25/2012. (V. 11.) BM rendelet

a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendeletnek, valamint a fegyverismereti vizsga, a fegyverforgalmazási vizsga, a lőfegyver, lőszer hatósági tárolása és a fegyverekkel, lőszerekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 50/2004. (VIII. 31.) BM rendeletnek a fegyverjogszabályok módosításával összefüggő módosításáról

A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 7-9. § tekintetében a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 22. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a 7-9. § tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. A lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet módosítása

1. § A lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Lőfegyverrel tartott lövészeten - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában, illetve a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak lőfegyver tartására jogosult

a) személy, vagy

b) szervezet tagja, alkalmazottja

vehet részt."

2. § A lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 10. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"A fegyvertartáshoz, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez szükséges elméleti és jártassági követelmények

10. § (1) A fegyvertartáshoz, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgára a megyei rendőr-főkapitányságon - Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságon - írásban kell jelentkezni.

(2) A fegyvertartáshoz előírt vizsgára történő jelentkezéskor a jelentkező köteles megjelölni, hogy milyen jellegű lőfegyverre (lőfegyverekre) kíván vizsgát tenni. A vizsgára jelentkezésnek nem feltétele a lőfegyver tartására irányuló kérelem benyújtása.

(3) A házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgára történő jelentkezésnek nem feltétele a lőfegyver tartására jogosító engedély megléte.

(4) A fegyvertartáshoz, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgára jelentkezőt tájékoztatni kell a vizsga helyéről, időpontjáról, továbbá biztosítani kell számára a vizsgadíj befizetéséhez szükséges készpénz-átutalási megbízást.

(5) A fegyvertartáshoz, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgát a jelentkezés helye szerinti megyei rendőr-főkapitányságon - Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságon - kell letenni.

(6) A fegyvertartáshoz, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgára az a jelentkező bocsátható, aki a vizsgadíjat befizette és a vizsga megkezdése előtt, a vizsga helyszínén a vizsgadíj befizetését igazoló szelvényt bemutatta."

3. § A lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 11/A-11/B. §-sal egészül ki:

"11. § (1) A fegyvertartáshoz, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsga elméleti és gyakorlati részvizsgából áll. Az elméleti részvizsga írásbeli tesztből és szóbeli vizsgarészből tevődik össze. Gyakorlati részvizsgára csak olyan vizsgázó bocsátható, aki eredményes elméleti részvizsgát tett.

(2) A fegyvertartáshoz, illetve a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsga akkor tekinthető sikeresnek, hogy ha a vizsgázó valamennyi részvizsga minden vizsgarészét eredményesen teljesítette.

(3) Sikertelen vizsga esetén a vizsgázó számára - a vizsgadíj ismételt befizetése esetén - a sikertelen vizsga napjától számított 1 éven belül biztosítani kell a vizsga megismétlésének lehetőségét. A vizsga megismétlésére a sikertelen vizsga napján nem kerülhet sor. Az eredményes részvizsgákat, illetve vizsgarészeket nem kell megismételni.

(4) A vizsgákról hitelesített nyilvántartókönyvet kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni

a) a vizsgázó természetes személyazonosító adatait,

b) a vizsga időpontját,

c) a vizsga típusát (huzagolatlan vagy huzagolt csövű hosszú lőfegyver, rövid lőfegyver, vagy házilagos lőszerszerelés és -újratöltés),

d) a vizsga eredményét,

e) a vizsgabizonyítvány sorszámát, valamint

f) a vizsgázónak a vizsgabizonyítvány átvételét igazoló aláírását és a vizsgabizottság elnökének aláírását.

(5) A fegyvertartáshoz előírt vizsga elméleti részvizsgájának kérdéseit az 1. számú melléklet határozza meg.

(6) A házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsga elméleti részvizsgájának kérdéseit a 2. számú melléklet határozza meg.

11/A. § (1) A fegyvertartáshoz előírt vizsga

a) elméleti és gyakorlati ismereteit igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmező igazságügyi fegyverszakértő, valamint

b) gyakorlati ismereteit igazoltnak kell tekinteni, ha

ba) a kérelmező puskaművesi, fegyvermesteri, illetve fegyverműszerész szakvizsgával rendelkezik,

bb) a vadászlőfegyver tartását kérelmező legalább középfokú vadgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkezik, vagy

bc) a sörétes vadászlőfegyver tartását kérelmező érvényes mezőőri igazolvánnyal rendelkezik.

(2) A fegyvertartáshoz előírt vizsga során az elméleti ismereteket igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmező katonai középfokú tanintézet fegyverzeti tagozatán vagy katonai felsőoktatási intézmény fegyverzeti szakán szerzett végzettséget.

(3) A fegyvertartáshoz előírt vizsga gyakorlati részvizsgájának keretében a vizsgázónak lőgyakorlatot kell végrehajtania. A gyakorlati részvizsga akkor minősíthető megfelelőnek, ha a vizsgázó a lőfegyver kezelésének és használatának szabályait a gyakorlatban helyesen és biztonságosan alkalmazza. A lőgyakorlat végrehajtására csak üzemeltetési engedéllyel rendelkező lőtéren kerülhet sor.

11/B. § A házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsga gyakorlati részvizsgájának keretében a vizsgázónak a lőszerszerelés és -újratöltés műveleti sorrendjének ismeretéről, a tevékenységhez szükséges eszközök készségszintű használatáról, valamint a tevékenység biztonságos végzéséről kell számot adnia. A gyakorlati részvizsga akkor minősíthető megfelelőnek, ha a vizsgázó e feltételeket a gyakorlatban helyesen és biztonságosan alkalmazza. A gyakorlati részvizsgára kizárólag olyan helyen kerülhet sor, ahol rendelkezésre állnak a vizsgakérdésekben szereplő részfeladatokhoz, illetve a lőszerszereléshez (pisztoly-, golyós, illetve sörétes lőszer) és -újratöltéshez szükséges szerszámok, mérőeszközök".

4. § A lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § A lőfegyvertartási engedéllyel rendelkező személy halála vagy a szervezet megszűnése esetén a lőfegyvert, lőszert (töltényt) az azokat birtokoló személy köteles a Rendőrséghez haladéktalanul bejelenteni, és az őrzésről a Rendőrség kiérkezéséig gondoskodni. A bejelentett lőfegyver, lőszer (töltény) átvételére és tárolására jegyzőkönyv kiállításával a Rendőrség intézkedik."

5. § A lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet a következő 20. §-sal egészül ki:

"20. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i, 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

6. § (1) A lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet

a) az 1. melléklet szerinti 1. számú melléklettel, valamint

b) a 2. melléklet szerinti 2. számú melléklettel

egészül ki.

(2) Hatályát veszti a lőterekről, a lőfegyverek, lőszerek hatósági tárolásáról, a fegyvertartáshoz szükséges elméleti és jártassági követelményekről szóló 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 4. számú melléklete.

2. A fegyverismereti vizsga, a fegyverforgalmazási vizsga, a lőfegyver, lőszer hatósági tárolása és a fegyverekkel, lőszerekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet módosítása

7. § A fegyverismereti vizsga, a fegyverforgalmazási vizsga, a lőfegyver, lőszer hatósági tárolása és a fegyverekkel, lőszerekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fegyverismereti vizsga, a fegyverforgalmazási vizsga, valamint a házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez szükséges vizsga (a továbbiakban együtt: vizsga) díja vizsgánként 10 000 forint, amely összeget a vizsgát lebonyolító megyei rendőr-főkapitányság - Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság - előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. A vizsga díja magában foglalja a vizsgabizonyítvány kiállításának díját is."

8. § A fegyverismereti vizsga, a fegyverforgalmazási vizsga, a lőfegyver, lőszer hatósági tárolása és a fegyverekkel, lőszerekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet

a) 1. § (3) bekezdésében, valamint 2. § (1) bekezdésében a "megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság előirányzat-felhasználási" szövegrész helyébe a "megyei rendőr-főkapitányság - Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság - előirányzat-felhasználási" szöveg lép,

b) 3. §-ában hatályát veszti a "(megyei) fővárosi" szövegrész,

c) 4. § (1) és (2) bekezdésében a "megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság bevételét" szövegrész helyébe a "megyei rendőr-főkapitányság - Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság - bevételét" szöveg lép,

d) 1. számú melléklete szerinti táblázat

da) 6. sorában a "6. pont" szövegrész helyébe a "6. sor" szöveg, valamint az "1-5. pontok" szövegrész helyébe az "1-5., illetve a 23. sor" szöveg lép,

db) 10. sorában a "megszerzésének és tartásának engedélyezése lőfegyver tartásának engedélyezésére szolgáló okmány kiállításával" szövegrész helyébe a "tartásának engedélyezése lőfegyver tartásának engedélyezésére szolgáló okmány kiállításával (a filmgyártási célú lőfegyver kivételével)" szöveg lép,

dc) 12. sorában a "megszerzésének, illetve tartásának engedélyezése (az elveszett engedély pótlása is)" szövegrész helyébe a "tartásának engedélyezése (az engedély cseréje, pótlása is)" szöveg lép,

dd) 13. sorában az "elveszett engedély" szövegrész helyébe az "engedély cseréje," szöveg lép,

de) 14. sorában a "kiállítása" szövegrész helyébe a "kiállítása, meghosszabbítása" szöveg lép,

df) 16. sorában hatályát veszti a "megszerzésének és" szövegrész,

dg) 17. sorában a "sportcélú tartásának engedélyezése fegyverenként" szövegrész helyébe a "sportlövészeti célú használatának engedélyezése" szöveg lép,

dh) 18. sorában az "engedélyezése" szövegrész helyébe az "engedélyezése lőfegyverenként" szöveg lép, továbbá

di) 20. sorában az "elveszett engedélyek pótlása" szövegrész helyébe az "engedélyek cseréje, pótlása" szöveg lép.

9. § A fegyverismereti vizsga, a fegyverforgalmazási vizsga, a lőfegyver, lőszer hatósági tárolása és a fegyverekkel, lőszerekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 1. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

3. Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a kihirdetését követő harminckettedik napon hatályát veszti.

(2) A 7-9. §, valamint a 3. melléklet az e rendelet kihirdetését követő harmincegyedik napon lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 25/2012. (V. 11.) BM rendelethez

"1. számú melléklet a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelethez

Fegyverismereti vizsgakérdése

1. A lőfegyverismeret fontossága és a fegyvertartási engedély érvényességének ideje.

2. A tűzfegyver fogalma és a fegyvertartási engedély érvényességének ideje.

3. A lőszer fogalma. Milyen lőfegyvert nem lehet forgalmazni és tartani?

4. A lőfegyver megszerzésére és tartására ki kaphat engedélyt?

5. Hol, hogyan kell a lőfegyvert és a lőszert tárolni?

6. Sorolja fel a tűzfegyver fődarabokat. Mi a szemrevételezési és vizsgálati tanúsítvány?

7. Mikor nem lehet a lőfegyvert szállítani, viselni, használni?

8. A lőfegyverek szállításának szabályai.

9. Mi a teendője, ha lőfegyverét - megszerzésére jogosultnak vagy forgalmazónak - eladta?

10. A lőfegyver használata esetén milyen okmányokat kell az engedélyesnek magánál tartani?

11. Hatósági ellenőrzéskor mi a kötelessége a lőfegyver tulajdonosának?

12. Kinek adható és kinek engedhető át a lőfegyver?

13. Mikor kell a lőfegyvert a vizsgálatra kijelölt szervezetnek bemutatni?

14. Mi a teendője, ha lőfegyverét vagy fegyvertartási engedélyét elvesztette?

15. Milyen adatok megváltozását kell a rendőrhatóságnak bejelenteni?

Huzagolatlan csövű hosszú (sörétes) lőfegyverismeret:

16. A sörétes lőfegyvert milyen célra szabad használni?

17. Sörétes lőfegyverek csoportosítása rendszerük és csőelrendezésük szerint.

18. Sorolja fel a leggyakrabban használatos sörétes kalibereket. Mi a kaliber?

19. Sörétes lőfegyver fő részei és rendeltetésük.

20. A sörétes lőfegyver hatásos lőtávolsága és a sörétméret közötti összefüggés.

21. A sörétes lőfegyver használatának biztonsági távolsága. Befolyásolja-e a kaliber?

22. A sörétes lőszerek csoportosítása. Mit jelent a 16/70, 12/76 és 20/65 kaliberjel?

23. A sörétes lőszer részei és azok rendeltetése. Mi a gyöngygolyó és mire használható?

24. Mikor szabad a sörétes lőfegyvert megtölteni és mikor köteles üríteni?

25. Hogyan kell a sörétes lőfegyvert tűzkész állapotba hozni, üríteni?

26. A sörétes lőfegyver hordmódja. A cserélhető csövű lőfegyvereket milyen egyedi azonosítóval kell ellátni?

27. A sörétes lőfegyverből milyen szögben szabad lövéseket leadni? Mit jelent a léniázás, illetve a zsákolás?

28. Mikor kell megkülönböztetett figyelemmel lenni a lövés leadására?

29. A lőfegyver meghibásodása esetén mi a teendő, kinek adható át javítás céljára?

30. Lőfegyver használatából eredő baleset esetén mi a teendő, mely szerveket kell értesíteni?

31. Sörétes lőfegyver jellemzői (szerkezet, lövedék, hatótávolság).

A huzagolt csövű hosszú (golyós) lőfegyverismeret:

