45/2015. (VII. 27.) BM rendelet

a Budapesten, 2017-ben megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges ideiglenes lelátók létesítésének és bontásának feltételeiről

A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény 15. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 10. pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. §[1] E rendelet hatálya

a) a Balatonfüred 84, 85/1, 85/2, 86, 377, 378/1, 378/5, 378/6 és a 0200/21 helyrajzi számú ingatlanokon,

b) a Budapest I. kerület 14477/4, 14477/6 és a 23809/3 helyrajzi számú ingatlanokon,

c) a Budapest XIII. kerület 25879 helyrajzi számú ingatlanon,

d) a Budapest XIII. kerület 23800/7 és 23801 helyrajzi számú ingatlanokon,

e) a Budapest XIV. kerület 29732/11 helyrajzi számú ingatlanon, valamint

f) az a)-e) pontok szerinti ingatlanokból a telekalakítási eljárások jogerős befejezését követően kialakított földrészleteken

telepítendő, a Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény 8. §-ában meghatározott ideiglenes lelátók létesítésének és bontásának a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) általi tűzvédelmi és katasztrófavédelmi engedélyezési eljárására (a továbbiakban: engedélyezési eljárás) terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. dilatációs hézag: építményen, ideiglenes lelátón kialakított rés, amely az építményszerkezet, ideiglenes lelátó hőtágulását teszi lehetővé az építmény, ideiglenes lelátó károsodása nélkül;

2. helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkező tér, a beépítetlen tetőtér kivételével;

3.[2] ideiglenes lelátók: a Budapesten és Balatonfüreden megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság (a továbbiakban: világbajnokság) miatt ideiglenes jelleggel telepített lelátók és az azokkal együtt kialakított helyiségek, szabad terek összessége;

4. járófelület: emberi tartózkodás vagy közlekedés céljára alkalmas felület;

5. önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen, ideiglenes lelátón belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van;

6. rendeltetés: az a használati cél, amelyre az ideiglenes lelátó, az építmény, az önálló rendeltetési egység vagy a helyiség létesül, illetve amire használják;

7. számítás: egy vagy több állapotjelző vagy jellemző konkrét vagy közelítő értékének meghatározása matematikai, fizikai, kémiai törvényszerűségek alkalmazásával;

8. uszodaépület: építési engedély alapján a Budapest XIII. kerület 25879 helyrajzi számú sportcélú ingatlanon kialakított, a világbajnokság egyes versenyeinek helyet adó épület;

9. várható hatások: olyan események, amelyekkel az építmény, ideiglenes lelátó rendeltetésének megfelelő használata során számolni kell;

10. várható mértékű terhelés: olyan események következtében fellépő terhek hatása, amelyekkel az építmény, ideiglenes lelátó rendeltetésének megfelelő használata során számolni kell;

11. vezetékrendszer: egy vagy több villamos vagy információtechnikai vezetékből (kábelekből, sínekből, ideértve az optikai kábeleket is), épületgépészeti vagy technológiai csővezetékből, ezek rögzítésére szolgáló eszközökből, valamint ezek mechanikai védelméből álló együttes.

II. FEJEZET

AZ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

3. § (1) Az ideiglenes lelátók létesítése és használata a BM OKF tűzvédelmi és katasztrófavédelmi létesítési és használatbavételi engedélye alapján kezdhető meg. A létesítési engedélyezési eljárás az ideiglenes lelátók létesítési terveinek, a használatbavételi engedélyezési eljárás az ideiglenes lelátók alkalmasságának tűzvédelmi és katasztrófavédelmi szempontú engedélyezésére terjed ki. A létesítési és a használatbavételi engedélyezési eljárásban az eljáró hatóság a BM OKF.

(2) Az ideiglenes lelátók bontását annak megkezdése előtt nyolc nappal írásban be kell jelenteni a BM OKF-nek.

(3) A létesítési, használatbavételi engedélyezési eljárás megindítására, a bontási tevékenység bejelentésére az építtető jogosult.

(4) Az engedélyezési eljárásban indokolt esetben, egy alkalommal hiánypótlási felhívás adható ki. A hiánypótlási felhívást annak kézhezvételét követő tíz napon belül kell teljesíteni.

(5) A létesítési engedély és a használatbavételi engedély iránti kérelem írásban terjeszthető elő. A létesítési engedély iránti kérelem mellékleteire vonatkozó tartalmi követelményeket az 1. melléklet, a használatbavételi engedély iránti kérelem mellékleteire vonatkozó tartalmi követelményeket a 2. melléklet tartalmazza.

(6)[3] Az alapozásra is kiterjedő részletes erőtani (statikai) és szilárdságtani számítás és leírás katasztrófavédelmi szempontból történő megfelelőségét a BM OKF a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ bevonásával vizsgálja, amelynek költségét az építtető viseli.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott szakértői eljárás időtartama 5 munkanap.

III. FEJEZET

A LÉTESÍTÉS ÉS BONTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

4. § (1) Az ideiglenes lelátóra vonatkozó létesítési dokumentáció olyan dokumentum, amely tartalmazza az ideiglenes lelátóra előírt követelmények meghatározását és azok teljesítését. A létesítési dokumentáció az e rendeletben előírt követelményeknél szigorúbbakat is megállapíthat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az ideiglenes lelátót a rendeltetési céljának megfelelően, és a helyszíni adottságok figyelembevételével kell létesíteni úgy, hogy az ne akadályozza a szomszédos ingatlanok és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát.

(3) Az ideiglenes lelátónak meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint

a) az állékonyság és a mechanikai szilárdság,

b) a tűzbiztonság,

c) a biztonságos használat, valamint

d) az élet- és vagyonvédelem

alapvető követelményeinek, és a létesítési dokumentációban részletezett elvárásoknak.

(4) A (3) bekezdés szerinti követelményeket e rendeletben foglalt követelmények betartásával, a vonatkozó magyar nemzeti szabvány alkalmazásával vagy más, a követelmények legalább ezzel egyenértékű teljesítését biztosító megoldással lehet teljesíteni.

(5) Az ideiglenes lelátót, annak szerkezetét, beépített berendezését és vezetékrendszerét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy az karbantartás céljából - a csatlakozó szerkezetek állékonyságának veszélyeztetése nélkül - hozzáférhető legyen, valamint az a magyar nemzeti szabványok által megkövetelt biztonsággal az élet- és balesetvédelem érdekében

a) feleljen meg a tervezett vagy becsült élettartama alatt - a rendeltetési céljának megfelelő biztonsággal - az állékonyság és a mechanikai szilárdság, valamint a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek,

b) nyújtson védelmet a várható hatások okozta ártalmak ellen a rendeltetésszerű használata során, és

c) feleljen meg és álljon ellen a várható mértékű terheléseknek, hatásoknak.

(6) Az ideiglenes lelátót, annak szerkezetét, beépített berendezését és vezetékrendszerét úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a megvalósítás és a használat során fellépő várható terhek, hatások ne vezethessenek az ideiglenes lelátó teljes vagy részleges összeomlásához, az ideiglenes lelátó deformációjához.

5. § Az ideiglenes lelátó csak úgy bontható el, hogy ez a szomszédos földrészletek és építmények, valamint a visszamaradó építményrészek állékonyságát, a bontási időszakot követően történő rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságát ne veszélyeztesse, valamint a visszamaradó építményrészek állékonyságát ne veszélyeztesse, az egészséget ne károsítsa, kárt ne okozzon.

IV. FEJEZET

A LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ÉS KATASZTRÓFAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI

3. Általános tűzvédelmi követelmények

6. § Az ideiglenes lelátót úgy kell kialakítani, ehhez az építési terméket, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy az esetlegesen keletkező tűz esetén

a) állékonyságuk a 9. § (1) bekezdés a) pontban és a 9. § (2) bekezdésben meghatározott ideig fennmaradjon,

b) a tűz és a füst keletkezése és terjedése korlátozott legyen,

c) a tűz a szomszédos önálló rendeltetési egységre, építményre lehetőleg ne terjedhessen tovább,

d) az ideiglenes lelátón tartózkodók az ideiglenes lelátót a 10. § (1) bekezdésben meghatározott időn belül elhagyhassák vagy kimentésük lehetősége műszakilag biztosított legyen,

e) a mentőegységek tevékenysége ellátható és biztonságos legyen.

7. § (1)[4] Az ideiglenes lelátók ülőhelyei alatt közvetlenül található szabad téren funkciók nem alakíthatók ki, ott éghető anyagok a BM OKF-fel egyeztetett anyagokon kívül nem helyezhetők el.

(2) Az ideiglenes lelátók területén elhelyezett 10 m2-nél nagyobb felületű installációkat (molinók, reklámfelületek) legalább a B tűzvédelmi osztály követelményeinek megfelelő anyagból kell készíteni.

(3) Az ideiglenes lelátók területén csak nem éghető anyagú hulladékgyűjtők helyezhetők el.

4. A tűzvédelem szerkezeti követelményei

8. § Az ideiglenes lelátó és az ingatlanon található uszodaépület között - az ideiglenes lelátó feletti térelhatárolás tartószerkezetének kivételével - dilatációs hézagot kell kialakítani.

9. § (1) Az ideiglenes lelátó szerkezetére vonatkozó minimális tűzvédelmi követelmények:

a)[5] az ideiglenes lelátó acél szerkezetű elemeit tartó szerkezetek: A2 tűzvédelmi osztály továbbá az 1. § c) pontja szerinti esetben REI 60 tűzállósági teljesítmény;

b) az ideiglenes lelátók állványszerű teherhordó szerkezeti elemei: A2 tűzvédelmi osztály;

c) az ideiglenes lelátók kiürítésre figyelembe vett lépcsőinek teherhordó szerkezetei: A2 tűzvédelmi osztály;

d) az ideiglenes lelátók állványszerű szerkezeti elemeinél alkalmazott járófelület: B tűzvédelmi osztály;

e) az ideiglenes lelátók állványszerű szerkezeti eleminél alkalmazott függőleges helyzetű térelhatároló jellegű elemek: B tűzvédelmi osztály;

f) az ideiglenes lelátók felett alkalmazott térelhatárolás: B-s2, d0 tűzvédelmi osztály;

g) az ideiglenes lelátók felett alkalmazott térelhatárolás tartószerkezete: A2 tűzvédelmi osztály.

(2)[6] Az 1. § c) pontja szerinti esetben az egymás fölötti önálló légteret képező helyiségek között, valamint az önálló légteret képező helyiségek, továbbá az alattuk és felettük lévő nyitott terek között legalább 60 percen keresztül kell biztosítani a tűzterjedés elleni védelmet.

(3)[7] Az 1. § a) és e) pontja szerinti esetben az ideiglenes lelátó és a part közötti közlekedést, kiürítést biztosító útvonal tartószerkezeti elemeinek legalább az A2 tűzvédelmi osztály, az alkalmazott járófelület elemeinek legalább a B tűzvédelmi osztály követelményének kell megfelelniük.

5. Kiürítés

10. § (1)[8] Az ideiglenes lelátót úgy kell kialakítani, hogy az ott tartózkodók

a) az 1. § c) pontja szerinti esetben 6 percen belül szabad térbe jussanak, illetve 12 percen belül az ideiglenes lelátót elhagyhassák,

b) az 1. § a) és e) pontja szerinti esetben 6 percen belül a lelátó függőleges vetülete által határolt területet elhagyhassák, illetve 10 percen belül a partvonalra jussanak,

c) az 1. § b) és d) pontja szerinti esetben 6 percen belül a lelátó függőleges vetülete által határolt területet elhagyhassák.

(2) A kiürítés megfelelőségét számítással kell igazolni.

(3) Az ideiglenes lelátó közlekedési célú terein (a továbbiakban: közlekedők) a rendeltetésnek megfelelően egyaránt lehetővé kell tenni a zavartalan, biztonságos közlekedést a használó személyek számára. Az ideiglenes lelátó használata, berendezéseinek működése vagy esetleges meghibásodása a kiürítés lehetőségét nem veszélyeztetheti.

(4) Az ideiglenes lelátó főbejáratának és valamennyi önálló rendeltetési egysége bejáratának, továbbá az ezek közötti közlekedőnek, és a kiürítési útvonalnak alkalmasnak kell lennie egy hordágyon fekvő beteg biztonságos végigszállítására.

(5) Az ideiglenes lelátó kiürítésre alkalmas közlekedőit - a várható személyi forgalom egyidejűségének figyelembevételével, és a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával - úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a kiürítésre alkalmas közlekedő hátrányosan befolyásoló térszűkületet ne tartalmazzon.

(6)[9] Az 1. § c) pontja szerinti esetben bejáratként kizárólag forgó-, billenő-, tolóajtó - az automatikus üzemű és veszély esetén kézzel is megnyitható tolóajtó kivételével - nem alkalmazható, ha az ilyen nyílászáróval ellátott helyiségekből a kiürítés más módon nem lehetséges.

(7)[10] Az 1. § a) és e) pontja szerinti esetben a kiürítési útvonalak és a partvonal csatlakozásának környezetében a kiürítés torlódásmentes, folyamatos végrehajtásához elégséges méretű szabad területet kell biztosítani.

6. Tűzoltóegységek beavatkozását biztosító követelmények

11. § (1) Az 1. § c) pontja szerinti esetben az ideiglenes lelátó létesítésével, annak fennmaradása alatt az uszodaépület tűzoltási felvonulási területét az alábbi módon kell biztosítani:[11]

a)[12] déli homlokzat mentén az 1. § c) pontja szerinti esetben az ideiglenes lelátó keleti homlokzatáig, egy letalpalási hely kialakításával,

b)[13] északi homlokzat mentén az 1. § c) pontja szerinti esetben az ideiglenes lelátó keleti homlokzatáig, egy letalpalási hely kialakításával,

c) legalább 6 méter, a letalpalási helynél legalább 7,5 méter szélességű legyen,

d) a tengelytávolság a homlokzattól 8-14 méter között helyezkedjen el,

e) teherbírása feleljen meg a tűzoltógépjárművek közlekedésére és működésére.

(2)[14] Az 1. § c) pontja szerinti esetben a tűzoltási felvonulási úton az uszodaépület körüljárhatóságát a lelátó elhelyezésével is biztosítani kell. A körüljárhatóságot legalább 4,5 méter szélességű és 4,5 méter magasságú űrszelvényben kell biztosítani az ideiglenes lelátó alatt.

12. § (1)[15] Az 1. § c) pontja szerinti esetben az ideiglenes lelátó területén fali tűzcsapot kell kialakítani a (2)-(4) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb fali tűzcsapnál 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél legalább 600 kPa(6 bar) kifolyási nyomást kell biztosítani.

(3) Minden fali tűzcsapnál a tűzoltó egységek számára biztosítani kell külön egy 52-C méretű csatlakozási lehetőséget.

(4) A fali tűzcsapok telepítési helyét és a tűzcsapokkal elérendő területek körét a BM OKF-fel egyeztetni kell.

13. § (1)[16] Az 1. § c) pontja szerinti esetben az ideiglenes lelátónál az uszodaépület mértékadó tűzszakaszára vonatkozó oltóvíz mennyiséget kell biztosítani.

(2) Az ideiglenes lelátó területén legalább 21A oltásteljesítményű tűzoltó készülékeket kell elhelyezni, a lelátói alapterület minden megkezdett 500 m2 után 1 db-ot.

7. Hő- és füstelvezetés

14. § (1)[17] Az 1. § c) pontja szerinti esetben az ideiglenes lelátó nézőtér feletti részeinek a hő- és füstelvezetéséről gondoskodni kell, amely megoldható az uszodaépület hő- és füstelvezetésével közösen is.

(2) A hő- és füstelvezetés megfelelőségét az uszodaépület légterével együtt kell vizsgálni.

(3) A hő- és füstelvezetés megfelelőségét számítással kell igazolni.

(4) A hő- és füstelvezetés indításának helyét és módját a BM OKF-fel egyeztetni kell.

8. Villamos és villámvédelmi berendezés

15. § (1)[18] Az ideiglenes lelátó villamos berendezéseinek tűzeseti lekapcsolását a BM OKF-fel egyeztetett módon kell kialakítani. Az 1. § c) pontja szerinti esetben a villamos berendezések tűzeseti lekapcsolása történhet az uszodaépület tűzeseti lekapcsolásával közösen is.

(2) Az ideiglenes lelátó területén található tűzeseti fogyasztók működőképességének megtartását legalább egy órán keresztül kell tudni biztosítani.

(3) A működőképesség megtartás biztosítottnak tekinthető, ha

a) az elektromos vezetékek legalább 1 óra működési időtartamra minősítettek, valamint

b) legalább A2 tűzvédelmi osztályba tartozó kábeltartó szerkezeteket alkalmaznak, amelyek legalább A2 tűzvédelmi osztályú szerkezethez rögzítettek.

(4) Az ideiglenes lelátók villámcsapások hatásaival szembeni védelmét biztosítani kell.

9. Biztonsági világítás, biztonsági jelzések és menekülési útirányjelző rendszer

16. § (1)[19] Biztonsági világítást kell létesíteni az ideiglenes lelátók nézőtéri részén, az ideiglenes lelátók menekülési útvonalain - beleértve az ülőhelyek alatti szabad területet, valamint az 1. § a) és e) pontja szerinti esetben a partra vezető útvonalakat -, átmeneti védett térben, az ideiglenes lelátó alatti tűzoltási felvonulási útvonalon.

(2) Kívülről vagy belülről megvilágított menekülési jeleket kell elhelyezni az ideiglenes lelátók menekülési útvonalain és a nézőtéren.

(3) A menekülési jeleket az elhelyezési terület adottságaitól függően magasan kell telepíteni. Amennyiben magasan telepített menekülési jelek a terület adottságai miatt nem helyezhetők el, alacsonyan telepített menekülési jelek is elhelyezhetők.

(4) Az ideiglenes lelátó területén elhelyezett tűzvédelmi eszköz helyét biztonsági jellel kell jelölni.

(5)[20] Az 1. § c) pontja szerinti esetben az ideiglenes lelátó lépcsőinél, lépcsőházainál a szintszámot a menekülők számára jól látható módon kell jelölni.

10. Beépített tűzjelző berendezés

17. § (1)[21] Az ideiglenes lelátó helyiségeinek területén - ha ilyenek kialakításra kerülnek - automatikus tűzjelző berendezést kell kialakítani, amely az 1. § c) pontja szerinti esetben az uszoda tűzjelző berendezésének is része lehet.

(2)[22] Az ideiglenes lelátó helyiségeit automatikus jelzést biztosító címezhető érzékelőkkel kell védeni. A tűzjelző berendezéssel létesülő ideiglenes lelátók helyiségnek nem minősülő terein kézi jelzésadókat kell elhelyezni.

(3)[23] Az ideiglenes lelátó területén a tűzjelző berendezésnek hangjelzést kell adnia az észlelt tűzről. A hangjelzés történhet a tűzjelző berendezés hangjelző eszközeiről, továbbá az 1. § c) pontja szerinti esetben megfelelő biztonsági kialakítás és hallhatóság biztosításával az uszodaépület kihangosító rendszeréről.

(4) A védelemből kihagyható területeket, az alkalmazott érzékelő típusokat, és a rendszer további kialakítását a BM OKF-fel egyeztetett módon kell kialakítani.

(5) Az automatikus tűzjelző berendezés létesítését és használatbavételét a BM OKF-fel engedélyeztetni kell.

11. Beépített tűzoltó berendezés

18. § (1)[24] Az 1. § c) pontja szerinti esetben az ideiglenes lelátó helyiségeit automatikus vízzel oltó berendezéssel kell védeni, amely lehet része az uszoda tűzoltó berendezésének.

(2) A védelemből kihagyható területeket és a rendszer további kialakítását a BM OKF-fel egyeztetett módon kell kialakítani.

(3) Az automatikus tűzoltó berendezés létesítését és használatbavételét a BM OKF-fel engedélyeztetni kell.

12. Szerkezeti követelmények

19. § (1) Az ideiglenes lelátót és részeinek alapjait, továbbá a terepszint alatti szerkezeteket szilárd, víznek ellenálló anyagból, a helyszíni adottságok figyelembevételével úgy kell kialakítani, hogy azok a rákerülő terheket biztonsággal adják át az ideiglenes lelátó alatti talaj teherbíró rétegére. Az ideiglenes lelátó süllyedése, a talajmozgás az ideiglenes lelátóban káros hatást, az ideiglenes lelátó és más építmények között káros kölcsönhatást (pl. talajmozgást, talajvízszint-emelkedést) sem az építés időszaka alatt, sem a megvalósult állapotban nem eredményezhet.

(2) Az ideiglenes lelátó tartószerkezeteit a vonatkozó előírások alapján úgy kell méretezni és megvalósítani, hogy feleljenek meg a rendeltetési céljuk szerinti terheléseknek, az állékonyság, valamint az időjárás szélsőséges éghajlati követelményeinek.

13. Korlát, mellvédfal, beépített vezetékhálózatok, berendezések

20. § Az ideiglenes lelátóban minden olyan padlószintet, amelynek használata során a használókra nézve a kiesés, leesés kockázata áll fenn, a biztonságos használat érdekében korláttal vagy mellvédfallal kell ellátni. A korlátot, mellvédfalat az előírt vízszintes terhelések elviselésére alkalmas szerkezettel kell kialakítani, szükség esetén figyelembe véve a tolongó tömeg okozta hatásokat is. Az üvegezést tartalmazó korlátot biztonsági üvegezéssel kell kialakítani.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 45/2015. (VII. 27.) BM rendelethez

A létesítési engedély iránti kérelem mellékletei

1. Tűzvédelmi tervezési jogosultsággal rendelkező személy (tűzvédelmi szakértő, tűzvédelmi tervező) által készített tűzvédelmi dokumentáció a tűzvédelmi létesítési követelmények teljesüléséről,

2. műszaki leírás, amely tartalmazza a kockázati osztályba sorolást, az alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paramétereit, a tűzszakaszolásra, a tűzoltósági beavatkozási feltételekre, kiürítésre, mentésre, az épületgépészeti, a villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményeinek teljesülésére, a biztonsági jelzésekre vonatkozó megoldásokat, az ideiglenes lelátó azon építményrészeit, amelyeknél az akadálymentes használatot biztosítani kell, és ezek használatát segítő jelző-információs rendszer bemutatását,

3. a tűzvédelmi követelmények teljesítését bemutató tervlapok,

4. tűzvédelmi tervezői/szakértői nyilatkozat arról, hogy a tervezett ideiglenes lelátó a tűzbiztonság követelményeinek megfelel,

5. részletes erőtani (statikai) és szilárdságtani számítás és leírás az alapozásra is kiterjedően, az építési és használati állapot vizsgálatával,

6. részletes talajmechanikai szakvélemény és földtani ismertető,

7. az ideiglenes lelátó tervrajza (építészeti, gépészeti és tartószerkezeti műszaki leírás, helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok, részlettervek).

2. melléklet a 45/2015. (VII. 27.) BM rendelethez

A használatbavételi engedély iránti kérelem mellékletei

1. Az elvégzett tevékenységek beazonosítható megjelölésének feltüntetésével készült kivitelezői nyilatkozatok a következőkről:

a) a kivitelezés a vonatkozó jogszabályok, műszaki előírások és az engedélyezett tervek alapján készült, vagy

b) az engedélyezett tervektől való eltérés és annak mértéke.

2. Felelős műszaki vezetői nyilatkozat a következőkről:

a) a kivitelezés a vonatkozó jogszabályok, műszaki előírások és az engedélyezett tervek alapján készült, vagy

b) az engedélyezett tervektől való eltérés és annak mértéke.

3. Az elektromos berendezések első ellenőrzéséről, valamint a villámvédelem felülvizsgálatáról szóló dokumentum.

4. Teljesítménymérési jegyzőkönyv a nedves oltóvízrendszer fali tűzcsapjairól, illetve a szükséges oltóvíz mennyiség biztosításának igazolása (egyidejűség figyelembevételével).

5. Kifolyási nyomásmérési jegyzőkönyv a nedves oltóvízrendszer legkedvezőtlenebb helyen lévő fali tűzcsapjánál (az előírás szerinti egyidejűségnek megfelelő darabszámú tűzcsap működtetésekor).

6. A tűzoltó-technikai termék, tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés tűzvédelmi biztonságossági követelményeknek való megfelelőséget igazoló iratait.

7. Mérési jegyzőkönyv a mesterséges füstelvezető, illetve légpótló rendszer elszívó-/légpótló nyílásonkénti teljesítményéről.

8. Beépített füstelvezető/légpótló nyílások hatásos nyílásfelületének igazolása.

9. Mérési jegyzőkönyv a biztonsági világítás megfelelőségéről.

10. Rétegvastagság mérési jegyzőkönyv acélszerkezeteken alkalmazott tűzállósági határértéket növelő bevonat vastagságáról.

11. Az alkalmazott építési termékek teljesítményének igazolása.

12. Az alkalmazott építményszerkezetek megfelelőségének igazolása.