Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

37/2015. (IX. 24.) MNB rendelet

a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 48/2014. (XI. 27.) MNB rendelet módosításáról

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 48/2014. (XI. 27.) MNB rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 9. és 10. §-sal egészül ki:

"9. § Az adatszolgáltató az L10 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást e rendeletnek a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 48/2014. (XI. 27.) MNB rendelet módosításáról szóló 37/2015. (IX. 24.) MNB rendelet 1. melléklet 1. és 2. pontjával megállapított rendelkezései szerint első alkalommal 2015. szeptember hónapra mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

10. § Az adatszolgáltató az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást e rendeletnek a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 48/2014. (XI. 27.) MNB rendelet módosításáról szóló 37/2015. (IX. 24.) MNB rendelet 1. melléklet 3-5. pontjával megállapított rendelkezései szerint első alkalommal 2015. harmadik negyedévére mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti, az adatszolgáltatás teljesítési határideje: 2015. december 1."

2. § Az R. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 37/2015. (IX. 24.) MNB rendelethez

1. Az R. 1. melléklet II. pontjában az L10 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. és 02. táblája helyébe a következő 01. és 02. tábla lép:

2. Az R. 2. melléklet II. pontjában az L10 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai II. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01. és 02. táblában a referenciaadat-szolgáltató azonosítójaként az érintett referenciaadat-szolgáltató KSH-törzsszámát (adószám első nyolc karaktere) szükséges megadni.

2. A 01. táblában a szerződések adatait a KSH-törzsszámmal (adószám első nyolc karaktere) és az adatszolgáltató által megadott torzított azonosítóval is jelölt vállalkozásonként, és a szintén az adatszolgáltató által megadott torzított azonosítóval, valamint az adott szerződést a központi hitelinformációs rendszeren belül azonosító, a rendszer által generált kóddal (a továbbiakban: szerződés KHR-azonosítója) jelölt szerződésenként kell szerepeltetni. Az egyéni vállalkozók esetében a bb), ea) és eb) oszlopokat üresen kell hagyni.

3. A 02. táblában a szerződések adatait az adatszolgáltató által megadott torzított azonosítóval és a természetes személyt és a szerződést a központi hitelinformációs rendszeren belül együttesen azonosító, a rendszer által generált kóddal (a továbbiakban: ügyfél KHR-azonosítója) - jelölt személyenként, és a szintén az adatszolgáltató által megadott torzított egyedi azonosítóval, valamint a szerződés KHR-azonosítójával jelölt szerződésenként kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatónak biztosítania kell, hogy az egyes tárgyidőszakokra vonatkozó adatszolgáltatások teljesítése során az adott személyhez, illetve adott szerződéshez minden esetben ugyanazon, a megküldött adatok érintett személlyel való kapcsolatának megállapítására semmilyen módon nem alkalmas azonosítók kapcsolódjanak."

3. Az R. 1. melléklet II. pontjában az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 03. táblája helyébe a következő 03. tábla lép:

"03. tábla: Nyújtott háztartási hitelek kockázati információi

SorkódAdósra, szerződésre vonatkozó információkA szerződés kockázati információi
Szerződés KHR-
azonosítója
Szerződéskötés
dátuma
Törlesztő részlet
összege
Törlesztő részlet
devizaneme
Szerződés utolsó
előfordulásának
jelzője
Értékvesztés
összege
Kockázati súly
(RWA-hoz)
PDLGDKitettségértékÜgyleti kamat
(állományi)
JTM értékeA JTM számításhoz
figyelembe vett
jövedelem nagysága
aaabacadaebabbbcbdbebfbgbh
000001
000002
000003
nnnnnn

"

4. Az R. 1. melléklet II. pontjában az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás a következő 05. táblával egészül ki:

"05. tábla: Nyújtott háztartási hitelek kiegészítő információi

SorkódA szerződésre
vonatkozó
információ
Természetes személy adósra vonatkozó kiegészítő információk
Szerződés KHR-
azonosítója
Ügyfél KHR-
azonosítója
Születés éveLakcím - országÁllampolgárság
aababbbcbd
000001
000002
000003
nnnnnn

"

5. Az R. 2. melléklet II. pontjában az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"MNB azonosító: L11

Kitöltési előírások

Nyújtott vállalati és háztartási hitelek hitelkockázati adatai

I. Általános előírások

1. Az adatszolgáltatást a hitelintézetek negyedévente, a tárgynegyedév végén érvényes adatok alapján teljesítik.

2. A 01. és 02. táblában a vállalkozásokra, a 03-05. táblában pedig a természetes személyekre és a velük kötött, a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. tv. 5. § (2) bekezdése szerinti szerződésekre vonatkozó hitelkockázati, fedezeti és egyéb kiegészítő adatokat kell kimutatni.

II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások

1. A 01-05. tábla aa) oszlopában az adott szerződés KHR-azonosítóját, a 05. tábla ba) oszlopában pedig az ügyfél KHR-azonosítóját kell megadni.

2. A 01. és a 03. tábla ae) oszlopában megadandó érték:

- amennyiben egy szerződéses követelés szerződés szerinti megszűnésére vagy leírására kerül sor, úgy a változás tárgyidőszakában az érintett szerződésre "L" értéket kell jelenteni;

- amennyiben egy szerződéses követelés eladásra vagy egy másik intézmény részére átadásra kerül, úgy a változás tárgyidőszakában az érintett szerződésre "E" értéket kell jelenteni;

- amennyiben egy szerződést egy új, jelen adatszolgáltatás hatálya alá tartozó szerződéssel váltanak ki, úgy a megszűnő szerződésre "K" értéket kell jelenteni;

- amennyiben az adatszolgáltató a szerződést a vonatkozó jogszabályi előírások alapján átstrukturálás keretében szüntette meg és váltotta ki egy új, jelen adatszolgáltatás hatálya alá tartozó szerződéssel, akkor a megszűnő szerződést "R" értékkel kell jelenteni. Az átstrukturált hitel fogalmát a Hitkr. határozza meg.

A fenti esetekben a kockázati információkra, valamint a fedezetekre vonatkozó mezőket üresen kell hagyni. Az e szerződésekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettség a további tárgyidőszakokban megszűnik.

3. A 01. tábla ac) oszlopában a nem pénzügyi vállalatok besorolására a Kkvtv. 3. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.

4. A 01. tábla ad) oszlopában a nem pénzügyi vállalatok szerződéseinek besorolására a CRR 147. cikk (8) bekezdése alkalmazandó.

5. A 01. és 03. tábla ba) oszlopában az egyes hitelügyletekhez elszámolt értékvesztések teljes összegét kell kimutatni, összhangban a felügyeleti mérlegben, illetve főkönyvben nyilvántartott értékekkel. A hitelekkel és a mérlegen kívüli hitelügyletekkel kapcsolatban képzett céltartalékot nem kell jelenteni.

6. A 01. és 03. tábla bb)-be) oszlopában szereplő értékeket a CRR-ben meghatározott definíciók és módszertan szerint kell meghatározni, az alábbiak szerint.

A sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek esetében elsősorban a CRR Harmadik részének a hitelkockázati tőkekövetelményről szóló II. cím 2. fejezetét kell alkalmazni. A kitettségérték meghatározásához a CRR 111. cikke, a kockázati súly meghatározásához a vállalati ügyfelek esetében (01. tábla) a CRR 122. cikke, a háztartási ügyfelek esetében (03. tábla) a CRR 123. cikke alkalmazandó, ingatlanfinanszírozás esetén a 124-126. cikk, nemteljesítő és kiemelkedően magas kockázatú kitettség esetén pedig a 127. és 128. cikk az irányadó. A PD és az LGD értéket nem kötelező megadni a 01. és 03. táblában.

A belső minősítésen alapuló (IRB) módszert alkalmazó hitelintézetek esetében a CRR Harmadik részének a hitelkockázati tőkekövetelményről szóló II. cím 3. fejezetét kell alkalmazni. A kitettségérték meghatározásához a CRR 166. cikke, a kockázati súly meghatározásához a vállalati ügyfelek esetében (01. tábla) a CRR 153. cikke, a háztartási ügyfelek esetében (03. tábla) a CRR 154. cikke alkalmazandó. A PD és az LGD érték meghatározásához a vállalati ügyfelek esetén (01. tábla) a CRR 160. és 161. cikke, a háztartási ügyfelek esetén (03. tábla) a CRR 163. és 164. cikke alkalmazandó.

Ha egy ügylethez több kockázati súly tartozik, akkor azt egy sorban, a kockázati súlyoknak a kapcsolódó kitettségértékekkel súlyozott átlagos értékével kell megadni.

A lehívott és a le nem hívott állományok hitelkockázati mutatóit egyetlen soron, a megfelelő kitettségértékekkel súlyozva kell jelenteni.

7. A 01. és 03. tábla bf) oszlopában a tárgyidőszak végén fennálló ügyleti kamat évesített értékét kell feltüntetni.

8. A 02. és 04. tábla ba) oszlopában típusonként összevontan, a 3. melléklet 4.11. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott kódok alapján kell besorolni az egyes ügyletekhez tartozó fedezetek közül azokat, amelyek a hitelkockázatok mérséklése céljából figyelembe vehetők. Ha egy adott hitelügylet mögött többfajta fedezet áll, akkor azokat a 02. és 04. táblában külön sorokban kell feltüntetni úgy, hogy a szerződés azonosítója [aa) oszlop] azonosak, míg a ba)-bc) oszlopban jelentett értékek eltérnek.

A fedezetek értékét a 02. és 04. tábla bb) oszlopában, az adatszolgáltató fedezeti nyilvántartásában szereplő hitelfedezeti (vagy hitelbiztosítéki) érték alapján kell megadni, míg a bc) oszlopban a rendelkezésre álló forgalmi érték alapján. A bc) oszlopot üresen kell hagyni abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre a fedezet forgalmi értékére vonatkozó információ. Ha egy fedezet egyszerre több szerződéshez is kapcsolódik, akkor szerződésenként akkora részt kell kimutatni, amekkora a fedezet teljes értékéből az adott kitettséghez a kockázatok fedezésére figyelembe vehető.

Fedezetlen hitel esetében a 02. és 04. táblában nem kell adatot szerepeltetni.

9. A 03. tábla bg) és bh) oszlopában jelentendő adatokra a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendeletnek a JTM számítására vonatkozó rendelkezései az irányadók.

10. A 01. és 03. táblában jelentendő adatok köre kiterjed a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli hitelügyletekre egyaránt (pl. hitelkeret).

11. A 05. tábla bc) oszlopában az ügyfél állandó lakóhelye szerinti országot kell megadni, a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott országkódok feltüntetésével."

Tartalomjegyzék