2012. évi XII. törvény

a közkegyelem gyakorlásáról[1]

Az Országgyűlés Magyarország Alaptörvényének hatályba lépése alkalmából az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés j) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva közkegyelmet gyakorol a következők szerint:

1. § Nem indítható, illetve nem folytatható büntetőeljárás a 2011. december 23-án az Országházat körülvevő elzárt terület egyes bejáratainak több személy egymáshoz, illetve a kapukhoz láncolásával megvalósított lezárásával összefüggésben elkövetett, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti személyi szabadság megsértése bűntette miatt (Btk. 175. §).

2. § Mentesül a büntetés végrehajtása, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól az az e törvény hatálybalépése előtt jogerősen elítélt, akivel szemben kizárólag az 1. §-ban meghatározott és közkegyelem alá eső bűncselekmény miatt szabtak ki büntetést.

3. § A közkegyelem kiterjed a 2011. december 23-án az Országházat körülvevő elzárt terület egyes bejáratainak több személy egymáshoz, illetve a kapukhoz láncolásával megvalósított lezárásával összefüggésben elkövetett szabálysértésekre is.

4. § A közkegyelem kiterjed az e törvényben meghatározott bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használt dolgok elkobzására is [Btk. 77. § (1) bekezdés a) pontja].

5. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke