470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet

az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet, valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. § (1)-(3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) Az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztárak egyes gazdálkodási szabályairól szóló 268/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebr.) 1/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"b) készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom, kivéve a csekket;"

(2) Az Ebr. 1/A. §-a a következő e)-g) pontokkal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"e) csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, ideértve az alcsoportot is;

f) ellenőrző befolyás: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;

g) részesedési viszony: a Hpt.-ben meghatározott fogalom."

2. § (1) Az Ebr. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénztár a befektetési üzletmenet tárgyévre vonatkozó elgondolásait és céljait köteles pénzügyi tervében rögzíteni. Ha a pénztár által befektethető vagyon (fedezeti, működési, likviditási alap tartalékának összege) 3 egymást követő negyedéven keresztül meghaladja az egymilliárd forintot, a pénztár igazgatótanácsa köteles befektetési politikát készíteni és azt az elfogadást követő 15 napon belül az alapszabályban meghatározott módon a tagokkal megismertetni és a pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szervnek (a továbbiakban: Felügyelet) megküldeni."

(2) Az Ebr. 3. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Amennyiben a legutolsó nyilvánosságra hozatalt követően a befektetési politika megváltozik, a pénztár köteles a döntés meghozatalát követő 15 napon belül ezt a változást az alapszabályban meghatározott módon a tagokkal ismertetni, és egyidejűleg a Felügyelet részére megküldeni.

(4) A befektetési politika kötelező tartalmi elemei a következők:

a) a pénztári vagyon befektetésének célja, alapelvei, a befektetési politikában érvényre juttatandó pénztártagi és pénztári érdekek, ingatlanbefektetéssel rendelkező pénztár esetén az ingatlanokkal kapcsolatos pénztári stratégia meghatározása,

b) a befektetési politika meghatározásának, teljesülése értékelésének és módosításának feltételei (ideértve az ehhez kapcsolódó jogosultságokat és felelősséget),

c) a befektetési tevékenység végrehajtásában a pénztár tisztségviselői, alkalmazottai és szolgáltatói - beleértve a vagyonkezelőt (vagyonkezelőket) és a letétkezelőt - közötti feladatmegosztás alapelveinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos folyamatos ellenőrzés, valamint a szükségessé váló beavatkozás általános érvényű módja és feltételei,

d) a pénztár befektetéssel foglalkozó alkalmazottai, a letétkezelő, a vagyonkezelő (vagyonkezelők) kiválasztásának, tevékenysége értékelésének, díjazásának az a) pontban foglaltakhoz igazodó irányelvei."

3. § Az Ebr. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A pénztár befektetései között ugyanazon kibocsátó különböző értékpapírjainak együttes részaránya - az állampapírok és az olyan értékpapírok kivételével, amelyekben foglalt kötelezettség teljesítéséhez az állam készfizető kezességet vállal - nem haladhatja meg az összes pénztári eszköz 10%-át.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl

a) az egy hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számla, az ott elhelyezett betétek, valamint az ugyanazon hitelintézet által kibocsátott, forgalomba hozott értékpapírok együttes értéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 20%-át;

b) egy csoporthoz tartozó hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi számla, az azoknál elhelyezett betétek, valamint az ugyanazon csoporthoz tartozó szervezetek által kibocsátott, forgalomba hozott értékpapírok együttes értéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 20%-át.

(3) A pénztár a tárgyévet megelőző év negyedéves jelentései alapján számított havi átlagos pénztári szolgáltatások értékét legfeljebb 20%-kal meghaladó összeget tarthat a pénzforgalmi számlán."

4. § Az Ebr. a következő 13. §-sal egészül ki:

"13. § (1) A letétkezelőnek a fedezeti alap eszközeit a pénztár többi eszközétől elkülönítve kell kimutatnia.

