22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az 1-2. §, 3. § a)-d) pontjai, a 4. § (4) bekezdése, a 4. § (5) bekezdése alapján az 5. melléklet 1. és 2. pontjai, a 4. § (6)-(8) bekezdései és az 5-7. § tekintetében a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. § A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §-a a következő (1n)-(1o) bekezdésekkel egészül ki:

"(1n) A 14. melléklet tartalmazza a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettantervet.

(1o) A 15. melléklet tartalmazza a szakközépiskolák 9-13. évfolyama számára kiadott kerettantervet."

2. § A Rendelet a következő 18. §-sal egészül ki:

"18. § (1) A 14. és a 15. melléklet rendelkezéseit első alkalommal a 2016/2017. tanévben a 9. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben kell alkalmazni.

(2) A 9. melléklet 2016. augusztus 31-én hatályos 9.2. HÍD II. PROGRAM KERETTANTERVE alcímében foglalt rendelkezéseket a 2016/2017. tanévben a folyamatban lévő képzésekben még alkalmazni kell."

3. § A Rendelet

a) 2. § (8) bekezdésében a "középiskolának" szövegrész helyébe a "gimnáziumnak, szakgimnáziumnak",

b) 2/B. § (1) bekezdésében a "speciális szakiskolában" szövegrész helyébe a "szakiskolában",

c) 2/B. § (2) bekezdésében a "speciális szakiskola" szövegrész helyébe a "szakiskola", a "speciális szakiskolai" szövegrész helyébe a "szakiskolai",

d) 2/B. § (4) bekezdésében a "speciális szakiskola" szövegrész helyébe a "szakiskola"

e) 1. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára, a Testnevelés és Sport tantárgy kerettantervének az 1-2. évfolyam alcímet megelőző szövegében az "A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében 3. és 4. évfolyamokon a "Nemzeti lovaskultúra kerettanterve 3-5. évfolyam számára" elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható" szövegrész helyébe az "A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében 3. és 4. évfolyamokon a "Nemzeti lovaskultúra kerettanterve 3-5. évfolyam számára", az 1-4. évfolyamon az "Iskolai labdarúgás 1-4. évfolyam számára", a "Kosárpalánta kerettanterv 1-4. évfolyam számára", a "Szivacskézilabda kerettanterv 1-4. évfolyam számára" elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható"

f) 2. melléklet - Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára, a Testnevelés és Sport tantárgy kerettantervének az 5-6. évfolyam alcímet megelőző szövegében az "A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében 5. évfolyamon a "Nemzeti lovaskultúra kerettanterve 3-5. évfolyam számára" elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható" szövegrész helyébe az "A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében 5. évfolyamon a "Nemzeti lovaskultúra kerettanterve 3-5. évfolyam számára", az 5-8. évfolyamon az "Iskolai labdarúgás 5-8. évfolyam számára" elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható"

szöveg lép.

4. § (1) A Rendelet 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A Rendelet 4. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) A Rendelet 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(4) A Rendelet 6. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(5) A Rendelet 7. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(6) A Rendelet 8. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

(7) A Rendelet 9. melléklete helyébe a 7. melléklet lép.

(8) A Rendelet 11. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

5. § (1) A Rendelet a 9. melléklet szerinti 14. melléklettel egészül ki.

(2) A Rendelet a 10. melléklet szerinti 15. melléklettel egészül ki.

6. § Hatályát veszti a Rendelet

a) 2/A. §-a,

b) 6. melléklete,

c) 8. melléklete.

7. § (1) Ez a rendelet - a (2), (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A 6. § a) pontja 2017. augusztus 31-én lép hatályba.

(3) A 6. § c) pontja 2018. augusztus 31-én lép hatályba.

(4) A 6. § b) pontja 2020. augusztus 31-én lép hatályba.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelethez

A Rendelet 3. melléklet - Kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyama számára, a Testnevelés és Sport tantárgy kerettanterve a 9-10. évfolyam alcímet megelőzően a következő szöveggel egészül ki:

"A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 9-12. évfolyamon az Iskolai labdarúgás 9-12. évfolyam számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható."

