115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet

a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés z) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §[1] E rendelet alkalmazásában:

1.[2] mezőgazdasági célú vízhasználat: felszíni vízből a mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözését vagy halastavak vízellátását biztosító, vízjogi üzemeltetési engedély alapján történő vízhasználat, vagy bejelentés alapján történő rendkívüli öntözési célú vízhasználat;

2.[3] mezőgazdasági vízhasználó: a mezőgazdasági vízszolgáltató rendszerre csatlakozott, mezőgazdasági vagy erdőgazdasági művelés alatt álló területek öntözésére vagy halastó vízellátását biztosító vízhasználatra kiadott vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező, valamint a rendkívüli öntözésre bejelentés alapján jogosult természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet;

3. mezőgazdasági vízszolgáltató: a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetését, fenntartását alapfeladatként végző költségvetési szerv, vagy az e költségvetési szervvel kötött üzemeltetési szerződés alapján vízszolgáltató egyéb jogi személy;

4. mezőgazdasági vízszolgáltató mű: az a vízilétesítmény, amelynek célja alapvetően mezőgazdasági vízigények biztosítása felszíni vízből történő vízszolgáltatással;

5. mezőgazdasági vízszolgáltató rendszer: egy vagy több vízszolgáltatási egységet magába foglaló, közös felszíni vízforráshoz kapcsolódó mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító vízilétesítmények összessége;

6. mezőgazdasági vízszolgáltatási idény: a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszak;

7. vízszolgáltatási egység: közös vízellátó vagy vízelosztó helyhez kapcsolódó vízpótló és -elosztó csatornahálózat, valamint kapcsolódó művei, amelyek az üzemeltetés tekintetében egységes rendszert alkotnak.

8.[4] halastó: a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény szerinti halastó.

2. § (1) A mezőgazdasági vízszolgáltató a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása érdekében költségkalkulációt készít.

(2) A költségkalkuláció kizárólag a felszíni víz mezőgazdasági célú szolgáltatása körébe tartozó tevékenységre terjedhet ki.

(3)[5] A tárgyévre vonatkozó költségkalkulációt a mezőgazdasági vízszolgáltató vízszolgáltatási egységenként az 1. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti tartalommal és formában készíti el.

(4)[6] A mezőgazdasági vízszolgáltató az általa üzemeltetett vízszolgáltatási egységek tárgyévi költségkalkulációit és a számított díjtételeket minden év február 18-ig továbbítja a területi vízügyi igazgatási szerv részére. A területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv a saját üzemeltetésű vízszolgáltatási egységekre készített és az egyéb vízszolgáltató szervezet által készített költségkalkulációkat és díjtételeket minden év február 20-ig jóváhagyásra átadja az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a jóváhagyásról a benyújtó vízügyi igazgatási szervet tárgyév február 28-ig értesíti. Vízszolgáltatási szerződés csak az Országos Vízügyi Főigazgatóság által jóváhagyott díjtételek alkalmazásával köthető.

(5)[7] Az Országos Vízügyi Főigazgatóság jogosult jóváhagyni a vízügyi igazgatási szerv költségkalkulációját, valamint az egyéb vízszolgáltató szervezet költségkalkulációjának azon elemeit (állandó és változó költségek), amelyek díjaihoz a központi költségvetés a tárgyévben támogatást nyújt.

3. § (1)[8] A tárgyévi költségkalkuláció részeként a mezőgazdasági vízszolgáltató utókalkulációt készít vízszolgáltatási egységenként a tárgyévet megelőző évben a ténylegesen felmerült költségek és ráfordítások, valamint a megállapított díjjal fedezett költségek figyelembevételével.

(2) Ha az utókalkuláció során az előző évi tényleges ráfordítások és költségek, valamint az azonos időszakra számlázott vízszolgáltatási díj között eltérés van, és a mezőgazdasági vízszolgáltató[9]

a) a tényleges ráfordításokat és költségeket meghaladó mértékű díjat állapított meg, akkor azt a következő évben költségcsökkentő tényezőként,

b) a tényleges ráfordításokat és költségeket el nem érő mértékű díjat állapított meg, akkor azt a következő évben költségnövelő tényezőként

kell figyelembe venni.

4. §[10] (1) A vízszolgáltatási egységben felmerülő[11]

a) állandó költségeket a rendelkezésre állást biztosító alapdíj (a továbbiakban: alapdíj),

b) a változó költségeket a felhasznált vízmennyiséggel arányos díj (a továbbiakban: változó díj)

tartalmazza.

(2)[12] A mezőgazdasági vízhasználó a vízjogi üzemeltetési engedélyében lekötött éves vízmennyiség alapján alapdíjat, a vízszolgáltatótól átvett vízmennyiség alapján változó díjat fizet a mezőgazdasági vízszolgáltatónak.

(3)[13] A mezőgazdasági vízszolgáltató mű üzemeltetője a vízjogi üzemeltetési engedélyben lekötött vízmennyiség alapján számított vízszolgáltatási alapdíjról, valamint a ténylegesen szolgáltatott vízmennyiség alapján számított változó díjról számlát állít ki.

(4)[14] Ha a mezőgazdasági vízhasználó a számla szerinti alapdíj megfizetési kötelezettségét nem teljesíti, a mezőgazdasági vízszolgáltató felszólítja a díj megfizetésére. Ha a mezőgazdasági vízhasználó a díjfizetési kötelezettségének a felszólítás kézhezvételét követő harminc napon belül nem tesz eleget, a mezőgazdasági vízszolgáltató a vízjogi üzemeltetési engedély kiadásához adott üzemeltetői hozzájárulását visszavonja és arról a vízügyi hatóságot tájékoztatja.

4/A. §[15] (1) A vízszolgáltatási egységre vonatkozó alapdíjtételt a vízszolgáltatási egységre egy mezőgazdasági vízszolgáltatási idényre eső összes állandó költség és az adott mezőgazdasági egységben a tárgyévben mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevők vízjogi engedélyeiben lekötött vízmennyiség hányadosaként kell megállapítani.

(2) A vízszolgáltatási egységre vonatkozó változó díjtételt a vízszolgáltatási egységre a tárgyévre jóváhagyott összes változó költség és a vízhasználók által a - vízszolgáltatótól az adott vízszolgáltatási egységre - tárgyévre igényelt összes vízmennyiség hányadosaként kell megállapítani.

(3) A vízszolgáltatási egységben egy mezőgazdasági vízhasználó által a vízhasználatért fizetendő éves alapdíjat az (1) bekezdés szerinti alapdíjtétel és a mezőgazdasági vízhasználó adott vízhasználatra kiadott vízjogi üzemeltetési engedélyében meghatározott éves lekötött vízmennyiség szorzata adja.

(4) A vízszolgáltatási egységben egy mezőgazdasági vízhasználó által a vízhasználatért fizetendő változó díjat a (2) bekezdés szerinti változó díjtétel és a vízhasználó által ténylegesen átvett vízmennyiség - beleértve a vízhasználó csatornarendszerének feltöltését szolgáló vizet is - szorzata adja.

(5) Egy mezőgazdasági vízhasználó által fizetendő vízszolgáltatási díj vízhasználatonként a (3) bekezdés szerint számított alapdíj és a (4) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(6) A (3)-(5) bekezdésben, a 6. § (1) bekezdésében és a 8. §-ban foglaltaktól eltérően a halastavi (tógazdasági) célra továbbított vízmennyiség után a mezőgazdasági vízhasználó a vízjogi üzemeltetési engedélyében meghatározott halastó területe alapján számítva évente 1500 Ft/hektár díjat fizet a vele közvetlen kapcsolatban álló mezőgazdasági vízszolgáltatónak.

4/B. §[16] Az éves alapdíjat a mezőgazdasági vízszolgáltatási idény napjaira egyenlő mértékben elosztva kell megfizetni azokra a napokra, amelyekre a vízjogi üzemeltetési engedély érvényben van.

5. § (1) A megállapított mezőgazdasági vízszolgáltatási díjnak fedeznie kell:

a) a mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetési ráfordítását és annak költségét, ideértve a fenntartással és karbantartással felmerülő ráfordításokat és költségeket is;

b) a közvetített szolgáltatás költségét;

c) az a) pont szerinti létesítmények, eszközök értékcsökkenését, illetve az ezek elhasználódásából eredő, azok pótlását szolgáló ráfordításokat, vagy az ennek fedezetére szolgáló bérleti díjat; valamint

d) az engedélyezési hatósági eljárásért fizetett illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat, a jogszabályon alapuló környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése érdekében végzett beruházások, mérések és vizsgálatok költségét.

(2)[17] Az (1) bekezdésben szabályozott ráfordításokat és költségeket

a) az egy mezőgazdasági vízszolgáltatási idényre eső üzemeltetési költségeknek az előző öt év átlaga és az éves infláció figyelembevételével,

b)[18] a fenntartási és karbantartási költségek esetében az 1. melléklet 2. táblázata alapján

kell meghatározni.

(3) A térségi vízpótló és -elosztó művek, valamint a kettős működésű csatornák mezőgazdasági vízszolgáltatásra terhelhető költségeit az igénybevétel és a vízmérlegek alapján a mezőgazdasági célú vízfelhasználás arányában kell megállapítani. A kettős működésű csatornák működési költségeinek meghatározásánál a fenntartási költségek maximum 50%-át lehet a vízszolgáltatásra terhelni.

(4) A belvízi védekezésben érintett, kettős működésű csatornaszakaszra elrendelt védekezés esetén - ha a főbefogadóba többlet vízbeemelés szükséges - a vízhasználó egyidejű vízkivétele térítésmentes, ha a vízhasználó a vízkivétellel járó vízminőségi kockázatot vállalja.

6. §[19] (1)[20] A mezőgazdasági vízhasználó a részére továbbított víz teljes mennyiségének megfelelő vízszolgáltatás - központi költségvetést terhelő, vízszolgáltatási alapdíj felével csökkentett - díját fizeti meg a vele közvetlen kapcsolatban álló mezőgazdasági vízszolgáltatónak.

(2)[21] A mezőgazdasági vízhasználóval közvetlen kapcsolatban álló mezőgazdasági vízszolgáltató megfizeti az alapdíjnak és az általa átvett teljes vízmennyiségnek megfelelő vízszolgáltatás ellenértékének a központi költségvetési támogatással csökkentett részét annak a mezőgazdasági vízszolgáltatónak vagy vízügyi igazgatási szervnek, akitől a vizet átvette.

(3)[22] A vízügyi igazgatási szerv az általa üzemeltetett mezőgazdasági vízszolgáltató művel közvetlen kapcsolatban álló mezőgazdasági vízszolgáltatónak, továbbá a vízkivételt és víztovábbítást egyaránt végző mezőgazdasági vízszolgáltatónak fizeti meg az alapdíjnak és az általa továbbított teljes vízmennyiségnek megfelelő vízszolgáltatás ellenértékének a központi költségvetés által biztosított részét. A további mezőgazdasági vízszolgáltatók részére a vízszolgáltatási hálózatban elfoglalt sorrend szerint, a velük közvetlen kapcsolatban álló mezőgazdasági vízszolgáltató fizeti meg a vízszolgáltatás ellenértékének a központi költségvetés által biztosított részét.

(4) A vízügyi igazgatási szerv az öntözési idényt követő év május 31. napjáig elszámol a vele kapcsolatban álló mezőgazdasági vízszolgáltatóval vagy mezőgazdasági vízhasználóval.

(5) A vízszolgáltatás és víztovábbítás tartalmát

a) a vízügyi igazgatósági szerv és a mezőgazdasági vízszolgáltató közötti üzemeltetési,

b) az egyes mezőgazdasági vízszolgáltatók egymás közötti szolgáltatási, továbbá

c) a mezőgazdasági vízszolgáltató és a mezőgazdasági vízhasználó közötti szolgáltatási

szerződés tartalmazza.

6/A. §[23] (1) Az érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel és szolgáltatási szerződéssel rendelkező mezőgazdasági vízhasználó a vízszolgáltatás teljes díja helyett jogosult a 6. § (1) bekezdésében és a 8. § (1)-(3) bekezdésében részletezett vízszolgáltatási díjkedvezményekre, ha a felhasznált vízmennyiség a vízjogi üzemeltetési engedélyben lekötött vízmennyiséget nem haladja meg, azt a mezőgazdasági vízhasználó a tárgyév február 10-ig bejelentette, és a megrendelt vízmennyiséget a mezőgazdasági vízszolgáltatási idényben az engedélyezett területen használta fel.

(2) A tárgyév február 10-ét követően kiadott vízjogi üzemeltetési engedély alapján a mezőgazdasági vízhasználó abban az esetben jogosult az (1) bekezdés szerinti vízszolgáltatási díjkedvezményekre, ha vízigényét a szolgáltatási szerződés megkötésével egyidejűleg bejelenti.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

8. §[24] (1) A mezőgazdasági vízhasználó - a 6. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a vízszolgáltatás díjának változó díjrészét az alábbiak szerint fizeti meg:[25]

a)[26] 2017. január 1. napja és 2018. december 31. napja között megfizeti a változó díj felét, a fennmaradó részt a központi költségvetés biztosítja;

b)[27] 2019. január 1. napjától kezdődően teljes mértékben megfizeti a változó díjat.

(2) A mezőgazdasági vízhasználó - a 6. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - a vízszolgáltatás alapdíját az alábbiak szerint fizeti meg:[28]

a)[29] 2017. január 1. napja és 2017. december 31. napja között megfizeti az alapdíj 10%-át, a fennmaradó részt a központi költségvetés biztosítja;

b)[30] 2018. január 1. napja és 2018. december 31. napja között megfizeti az alapdíj 20%-át, a fennmaradó részt a központi költségvetés biztosítja;

c)[31] 2019. január 1. napja és 2019. december 31. napja között megfizeti az alapdíj 30%-át, a fennmaradó részt a központi költségvetés biztosítja;

d)[32] 2020. január 1. napja és 2020. december 31. napja között megfizeti az alapdíj 40%-át, a fennmaradó részt a központi költségvetés biztosítja.

(3)[33] 2021. január 1. napjától kezdődően a mezőgazdasági vízhasználó - a 6. § (1) bekezdésével összhangban - megfizeti az alapdíj 50%-át, a fennmaradó részt a központi költségvetés biztosítja.

8/A. §[34] A hatékony vízárpolitika kialakítása érdekében egyes vízgazdálkodási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 232/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. Korm. rendelet) hatálybalépését megelőzően megkötött mezőgazdasági vízszolgáltatási szerződéseket felül kell vizsgálni, és azokat e rendeletnek a Mód. Korm. rendelettel megállapított 8. §-ával történő megfelelés érdekében 2017. április 15-ig módosítani kell.

8/B. §[35] A rendkívüli öntözési célú vízhasználat esetében a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a vízhasználó a 8. § szerint viseli azzal, hogy az alapdíj számítása során a mezőgazdasági vízhasználó vízjogi üzemeltetési engedélyében lekötött éves vízmennyiség alatt a rendkívüli öntözési célú vízhasználat vízhasználó általi bejelentésében megjelölt, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 5. § (14a) bekezdés e) pontja szerint kivenni tervezett víz mennyiségét kell érteni.

8/C. §[36] (1) E rendeletnek a mezőgazdasági vízhasználó mezőgazdasági vízszolgáltatási díj fizetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseit a 2023. évre vonatkozó mezőgazdasági vízszolgáltatási díj tekintetében úgy kell alkalmazni, hogy

a) az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat 2023. évi mezőgazdasági vízszolgáltatási díját a mezőgazdasági vízhasználótól az állam a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/F. § (1) bekezdése alapján átvállalja, és

b) a mezőgazdasági vízhasználó helyett a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat - a mezőgazdasági vízszolgáltatást végző vízügyi igazgatási szerv részére - a központi költségvetés biztosítja a Kormány által megállapított határidőben.

(2) Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a mezőgazdasági vízszolgáltatást végző vízügyi igazgatási szervek 2023. évi vízszolgáltatással felmerülő költségeit a vízügyi igazgatási szervek tájékoztatása alapján havonta összesíti, és az országosan összesített költségekről két ütemben, első alkalommal 2023. augusztus 25-ig, második alkalommal 2023. november 25-ig tájékoztatja a vízgazdálkodásért felelős minisztert.

8/D. §[37] A mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről szóló 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 193/2023. (V. 22.) Korm. rendelettel megállapított 8/C. § hatálybalépését követő negyvenöt napon belül a 2023. évre vonatkozó mezőgazdasági vízszolgáltatási szerződéseket a 8/C. §-sal való összhang érdekében módosítani kell, és a mezőgazdasági vízhasználó részére a 2023. évre vonatkozóan már befizetett mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat a mezőgazdasági vízszolgáltató visszatéríti. A szerződésmódosításokat a mezőgazdasági vízszolgáltató készíti elő.

8/E. §[38] (1) E rendeletnek a mezőgazdasági vízhasználó mezőgazdasági vízszolgáltatási díj fizetési kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseit a 2024. évre vonatkozó mezőgazdasági vízszolgáltatási díj tekintetében úgy kell alkalmazni, hogy

a) az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat 2024. évi mezőgazdasági vízszolgáltatási díját a mezőgazdasági vízhasználótól az állam a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/F. § (1) bekezdése alapján átvállalja, és

b) az a) pont szerinti mezőgazdasági vízhasználó helyett a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat - a mezőgazdasági vízszolgáltatást végző vízügyi igazgatási szerv részére - a központi költségvetés két részletben, 2024. április 30-ig és 2024. november 30-ig biztosítja.

(2) Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a mezőgazdasági vízszolgáltatást végző vízügyi igazgatási szervek 2024. évi vízszolgáltatással felmerülő költségeit a vízügyi igazgatási szervek tájékoztatása alapján összesíti, és az országosan összesített költségekről két ütemben, első alkalommal 2024. július 31-ig, második alkalommal 2024. december 31-ig tájékoztatja a vízgazdálkodásért felelős minisztert.

9. § Ez a rendelet a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelethez[39]

1. táblázat

Az állandó és változó költségek költségkalkulációs sémája

2. táblázat

A fenntartási, karbantartási munkák ajánlott költségnormái