(2) A pénztárnak az eszközök megvásárlásakor, illetve legalább a tárgyhó utolsó napjára vonatkozóan tájékoztatnia kell a letétkezelőt arról, hogy melyik eszközöket rendeli a fedezeti alap portfóliójához. Amennyiben a pénztár házipénztára, valamely bankszámlája vagy lekötött betéte több alap között van megosztva, közölnie kell a letétkezelővel, hogy ezekből mekkora állomány tartozik a fedezeti alaphoz. A pénztárnak olyan naprakész analitikus nyilvántartást kell vezetnie, amelyből - a függő tételek figyelmen kívül hagyásával - munkanaponként egyértelműen megállapítható, hogy az egyes eszközök melyik alaphoz tartoznak.

(3) A pénztár könyvvizsgálója a pénztár eszközeit tartalmazó negyedév végi letétkezelői nyilvántartást köteles összevetni a pénztár analitikus nyilvántartásaival. Az egyezőség vizsgálata a befektetési instrumentumok darabszámára és névértékére vonatkozik. Egyezőség hiányában a könyvvizsgáló köteles a pénztárat és a Felügyeletet az eltérésről az érintett befektetési eszközök megjelölésével - egyidejűleg - írásban tájékoztatni."

5. § Az Ebr. a 24/L. §-t követően a következő 24/M. §-sal és alcímmel egészül ki:

"Az egészségpénztári és önsegélyező pénztári szolgáltatások kifizetésének határideje

24/M. § Az egészségpénztár által nyújtható szolgáltatások tag részére történő elszámolását és kifizetését a pénztár a jogosultság igazolását követő 15 munkanapon belül, az önsegélyező pénztárak által nyújtható szolgáltatások esetében 25 munkanapon belül köteles elvégezni, amennyiben rendelkezésre áll a kifizetéshez szükséges összeg a tag egyéni számláján, vagy közösségi szolgáltatás esetén az adott szolgáltatáshoz tartozó tartalékban."

6. § (1) Az Ebr. 4. § (3) bekezdésében a "pénztárak pénzügyi felügyeletét ellátó szervet (a továbbiakban: Felügyelet)" szövegrész helyébe a "Felügyeletet" szöveg lép.

(2) Az Ebr. 1. számú melléklet 1. pont c) alpontjában a "lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött" szövegrész helyébe a "betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán elhelyezett" szöveg lép.

7. § Hatályát veszti

a) az Ebr. 8. §-ában az "és 7. §-ban" szövegrész,

b) az Ebr. 23. § (1)-(3) bekezdése.

2. Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

8. § Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Öbr.) Általános rendelkezések alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § E rendelet alkalmazásában:

a) csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, ideértve az alcsoportot is;

b) ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom;

c) célarány: az eszközcsoportok célarányán a pénztár által meghatározott - a minimum-maximum arányok - közötti értéket kell érteni, ami a portfólió összetételének kívánatos arányait jelenti, ahol a célaránynak összhangban kell lennie a portfólióra megállapított referencia indexszel;

d) részesedési viszony: a Hpt.-ben meghatározott fogalom."

9. § (1) Az Öbr. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A letétkezelőnek a fedezeti alap eszközeit a pénztár többi eszközétől elkülönítve kell kimutatnia. A pénztár a pénztári eszközök piaci értékének és az elszámolóegységek árfolyamának a meghatározásához szükséges adatokról (többek között az ingatlanokról, árukról, házipénztár és a bankszámlák egyenlegéről, a tagi kölcsönökről, úton lévő pénzeszközökről, bankbetétek és azok kamatáról, vagyonkezelési díjról és annak számításáról, portfóliók közötti átvezetésekről) és az azokban bekövetkezett változásokról a tárgynapot követő első munkanapon teljes körűen tájékoztatja a letétkezelőt. A tájékoztatás a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségekre nem vonatkozik."

(2) Az Öbr. 13. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A pénztárnak az eszközök megvásárlásakor, illetve legalább a tárgyhó utolsó napjára vonatkozóan tájékoztatnia kell a letétkezelőt arról, hogy melyik eszközöket rendeli az egyes tartalékokhoz, ezen belül a fedezeti alap portfóliójához. Amennyiben a pénztár házipénztára, valamely bankszámlája vagy lekötött betéte több tartalék között van megosztva, közölnie kell a letétkezelővel, hogy ezekből mekkora állomány tartozik a fedezeti tartalékhoz. A pénztárnak olyan naprakész analitikus nyilvántartást kell vezetnie, amelyből munkanaponként egyértelműen megállapítható, hogy az egyes eszközök melyik tartalékhoz tartoznak."

(3) Az Öbr. 13. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A pénztár könyvvizsgálója a pénztár eszközeit tartalmazó negyedév végi letétkezelői nyilvántartást köteles összevetni a pénztár analitikus nyilvántartásaival. Az egyezőség vizsgálata a befektetési instrumentumok piaci értékére, darabszámára és névértékére vonatkozik. Egyezőség hiányában a könyvvizsgáló köteles a pénztárat és a Felügyeletet az eltérésről az érintett befektetési eszközök megjelölésével - egyidejűleg - írásban tájékoztatni."

10. § Az Öbr. 15. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztár a vagyonkezelést abban az esetben végezheti vagyonkezelő megbízása nélkül önállóan, ha)

"c) a vagyonkezelési tevékenység irányítására olyan értékpapír-forgalmazásra jogosító szakmai vizsgával rendelkező - egymilliárd forintnál nagyobb saját kezelésű befektetett eszközök esetében vele munkaviszonyban álló - személyt (személyeket) alkalmaz, aki (akik) szakirányú felsőfokú végzettséggel (egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél) és legalább 3 év pénztári vagyonkezelési, portfoliókezelési gyakorlattal rendelkezik."

11. § (1) Az Öbr. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pénztár befektetési politikáját az igazgatótanács alakítja ki és fogadja el. A befektetési politika kötelező tartalmi elemei a következők:

a) a pénztári vagyon - ideértve saját járadékot folyósító pénztár esetén a szolgáltatási tartalékot is - befektetésének célja, alapelvei, a befektetési politikában érvényre juttatandó pénztártagi és pénztári érdekek, ingatlanbefektetéssel rendelkező pénztár esetén az ingatlanokkal kapcsolatos pénztári stratégia meghatározása,

b) a pénztár kockázatvállaló képessége, valamint a pénztár meglévő, illetve várható kötelezettségei alakulása alapján - választható portfóliós rendszer esetében portfóliónként - meghatározott befektetési stratégiai eszközallokáció (cél-, minimum és maximum arányok) és a megcélzott hozamok mutatói (referencia indexek), amelyek súlya a portfóliónkénti összesített referencia indexeken belül meg kell, hogy egyezzen azon eszközcsoportok célarányaival, amelyekhez hozzárendelték azokat; abszolút hozamra törekvő portfóliók esetén a célarányok feltüntetése nem kötelező tartalmi elem,

c) a befektetési politika meghatározásának, teljesülése értékelésének és módosításának feltételei (ideértve az ehhez kapcsolódó jogosultságokat és felelősséget),

d) a befektetési tevékenység végrehajtásában a pénztár tisztségviselői, alkalmazottai és szolgáltatói - beleértve a vagyonkezelőt (vagyonkezelőket) és a letétkezelőt - közötti feladatmegosztás alapelveinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos folyamatos ellenőrzés, valamint a szükségessé váló beavatkozás általános érvényű módja és feltételei,

e) a pénztár befektetéssel foglalkozó alkalmazottai, a letétkezelő, a vagyonkezelő (vagyonkezelők) kiválasztásának, tevékenysége értékelésének, díjazásának az a) pontban foglaltakhoz igazodó irányelvei."

