. 3. § (3)-(4) és (6) bekezdésének, 5. § (4) bekezdésének, és 6. § (2) bekezdés a) pontjának a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a hatálybalépésük napját követően megszerzett bevételre kell alkalmazni."

A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

18. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Stv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Amatőr sportoló sportegyesület keretében tagként, illetve sportszerződés alapján, sportvállalkozás keretében pedig kizárólag sportszerződés alapján sportolhat. Sportiskola tanulója tanulói jogviszonya alapján is amatőr sportolónak minősülhet. A tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti."

(2) Az Stv. 5. § (4) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, illetve sportiskolától, amellyel az (1) bekezdés szerint tagsági vagy szerződéses, illetve tanulói jogviszonyban áll, valamint más természetes és jogi személytől díjazásban nem részesülhet."

19. § Az Stv. 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) A sportszervezetekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell:]

"c) a versenyrendszerben és a pályázatokon való részvétel, a sportszervezetek támogatóit megillető kedvezmények szempontjából, valamint az országos sportági szakszövetségi, országos sportági szövetségi tagság tekintetében a sportiskolákra."

20. § Az Stv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szakszövetségnek kizárólag olyan sportszervezetek és sportiskolák lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek. A sportágban tevékenykedő sportszervezetek és sportiskolák felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha a sportszervezet és a sportiskola magára nézve kötelezőnek elfogadja a szakszövetség alapszabályát."

21. § Az Stv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A sportági szövetség az Et. alapján működő társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek, sportiskolák lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet. Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség működhet."

22. § Az Stv. 38. § (3) bekezdése a következő h)-i) ponttal egészül ki:

[A MOB feladatai elsősorban:]

"h) a sportpolitikáért felelős miniszter közreműködésével a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülése, a sporttémájú művészeti pályázati program gondozása, i) a Gerevich Aladár-sportösztöndíj rendszer működtetése."

23. § Az Stv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"48. § (1) A Wesselényi Miklós Sportközalapítvány (a továbbiakban: sportközalapítvány) a sport állami támogatási rendszerében az e törvényben és az alapító okiratában meghatározott feladatokat látja el. A sportközalapítvány működése az államháztartáson belüli és kívüli eredetű bevételeik - külön jogszabályban meghatározott - arányától független.

(2) A sportközalapítvány hozzájárul a sporttehetségekkel foglalkozó speciális közoktatási intézmények működéséhez és fejlesztéséhez. Működési kiadásai nem haladhatják meg évente a központi költségvetésből folyósított támogatás öt százalékát.

(3) A sportközalapítvány kuratóriuma kilenc tagból áll, a tagok öt évre kapnak megbízást. A kuratórium két tagját a MOB, egy tagját a Nemzeti Sportszövetség, egy tagját a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, egy tagját a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége, egy tagját az MPB, egy tagját a Sportegyesületek Országos Szövetsége, két tagját a sportpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - javaslatára a miniszterelnök nevezi ki, akik közül egy főre a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei tesznek javaslatot. A sportközalapítvány kuratóriumának tagja csak büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, továbbá nem lehet állami vezető.

(4) A sportközalapítvány kuratóriumának tevékenységét az Országgyűlés sportügyekkel foglalkozó bizottsága által megválasztott 3 személyből álló felügyelő bizottság ellenőrzi, akiknek megbízási ideje öt év.

(5) A sportközalapítvány szervezeti és működési szabályzatát az alapító okirat alapján a kuratórium állapítja meg."

24. § Az Stv. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Gerevich Aladár-sportösztöndíj mértékét és adományozásának feltételeit a miniszter - a MOB javaslata alapján - rendeletben állapítja meg. A sportösztöndíj adományozásáról a MOB dönt és folyósítja azt. A paralimpiai sportágak esetében az MPB, a többi speciális világjátékon szereplő sportágak esetében a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége tesz javaslatot a MOB-nak a sportösztöndíjra."

Hatálybalépés

25. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[7] E törvény 8-12. §-ai az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. napon lépnek hatályba. Az Európai Bizottság határozata meghozatalának napját - annak ismertté válását követően haladéktalanul -az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozattal állapítja meg.

(3) E törvény 22-24. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba.

26. § (1) Hatályát veszti az Stv. "A Nemzeti Sporttanács" alcím megjelölése és az azt követő 52-54. §-a, 56. § (3) bekezdése, 78. § (2) és (6) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az Stv. 6. § (3) bekezdés a) pontjában az "illetve az iskolai sportkör tagja", 38. § (4) bekezdés a) pontjában, 40. § (4) bekezdés a) pontjában, 42. § (4) bekezdés a) pontjában, 43. § (3) bekezdés a) pontjában, 44. § (3) bekezdés a) pontjában "a Nemzeti Sporttanácsban" szövegrész.

(3) Hatályát veszti az Stv. 38. § (3) bekezdés f) pontjában az "a Nemzeti Sporttanáccsal,", 39. § (4) bekezdésében az "a Nemzeti Sporttanács elnöke,", 40. § (3) bekezdés e) pontjában az "a Nemzeti Sporttanáccsal,", 41. § (4) bekezdésében az "a Nemzeti Sporttanács elnöke,", 42. § (3) bekezdés a) pontjában az "a Nemzeti Sporttanács," 42. § (3) bekezdés c) pontjában az "a Nemzeti Sporttanáccsal,", 43. § (2) bekezdés a) pontjában az "a Nemzeti Sporttanács,", 43. § (2) bekezdés e) pontjában az "a Nemzeti Sporttanáccsal,", 43. § (3) bekezdés b) pontjában az "és a Nemzeti Sporttanácsban a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei, valamint a diáksport és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei által jelölt képviselőkkel közösen", 44. § (2) bekezdés a) pontjában az "a Nemzeti Sporttanács,", 44. § (2) bekezdés f) pontjában az "a Nemzeti Sporttanáccsal,", 44. § (3) bekezdés b) pontjában az "és a Nemzeti Sporttanácsban a települési, illetve területi önkormányzatok országos szövetségei által jelölt képviselővel", 45. § (3) bekezdésében az "a Nemzeti Sporttanács elnöke,", 51. § (2) bekezdés f) pontjában az "a Nemzeti Sporttanáccsal," szövegrész.

(4) 2011. január 1-jén hatályát veszti az Stv. 42. § (3) bekezdés a) pontjában az "a sportközalapítványok,", 43. § (3) bekezdés b) pontjában "a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvánnyal", 44. § (2) bekezdés a) pontjában az "a sportközalapítványok" szövegrész.

(5) 2011. január 1-jén az Stv. 51. § (2) bekezdés f) pontjában a "sportközalapítványokkal" szövegrész helyébe a "sportközalapítvánnyal" szövegrész, 77. § a) pontjában a "sportközalapítványokra" szövegrész helyébe "sportközalapítványra" szövegrész lép.

(6) 2011. szeptember 1-jén hatályát veszti az Stv. e törvénnyel megállapított 48. §-a, valamint az Stv. 51. § (2) bekezdés f) pontjában a "sportközalapítvánnyal" szövegrész, 77. § a) pontjában a "sportközalapítványra" szövegrész.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke