2011. évi XLIX. törvény

az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról[1]

1. § (1) Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A születést és a halálesetet anyakönyvezés végett az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek. A születést szülész-nőgyógyász szakorvos, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy igazolja."

(2) Az At. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az intézeten kívüli születést a szülő, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy jelenti be."

(3) Az At. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az intézeten kívüli születésnél az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy nem működött közre, a születés szülész-nőgyógyász szakorvos által utólagosan kiállított igazolás alapján anyakönyvezhető. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosításra alkalmas adatait, a szülés, a születés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét."

(4) Az At. 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha az anya a személyazonosságát sem a születéskor, sem annak bejelentését követő 30 napon belül nem igazolja, és a gyermeket az intézetben felügyelet nélkül hagyja, a gyermeket ismeretlen szülőktől származó gyermeknek kell tekinteni."

2. § Az At. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nem tervezett intézeten kívüli születést a szülő nyolc napon belül jelenti be."

3. § Az At. 15/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a (6) bekezdés szerinti eljárásban, ha a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették."

4. § Az At. 27/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az ugyanattól az anyától származó, ugyanazon a napon született gyermekek nem viselhetnek megegyező utónevet."

5. § Az At. 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Külföldi felhasználás céljából diplomáciai felülhitelesítéshez szükséges közbenső felülhitelesítéssel, diplomáciai felülhitelesítéssel, valamint Apostille-tanúsítvánnyal kizárólag az egy évnél nem régebben kiállított anyakönyvi kivonat, valamint a 2006. március 1-jét követően bármely időpontban kiállított halotti anyakönyvi kivonat látható el."

6. § Az At. a következő 43. §-sal egészül ki:

"43. § E törvényerejű rendeletnek az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLIX. törvénnyel megállapított 9. § (7) bekezdését, 15/A. § (3) bekezdését és (6a) bekezdését, 27/A. § (8) bekezdését és 40. § (6) bekezdését a 2011. június 1-jét követően induló eljárásokban kell alkalmazni."

7. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Atv.) 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(1a) Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasság hivatali helyiségen kívüli megkötésében, továbbá a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötésben, ha a házasulók a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették."

8. § Az Atv. 33. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(1a) Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre az (1) bekezdés szerinti eljárásban, ha a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették."

9. § Az Atv. 44. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) Az ugyanattól az anyától származó, ugyanazon a napon született gyermekek nem viselhetnek megegyező utónevet."

10. § (1) Az Atv. 61. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A születés tényét és időpontját szülész-nőgyógyász szakorvos, a haláleset tényét és időpontját orvos által kiállított bizonyítvány igazolja. A születés tényét tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy igazolja."

(2) Az Atv. 61. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Az intézeten kívüli születést a szülő, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy jelenti be."

(3) Az Atv. 61. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(8) Ha az intézeten kívüli születésnél az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy nem működött közre, a születés szülész-nőgyógyász szakorvos által utólagosan kiállított igazolás alapján anyakönyvezhető. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosításra alkalmas adatait, a szülés, a születés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét."

11. § Az At. 15/A. § (3) bekezdésében a "hivatali helyiségen kívüli" szövegrészek helyébe a "hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli" szöveg lép.

12. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladataik teljesítéséhez az eljárásban érintett polgár személyazonosító jelét az alábbi szerveknek köteles átadni:]

"b) a szülő, illetve hozzátartozó a születés és a haláleset bejelentésekor az egészségügyi intézménynek és az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személynek, illetve az anyakönyvvezetőnek;"

13. § (1) E törvény 2011. június 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke