4/2012. (II. 14.) NGM rendelet

a kiemelt adózók kijelöléséről, valamint a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körének megállapításáról

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. § (12) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A kiemelt adózók kijelölése

1. §[1] Kiemelt adózónak minősülnek az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszer-végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alatt nem álló, illetve nem törölt adószámú[2]

a) részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók,

b) azon adózók - a költségvetési szervek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók és magánszemélyek kivételével -, amelyek

ba) az adóévet megelőző második évben, vagy azt megelőzően kezdték meg tevékenységüket, és

bb)[3] adóteljesítményük értéke a 2 800 000 000 forintot elérte.

2. A legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók kijelölése

2. §[4] Legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózónak minősül az adózó, ha az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszer-végelszámolási eljárás, kényszertörlési eljárás alatt nem áll, illetve nem törölt adószámú és

a) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) alkalmazásában - kivéve az Art. 52. § (11) bekezdését -, adóteljesítményének értéke a 895 000 000 forintot elérte;

b) az Art. 52. § (11) bekezdése alkalmazásában adóteljesítményének értéke a 199 000 000 forintot elérte, és az adóévet megelőző év szeptember 1-jén havonkénti általános forgalmi adó bevallásra volt kötelezett.

3. Az adóteljesítmény számítási módja

3. § A 2. § szerinti adóteljesítmény értékét a 4. §-ban felsorolt adóteljesítmény-elemek egy évre vetített - a tevékenység kezdetének figyelembevételével időarányosan megállapított - számtani átlagának összegeként kell kiszámítani. A 4. §-ban felsorolt adóteljesítmény elemek számítása során kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (a továbbiakban: NAV) benyújtott bevallások adatai, illetve a NAV nyilvántartásában szereplő adatok vehetők figyelembe.

4. § Adóteljesítmény-elemek:

a) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra benyújtott általános forgalmi adó bevallásokban szereplő értékesítést terhelő adó (2004. május 1-jétől a fizetendő adó csökkentve a közösségen belülről történő termékbeszerzés és a termékimport címén fizetendő adóval) és a beszerzés után levonható adó értéke közül a bevallásokban szereplő nagyobb értékek;

b) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan a társasági adóbevallásban az adókedvezménnyel nem csökkentett társasági adó (számított adó) és osztalékadó azzal, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók esetén az adóévet megelőző év augusztus 31-éig benyújtott bevallás adatait is figyelembe kell venni;

c) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra vonatkozó

ca) járulékfizetési kötelezettség, kivéve a költségvetési szerveket,

cb) jövedéki adó, környezetvédelmi termékdíj, regisztrációs adó, energiaadó fizetési kötelezettség;

d) az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző második év december 31-éig terjedő időszakra vonatkozóan

da) a magánszemélyek jövedelemadó bevallásában a számított adó, az elkülönülten adózó jövedelmek adója és a vállalkozói adókedvezmény,

db) a költségvetési szervek kivételével a munkáltatók, kifizetők személyi jövedelemadó-bevallásában megállapított fizetési kötelezettsége,

dc) minden egyéb bevallásban megállapított adókötelezettség (kivéve a munkaadói, a munkavállalói járulék és az egészségügyi hozzájárulás a költségvetési szerveknél), és

dd) az igényelt költségvetési támogatás - ide nem értve az adó-visszaigénylést és adó-visszatérítést - abszolút értéken számolva.

e)[5] a 2011. szeptember 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakra vonatkozó népegészségügyi termékadó fizetési kötelezettség.

5. §[6] Az adóteljesítmény számítása az adóévet megelőző év október 15-én nyilvántartott adatok alapján történik.

5/A. §[7] (1) E rendelet alkalmazásában adózónak minősül az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti csoportos adóalany (áfa csoport).

(2) Az áfa csoport adóteljesítményének számításakor kizárólag az áfa csoport bevallásában szereplő, a 4. § a) pont szerinti adatokat kell figyelembe venni. Ha az adózó az adóévet megelőző hatodik év január 1-jétől az adóévet megelőző év június 30-áig terjedő időszakban (vizsgált időszak) áfa csoport tagja volt, az adózó adóteljesítményének számításakor az áfa csoport bevallásában szereplő adatokat figyelmen kívül kell hagyni. A vizsgált időszak azon része tekintetében, amelyben az adózó nem volt az áfa csoport tagja, az adóteljesítményének számításakor az általa benyújtott áfa bevallásban szereplő, a 4. § a) pont szerinti adatokat kell figyelembe venni és az áfa csoport bevallásában szereplő adatokat figyelmen kívül kell hagyni.

4. Záró rendelkezések

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

7. §[8]

Dr. Matolcsy György s. k.,

nemzetgazdasági miniszter