(2) Az Öbr. 16. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A vagyonkezelési irányelvek esetében referencia index alatt értendő a kezelt portfólió jellemző összetételét tükröző tőkepiaci index vagy több tőkepiaci index kombinációja, melynek adott időszak alatti változása összehasonlítható a kezelt portfólió adott időszak alatti, az adott portfólióval kapcsolatos pénzáramlást figyelembe vevő vagyonkezelői hozamrátával. A vagyonkezelési irányelvekben foglalt referencia indexeknek összességében összhangban kell állniuk a pénztárszintű befektetési politika referencia indexével.

(7) A befektetési politikát a pénztár a tevékenységi engedély hatálybalépését követő 180 napon belül egy alkalommal köteles - az annak elfogadását követő 15 napon belül - a Felügyelethez benyújtani. A pénztár ugyancsak köteles az alapszabálynak - a saját járadékszolgáltatás lehetőségét tartalmazó - módosítását követő 15 napon belül, a szolgáltatási tartalék eszközeinek befektetésére vonatkozó rendelkezésekkel kiegészített befektetési politikát a Felügyelet részére megküldeni. A Felügyelet megvizsgálja, hogy a benyújtott befektetési politika megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak."

(3) Az Öbr. 16. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A pénztár aktuális befektetési politikáját

a) a pénztárba belépni kívánó magánszeméllyel meg kell ismertetni,

b) a pénztártaggal kérésére, a pénztár alapszabályában szabályozott módon ismertetni kell, és

c) a (8) bekezdés szerinti döntést követő 8 munkanapon belül a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen közzé kell tenni."

12. § Az Öbr. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pénztárnak a fedezeti tartalék tárgyévre vonatkozó bruttó, illetve nettó pénztári hozamrátáját, referenciahozamát, illetve a fedezeti tartaléknak az elmúlt tíz és tizenöt naptári év - 25. § (3) bekezdésében foglaltak szerint számított - átlagos hozamrátáját, referenciahozamát a tárgyévet követő év február 28-áig a Felügyeletnek be kell jelentenie és azt a Felügyelet március 15-éig a honlapján közzéteszi. A közzététel során a Felügyelet jelzi, hogy a tíz és tizenöt éves átlagos hozamráta a vagyonkezelői teljesítményt mutatja. Választható portfóliós rendszer működtetése esetén a választható portfóliókra vonatkozó bruttó, illetve nettó hozamrátákat, referenciahozamokat és a portfóliók fordulónapi záró piaci értékét kell jelenteni a Felügyelet részére. A Felügyeletnek jelentett referenciahozamoknál fel kell tüntetni, hogy azok pénz- és tőkepiaci indexen (indexeken) vagy abszolút hozammutatón alapulnak-e. Amennyiben a pénztár alapítási időpontja miatt a fenti időszakra a hozamráta nem értelmezhető, akkor a pénztár alapítási éve óta eltelt teljes naptári évek fenti módszerrel számított átlagos hozamrátáját kell megjelentetni annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra."

13. § (1) Az Öbr. 25. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-áig köteles nyilvánosságra hozni:)

"c) a pénztár fedezeti tartalékának a tárgyévi és az azt megelőző kilenc és tizennégy év éves nettó és bruttó hozamrátáját a 4. számú mellékletben leírt módszerrel számítva, összehasonlítható szerkezetben, valamint a referenciaindex ugyanazon időszakra vonatkozó éves hozamrátáját, választható portfóliós rendszer működtetése esetén a választható portfóliókra vonatkozó bruttó és nettó hozamrátákat, referencia-hozamrátákat kell nyilvánosságra hozni, megjelölve az egyes portfóliókba befektetett eszközök tárgyév végén kimutatott értékét is,"

(2) Az Öbr. 25. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztár minden évben, legkésőbb a pénzügyi évet követő év június 30-áig köteles nyilvánosságra hozni:)

"f) a tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó, a befektetési politikában meghatározott eszközcsoportonkénti - választható portfóliós rendszerben választható portfóliónkénti - megengedett minimális és maximális százalékos megoszlást, valamint az eszközök pénztár által meghatározott stratégiai összetételét (célarányt) és a referenciaindexet."