32. A golyós lőfegyvert milyen célra szabad használni?

33. A golyós lőfegyverek csoportosítása cső és töltési rendszerük szerint.

34. Milyen töltési rendszerű golyós lőfegyvereket ismer?

35. A golyós lőfegyverek tárrendszerei. A golyós lőfegyver csövének jellemzése.

36. A golyós lőfegyverek fő részei, az elsütő és biztosító szerkezet rendeltetése, működése.

37. A golyós lőfegyverek hatásos lőtávolsága. Milyen messzire repülhet el a lövedék?

38. A golyós lőfegyverek csoportosítása, hüvelyük és lövedéktípusuk szerint.

39. A golyós lőszer részei. Van-e tiltott lövedéktípus?

40. Mit jelöl a 8x57JS, a 7x64, a 30-06, illetve a 22 Hornet meghatározás?

41. Mit jelent a huzagemelkedés és a csavarzathossz? Mivel foglalkozik a célballisztika?

42. A golyós lőfegyverből történő lövés leadásának szabályai. Mi a külballisztika?

43. Hogyan kell a golyós lőfegyvert tűzkész állapotba hozni? Mi a gyorsító szerepe?

44. A lőfegyverek karbantartásának szabályai, eszközei. Mi a belballisztika?

Marok (rövid) lőfegyverismeret:

45. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver működési elvét, hatásadatait.

46. Ismertesse a pisztolylőszerek részeit.

47. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver fő részeit, azok rendeltetését.

48. Ismertesse a maroklőfegyver töltésének, ürítésének szabályait.

49. Ismertesse a lőfegyver töltetlenség-ellenőrzésének módját.

50. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver hatásos lőtávolságát, hatásmódját.

51. Sorolja fel a maroklőfegyverek használata során előforduló leggyakoribb akadályokat és azok elhárításának módját.

52. Ismertesse az öntöltő maroklőfegyver karbantartásának szabályait, a karbantartás eszközeit és módját.

53. Ismertesse az önvédelmi lőfegyver viselésére vonatkozó szabályokat.

54. Ismertesse az önvédelmi lőfegyver és lőszer tárolására vonatkozó szabályokat.

55. Az öntöltő maroklőfegyver részleges szét- és összeszerelésének végrehajtása.

56. A maroklőfegyver töltésének és ürítésének végrehajtása.

57. Mi a jogos védelem? Ismertesse gyakorlati példával.

58. Mi a végszükség? Használható-e az önvédelmi lőfegyver végszükségben?

A fegyverismereti és jártassági vizsgán a vizsgabizottság tagjai a fentieken kívül további olyan jogszabály- és fegyverismereti kérdéseket is feltehetnek, amelynek ismerete a vizsgázótól elvárható."

2. melléklet a 25/2012. (V. 11.) BM rendelethez

"2. számú melléklet a 49/2004. (VIII. 31.) BM rendelethez

A házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsga vizsgakérdései

Jogszabályi ismeretek

1. Mely jogszabályok rendelkeznek a lőszerek házilagos szerelésének szabályairól?

2. Milyen tevékenységet nevezünk házilagos lőszer-szerelésnek?

3. Ki végezhet házilagos lőszerszerelést?

4. Ki szerezhet meg lőszer házilagos szereléséhez csappantyút és lőport?

5. Milyen előírások vonatkoznak a csappantyú és a lőpor házilagos tárolására?

6. Milyen kaliberjelű lőszer szerelhető házilagosan?

7. Mi a lőszer meghatározása?

8. Melyek a lőszerelemek (lőszeralkatrészek)?

9. Melyek a polgári célra tiltott lövedékfajták?

10. Átadható-e a házilag szerelt lőszer azonos kaliberjelű fegyverrel rendelkező engedélyes számára felhasználás céljából?

