2015. évi CCX. törvény

a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosításáról

1. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 2. § e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

"e) légitámadás és hadművelet: Magyarország területét érintő, illetve Magyarország mint hadviselő fél részvételével bekövetkezett

ea) légitámadás, illetve annak következményei felszámolásával kapcsolatos tevékenység vagy

eb) hadművelet - ide értve a hadműveletnek nem minősülő bármely harci cselekményt is -;

f) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása: Magyarország területét érintő, illetve Magyarország mint hadviselő fél részvételével bekövetkezett háborúból, megszállásból, fegyveres konfliktusokból vagy ezekkel összefüggésben egyéb módon visszamaradt, illetve akár a megszállók, akár a magyar fegyveres alakulatok által elhagyott robbanóanyag vagy robbanó szerkezet felrobbanása, kivéve, ha a robbanás hivatásszerűen (tűzszerész) végzett mentesítés során történt;"

2. § A Hdt. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14/A. § Azon volt hadiárva, akinek igénye 1949. január 1-je előtt bekövetkezett veszteségen alapul, de

a) a pénzellátását a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. évi VII. törvénycikk 6. § (1) bekezdés h) és i) pontja alapján megszüntették,

b) a pénzellátását politikai okból megszüntették vagy szüneteltették,

c) a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították vagy

d) a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elő sem terjesztette

egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadékra jogosult, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a."

3. § A Hdt. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15/A. § Azon volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt, akinek igénye 1949. január 1-je előtt bekövetkezett veszteségen alapul, de

a) a pénzellátását a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. évi VII. törvénycikk 6. § (1) bekezdés h) és i) pontja alapján megszüntették,

b) a pénzellátását politikai okból megszüntették vagy szüneteltették,

c) a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították vagy

d) a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elő sem terjesztette

egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadékra jogosult, amelynek összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 30%-a."

4. § A Hdt. 20. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A hadigondozott haláláig esedékessé vált, fel nem vett és el nem évült járadék, továbbá egyösszegű térítés felvételére az elhunyt jogosult által fel nem vett társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Szünetelési ok fennállása vagy a jogosultság megszűnése esetén a járadékot az utolsó felvétellel kell szüneteltetni vagy megszüntetni. Ha a hadigondozott részére tévesen fizettek ki járadékot és a kifizetés alaptalanságáról tudomása volt, vagy a téves kifizetést maga idézte elő, köteles az összeget visszafizetni."

5. § (1) A Hdt. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és 26. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A hadigondozotti ügyekben az elsőfokú hadigondozási hatóság a hadigondozott lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala.

(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a külföldön élő, Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező magyar állampolgár kérelmező esetében az elsőfokú hadigondozási hatóság Budapest Főváros Kormányhivatala, a másodfokú hadigondozási hatóság a honvédelemért felelős miniszter.

(2b) Az elsőfokú hadigondozási hatóság határozatban dönt:

a) a hadigondozási igényjogosultságról, a hadirokkant járadékosztályba sorolásáról és az orvosszakértői szerv szakvéleményében megjelölt gyógyászati segédeszköz, valamint a hadieredetű fogyatkozás megnevezéséről,

b) a pénzellátások - beleértve az egyösszegű térítést és a temetési hozzájárulást is - megállapításáról és összegszerűségéről,

c) a hadigondozott közgyógyellátásra jogosító igazolványa és a hadigondozotti igazolvány kiadásáról,

d) a pénzellátás szüneteltetéséről, megszüntetéséről, valamint a jogalap nélkül felvett pénzellátás visszafizetéséről."

(2) A Hdt. 26. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) A másodfokú hadigondozási hatóság határozatát a bíróság megváltoztathatja.

(8) Az eljáró hadigondozási hatóság az egyösszegű térítésre, a hadigondozási járadékra és az egyéb pénzellátásokra való jogosultságot jogerősen megállapító, módosító, megszüntető határozatát megküldi a nyugdíjfolyósító szervnek, amely intézkedik az egyösszegű térítés, illetve a pénzellátás folyósítása iránt."

6. § A Hdt. 26. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "A járási hivatal" szövegrész helyébe az "Az elsőfokú hadigondozási hatóság" szöveg lép.

7. § Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke