2011. évi CLXXXV. törvény
a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosításáról[1]
1. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
1. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"42. § A hálózati engedélyesek és a termelői engedélyesek tevékenységük ellátása, az átviteli és az elosztó hálózatok zavartalan, megbízható működtetése, a villamosenergia-igények folyamatos kielégítése, az üzemzavarok gyors, biztonságos elhárítása, valamint mérési adatok továbbítása érdekében nem nyilvános elektronikus hírközlő hálózatot létesíthetnek, tarthatnak fenn."
2. § A VET. a következő alcímmel és 63/A. §-sal egészül ki:
"A villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás alóli mentesség
63/A. § (1) Kormányrendeletben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi vagy közoktatási intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a villamosenergia-kereskedőnél és az elosztónál a villamosenergia-ellátásból fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását.
(2) A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.
(3) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.
(4) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz, a közintézményi felhasználó fizetési késedelem miatti villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolása a moratórium alatt nem kezdeményezhető, amely azonban nem érinti a villamosenergia-kereskedő és az elosztó azon jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesíthesse.
(5) A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten a moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő fizetési és a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.
(6) A moratóriumot biztosító villamosenergia-kereskedő és elosztó a moratórium következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a villamosenergia-kereskedő és az elosztó által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét - a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével-a villamosenergia-kereskedő és az elosztó viseli.
(7) Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását e törvénynek és az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendeletnek megfelelően kezdeményezte, a villamosenergia-kereskedő vagy az elosztó a közintézményi felhasználóval kötött szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.
(8) Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználó a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 274. § (1) bekezdése szerint egyszerű kezesként felel.
(9) A moratórium részletes feltételeit, a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg."
3. § (1) A VET. 102/B. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell]
"b) az átviteli hálózat, a napi átviteli tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, a rendszer- és üzemirányításhoz, a méréselszámoláshoz szükséges eszközök és a tevékenységhez szükséges informatikai eszközök tulajdonjogával, valamint az elektronikus hírközlő hálózati elemekkel, és"
(2) A VET. 102/B. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan - a (3) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel - az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt."
4. § (1) A VET. 103. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[103. § (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás bármikor jogosult az átviteli rendszerirányító teljes tulajdonosi szétválasztása mellett dönteni. A tanúsítást követően a teljes tulajdonosi szétválasztás eredményeképpen létrejött átviteli rendszerirányítónak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:]
"a) az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell az átviteli hálózat és az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz tulajdonjogával, valamint az elektronikus hírközlő hálózati elemekkel,"
(2) A VET. 103. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan - az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel - az átviteli rendszerirányítóval a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt."
5. § (1) A VET. 104. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[104. § (1) Az átviteli rendszerüzemeltetőnek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:]
"b) rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges pénzügyi és személyi erőforrásokkal, valamint műszaki és tárgyi eszközökkel, ideértve az elektronikus hírközlő hálózati elemeket is,"
(2) A VET. 104. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosa az elektronikus hírközlő hálózati elemekre vonatkozóan - az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel - az átviteli rendszerüzemeltetővel a Vhr.-ben meghatározottak szerint szerződést köt."
6. § A VET. 170. § (1) bekezdése a következő 45. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"45. a villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolás alkalmazása alóli mentesítésre jogosult, közintézményi felhasználók körét, a mentesítés feltételeit, a moratórium részletes szabályait, valamint a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit."
(rendeletben állapítsa meg.)
2. Egyéb törvények módosítása
7. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) a következő alcímmel és 51/A. §-sal egészül ki:
"A közüzemi szerződés felmondása alóli mentesség
51/A. § (1) Kormányrendeletben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi vagy közoktatási intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál a közüzemi szerződés - távhőszolgáltatás díjára vonatkozó fizetési késedelem miatt történő - felmondása alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását.
(2) A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.
(3) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a távhőszolgáltató köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.
(4) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz, a közintézményi felhasználó közüzemi szerződésének fizetési késedelem miatti felmondása a moratórium alatt nem kezdeményezhető, amely azonban nem érinti a távhőszolgáltató azon jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesíthesse.
(5) A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő, fizetési, valamint a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.
(6) A moratóriumot biztosító távhőszolgáltató a moratórium következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a távhőszolgáltató által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét - a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével - a távhőszolgáltató viseli.
(7) Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását e törvénynek és az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendeletnek megfelelően kezdeményezte, a távhőszolgáltató a közüzemi szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.
(8) Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználó moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 274. § (1) bekezdése szerint egyszerű kezesként felel.
(9) A moratórium részletes feltételeit, a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg."
(2) A Tszt. 60. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A Kormányrendeletben állapítja meg)
"o) a közüzemi szerződés felmondása alóli mentesítésre jogosult közintézményi felhasználók körét, a mentesítés feltételeit, a moratórium részletes szabályait, valamint a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit."
8. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kijelölés legfeljebb kormányrendeletben meghatározott időtartamra hatályos, azonban a kijelölés az időtartam lejártát megelőzően hatályát veszti, ha a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülnek."
(2) A Get. az "Eljárás a lakossági fogyasztókkal szembeni jogsértésekkel kapcsolatban" alcímet követően a következő alcímmel és 64/A. §-sal egészül ki:
"A földgázellátásból történő kikapcsolás alóli mentesség
64/A. § (1) Kormányrendeletben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi vagy közoktatási intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a földgázkereskedőnél és a földgázelosztónál a földgázellátásból fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását.
(2) A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.
(3) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a földgázkereskedő és a földgázelosztó köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.
(4) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz, a közintézményi felhasználó fizetési késedelem miatti földgázellátásból történő kikapcsolása a moratórium alatt nem kezdeményezhető, amely azonban nem érinti a földgázkereskedő és a földgázelosztó azon jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesíthesse.
(5) A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten a moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő fizetési és a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.
(6) A moratóriumot biztosító földgázkereskedő és földgázelosztó a moratórium következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a földgázkereskedő és a földgázelosztó által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét - a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével - a földgázkereskedő és a földgázelosztó viseli.
(7) Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását e törvénynek és az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendeletnek megfelelően kezdeményezte, a földgázkereskedő és a földgázelosztó a közintézményi felhasználóval kötött szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.
(8) Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználó a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Polgári Törvénykönyv 274. § (1) bekezdése szerint egyszerű kezesként felel.
(9) A moratórium részletes feltételeit, a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg."
(3) A Get. 132. §-a a következő 51. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
"51. a földgázellátásból történő kikapcsolás alkalmazása alóli mentesítésre jogosult közintézményi felhasználók körét, a mentesítés feltételeit, a moratórium részletes szabályait, valamint a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit,"
(4) A Get. 3. § 69. pontjában az "egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók" szövegrész helyébe az "egyetemes szolgáltatók vagy egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók" szöveg, 41. § (1) bekezdésében az "egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat" szövegrész helyébe az "egyetemes szolgáltatókat vagy egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat" szöveg, az "egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók" szövegrész helyébe az "egyetemes szolgáltatók vagy egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók" szöveg lép.
3. Záró rendelkezések
9. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E törvény 2. §-a és 6-8. §-a 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg a VET. 2. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a "valamint" szövegrész helyébe az "az átviteli tevékenységhez szükséges kapacitású elektronikus hírközlő hálózati elemek, így különösen szálpárak (a továbbiakban együtt: elektronikus hírközlő hálózati elemek) tulajdonosára, valamint" szöveg, a VET. 96. § (3) bekezdésében a "tagjával szemben" szövegrész helyébe a "tagjával, továbbá az elektronikus hírközlő hálózati elemek tulajdonosával szemben" szöveg lép.
Dr. Schmitt Pál s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés a 2011. december 19-i ülésnapján fogadta el.