11. Melyik magyar jogszabály, illetve szabvány táblázatai tartalmazzák a lőszerek maximális méret és gáznyomás adatait?

12. Mit jelent a magyar szabvány szerinti L3 érték?

13. Mit jelent a magyar szabvány szerinti G1 érték?

14. Mit jelent a magyar szabvány szerinti Pmaxem érték?

Biztonságtechnikai ismeretek

15. Melyek a csappantyú és a lőpor házilagos tárolásának biztonságtechnikai követelményei?

16. Miért kell a csappantyúkat eredeti gyári csomagolódobozukban tárolni?

17. Miért kell a lőport eredeti gyári csomagolódobozában tárolni?

18. Milyen tevékenységek végzése tilos a csappantyúkkal, lőporral való foglalatosság és a házilagos lőszer összeszerelés során?

19. A csappantyúkkal, lőporral való foglalatosság, illetve a házilagos lőszer összeszerelés során szükség van-e védőszemüveg használatára és miért?

20. Milyen helységet célszerű választani a házilagos lőszerszerelés céljára?

21. Miért van kiemelt fontossága annak, hogy a házilagos lőszerszerelés helyszínén rendet tartsunk?

22. Szabad-e egy adott lőszerfajta szerelése során egyszerre több fajta lőport tartani a szerelés helyén?

23. Szabad-e egy adott lőszerfajta szerelése során egyszerre több fajta csappantyút tartani a szerelés helyén?

24. Az azonosnak látszó, de különböző gyártmányú, típusjelzésű lőporok egymással megegyező ballisztikai tulajdonságokkal rendelkeznek-e? Véletlen felcserélésük milyen következményekkel járhat?

25. Szabad-e házilagos lőszerszerelésre olyan lőport használni, amelynek típusa, eredete, fajtája ismeretlen?

26. Szabad-e házilagos lőszerszerelésre olyan lőport felhasználni, amelynek szemcséi összetöredezettek vagy egymáshoz tapadtak?

27. Felhasználható-e olyan lőpor házilagos lőszerszerelésre, amely két lőporfajta házi keveréke?

28. Miért szükséges mindig megkülönböztetett figyelmet fordítani arra, hogy a töltési adatok milyen mértékegység rendszerben vannak megadva?

29. Egy korábban általunk nem töltött lőszer szerelésekor első kísérletre miért csak a szakkönyvekben megadott kezdő, vagy minimum lőportöltetekkel készítsünk töltényeket?

30. Miért nem szabad, hogy a töltetsúly meghaladja a házilagos lőszerszereléshez készült szakkönyvekben megadott maximum értéket?

31. Miért nem szabad, hogy a töltetsúly kevesebb legyen a házilagos lőszerszereléshez készült szakkönyvekben megadott minimum értéknél?

32. Miért kell maroklőfegyverekhez készített töltényeknél megkülönböztetett figyelemmel lenni a betöltött lőpor mennyiségére?

33. Milyen módon lehet biztonságosan megsemmisíteni a lőport, mely valamilyen okból nem felhasználható?

34. Milyen módon lehet biztonságosan megsemmisíteni a csappantyút, mely valamilyen okból nem felhasználható?

35. Miért nem szabad olyan lőszert készíteni, amelynél a hüvely hossza meghaladja az adott lőszerre vonatkozó szabvány szerinti maximális méretet?

36. Amennyiben eltérünk a felhasznált lövedék, a hüvely vagy a csappantyú tekintetében a házilagos lőszerszereléshez készült szakkönyvben megadott gyártmánytól, kell-e számítani arra, hogy a lőszer gáznyomása megnő?

37. Melyek azok az elsütött töltényhüvely megszemlélésével is megfigyelhető jelek, melyek arra utalnak, hogy a töltény gáznyomása túlságosan nagy?

38. Szabad-e csőtáras (pl. előagytáras Winchester) puskához hegyes lövedékcsúcsú lőszert szerelni? Miért?

39. Melyek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy töltényhüvely elérte élettartama végét?

40. Szabad-e készre szerelt lőszert vibrációs, vagy forgódobos polírozó készülékben tisztítani?

41. Melyek a sörétes töltényhüvely elhasználódására utaló jelek?

42. Mire kell különösen ügyelni sörétes lőszer acélsöréttel való szerelésekor?

43. Ólomlövedék öntésekor milyen védőeszközök használata célszerű?

44. Miért célszerű az ólomlövedék öntéséhez jól szellőző helyet választani?

Elméleti ismeretek

45. Melyek a legjellemzőbb különbségek a fekete (füstös) lőpor és a füstnélküli lőporok között?

46. A különböző gyártmányú és relatív égési-sebességű lőporok táblázatát mire tudják használni az újratöltők? Mit jelent a relatív égési-sebesség (élénkség) fogalma?

47. Milyen tulajdonságait határozza meg a lőpornak a szemcseméret és a szemcsealak?

48. A lőporgyártás során hogyan befolyásolják annak égési tulajdonságait?

49. Milyen célból vonják be a lőporok többségét?

50. Miért szükséges, hogy a lőpor csomagolódoboza légcsere mentesen zárható legyen?

51. Mely lőszertípushoz milyen NC-lőpor használható, figyelembevéve annak égési tulajdonságait (offenzív, progresszív)?

52. Mi az alapvető különbség a Berdan és a Boxer csappantyú között?

53. Melyek a Boxer csappantyú részei?

54. Miért a Boxer csappantyút alkalmazzák elsősorban házilagos lőszerszereléshez?

55. Berdan csappantyúhoz készült töltényhüvelyt lehet-e Boxer csappantyúval szerelni, miért?

56. A csappantyúk milyen külső behatásokra különösen érzékenyek?

57. Mi az alapvető különbség az ugyanolyan méretű normál és a "Magnum" megkülönböztető jelzéssel ellátott csappantyúk között?

58. Használható-e tetszőleges tömegű lövedék, ha annak átmérője megegyezik a tölteni kívánt lőszer kaliberével?

59. Melyek a töltényhüvely fő részei?

60. Melyek az alapvető hüvelyformák?

61. Melyek a legelterjedtebb hüvelyperem kialakítások?

62. Mit nevezünk szabadon repülésnek, miért törekszünk a csökkentésére?

63. Melyek a töltényhüvely funkciói?

64. Milyen anyagú töltényhüvelyek a leginkább alkalmasak a házilagos lőszerszerelésre?

65. Milyen okokból használódik el egy töltényhüvely az ismételt használat és újratöltések során?

66. Miért nem célszerű ólomlövedékkel a 300-350 m/s, illetve a réz lövedéksaruval ellátott ólomlövedékkel a 4-500 m/s kezdősebességet meghaladó lőszert szerelni?

67. Miért célszerű az öntőformából kikerült "nyers" ólomlövedéket kaliberezni?

68. Miért szükséges az ólomlövedék felületét, vagy annak hornyait kenőanyaggal ellátni?

69. Miért jellemző, hogy a palack alakú hüvelyes lőszerek szereléséhez általában 2 db matricát tartalmazó szerszámkészlet, míg egyenes falú hüvelyes lőszerek szereléséhez általában 3 db matricát tartalmazó szerszámkészlet tartozik?

70. Melyek egy elsütött töltényhüvely házilagos újratöltése során a legalapvetőbb munkafolyamatok?

71. Miért kell a házilagos lőszerszereléshez használt töltényhüvelyeket egyenként megvizsgálni?

72. Miért célszerű, hogy a házilagosan szerelt lőszerek egy-egy tételén (gyártási sorozatán) belül ugyanabból a gyártási sorozatból származó töltényhüvelyt használjunk?

73. Miért célszerű a töltényhüvelyeket a házilagos lőszerszerelést megelőzően megtisztítani?

74. Miért célszerű a használt töltényhüvely csappantyúfészkét és gyúlyukát az újracsappantyúzás előtt megtisztítani?

75. Miért szükséges a töltényhüvelyt a méret-visszaállítást megelőzően megfelelő kenőanyaggal áttörölni?

76. Milyen következményei lehetnek, ha a töltényhüvelyt nem kenjük, vagy túl nagy mennyiségű kenőanyaggal kenjük be a méret-visszaállítást megelőzően?

77. Miért célszerű, hogy az egy tételben szerelt lőszerek hüvelyhosszai megegyezzenek egymással?

78. Milyen fegyverekhez készített lőszereknél van arra különösen szükség, hogy a beszerelt lövedék hornyába a hüvelyszájat beperemezzük?

79. Milyen hüvelykialakítású lőszereknél kell arra különösen figyelni, hogy a hüvelyt ne peremezzük rá túlságosan a lövedékre?