(3) Az Öbr. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A pénztár fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 2. § e) pontja szerinti kereskedelmi kommunikációja csak a tíz és tizenöt naptári év átlagos hozamrátáját és a pénztár ezen rendelet alapján számított tárgyévi hozamrátáját tartalmazhatja. Ha a pénztár kereskedelmi kommunikációja a hozam mértékére hivatkozást tartalmaz, akkor az elmúlt tíz és tizenöt naptári év átlagos hozamrátáját is fel kell tüntetni a többi hozamrátával azonos méretben. Átlagos hozamrátaként - a nyilvánosságra hozatalt megelőző - tíz és tizenöt teljes naptári évre vonatkozó, hivatalosan közzétett fedezeti tartalék szintű nettó éves hozamráta mértani átlagát kell meghatározni."

(4) Az Öbr. 25. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Ha az adott pénztár alapítási időpontja miatt a tíz, illetve tizenöt teljes naptári évre vonatkozó átlagos nettó hozamráta nem értelmezhető, akkor a pénztár alapítási éve óta eltelt teljes naptári évek (3) bekezdés szerinti módszerrel számított átlagos nettó hozamrátáját kell megjelentetni annak feltüntetésével, hogy az mely időszak adataiból került számításra. Ha a pénztár a nettó hozamrátáját más, előre kiválasztott pénztárakkal, csoporttal kívánja összevetni, az összehasonlításnál a kiválasztott pénztárakra, csoportra is be kell mutatni az elmúlt tíz, tizenöt év (3) bekezdés szerint számított átlagos nettó hozamrátáját. Csoporttal való összehasonlítás esetében a nyilvánosságra hozatal során a csoport kiválasztási elvét is meg kell határozni. Választható portfóliós rendszer működtetése esetén az egyes portfóliókra vonatkozó, e bekezdésben meghatározott átlagos nettó hozamrátákat kell közölni, a többi hozamrátával azonos méretben, feltüntetve a fedezeti tartalék záró piaci értékének egyes portfóliók közötti megoszlási arányát is a hozamráták vonatkozási időszakának utolsó napján. Ha - a választható portfóliós rendszer indulási időpontjából adódóan - a tíz, illetve tizenöt éves nettó hozamráta számításához a portfóliónkénti hozamráta nem értelmezhető, akkor az indulás előtti évekre vonatkozóan az átlagos nettó hozamráta számításához - minden portfólió tekintetében - a fedezeti tartalék szintű nettó hozamrátát kell alkalmazni.

(5) A pénztár által nyilvánosságra hozandó adatokat a Felügyelet által üzemeltetett közzétételi helyen kell nyilvánosságra hozni.

(6) Amennyiben a legutolsó nyilvánosságra hozatalt követően a befektetési politika megváltozik, a pénztár köteles a döntés meghozatalát követő 30 napon belül ezt a változást az alapszabályban meghatározott módon a tagokkal ismertetni, és a befektetési politikát egyidejűleg a Felügyelet részére megküldeni.

(7) A tagjai számára választható befektetési portfóliót kínáló pénztár köteles portfóliónként nyilvánosságra hozni az (1) bekezdés c), d) és e) pontjaiban meghatározott adatokat."

14. § (1) Az Öbr. 30. § (2) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek, amennyiben a pénztár nem működtet elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert, legalább tartalmaznia kell a következőket:)

"v) amennyiben a tag 5 éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjba vonuláskor a tagdíjfizetés és a szolgáltatások igénybevételének alapszabály szerint lehetséges eseteiről, és a tájékoztatás időpontjában a tag részére várhatóan folyósítandó, az Öpt. 47. § (6b) bekezdése szerinti, 5 éves határozott tartamú, havi gyakorisággal folyósított saját járadék nagyságáról."