2. melléklet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelethez

A Rendelet 4. melléklet - Kerettanterv a gimnáziumok 7-12. évfolyama számára, a Testnevelés és Sport tantárgy kerettanterve a 7-8. évfolyam alcímet megelőzően a következő szöveggel egészül ki:

"A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 7-12. évfolyamon az Iskolai labdarúgás 5-8., 9-12. évfolyam számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható."

3. melléklet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelethez

A Rendelet 5. melléklet - Kerettanterv a gimnáziumok 5-12. évfolyama számára, a Testnevelés és Sport tantárgy kerettanterve az 5-6. évfolyam alcímet megelőzően a következő szöveggel egészül ki:

"A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében az 5-12. évfolyamon az Iskolai labdarúgás 5-8., 9-12. évfolyam számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható."

4. melléklet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelethez

A Rendelet 6. melléklet - Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára a Testnevelés és Sport tantárgy kerettanterve a 9-10. évfolyam alcímet megelőzően a következő szöveggel egészül ki:

"A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 9-12. évfolyamon az Iskolai labdarúgás 9-12. évfolyam számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható."

5. melléklet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelethez

1. A Rendelet 7. melléklete a következő 7.32. és 7.33. pontokkal egészül ki:

"7.32. Kosárpalánta kerettanterv 1-4. évfolyam számára

A kosárpalánta kerettanterv célja

A tanterv célja, hogy átfogó, egységes sportszakmai koncepciót kínáljon az 1-4. évfolyamos tanulók számára. A kerettanterv alapja a korosztálynak megfelelő széleskörű képességfejlesztés, mely megalapozza akár a későbbi versenyszerű sportolást, de hasznos hátteret ad a mindennapi élethez is. Cél, hogy megteremtse a lehetőséget arra, hogy a későbbiekben, a programban résztvevő gyerekek képesek legyenek a fizikai képességeik maximális kiaknázására, és ezt ne korlátozza semmilyen a múltból eredő hiányosság. A több éves tapasztalat mutatja, hogy a mozgásminőség megfelelő fejlesztését a széleskörű képességfejlesztéssel ötvözve sokkal stabilabb, felhasználhatóbb alapot kapnak az esetleges későbbi sportágspecifikus célok eléréséhez. Ennek érdekében a kosárpalánta kerettanterv ötvözi az atlétika, a gimnasztika és a küzdősportok hasznos alap mozgásanyagát a kosárlabda megalapozó gyakorlatanyagával.

Kapcsolódás a testnevelés és sport kerettantervhez

A kosárpalánta kerettanterv célkitűzései, szemlélete és szellemisége számos ponton kapcsolódik a testnevelés és sport kerettantervben meghatározott irányelvekhez. A tantervben deklarált célok elérése döntően a kerettanterv szakmai anyagának felhasználásával, arra ráépítve valósul meg.

A kosárpalánta kerettanterv a kosárlabda mellett három bázis sportágra épít kifejezetten azért, mert ezen sportágak megalapozó mozgás- és gyakorlatanyaga megfelelő alapot képez arra, hogy a kerettanterv legfontosabb célkitűzései (mozgáskultúra megalapozása, széleskörű képességfejlesztés) megvalósuljanak. A kosárpalánta kerettanterv szellemisége mellett mozgás és gyakorlatanyaga is rengeteg ponton kapcsolódik a testnevelés és sport kerettantervhez, nem elsősorban teljesen új és eltérő szakmai tartalma határozza meg. A két óra időkeret adta lehetőséget kihasználva a testnevelés és sport kerettantervben meglévő szakmai tartalmat felhasználja, a benne foglalt alapvető mozgáshoz kapcsolódó ismereteket megerősíti és kiegészíti. A képzési arányokat korban felfelé haladva folyamatosan eltolja, döntően a labdás ügyességfejlesztés irányába.

Mindezek mellett viszont világosan meghatározza a kerettantervhez kapcsolódó szakmai, módszertani javaslatokat, óravezetési tanácsokat, mert ezek használata elengedhetetlen a kosárpalánta kerettanterv megvalósításához. A szakmai tartalom úgy került összeállításra, hogy az órák akár kisméretű tornateremben, normál általános iskolai felszereltség mellett is megtarthatóak legyenek.

A kosárpalánta kerettanterv felépítése

A kosárpalánta kerettanterv az 1-4. évfolyamos háromórás testnevelés és sport kerettantervhez igazodva, annak szakmai tartalmára is építve került meghatározásra. A kosárpalánta kerettantervben a háromórás testnevelés és sport kerettanterv alapvető célkitűzési, fejlesztési irányai folyamatosan megvalósulnak, mert ezek az ismeretek kiváló alapot nyújtanak a két órás időkeret szakmai tartalmának teljesítéséhez.

Szakmai alapok

1.1. A teljesítmény piramis

A természetes testmozgás, mozgáskultúra kialakításán, megszerettetésén túl megfelelő alapot kell felépíteni a későbbiekben élsportot választó tanulók már sportágspecifikus képzéséhez, teljesítményük fokozásához is. A teljesítmény felépítése egy piramist alkot.

Képességek

Teljesítmény fokozása

Mozgás

Hatékonyság Stabilitás Propriocepció

A piramis legalsó szintjén a megfelelő mozgáskultúra, mozgásfejlesztés áll. Ezek után következik a teljesítmény fejlesztése, majd a sportágspecifikus képességek fejlesztése. Ezek a szintek szoros kölcsönhatásban vannak egymással, gyakorlatilag egyiket sem lehet csak önmagában fejleszteni. A legfontosabb az, hogy melyikkel milyen arányban foglalkozunk a különböző korosztályokban.

Nagyon fontos a képzésben, hogy megfelelő edzéstervezéssel és megfelelő gyakorlatokkal a "Palánták" képességeinek fejlesztése megvalósuljon úgy, hogy közben a gyerekek élvezik a sportolást, a kosárlabdát, a játékot. A játékos gyakorlatanyagon keresztül a megalapozás szempontjából fontos képességet fejlődnek.

Az általános iskola alsó tagozatán a legtöbbet a mozgás megfelelő megalapozásával foglalkoznak. Minél szélesebb az alapozás, annál biztosabb a későbbiekben a fejlődés. A piramis második szintjén lévő célzott teljesítményfokozás a 7-10 éves korosztályban, annak is főleg az első felében nem célja a kerettantervnek. A 9-10 éveseknél már valamelyest belép a célzott fejlesztés, elsősorban a gyorsaság illetve állóképesség területén. A piramis harmadik szintjen levő sportágspecifikus képességfejlesztéssel kapcsolatban, ebben az időszakban a labdás és labda nélküli ügyesség fejlesztése az, amire fókuszál a kerettanterv.

Mozgás

Hatékonyság Stabilitás Propriocepció

Az alsó szint döntően a mozgás megalapozásáról szól, az alapvető mozgásminták fejlesztéséről, mozgáskészségek, mozgáskultúra kialakításáról, megszilárdításáról. Ez adja a későbbi célzott képességfejlesztéshez a legmegfelelőbb alapokat. A mozgástanulással párhuzamosan a három legfontosabb terület, ahol a "Palántákat" tudatosan fejleszteni kell:

- hajlékonyság

- mobilitás/stabilitás

- helyzetérzékelés.

Ezt a három terület komplexen fejleszthető. A hajlékonyság egyrészt önmagában is izoláltan fejleszthető, másrészt valamelyest megelőzi a másik két területtel való foglalkozást. Ha nincs meg a kellő hajlékonyság, akkor mind a mobilitás/stabilitás, mind a helyzetérzékelés csak egy bizonyos szintig fejleszthető anélkül, hogy ne helytelen mozgásminták rögzüljenek, amivel inkább kárt okozunk, mint hasznot. A gimnasztikai mozgásanyagának ismerete, használata elengedhetetlen a magas minőségű mozgáshoz. A mobilitás/stabilitás fejlesztését mindig együtt, komplexen kell kezelni, általában a stabilitás az, amivel előbb kell foglalkozni, de a legfontosabb a megfelelő arány kialakítása. A stabilitás megfelelő kialakításához, kialakulásához egyértelműen kapcsolódik a torna, gimnasztika gyakorlatanyaga a rendgyakorlatokon, alapvető torna mozgásmintákon keresztül.

A helyzetérzékelést már egészen kicsi kortól lehet és kell fejleszteni, mert minél később foglalkozunk vele, annál kisebb lesz a hatékonyság. A kosárpalánta az alap sportágak közül a helyzetérzékelés tekintetében a legközvetlenebb módon a küzdősportokhoz kapcsolódik, a küzdőjátékok, a test-test elleni küzdelem nagymértékben fejleszti ezt a területet.

1.2. Korosztályos tematika a szenzitív időszakok függvényében

A "Palánták" sokoldalú, komplex fejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy különböző életkorokban különböző képességek fejlesztése igazán hatékonyan. Ezek a szenzitív időszakok már egészen kis korban is nagy jelentőséggel bírnak, nagyon fontos, hogy a pedagógusok használják, kihasználják a már meglévő tudásanyagot, tapasztalatokat.

1-2. évfolyam

Ebben a korcsoportban igen nagy alkati eltérések lehetnek a gyerekeknél, és a mozgáskultúra fejlettségében is nagyok a különbségek, így mindenképpen a megalapozó jellegű, sokoldalú képességfejlesztésre kell fókuszálni.

Az órák gyakorlataiban dominál a sportágak döntően labda nélküli alap mozgásanyagának megfelelő frekvencián történő végrehajtása, periodikusan visszatérve a korábban tanultakra, és egymásra építve a gyakorlatanyagot. Felhasználásra kerül az alap sportágak, az atlétika és a torna megalapozó mozgásanyaga, gyakorolásra kerülnek különböző test és egyensúlyi helyzetekben, akadályokon stb. Ez nem a kifejezett "labdás" képzés időszaka, de az általános ügyesség fejlesztésére minél több eszközt (köztük különböző labdákat is) használni kell. Kiemelt jelentőségű a kar-láb együttműködésének és együttes koordinációjának fejlesztése, és a mozdulatsorok magas frekvenciával történő gyakorlása. Ebben a korcsoportban még nem történik test-test elleni ütközés, de küzdőjáték jellegű feladatok vannak a gyakorlatanyagban.

3-4. évfolyam

Ebben a korcsoportban már kezdenek elkülönülni a különböző képességek célzott fejleszthetőségi lehetőségei. A 4. évfolyamon már tudatosan, célzottan fejleszthető a gyorsaság, erő, állóképesség, koordináció. Nem folyamatosan külön-külön gyakorlattal kell fejleszteni a különböző képességet, továbbra is döntően komplex gyakorlatokat kell használni.

A gyorsaság fókuszpontja az induló gyorsaság, irányváltoztatások, koordináció, ritmusérzék fejlesztése. Már többet lehet használni a labdát, de mindig komplex gyakorlatokat kell tervezni. Gyakran kell beépíteni futóiskola jellegű feladatokat, különböző lépéskombinációkat, sor és váltó versenyeket különböző fordulás módokkal és különböző testhelyzetekből való indulással.

Az erőfejlesztésnél döntően saját testsúlyt kell használni, egyenletesen kell fejleszteni a törzs (has, hát), váll, mellizmokat és a lábizmok erejét. A gyerekek gyakoroljanak különböző támaszhelyzeteket, mászó, húzó, tolódott jellegű mozgásokat. Különösen a 4. évfolyamon lehet használni már a kis ellenállást jelentő kézi szereket, gumiköteleket, súlylabdákat stb.

Az állóképesség megalapozása szempontjából kiemelten fontos ez a korcsoport. Kifejezetten az aerob, azaz az oxigén jelenléte melletti munka az, amire fókuszálni kell, illetve a 4. évfolyam második felében kezdődik a keringés fejlesztésének kiemelten fontos időszaka. A szívtérfogat, a tüdőkapacitás célzott növeléséhez be lehet iktathatni közepes iramú folyamatos futásokat, míg a rugalmasság fejlesztéséhez folyamatosan változó intenzitású gyakorlatokat kell tervezni.

MÓDSZERTAN

Az egységes módszertani elvek meghatározásával egyértelmű, könnyen követhető kereteket biztosítunk az órák megtartásához

• versenyszellem kialakítása - sorversenyek;

• mennyiségi és esztétikai feladatok (például fekvőtámasz-terpeszállásdöntés);

• folyamatos foglalkoztatás a lehető legkevesebb holtidővel;

• bemutatás

o döntően a tanár végzi,

o mintaszerű,

o szemléletes,

o mindenki lássa;

• kommunikáció

o egyszerű szavakkal,

o közérthetően,

o hangosan;

• pozitív megerősítés fontossága;

• hibajavítás

o az 1-2. évfolyamon csak a legfontosabb hibákat, és egyszerre mindig csak egyet kell javítani, inkább orientálni a helyes végrehajtás felé,

o főleg gyakorlat közben történjen lehető legkevesebb holtidővel,

o mindig pozitív módon történjen,

o soha ne kerüljön bemutatásra a hiba, mert rögzülhet;

• egyértelmű, könnyen érthető, a korosztálynak megfelelő feladatok;

• a gyakorlatokon keresztül minél sűrűbben kerüljenek a gyerekeket döntési helyzetbe;

• minél több páros (társ tolása, húzása, stb.) és csoportos vagy versenyszerű gyakorlat beépítése;

• minél több alapsportágat is érintő gyakorlat beépítése;

• intenzívebb mintaszakaszok és pihenő idők folyamatos kombinálása;

• a pihenőidőkben a gyerekek csak "készenléti" szintig pihenjék ki magukat, kerülni kell a teljes kipihenést, kihűlést;

• változatos gyakorlatok;

• gyorsaságfejlesztő gyakorlatok mindig az óra első felében legyenek;

• megfelelő létszám, hely, gyakorlat megtalálása;

• gyakorlatok egymásra épüljenek, csak megfelelő alapok kialakítása után történjen továbblépés;

• azonos korosztályban is lehet különböző felkészültségi, ügyességi szint, ha szükséges vissza kell lépni.

1-2. évfolyam

Módszertani és óratartási javaslatok

• Egyszerű (egy területet érintett) és összetett, több sportággal kapcsolódó feladatok.

• Alapsportágak (atlétika, gimnasztika, labdás ügyességfejlesztés) mozgásanyagának beépítése minden órába.

• Küzdősport elemeinek beépítése heti rendszerességgel.

• Szaknyelv fokozatos használata, tanítása.

• Tartós egyiramú mozgások (3-5 perc) alkalmankénti beépítése.

• Folyamatos intenzitásváltással járó gyakorlatok (6-8 perc) beépítése.

• Pihenőidő mindig csak egy készenléti állapotig tartson.

• Egyértelmű, könnyen érthető gyakorlatok.

• Döntési helyzet egyre gyakoribb beépítése a gyakorlatokba.

• Összetettebb, gyors gondolkodást igénylő gyakorlatok beépítése.

• Párban, majd csapatban végzett gyakorlatok egyre sűrűbb használata.

• Gyakorlatok átadásánál javasolt a természetes élővilág utánzása (pókmászás, indián szökdelés, cicadomborítás, stb.).

• Ebben a korosztályban átlagosan minden második gyakorlat játékos jellegű legyen.

• Különböző méretű labdák használatának beépítése a feladatokba fokozódó gyakorisággal.

• Kosárlabda használat és labdás ügyesség fejlesztés fokozatos térnyerése az órákon belül.

3-4. évfolyam

Korosztályos módszertani és óratartási javaslatok

• Összetett, több sportágat érintő feladatok.

• Atlétika és gimnasztika mozgáselemeinek beépítése minden órán.

• Küzdősport elemeinek beépítése heti rendszerességgel.

• Labdás ügyességfejlesztés kiemelt használata, összekötése kar és láb koordinációját javító gyakorlatokkal.

• Döntési helyzet állandó megjelenése, manipulatív jellegű, változó típusú részfeladatokból összeállított gyakorlatsorok használata.

• Tartós egyiramú mozgások (6-8 perc) alkalmankénti beépítése.

• Folyamatos intenzitásváltással járó gyakorlatok (8-10 perc) beépítése.

• Pihenőidő mindig csak egy készenléti állapotig tartson.

• Összetettebb, gyors gondolkodást igénylő gyakorlatok beépítése.

• Döntően párban vagy csapatban végzett gyakorlatok beépítése.

• Minden órán legyen játékos jellegű feladat.

• Rendszeres kosárlabda használat és labdás ügyesség fejlesztés órákon belül.

7.33. Szivacskézilabda kerettanterv 1-4. évfolyam számára

Célok, feladatok

A szivacskézilabdázás legfőbb célja, hogy a játékon keresztül minél több gyermek fedezhesse fel a kézilabdázás élményét, és tanulja meg a játék alapjait a szabadidős vagy a későbbiekben a versenyszerű kézilabdázás érdekében. A játéktevékenység és oktatásmódszertani szemlélete az életkori sajátosságokhoz illeszkedik. A játékot és a játékosságot kiemelt eszköznek tekinti, amely segítségével örömteli és izgalmas tanulási lehetőséget kínál minden gyermek számára.

