19/2017. (XII. 21.) IM rendelet

a polgári eljárásban a tárgyalás, a meghallgatás elektronikus hírközlő hálózat útján történő megtartásáról

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 628. § (2) bekezdés f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzeti fejlesztési miniszterrel egyetértésben és az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével - a következőket rendelem el:

1. § E rendelet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) alapján tárgyalás, személyes meghallgatás vagy szemle keretében az elektronikus hírközlő hálózat útján történő,

a) a fél és más perbeli személy, a tanú, valamint a szakértő meghallgatásának, illetve

b) a szemle lefolytatásának

(a továbbiakban együtt: meghallgatás) részletes szabályait határozza meg.

2. § (1) Az elektronikus hírközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező bíróság vagy egyéb - az elektronikus hírközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező - szerv elkülönített helyiséget biztosít az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás lefolytatásához.

(2) Az elkülönített helyiségben a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító berendezést (a továbbiakban: kamera) úgy kell elhelyezni, hogy a továbbított felvételen egyidejűleg látható legyen az elkülönített helyiségben tartózkodó valamennyi személy. A kamera látószögét úgy kell beállítani, hogy az elkülönített helyiség minden pontja látható legyen a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő, a tárgyalást vezető elnök (bíró), illetve a személyes meghallgatást vagy a szemlét lefolytató elnök (bíró) - ha a személyes meghallgatást vagy a szemlét bírósági titkár folytatja le, úgy - a bírósági titkár (a továbbiakban együtt: a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró, illetve bírósági titkár) számára. A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni a meghallgatás során nem lehet. A kép és a hang egyidejű továbbítása során folyamatosan fel kell tüntetni a közvetítés pontos idejét.

(3) Az elkülönített helyiségben további kamera/kamerák helyezhető/helyezhetőek el, amelyet a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró, illetve bírósági titkár közvetlenül vagy közvetve irányíthat. A további kamera/kamerák biztosítja/biztosítják a meghallgatandó fél és más perbeli személy, a tanú, valamint a szakértő (a továbbiakban együtt: meghallgatásra kerülő személy), továbbá azon személyek közvetlen figyelemmel kísérését, akiknek jelenlétét a meghallgatásra kerülő személyhez kapcsolódóan a tárgyaláson a törvény lehetővé, illetve kötelezővé teszi.

(4) Az elkülönített helyiségben a dokumentum képét továbbító önálló kamera is alkalmazható.

(5) Az elkülönített helyiségben önálló hangfelvevő berendezést (a továbbiakban: mikrofon) kell biztosítani a meghallgatásra kerülő személy részére, valamint további külön mikrofont/mikrofonokat a helyiségben tartózkodó más személyek számára.

(6) Az elkülönített helyiségben önálló közvetítő készülék biztosítja, hogy az elkülönített helyiségben meghallgatásra kerülő személy, valamint az elkülönített helyiségben jelenlévők követhessék a tárgyalás, a személyes meghallgatás vagy a szemle kitűzött helyszínén (a továbbiakban együtt: tárgyalás kitűzött helyszíne) történteket.

3. § (1) A tárgyalás kitűzött helyszínén a kamerát úgy kell elhelyezni, hogy a továbbított felvételen egyidejűleg látható legyen az eljárásnak a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő valamennyi résztvevője. A kamerát mozgatni és a látószögét változtatni a meghallgatás során nem lehet. A kép és a hang egyidejű továbbítása során folyamatosan fel kell tüntetni a közvetítés pontos idejét.

(2) A tárgyalás kitűzött helyszínén a dokumentum képét továbbító önálló kamera is alkalmazható.

(3) A tárgyalás kitűzött helyszínén önálló mikrofont kell biztosítani a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró, illetve bírósági titkár részére, valamint további külön mikrofont/mikrofonokat a tárgyalás kitűzött helyszínén tartózkodó eljárásban részt vevők számára.

(4) A tárgyalás kitűzött helyszínén önálló közvetítő készülék biztosítja, hogy a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró, illetve bírósági titkár, valamint a tárgyalás kitűzött helyszínén tartózkodó eljárásban részt vevők követhessék az elkülönített helyiségben történeteket.

(5) Az elkülönített helyiségben elhelyezett további, a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró, illetve bírósági titkár által közvetlenül vagy közvetve irányítható kamera/kamerák igénybevétele esetén további közvetítő készüléket is igénybe lehet venni a tárgyalás kitűzött helyszínén.

