2011. évi XCIX. törvény

az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról[1]

1. §[2]

2. § A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. § (1) bekezdése a következő t) ponttal egészül ki:

(A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:)

"t) a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés - kormányrendeletben meghatározott - elvárt mértékének megfelelő végrehajtására."

3. § A Met. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A munkaügyi ellenőrzés minden esetben kiterjed az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak vizsgálatára is."

4. §[3]

5. § A Met. a következő 9/A. §-sal egészül ki:

"9/A. § Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvénnyel (a továbbiakban: T.) megállapított 3. § (1) bekezdés t) pontját, (5) bekezdését és a 6/B. §-t a T. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.[4]

6. §[5] (1) A költségvetési szervek, valamint az egyházi fenntartású, közfeladatot ellátó egészségügyi, oktatási, szociális, közgyűjteményi és közművelődési szolgáltatást nyújtó intézmények kivételével azon munkáltató számára, aki a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelést nem teljesíti, a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig nem állapítható meg az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 2. § (1) bekezdés n) pontja szerinti költségvetési támogatás.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni

a) a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak az adórendszer átalakítása miatt kiegészítő munkáltatói támogatásra fordítható előirányzatából nyújtott támogatásra,

b) a nem állami intézmény fenntartójának biztosított normatív és egyéb hozzájárulásra, valamint

c) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény szerinti támogatásokra.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a megállapító határozattal érintett munkáltató a támogatást nyújtó szerv részére igazolja, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 6/B. § (1) bekezdése szerinti emeléssel érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában a munkabéremelést - a munkaügyi ellenőrzés megkezdésének napjára visszamenőleg - teljesítette.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott létszám szempontjából:

a) a kölcsönbeadónál figyelmen kívül kell hagyni azon kölcsönzött munkavállalót, aki olyan kölcsönvevőhöz került kikölcsönzésre, ahol a kölcsönvevő - az általa tett nyilatkozat szerint - saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek.

b) az iskolaszövetkezetnél figyelmen kívül kell hagyni azt a nappali tagozatos tanuló, hallgató munkavállalót, aki olyan, az iskolaszövetkezet szolgáltatását fogadó gazdálkodó szervezetnél működik közre az iskolaszövetkezet teljesítésében, ahol az iskolaszövetkezet szolgáltatását fogadó gazdálkodó szervezet - az általa tett nyilatkozat szerint - saját munkavállalói tekintetében nem tett eleget az érintett munkavállalók legalább kétharmada esetében az elvárt béremelésnek.

7. §[6] Hatályát veszti a Met.

a) 3. § (1) bekezdés t) pontja,

b) 6/B. §-a,

c) 8/C. § (8) bekezdése, valamint

d) 9/A. §-a.

8. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2012. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 7. § 2014. január 1. napján lép hatályba.

(3)[7]

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke