65/2015. (XII. 12.) BM rendelet
a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet módosításáról
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet (a továbbiakban: Nyor.) 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kihallgatás megkezdése előtt a tanút tájékoztatni kell arról, hogy - amennyiben annak a jogi segítségnyújtásról szóló törvény szerinti feltételei fennállnak - jogi segítségnyújtás szolgáltatást vehet igénybe, továbbá kérheti személyi adatainak zárt kezelését, illetve személyi védelem biztosítását, valamint a különleges bánásmódot igénylő sértett tanú kérheti, hogy a vele azonos nemű személy hallgassa ki, feltéve, hogy az eljárás érdekeit ez nem sérti. Ha a tanú személyi védelem biztosítását kéri, az azt megalapozó indokokról és adatokról is ki kell hallgatni."
2. § A Nyor. 10/A. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
(különleges bánásmódot igénylő személy meghallgatása)
10/A. § (1) A tizennegyedik életévét be nem töltött terhelt vagy tanú, valamint a különleges bánásmódot igénylő sértett kihallgatását olyan meghallgató helyiségben kell foganatosítani, amelyben a büntetőeljárás céljával, valamint a Be. 62/C. § (3)-(4) bekezdésében foglalt szabályozással összhangban biztosítható, hogy az eljárási cselekmény az érintett lehetőség szerinti kíméletével, a 18. életévét be nem töltött személyek esetén továbbá a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva valósuljon meg (a továbbiakban: különleges meghallgató szoba).
(2) Nem kell a meghallgatást különleges meghallgató szobában foganatosítani, ha annak használata:
a) az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné,
b) a tizennegyedik életévét be nem töltött terhelt vagy tanú, illetve a különleges bánásmódot igénylő sértett vagy más személy további sérelemtől való megóvását akadályozná, vagy
c) elháríthatatlan külső körülmény miatt egyébként lehetetlen."
3. § A Nyor. a 10/A. §-át követően a következő alcímmel és 10/B. §-sal egészül ki:
(Intézkedés a bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére)
10/B. § (1) A bűnözés megelőzésére és más eljárás kezdeményezésére történő intézkedés (a továbbiakban: szignalizáció) a nyomozó szerv vezetője által az illetékes állami vagy önkormányzati szerv vezetőjéhez intézett nyilatkozat, amely a nyomozás érdekeinek sérelme nélkül tartalmazza mindazokat a büntetőeljárás során megállapított tényeket, körülményeket, amelyek a bűncselekmény elkövetését közvetlenül lehetővé tették, illetve elősegítették, és amelynek felszámolása vagy megszüntetése az adott szerv feladat- és hatáskörébe tartozik.
(2) A szignalizáció akkor tekinthető szükségesnek, ha az abban közölt megállapítások - érdemi intézkedést feltételezve - hozzájárulnak további bűncselekmény megelőzéséhez.
(3) A nyomozó szerv vezetője a szignalizációt saját hatáskörében, ügyészi jóváhagyás nélkül teszi meg, másolati példányát, illetve a tájékoztatott szerv esetleges válaszát az iratok között kell elhelyezni."
4. § A Nyor. 182. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha a nyomozó hatóság eljárásában tizennegyedik életévét be nem töltött tanú meghallgatása válik szükségessé, a tanú kihallgatását kép- vagy hangfelvevővel, vagy egyéb berendezéssel (a továbbiakban együtt: technikai eszköz) kell rögzíteni."
5. § (1) A Nyor. 23. § (1) bekezdésében a "jegyzőkönyvben csak a tanú neve tüntethető fel" szövegrész helyébe a "jegyzőkönyvben csak a tanú azon személyi adatai tüntethetők fel, amelyeknek zártan történő kezelését nem rendelték el" szöveg lép.
(2) A Nyor. 23. § (1) és (3) bekezdésében a "tanú személyi adatai" szövegrész helyébe a "tanú zártan kezelt személyi adatai" szöveg lép.
6. § A Nyor. 25. § (1) bekezdésében a "zárt kezelésre irányuló kérelmet el kell utasítani" szövegrész helyébe a "személyi adatok zártan történő kezelése hivatalból nem rendelhető el" szöveg lép.
7. § A Nyor. a következő 188. §-sal egészül ki:
"188. § Ez a rendelet a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének, 21. cikk (1) bekezdésének, 23. cikk (2) bekezdésének, valamint a 24. cikk (1) bekezdés a) pontjának való megfelelést szolgálja."
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
9. § Ez a rendelet a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének, 21. cikk (1) bekezdésének, 23. cikk (2) bekezdésének, valamint a 24. cikk (1) bekezdés a) pontjának való megfelelést szolgálja.
10. § Hatályát veszti a Nyor. 25. § (2) bekezdése.
Dr. Pintér Sándor s. k.,
belügyminiszter