4. § (1) Az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalás technikai és személyi feltételeit, az ahhoz szükséges eszközöket és berendezéseket az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást elrendelő bíróság, az elektronikus hírközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező bíróság, vagy egyéb - az elektronikus hírközlő hálózat működésének biztosításához szükséges feltételekkel rendelkező - szerv biztosítja.

(2) Az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott meghallgatáson a bíróság az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök működését biztosító, kezelő személy (a továbbiakban: kezelő személy) segítségével gondoskodik a közvetítésről, akire az igazságügyi alkalmazottakra irányadó titoktartási szabályok vonatkoznak.

5. § (1) Az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott meghallgatás megkezdése előtt a kezelő személynek az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök üzemszerű működéséről teljeskörűen meg kell győződnie.

(2) Ha az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök üzemszerű működésének bármely akadálya áll fenn, a kezelő személy a hibát a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bírónak, illetve bírósági titkárnak azonnal jelenti, valamint haladéktalanul gondoskodik a hiba elhárításáról, majd a hibát és a megtett intézkedéseket írásban is jelenti felettesének.

(3) A hiba elhárításáig az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott meghallgatás nem kezdhető meg, valamint nem folytatható tovább. Az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatást biztosító technikai eszközök hibája vagy nem e rendeletnek megfelelő működtetése mellett végzett eljárási cselekményt a szükséges mértékben meg kell ismételni.

6. § A titkos meghallgatás során a kamerára és a mikrofonra helyezhető, a hangot és a képet torzító eszköz útján biztosítani kell a tanú személyazonosságának megállapítására alkalmas egyedi tulajdonságainak torzítását.

7. § (1) Ha a jegyzőkönyv készítésére nem a képet és a hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján kerül sor, a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő tárgyalást vezető bíró, illetve bírósági titkár elrendelheti az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott meghallgatás során a tárgyalás kitűzött helyszínén és az elkülönített helyiségben történteket rögzítő hangfelvétel vagy kép- és hangfelvétel (a továbbiakban: felvétel) készítését. A felvételen folyamatosan fel kell tüntetni a készítés pontos idejét.

(2) Az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalás során készített felvételt az iratoktól elkülönítetten, zártan kell kezelni. A felvételt az eljárás jogerős befejezésétől számított öt évig kell megőrizni.

(3) Az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott meghallgatás során készített felvételt - a tárgyaláson kívül - a felek, az ügyész és az eljárásban részt vevő egyéb személyek az erre a célra rendelt helyiségben, ügyfélfogadási időben hallgathatják, illetve tekinthetik meg. A felvétel lejátszásakor biztosítani kell, hogy a felvételt arra nem jogosult személy ne ismerhesse meg, a tartalmát ne változtathassa vagy semmisíthesse meg, illetőleg ne másolhassa le.

(4) A minősített adatot tartalmazó felvétel lejátszására a Pp. 163. § (1) bekezdésében írt és a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A tanú zártan kezelt személyi adataira vonatkozóan a Pp. 285. §-ában és 293. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalás során készített felvételről a felek, az ügyész és az eljárásban részt vevő egyéb személyek részére másolatot készíteni nem lehet.

8. § Az elektronikus hírközlő hálózat útján tartott tárgyalásról, a személyes meghallgatásról, illetve a szemléről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell az elektronikus hírközlő hálózat útján történt meghallgatás lefolytatásának körülményeit. Az elektronikus hírközlő hálózat útján történt meghallgatás lefolytatásának körülményei alatt érteni kell különösen az elkülönített helyiség helyszínét, az elkülönített helyiségben jelen lévő személyeket, a kezelő személyt, a közvetítés technikai körülményeit, ideértve a technikai eszközök esetleges hibáját vagy nem e rendeletnek megfelelő működését, valamint a közvetítés megkezdésének és befejezésének időpontját. A jegyzőkönyvben külön fel kell tüntetni a tárgyalás kitűzött helyszínén jelen lévő bíró, illetve bírósági titkár arra vonatkozó megállapítását, hogy a meghallgatott személy nincs korlátozva eljárási jogainak gyakorlásában.

9. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

10. §[1]

Dr. Trócsányi László s. k.,

igazságügyi miniszter