Az egyszerűsített szabályrendszer és a szivacslabda tulajdonságai együttesen biztosítják, hogy a sportág félelem nélküli, szórakoztató tevékenységgé váljon az alsó tagozatos tanulók számára.

A játéktevékenység a legfőbb motiváció a tanulók számára, amely segítségével autentikus körülmények között, társas mezőben kezdődik meg a sportág alapjainak elsajátítása. Az egyéni és társas felelősségvállalás, a sportszerű magatartás és az egészséges versenyszellem kialakítása, szabályozása együttesen alapozzák meg a játékhoz szükséges morális fejlődést.

Mindezeken túl a kézilabda játékokban megjelenő, egyéni és társas problémamegoldást kívánó helyzetek a motoros szférán túl kiválóan fejlesztik a szociális, emocionális és kognitív képességeket.

Az alsó tagozatos testnevelésben a tanulók alapvető mozgásmintáinak és mozgáskészségeinek kialakítása, formálása, illetve a szabályozott mozgásvégrehajtás alapjainak elsajátítása a legfontosabb cél. Ebből fakadóan az alapkészségek mozgásmintáinak megszilárdulása, magabiztos végrehajtásuk kialakulása kiemelkedően fontos ebben az időszakban, melyek a hatékony és gyors mozgástanulás, továbbá a bonyolultabb sportági mozgások alapjait jelentik.

A szivacskézilabda tevékenységek során a természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások mellett hangsúlyosan fejlődnek a manipulatív mozgások. A labda elfogása, dobása a lábak munkájával a kézilabda játékok sajátos készségcsoportját képezik, amelyek tanulása hozzájárul a kinesztetikus érzékelés fejlődéséhez.

A gyakorlás során mindkét kéz ügyességét szükséges fejleszteni, s törekedni kell arra, hogy a vizuális információfeldolgozás a végrehajtások mentén egyre hatékonyabbá váljon. Az egyéni szerepjátékok, illetve a különböző szabályjátékok alkalmazása jól tudatosítható környezetet teremt a kreativitás, felfedezéses mozgástanulás és az ezeket kísérő önálló, alkotó gondolkodás fejlesztéséhez.

A szivacskézilabda oktatási szemlélete szerint fontos, hogy minden tanulónak azonos mennyiségű idő álljon a rendelkezésre a gyakorlás és a játék során. Ehhez illeszkedően kerüli a kiesős, sok várakozással járó tanulásszervezési formákat. Emellett figyelembe kell venni, hogy minden tanuló minden játékpozícióban rendszeresen tapasztalatot szerezzen.

Az 1-4. osztály tantervében az alapvető természetes mozgáskészségek fejlesztése és azok a kézilabda játékhoz illeszkedő feladatok kontextusában történő alkalmazása hatja át a tematikai egységeket. Az egyéni és társas labdás és labda nélküli ügyességfejlesztés feladatmegoldásai segítik a testtel és a térrel kapcsolatos érzékelési funkciók fejlődését, a játékhoz szükséges alapvető készségek és képességek fejlesztését és kialakítását. A társas együttműködés szabályainak és lehetőségeinek tanulása egyre tudatosabbá, célorientáltabbá teszi az egyes mozgások végrehajtását, amelyek segítségével a kisjátékok, a kreatív játékok és a mérkőzésjátékok is egyre élményszerűbben, eredményesebben játszhatók.

A kooperatív jellegű, együttműködést igénylő játékok és feladatok megteremtik a motoros és pszichés alapját a későbbi, időkényszer alatti, versenyjellegű tevékenységeknek. A versenyek ebben az életkorban mindig a tanulás és fejlődés eszközeként jelennek meg, nem válhatnak kizárólagos céllá.