(2) Az Öbr. 30. § (3) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek, amennyiben a pénztár elszámolóegységen alapuló nyilvántartási rendszert működtet, legalább tartalmaznia kell a következőket:)

"u) amennyiben a tag 5 éven belül eléri a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjba vonuláskor a tagdíjfizetés és a szolgáltatások igénybevételének alapszabály szerint lehetséges eseteiről, és a tájékoztatás időpontjában a tag részére várhatóan folyósítandó, az Öpt. 47. § (6b) bekezdése szerinti, 5 éves határozott tartamú, havi gyakorisággal folyósított saját járadék nagyságáról."

(3) Az Öbr. 30. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az Öpt. 47. § (6i) bekezdése szerinti pénztárak mentesülnek a (2) bekezdés v) pontjában és a (3) bekezdés u) pontjában előírt tájékoztatási kötelezettség alól, amennyiben a pénztár az Öpt. 47. § (6b) bekezdése szerinti saját járadékot nem kínál a tagjai részére."

15. § (1) Az Öbr. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az Öbr. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az Öbr. 4. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

16. § Az Öbr.

a) 11. § (1) bekezdésében a "hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.)" szövegrész helyébe a "Hpt." szöveg,

b) 15. § (3) bekezdésében az "5 milliárd" szövegrész helyébe az "1 milliárd" szöveg,

c) 1. számú melléklet 1. pont c) alpontjában a "lekötött betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán lekötött" szövegrész helyébe a "betét (betétszerződés): hitelintézeti betétszámlán elhelyezett" szöveg

lép.

17. § Hatályát veszti

a) az Öbr. 25. § (1) bekezdés d) és e) pontjában a "teljes vagyonának" szövegrész,

b) az Öbr. 33. § (1), (3) és (4) bekezdése.

3. Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A pénztáraknak az e rendelet 2. §-ának előírásaiból következő alapszabály módosítási kötelezettségnek 2016. május 31-ig kell megfelelniük azzal, hogy az önkéntes pénztár befektetési politikáját a saját honlapon a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül a pénztári tagság számára elérhetővé kell tenni.

(3) A pénztáraknak az e rendelet 4. § és 9. §-aiban meghatározott előírásoknak a pénztáraknak a rendelet hatálybalépéstől számított 30 napon belül kell eleget tenniük.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Az Öbr. 2. számú melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. Egy hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számla, az ott elhelyezett betétek, valamint az ugyanazon hitelintézet által kibocsátott, forgalomba hozott értékpapírok együttes értéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 20%-át. Egy csoporthoz tartozó hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi számla, az azoknál elhelyezett lekötött betétek, valamint az ugyanazon csoporthoz tartozó szervezetek által kibocsátott, forgalomba hozott értékpapírok együttes értéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 20%-át."

2. melléklet a 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez

1. Az Öbr. 3. számú melléklet I. rész 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. A pénztár - amennyiben azt bármilyen tény, körülmény, információ szükségessé teszi -, az óvatosság számviteli elvének érvényesítése érdekében, külön indokolással eltérhet a II. fejezetben leírt értékelési eljárásoktól és javaslatot tehet a letétkezelő számára az általános értékelési szabályoktól eltérő értékelés alapján meghatározott, alacsonyabb értékre is. Az indokolásnak utalnia kell arra, hogy az adott eszköz értékelésénél miért szükséges eltérni a letétkezelő által alkalmazott értékelési szabályoktól és az a jogszabály mely értékelési szabályától való eltérést jelenti. A javaslat elkészítése a pénztár felelőssége, melyet a pénztár igazgatótanácsának is jóvá kell hagynia. A letétkezelő az alacsonyabb értéket akkor fogadhatja el, ha azt a pénztár vezetésének előterjesztése és az igazgatótanács jóváhagyása után a könyvvizsgáló - a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alkalmazása alapján kiadott jelentésében - véleményezte. Az eltérő érték elfogadása és alkalmazása - a könyvvizsgáló a Magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok alkalmazása alapján kiadott véleménye alapján - a letétkezelő számára kötelező."

