37/2015. (IX. 24.) MNB rendelet
a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 48/2014. (XI. 27.) MNB rendelet módosításáról
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 48/2014. (XI. 27.) MNB rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 9. és 10. §-sal egészül ki:
"9. § Az adatszolgáltató az L10 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást e rendeletnek a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 48/2014. (XI. 27.) MNB rendelet módosításáról szóló 37/2015. (IX. 24.) MNB rendelet 1. melléklet 1. és 2. pontjával megállapított rendelkezései szerint első alkalommal 2015. szeptember hónapra mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.
10. § Az adatszolgáltató az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatást e rendeletnek a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 48/2014. (XI. 27.) MNB rendelet módosításáról szóló 37/2015. (IX. 24.) MNB rendelet 1. melléklet 3-5. pontjával megállapított rendelkezései szerint első alkalommal 2015. harmadik negyedévére mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti, az adatszolgáltatás teljesítési határideje: 2015. december 1."
2. § Az R. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Dr. Matolcsy György s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank elnöke
1. melléklet a 37/2015. (IX. 24.) MNB rendelethez
1. Az R. 1. melléklet II. pontjában az L10 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 01. és 02. táblája helyébe a következő 01. és 02. tábla lép:
2. Az R. 2. melléklet II. pontjában az L10 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai II. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások
1. A 01. és 02. táblában a referenciaadat-szolgáltató azonosítójaként az érintett referenciaadat-szolgáltató KSH-törzsszámát (adószám első nyolc karaktere) szükséges megadni.
2. A 01. táblában a szerződések adatait a KSH-törzsszámmal (adószám első nyolc karaktere) és az adatszolgáltató által megadott torzított azonosítóval is jelölt vállalkozásonként, és a szintén az adatszolgáltató által megadott torzított azonosítóval, valamint az adott szerződést a központi hitelinformációs rendszeren belül azonosító, a rendszer által generált kóddal (a továbbiakban: szerződés KHR-azonosítója) jelölt szerződésenként kell szerepeltetni. Az egyéni vállalkozók esetében a bb), ea) és eb) oszlopokat üresen kell hagyni.
3. A 02. táblában a szerződések adatait az adatszolgáltató által megadott torzított azonosítóval és a természetes személyt és a szerződést a központi hitelinformációs rendszeren belül együttesen azonosító, a rendszer által generált kóddal (a továbbiakban: ügyfél KHR-azonosítója) - jelölt személyenként, és a szintén az adatszolgáltató által megadott torzított egyedi azonosítóval, valamint a szerződés KHR-azonosítójával jelölt szerződésenként kell szerepeltetni. Az adatszolgáltatónak biztosítania kell, hogy az egyes tárgyidőszakokra vonatkozó adatszolgáltatások teljesítése során az adott személyhez, illetve adott szerződéshez minden esetben ugyanazon, a megküldött adatok érintett személlyel való kapcsolatának megállapítására semmilyen módon nem alkalmas azonosítók kapcsolódjanak."
3. Az R. 1. melléklet II. pontjában az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás 03. táblája helyébe a következő 03. tábla lép:
"03. tábla: Nyújtott háztartási hitelek kockázati információi
Sorkód | Adósra, szerződésre vonatkozó információk | A szerződés kockázati információi | |||||||||||
Szerződés KHR- azonosítója | Szerződéskötés dátuma | Törlesztő részlet összege | Törlesztő részlet devizaneme | Szerződés utolsó előfordulásának jelzője | Értékvesztés összege | Kockázati súly (RWA-hoz) | PD | LGD | Kitettségérték | Ügyleti kamat (állományi) | JTM értéke | A JTM számításhoz figyelembe vett jövedelem nagysága | |
aa | ab | ac | ad | ae | ba | bb | bc | bd | be | bf | bg | bh | |
000001 | |||||||||||||
000002 | |||||||||||||
000003 | |||||||||||||
… | |||||||||||||
nnnnnn |
"
4. Az R. 1. melléklet II. pontjában az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás a következő 05. táblával egészül ki:
"05. tábla: Nyújtott háztartási hitelek kiegészítő információi
Sorkód | A szerződésre vonatkozó információ | Természetes személy adósra vonatkozó kiegészítő információk | |||
Szerződés KHR- azonosítója | Ügyfél KHR- azonosítója | Születés éve | Lakcím - ország | Állampolgárság | |
aa | ba | bb | bc | bd | |
000001 | |||||
000002 | |||||
000003 | |||||
… | |||||
nnnnnn |
"
5. Az R. 2. melléklet II. pontjában az L11 MNB azonosító kódú adatszolgáltatás kitöltési előírásai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"MNB azonosító: L11
Kitöltési előírások
Nyújtott vállalati és háztartási hitelek hitelkockázati adatai
I. Általános előírások
1. Az adatszolgáltatást a hitelintézetek negyedévente, a tárgynegyedév végén érvényes adatok alapján teljesítik.
2. A 01. és 02. táblában a vállalkozásokra, a 03-05. táblában pedig a természetes személyekre és a velük kötött, a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. tv. 5. § (2) bekezdése szerinti szerződésekre vonatkozó hitelkockázati, fedezeti és egyéb kiegészítő adatokat kell kimutatni.
II. A táblák kitöltésével kapcsolatos részletes előírások
1. A 01-05. tábla aa) oszlopában az adott szerződés KHR-azonosítóját, a 05. tábla ba) oszlopában pedig az ügyfél KHR-azonosítóját kell megadni.
2. A 01. és a 03. tábla ae) oszlopában megadandó érték:
- amennyiben egy szerződéses követelés szerződés szerinti megszűnésére vagy leírására kerül sor, úgy a változás tárgyidőszakában az érintett szerződésre "L" értéket kell jelenteni;
- amennyiben egy szerződéses követelés eladásra vagy egy másik intézmény részére átadásra kerül, úgy a változás tárgyidőszakában az érintett szerződésre "E" értéket kell jelenteni;
- amennyiben egy szerződést egy új, jelen adatszolgáltatás hatálya alá tartozó szerződéssel váltanak ki, úgy a megszűnő szerződésre "K" értéket kell jelenteni;
- amennyiben az adatszolgáltató a szerződést a vonatkozó jogszabályi előírások alapján átstrukturálás keretében szüntette meg és váltotta ki egy új, jelen adatszolgáltatás hatálya alá tartozó szerződéssel, akkor a megszűnő szerződést "R" értékkel kell jelenteni. Az átstrukturált hitel fogalmát a Hitkr. határozza meg.
A fenti esetekben a kockázati információkra, valamint a fedezetekre vonatkozó mezőket üresen kell hagyni. Az e szerződésekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettség a további tárgyidőszakokban megszűnik.
3. A 01. tábla ac) oszlopában a nem pénzügyi vállalatok besorolására a Kkvtv. 3. §-ában foglalt szabályokat kell alkalmazni.
4. A 01. tábla ad) oszlopában a nem pénzügyi vállalatok szerződéseinek besorolására a CRR 147. cikk (8) bekezdése alkalmazandó.
5. A 01. és 03. tábla ba) oszlopában az egyes hitelügyletekhez elszámolt értékvesztések teljes összegét kell kimutatni, összhangban a felügyeleti mérlegben, illetve főkönyvben nyilvántartott értékekkel. A hitelekkel és a mérlegen kívüli hitelügyletekkel kapcsolatban képzett céltartalékot nem kell jelenteni.
6. A 01. és 03. tábla bb)-be) oszlopában szereplő értékeket a CRR-ben meghatározott definíciók és módszertan szerint kell meghatározni, az alábbiak szerint.
A sztenderd módszert alkalmazó hitelintézetek esetében elsősorban a CRR Harmadik részének a hitelkockázati tőkekövetelményről szóló II. cím 2. fejezetét kell alkalmazni. A kitettségérték meghatározásához a CRR 111. cikke, a kockázati súly meghatározásához a vállalati ügyfelek esetében (01. tábla) a CRR 122. cikke, a háztartási ügyfelek esetében (03. tábla) a CRR 123. cikke alkalmazandó, ingatlanfinanszírozás esetén a 124-126. cikk, nemteljesítő és kiemelkedően magas kockázatú kitettség esetén pedig a 127. és 128. cikk az irányadó. A PD és az LGD értéket nem kötelező megadni a 01. és 03. táblában.
A belső minősítésen alapuló (IRB) módszert alkalmazó hitelintézetek esetében a CRR Harmadik részének a hitelkockázati tőkekövetelményről szóló II. cím 3. fejezetét kell alkalmazni. A kitettségérték meghatározásához a CRR 166. cikke, a kockázati súly meghatározásához a vállalati ügyfelek esetében (01. tábla) a CRR 153. cikke, a háztartási ügyfelek esetében (03. tábla) a CRR 154. cikke alkalmazandó. A PD és az LGD érték meghatározásához a vállalati ügyfelek esetén (01. tábla) a CRR 160. és 161. cikke, a háztartási ügyfelek esetén (03. tábla) a CRR 163. és 164. cikke alkalmazandó.
Ha egy ügylethez több kockázati súly tartozik, akkor azt egy sorban, a kockázati súlyoknak a kapcsolódó kitettségértékekkel súlyozott átlagos értékével kell megadni.
A lehívott és a le nem hívott állományok hitelkockázati mutatóit egyetlen soron, a megfelelő kitettségértékekkel súlyozva kell jelenteni.
7. A 01. és 03. tábla bf) oszlopában a tárgyidőszak végén fennálló ügyleti kamat évesített értékét kell feltüntetni.
8. A 02. és 04. tábla ba) oszlopában típusonként összevontan, a 3. melléklet 4.11. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott kódok alapján kell besorolni az egyes ügyletekhez tartozó fedezetek közül azokat, amelyek a hitelkockázatok mérséklése céljából figyelembe vehetők. Ha egy adott hitelügylet mögött többfajta fedezet áll, akkor azokat a 02. és 04. táblában külön sorokban kell feltüntetni úgy, hogy a szerződés azonosítója [aa) oszlop] azonosak, míg a ba)-bc) oszlopban jelentett értékek eltérnek.
A fedezetek értékét a 02. és 04. tábla bb) oszlopában, az adatszolgáltató fedezeti nyilvántartásában szereplő hitelfedezeti (vagy hitelbiztosítéki) érték alapján kell megadni, míg a bc) oszlopban a rendelkezésre álló forgalmi érték alapján. A bc) oszlopot üresen kell hagyni abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre a fedezet forgalmi értékére vonatkozó információ. Ha egy fedezet egyszerre több szerződéshez is kapcsolódik, akkor szerződésenként akkora részt kell kimutatni, amekkora a fedezet teljes értékéből az adott kitettséghez a kockázatok fedezésére figyelembe vehető.
Fedezetlen hitel esetében a 02. és 04. táblában nem kell adatot szerepeltetni.
9. A 03. tábla bg) és bh) oszlopában jelentendő adatokra a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendeletnek a JTM számítására vonatkozó rendelkezései az irányadók.
10. A 01. és 03. táblában jelentendő adatok köre kiterjed a mérlegen belüli és a mérlegen kívüli hitelügyletekre egyaránt (pl. hitelkeret).
11. A 05. tábla bc) oszlopában az ügyfél állandó lakóhelye szerinti országot kell megadni, a 3. melléklet 4.2. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletben megadott országkódok feltüntetésével."