A foglalkozások során külön kiemelt fejlesztési területet jelentenek a kisjátékok, a kreatív játékok és a mérkőzésjátékok. A kisjátékokban megvalósuló alkalmazó gyakorlás feladathelyzeteket teremtve, változatos térbeli, szabálybeli és létszámmal zajló játékokban fejti ki pótolhatatlan fejlesztő hatásait. Szabályozott feltételek mellett sokszoros mozgástanulási lehetőség alakul ki minden tanuló számára. A kreatív játékok hozzájárulnak a szivacskézilabda játék taktikai alapjai megértéséhez, a játéktevékenységben történő egyre tudatosabb és motivált részvételhez, végső soron a kognitív képességek fejlődéséhez.

A mérkőzésjátékok az életkori sajátosságokhoz illeszkedő létszámmal, célfelülettel, játéktérrel és szabályrendszerrel kontrollált versenyszituációkba ágyazva teszik teljessé a pedagógiai hatásrendszert.

A fenti alapelvek és fejlesztési feladatok megvalósítása során kiemelt jelentőségű, hogy a tanulási folyamat egészét át kell hatnia a nagyfokú sikerességnek, az élményszerzésnek, a kihívást jelentő, örömteli mozgásos tevékenységeknek, amelyek a játékosság módszerével együtt formálják a testneveléshez és a kézilabdázáshoz fűződő pozitív attitűdbázist, és fejlesztik a tanulók teljes személyiségét.

A kerettanterv minden tanuló számára heti két órában kívánja biztosítani a hatékony és eredményes szivacskézilabda tanulást.

A játéktevékenység során jelölt játékosok száma minden esetben csak a mezőnyjátékosokra vonatkozik. Kapus - ha a játékban van - plusz egy játékosként értendő.

A szivacskézilabda mérkőzések pályaméretei az 1-2. osztályban 20 méter hosszú és 10 méter széles téglalap. A kapuelőtér vonal a kapu közepéből, a kapufák vonaláig húzott 5,5 méter sugarú félkörív, amelyeket a kapu szélességének megfelelően egy egyenes vonal köt össze. A kapu az alapvonal közepén áll, mérete: 150-160 centiméter magas és 240-250 centiméter széles. A javasolt játékidő 2x10 perc.

3-4. osztályban a játéktér téglalap alakú terület, amelynek hossza 28 méter, szélessége 15 méter. A kapuelőtér vonal a kapu közepéből, a kapufák vonaláig húzott 6 méter sugarú félkörív, amelyeket a kapu szélességének megfelelően egy egyenes vonal köt össze. A kapu az alapvonal közepén áll, mérete: 150-160 centiméter magas és 240-250 centiméter széles. A javasolt játékidő 2x15 perc.

A mérkőzésjátékokhoz, illetve a szivacskézilabda foglalkozásokhoz használandó szivacskézilabda mérete minden esetben szabadon választható a csapatok tudásszintjéhez és kézméretéhez igazítva. Amennyiben az iskolában nem áll rendelkezésre a javasolt pályaméret, a játéktér méretei és a játék szabályai - így például a csapatok létszáma - hozzáigazítandók az elérhető lehetőségekhez.

A kerettanterv minden tanuló számára, a mindennapos testnevelés kiváltható óráinak részeként, heti két órában kívánja biztosítani a szivacskézilabda tanulást.

1 - 2. ÉVFOLYAM

3-4. ÉVFOLYAM

"

2. A Rendelet 7. melléklet 7.1. pont Idegen nyelv A nyelvi előkészítő évfolyam a négy osztályos középiskolai nevelés-oktatás előtt alcímet követő

a) negyedik bekezdésében a "szakközépiskolai" szövegrész helyébe a "szakgimnáziumi",

b) ötödik, nyolcadik, tizenötödik bekezdésében a "szakközépiskolákban" szövegrész helyébe a "szakgimnáziumokban"

szöveg lép.

6. melléklet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelethezs

A Rendelet 8. melléklet - Kerettanterv a szakiskolák számára a Testnevelés és Sport heti 5 órás változat kerettanterve a 9-10. évfolyam alcímet megelőzően a következő szöveggel egészül ki:

"A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása érdekében a 9-12. évfolyamon az Iskolai labdarúgás 9-12. évfolyam számára elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható."

7-10. melléklet a 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelethez*

* Az EMMI rendelet 7-10. melléklete jelen Magyar Közlöny mellékleteként az MK_16_126_22EMMIrend_7_10meMeklet.pdf fájlnév alatt található. Az EMMI rendelet ezen része jelen Magyar Közlöny 13474-től 15121-ig oldalait képezi.