2. Öbr. 3. számú melléklet II. rész 4. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok:)

"d) ha tőzsdére bevezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak - az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett állampapírokat kivéve - nincsen 30 napnál nem régebbi árfolyama, akkor a piaci érték meghatározása az értékpapír jellemző, tőzsdén kívüli piacának valamely adatszolgáltatója által közölt és a fordulónapig közzétett utolsó, nettó átlagár és a fordulónapig felhalmozott kamat felhasználásával történik, ha ez az adat nem régebbi 30 napnál. A tőzsdén kívüli kereskedelem szerint regisztrált árfolyamok 30 napos érvényessége a közzétételben megjelölt vonatkozási időszak utolsó napjától számítandó akkor is, ha az nem munkanapra esik. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra."

3. melléklet a 470/2015. (XII. 29.) Korm. rendelethez

1. Az Öbr. 4. számú melléklet A. A pénztárak hozamrátáinak, referenciaindex hozamainak számítása című rész 1. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénztár hozamrátái:)

"a) A fedezeti tartalékra vonatkozó időszakos (negyedéves, éves) bruttó, illetve nettó hozamrátát az alábbi idősúlyos módszer alapján kell számítani:

R = (1+r1)x(1+r2)x...x(1+rt)-1

R = a fedezeti portfólió időszakos hozama

r1 = a fedezeti portfólió napi hozama

ahol:

illetve ahol:

rt = a t. napi idősúlyozású hozam

Pt = a fedezeti tartalék t. napi záró bruttó, illetve nettó piaci értéke

CFt = t. napi pénzmozgás, azaz a nem vagyonkezeléshez kapcsolódó be, illetve kifizetés (előjeles) nettó értéke"

2. Az Öbr. 4. számú melléklet B. Napi eszközértékelésre nem kötelezett pénztárak esetében alkalmazható további hozamráta, referenciaindex hozam számítási mód című rész 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A fedezeti tartalék bruttó, illetve nettó hozamrátái:

a) A fedezeti tartalék negyedéves bruttó, illetve nettó hozamrátája

ahol:

MVt = a fedezeti tartalék eszközeinek bruttó, illetve nettó piaci értéke a tárgynegyedév utolsó napján (ideértve az értékelési különbözetet),

MVt-1 = a fedezeti tartalék eszközeinek bruttó, illetve nettó piaci értéke a tárgynegyedévet megelőző negyedév utolsó napján (ideértve az értékelési különbözetet),

n = a fedezeti tartalékba/ból a negyedévben történt be-, illetve kifizetések száma,

CFi = a negyedév alatti nem a vagyonkezeléshez kapcsolódó i-edik be-, illetve kifizetés (előjeles) nettó értéke

Ni = az i-edik be-, illetve kifizetés napjától a részidőszak végéig hátralévő teljes napok száma,

P = a részidőszak napjainak száma.

A képlet alkalmazása során minden esetben a negyedév naptári napjainak számával kell számolni.

b) A fedezeti tartalék éves hozamrátája

R = (1+r1) x (1+r2) x (1+r3) x (1+r4)-1

ahol r1, r2, r3 és r4 a fedezeti tartaléknak az évet alkotó négy negyedévre vonatkozó (nettó vagy bruttó) negyedéves hozamrátájának értéke (attól függően, hogy nettó vagy bruttó éves hozamrátáról van szó).

c) A bruttó hozamrátát a kereskedési költségek (jutalékok) levonása után kell számítani.

d) A nettó, illetve bruttó hozamráta közötti különbségként az adott időszakra vonatkozó befektetési vagyonarányos költségeket üzemgazdasági szemléletben kell figyelembe venni.

e) Választható portfoliós rendszerben az egyes portfoliókra számított hozamrátát az a)-d) pontok szerinti módszerrel kell kiszámítani."