80. Miért célszerű a hüvelyszájat sorjátlanítani a lövedék beszerelését megelőzően?

81. Melyek azok a tényezők, melyek befolyással vannak arra, hogy milyen mélyre célszerű a lövedéket hüvelybe szerelni?

82. A lőport térfogata alapján adagoló berendezésekkel kimért lőportöltetek tömegét kell-e időközönként mérleggel ellenőrizni?

83. Miért szükséges, hogy a lőport térfogata alapján adagoló berendezéseket lehetőség szerint ugyanazzal a mozdulattal, mozdulatsorral üzemeltessük a teljes lőszertétel (sorozat) tölteteinek kimérése során?

84. Melyek azok a tényezők, melyek legnagyobb befolyással vannak a lövéskor létrejövő gáznyomásra?

85. Általában a maximális töltetű lőszerek képesek a legnagyobb pontosságra?

86. Lehetséges-e, hogy egy lőszer amely bevált egy konkrét fegyverhez, egy másik fegyverben nem fog kielégítő pontosságot produkálni? Miért?

87. Melyek lehetnek az előnyei a házilagosan szerelt lőszernek a gyári szerelésű lőszerekkel szemben?

88. Célszerű-e a házilag szerelt lőszer gáznyomását valamely arra felkészült bevizsgáló laboratóriummal megméretni?

Gyakorlati ismeretek

89. A mellékelt táblázat és számológép segítségével váltsa át a vizsgáztató által SI mértékegység rendszerben megadott értékeket angolszász megfelelőjükre!

90. A mellékelt táblázat és számológép segítségével váltsa át a vizsgáztató által angolszász mértékegység rendszerben megadott értékeket SI mértékegység szerinti megfelelőjükre!

91. Vizsgálja meg a mellékelt táblázatnak és a tolómérőnek a segítségével, hogy a vizsgáztató által adott töltényhüvely hüvelyhossza meghaladja-e a magyar szabványban megadott maximum értéket!

92. Vizsgálja meg a vizsgáztató által átadott töltényhüvelyt, hogy azon láthatók-e elhasználódására utaló nyomok?

93. Vizsgálja meg a vizsgáztató által átadott töltényhüvelyt, hogy azon találhatók-e túlságosan nagy gáznyomásra utaló elváltozások?

94. A rendelkezésére bocsátott szerszámokkal végezze el a mellékelt töltényhüvely méret-visszaállítását!

95. A rendelkezésére bocsátott szerszámokkal szereljen be csappantyút a mellékelt töltényhüvelybe!

96. A rendelkezésére bocsátott karos mérleget állítsa alapállapotba, majd mérje ki vele a vizsgáztató által megadott tömegű lőport!

97. A rendelkezésére bocsátott szerszámokkal szerelje be a mellékelt lövedéket a töltényhüvelybe úgy, hogy a lövedéken lévő horony egybeessen a hüvelyszájjal!

98. A rendelkezésére bocsátott szerszámokkal peremezze be a hüvelyszájat a mellékelt töltény lövedékének hornyába!

A házilagos lőszerszereléshez és -újratöltéshez előírt vizsgán a vizsgabizottság tagjai a fentieken kívül további olyan, a jogi szabályozással, illetve a lőszerekkel és a lőszerszereléssel kapcsolatos kérdéseket is feltehetnek, amelynek ismerete a vizsgázótól elvárható."

3. melléklet a 25/2012. (V. 11.) BM rendelethez

1. A fegyverismereti vizsga, a fegyverforgalmazási vizsga, a lőfegyver, lőszer hatósági tárolása és a fegyverekkel, lőszerekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 1. számú melléklete szerinti táblázat 22. sora helyébe a következő sor lép:

22.Filmgyártási célú lőfegyver behozatali, kiviteli, átszállítási, tartási engedélyezése esetén
- alapdíjként,13 000
továbbá
- lőfegyverenként2 000

2. A fegyverismereti vizsga, a fegyverforgalmazási vizsga, a lőfegyver, lőszer hatósági tárolása és a fegyverekkel, lőszerekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezésének igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 50/2004. (VIII. 31.) BM rendelet 1. számú melléklete szerinti táblázat a következő 23. sorral egészül ki:

23.Házilagos lőszerszerelés és -újratöltés engedélyezése (az engedély cseréje, pótlása is)10 000

Tartalomjegyzék