346/2015. (XI. 19.) Korm. rendelet
a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet és a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 295/2015. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 234. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 43/2015. Korm. rendelet) 92. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 231/H. § (1) bekezdés a)-d) pontja és 231/K. §-a szerinti engedélyezési eljárásokat a Felügyelet 2016. január 1-je előtt az e rendelet 18. § (3) és (4) bekezdésében, 22. § (2) bekezdésében, 30. §-ában, 41-44. §-ában, 46. § (2) bekezdésében, 52. § (1) és (2) bekezdésében, 55-57. §-ában, továbbá 92/A-92/E. §-ában meghatározott szabályok alapján folytatja le."
2. § A 43/2015. Korm. rendelet 35. alcíme a következő 92/A-92/E. §-sal egészül ki:
"92/A. § (1) Az életbiztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek - beleértve a nem-életbiztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésekből eredő járadékszolgáltatásokat - egy adott körének a legjobb becslése kiszámítása során - a Felügyelet engedélyével - illeszkedési kiigazítás alkalmazható a vonatkozó kockázatmentes hozamgörbe meghatározására a következő feltételek együttes teljesülése esetén:
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésekből eredő kötelezettségek körének legjobb becslése fedezésére kötvényekből és egyéb, hasonló pénzáram jellemzőkkel rendelkező eszközökből álló portfóliót rendelt, és ezt a kötelezettségek teljes időtartamára fenntartja, ide nem értve azt az esetet, ha a pénzáramok lényeges változásának esetére az eszközök és források várható pénzáramok helyettesíthetőségének a fenntartása a cél,
b) elkülönítetten kezelik azon biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek köréhez tartozó eszközök portfólióját, amelyre az illeszkedési kiigazítást alkalmazzák és ezen eszközök portfóliója nem használható más veszteségek fedezésére,
c) a hozzárendelt eszközportfólió várható pénzáramai - az azonos pénznemben meglévő - biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésekből származó kötelezettségek körének várható pénzáramaihoz kapcsolódnak, és az illeszkedés bárminemű hiánya nem eredményezi olyan kockázatok megjelenését, amelyek jelentősek azon biztosítási tevékenységben rejlő kockázatokhoz képest, amelyekre az illeszkedési kiigazítást a biztosító vagy a viszontbiztosító alkalmazza,
d) a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek köréhez tartozó biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződések nem eredményeznek jövőbeli díjfizetést,
e) a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek körével kapcsolatos kizárólagos biztosítástechnikai kockázatok a hosszú élet kockázata, a költség- és a felülvizsgálati kockázat, illetve a halandósági kockázat,
f) amennyiben a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek körével kapcsolatos biztosítástechnikai kockázatok között szerepel a halandósági kockázat, a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek körének legjobb becslése nem emelkedik 5%-nál nagyobb mértékben a halandósági kockázati sokk esetén,
g) a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződések nem tartalmaznak opciókat a szerződő számára, ide nem értve a szerződés visszavásárlására vonatkozó szerződéses kikötést,
h) a hozzárendelt eszközök portfóliójának pénzáramai rögzítettek, és azokat sem az eszközök kibocsátói, sem harmadik felek nem módosíthatják,
i) a biztosítási vagy a viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek nincsenek különböző részekre szétválasztva az e bekezdés értelmében vett biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek körének meghatározása során.
(2) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott visszavásárlásra vonatkozó szerződéses kikötés alkalmazása esetén a visszavásárlási érték nem haladhatja meg azon eszközök értékét, amelyek a visszavásárlási opció igénybevételének időpontjában fedezik a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségeket.
(3) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályok sérelme nélkül a biztosító használhat olyan eszközöket, amelyek pénzárama - az inflációtól eltekintve - rögzített, feltéve, hogy ezen eszközök a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek körének inflációtól függő pénzáramait helyettesítik. Ha a kibocsátóknak vagy harmadik feleknek joguk van olyan módon megváltoztatni az eszköz pénzáramát, hogy a befektető elégséges térítést kapjon arra, hogy ugyanolyan vagy jobb hitelminőségű eszközbe történő befektetés révén ugyanazt a pénzáramot érje el, a pénzáram módosításához való jog - az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott szabályok ellenére - nem zárja ki az eszköz hozzárendelt eszközportfólióban való használatának lehetőségét.
(4) Az illeszkedési kiigazítás nem alkalmazható az olyan biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségekre, amelyeknél a legjobb becslés számításához alkalmazandó, vonatkozó kockázatmentes hozamgörbe az e kötelezettségek esetében volatilitási kiigazítást is vagy a 92/D. § szerinti, a kockázatmentes hozamgörbére vonatkozó átmeneti intézkedéseket is magában foglalja.
92/B. § (1) Az illeszkedési kiigazítás számítása valamennyi pénznem esetében a következő alapelvekkel összhangban történik:
a) az illeszkedési kiigazítás az alábbiak különbözetével egyenlő:
aa) az egyetlen diszkontrátaként kiszámított éves effektív kamatláb, amely a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek pénzáramaira alkalmazva a hozzárendelt eszközportfóliónak a 92/C. §-a szerinti értékével megegyező értéket eredményez,
ab) az egyetlen diszkontrátaként kiszámított éves effektív kamatláb, amely a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek pénzáramaira alkalmazva a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek legjobb becslés szerinti értékével megegyező értéket eredményez, figyelembe véve - az alapvető kockázatmentes hozamgörbe alkalmazásával - az időértéket is,
b) az illeszkedési kiigazítás nem tartalmazza a biztosító megtartott kockázatait tükröző alapvető kamatkülönbözetet,
c) az a) pont sérelme nélkül az alapvető kamatkülönbözetet növelni kell, amennyiben erre szükség van annak biztosításához, hogy a befektetésre nem ajánlott hitelminősítésű eszközök illeszkedési kiigazítása ne haladja meg az azonos futamidejű és eszközkategóriába tartozó, befektetésre ajánlott hitelminősítésű eszközökét,
d) a külső hitelminősítések használata az illeszkedési kiigazítás kiszámításánál összhangban van a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 111. cikk (1) bekezdés n) pontjában meghatározott tárgykörökben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában az alapvető kamatkülönbözet
a) a következők összegével egyenlő:
aa) az eszközök nemteljesítése valószínűségének megfelelő hitelkockázati kamatkülönbözet,
ab) az eszközök leminősítéséből eredő várható veszteségeknek megfelelő hitelkockázati kamatkülönbözet;
b) a tagállamok központi kormányaival vagy központi bankjaival szembeni kitettség esetén nem lehet kevesebb az ugyanazon időtartamú, hitelminősítésű és eszközkategóriájú eszközökre vonatkozó, a pénzügyi piacokon megfigyelt kockázatmentes kamatláb fölötti kamatkülönbözet hosszú távon vett átlagának 30%-ánál;
c) a tagállamok központi kormányaival vagy központi bankjaival szembeni kitettségtől eltérő eszközök esetén nem lehet kevesebb az ugyanazon időtartamú, hitelminősítésű és eszközkategóriájú eszközökre vonatkozó, a pénzügyi piacokon megfigyelt kockázatmentes kamatláb fölötti kamatkülönbözet hosszú távon vett átlagának 35%-ánál.
(3) A (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti nemteljesítési valószínűségnek azon a hosszú távú nemteljesítési statisztikán kell alapulnia, amely az adott eszköz időtartamára, hitelminősítésére és eszközkategóriájára releváns.
(4) Amennyiben a nemteljesítési statisztika alapján nem számolható ki megbízható kamatkülönbözet, a kamatkülönbözet a (2) bekezdés b) és c) pontjai szerinti kockázatmentes kamatláb fölötti kamatkülönbözet hosszú távon vett átlagának részösszegével egyenlő.
92/C. § (1) Az eszközöket azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során értékesíteni lehetne.
(2) A forrásokat azon az összegen kell értékelni, amelyen jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között létrejött, szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet során át lehetne ruházni vagy ki lehetne egyenlíteni.
(3) A források (2) bekezdésben meghatározottak szerinti értékelésekor a biztosító vagy viszontbiztosító saját hitelképessége alapján kiigazítást nem végezhet.
(4) Az e § rendelkezéseit a Bizottságnak a Szolvencia 2 irányelv 75. cikk (2) bekezdésében meghatározott tárgykörben kiadott rendeletében megállapított szabályokkal együtt kell alkalmazni.
92/D. § (1) A biztosító és viszontbiztosító a Felügyelet előzetes jóváhagyásával a kockázatmentes hozamgörbére vonatkozóan átmeneti kiigazítást alkalmazhat a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségek tekintetében.
(2) Minden pénznem esetében a kiigazítás mértéke a következő mutatók különbsége:
a) a biztosító vagy viszontbiztosító által alkalmazott technikai kamatláb,
b) az egyetlen diszkontrátaként kiszámított éves tényleges kamatláb, amely a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségek portfóliójának pénzáramlásaira alkalmazva a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségek portfóliójának legjobb becslés szerinti értékével megegyező értéket eredményez, a pénz időértékét a vonatkozó kockázatmentes hozamgörbe alkalmazásával figyelembe véve.
(3) Ha a biztosító és viszontbiztosító a volatilitási kiigazítást alkalmazza, a (2) bekezdés b) pontja szerinti vonatkozó kockázatmentes hozamgörbe a volatilitási kiigazítással módosított vonatkozó kockázatmentes hozamgörbe.
(4) A biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségeknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:
a) a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségeket eredményező szerződéseket 2016. január 1. előtt kötötték, kivéve az ebben az időpontban vagy ezt az időpontot követően meghosszabbított szerződéseket,
b) 2016. január 1-jéig a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségek biztosítástechnikai tartalékait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 117-120. §-ában foglaltak szerint határozták meg,
c) a 92/A. § a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségekre nem alkalmazandó.
(5) Az (1) bekezdést alkalmazó biztosító és viszontbiztosító
a) a biztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségeket a volatilitási kiigazítás kiszámítása során nem veszi figyelembe,
b) nem alkalmazhatja a 92/E. §-t.
92/E. § (1) A biztosító és a viszontbiztosító a Felügyelet előzetes jóváhagyásával a biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó átmeneti levonást kérhet. A levonás biztosítási üzletágak szintjén alkalmazható.
(2) Az átmeneti levonás az alábbi két összeg különbségére vonatkozik:
a) a biztosítástechnikai tartalékoknak a 2016. január 1-jét követően hatályos szabályok szerint számított összege a viszontbiztosítási szerződésekből és a különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegek levonása után,
b) a biztosítástechnikai tartalékok 2015. december 31-én számított összege a viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek levonása után, összhangban a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény - 2015. december 31-én hatályos - 118-120. §-ával.
(3) Amennyiben a biztosító és viszontbiztosító 2016. január 1-jén a volatilitási kiigazítást alkalmazza, a (2) bekezdés a) pontjában említett összeg az azon időpontban érvényes volatilitási kiigazítással számítandó.
(4) A Felügyelet előzetes jóváhagyása esetén vagy annak kezdeményezésére a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett átmeneti levonás kiszámítása céljából felhasznált biztosítástechnikai tartalékok összege, beleértve adott esetben a volatilitási kiigazítást, kétévente, vagy ha a vállalkozás kockázati profilja alapvetően megváltozott, gyakrabban újraszámolható.
(5) A Felügyelet korlátozhatja a (2) bekezdésben említett levonást, amennyiben annak alkalmazása a biztosító vagy viszontbiztosító pénzügyiforrás-követelménye csökkenését eredményezheti a 2015. december 31-én számított összegekhez képest, összhangban a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 118-120. §-ával."
3. § A 43/2015. Korm. rendelet 94. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(2) Hatályát veszti a
a) 2. § 14. pontja,
b) 92-92/E. §."
4. § A 43/2015. Korm. rendelet 88. § (2) bekezdés a) pontja az "a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 235. § d) pontja szerint megállapított" szövegrész helyett az "alkalmazott" szöveggel lép hatályba.
5. § Hatályát veszti a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 295/2015. (X. 8.) Korm. rendelet 10. §-a.
6. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-4. § 2015. november 26-án lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök