2015. évi CXLVI. törvény

az egyes polgári és büntető ügyekben eljáró bíróságok illetékességéről[1]

1. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

1. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 326. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(14) A menedékjogról szóló törvény szerinti határon lefolytatott eljárások eredményeként az elfogadhatatlanság tárgyában hozott menekültügyi határozat bírósági felülvizsgálati eljárására

a) a - b) és c) pontban meghatározott kivétellel - Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság,

b) a Barcsi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó települések területén és Baranya megye területén benyújtott kérelmek tekintetében a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság,

c) a Zala megye és Somogy megye - a Barcsi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó települések területének kivételével - területén benyújtott kérelmek tekintetében a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

illetékes."

2. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

2. § (1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés (Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), a gazdasági csalás (Btk. 374. §), az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §) - kivéve a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást [Btk. 375. § (3) bekezdés a) pont, (4) bekezdés], valamint a különösen nagy vagy különösen jelentős kárt nem okozó elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást [Btk. 375. § (5) bekezdés] -, a pénzhamisítás (Btk. 389. §), a pénzhamisítás elősegítése (Btk. 390. §), a bélyeghamisítás (Btk. 391. §), a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet) - kivéve a különösen nagy vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást [Btk. 396. § (4) bekezdés a) pont és (5) bekezdés] és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztását (Btk. 397. §) -, a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 401. §), a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmények (Btk. XLII. Fejezet), a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények (Btk. XLIII. Fejezet) esetén a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, a Fővárosi Törvényszék területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a megye, illetve a főváros területére kiterjedő illetékességgel. Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények esetén a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben - a (6a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a Szegedi Járásbíróság, törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Szegedi Törvényszék jár el."

(2) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 17. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények esetén a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben

a) a Barcsi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó települések területén és Baranya megye területén Pécsi Járásbíróság, törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Pécsi Törvényszék,

b) a Zala megye, Somogy megye - a Barcsi Járásbíróság illetékességi területéhez tartozó települések területének kivételével - területén a Zalaegerszegi Járásbíróság, törvényszék hatáskörébe tartozó ügyben a Zalaegerszegi Törvényszék

jár el."

(3) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 17. § (7) bekezdésében az "(5)-(6) bekezdés" szövegrész helyébe az "(5)-(6a) bekezdés", 308. § (1) bekezdésében az "(5)-(6) bekezdése" szövegrész helyébe az "(5)-(6a) bekezdése", 310. § (4) bekezdésében az "(5), illetve (6)" szövegrész helyébe az "(5)-(6a)" szöveg lép.

3. Záró rendelkezés

3. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke