224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelet

az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 5., 11., 14., 15., 19. és 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a 23. §-t követően a következő, az "[Az Áht. 21. § (4a) bekezdéséhez]" című alcímmel egészül ki:

"[Az Áht. 21. § (4a) bekezdéséhez]

23/A. § (1) A Kormány irányítása alá tartozó fejezetekben lévő fejezeti stabilitási tartalék előirányzatait a tárgyév október 1-jét megelőzően nem lehet felhasználni.

(2) A Kormány az államháztartásért felelős miniszter javaslatára határozatban dönt - a fejezetek költségvetési folyamatainak értékelése alapján - az (1) bekezdésben meghatározott fejezeti stabilitási tartalék előirányzatok felhasználásának engedélyezéséről, fejezeten belüli és fejezetek közötti átcsoportosításáról."

2. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 46. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatai terhére határozatlan idejű vagy a költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (a továbbiakban: több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén

a) a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség a költségvetési év kiadási előirányzatai terhére,

b) a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségeket tartalmazó kötelezettség az esedékesség szerinti év vagy évek költségvetései terhére, évente az Áht. 36. § (4) bekezdése, (4a) bekezdése vagy (4c) bekezdése szerinti mértékig

vállalható. A b) pont szerinti kötelezettségvállalásnak nem feltétele, hogy annak fedezete a kötelezettség vállalásának évében a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat költségvetésében rendelkezésre álljon.

(3) A központi kezelésű előirányzatok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapja, az elkülönített állami pénzalapok, továbbá a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások és a térségi fejlesztési tanácsok kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra a (2) bekezdés szerint kerülhet sor azzal, hogy a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek mértékére az Áht. 36. § (4) bekezdés a) pontja vagy (5a) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározottakat kell alkalmazni.

(4) Az Áht. 36. § (1) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel az (1)-(3) bekezdés szerint kell a költségvetési év szabad kiadási előirányzatait vagy az Áht. 36. § (4) bekezdése, (4a) bekezdése, (4c) bekezdése vagy (5a) bekezdése szerint a több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalások felső határának mértékét csökkenteni."

3. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 50. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv által az egységes rovatrend K6. Beruházások és K7. Felújítások rovatai terhére megkötött visszterhes szerződések módosítása a szerződésben meghatározott ellenérték növelése céljából - nem érintve a Kbt. 141. §-ában foglaltakat - abban az esetben lehetséges, ha a módosítás

a) olyan szerződést érint, amelynek ellenértéke költségvetési támogatásból kerül biztosításra, és a módosítás a költségvetési támogatás felhasználását érintő jogszabály megváltozására tekintettel indokolt,

b) a Kormány egyedi döntésében foglaltak végrehajtásával függ össze,

c) a szerződéses tevékenység tartalmának bővítése következtében indokolt, és a költségnövekmény a tartalom bővülésével arányban áll, vagy

d) a szerződéses tevékenység tartalmának bővítését nem eredményezi, és a többlet fizetési kötelezettség

da) nem éri el a szerződésben szereplő eredeti összeg 15%-át, és a módosítást kezdeményező fél alá tudja támasztani a többletköltségek piaci árnak történő megfelelését, vagy

db) a szerződésben szereplő eredeti összeg 15%-át eléri vagy meghaladja, és igazságügyi szakértő alátámasztja a többletköltségek piaci árnak történő megfelelését.

(4) A szerződés módosítására nem kerülhet sor, ha a (3) bekezdés d) pontja szerinti fizetési kötelezettség növekménymértéke eléri vagy meghaladja a szerződésben szereplő eredeti összeg 30%-át.

(5) A (3) bekezdés d) pont db) alpontja szerinti igazságügyi szakértő megbízásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik.

(6) A Kormány a (3)-(5) bekezdésben foglalt eljárási szabályoktól egyedi döntéssel eltérhet."

4. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 53/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"53/A. § (1) A pénzügyi ellenjegyzőnek az Áht. 37. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi fedezet vizsgálata során arról kell meggyőződnie, hogy a tervezett kifizetési időpontokban megfelelő mennyiségű pénzeszköz (likvid fedezet) áll rendelkezésére. A Kormány egyedi határozatán alapuló, több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi fedezetet külön vizsgálat nélkül biztosítottnak kell tekinteni, ha a 46. § (2) bekezdés b) pontja, valamint (3) és (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülnek.

(2) Az Áht. 32. §-a szerinti előirányzatok terhére történő kötelezettségvállalás és az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi ellenjegyzés során kizárólag arról kell meggyőződni, hogy

a) a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat,

b) a több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás esetén a költségvetési évet követő éveket terhelő összegekre a 46. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a 46. § (3) és (4) bekezdése szerinti feltételek teljesülnek, valamint

c) az Áht. 32. § d) pontja szerinti esetben a kötelezettségvállalás megfelel a Kormány egyedi határozatában foglaltaknak."

5. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 69. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Külföldi pályázó esetén a támogató az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásától eltekinthet."

6. § (1) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 75. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni arra vonatkozóan, hogy)

"i) az elkészült létesítményt saját maga vagy más üzemelteti, és milyen üzemeltetési költségek várhatók a fenntartási időszak alatt, és azoknak mi a forrása, ha a támogatott tevékenység beruházás, és a költségvetési támogatás kedvezményezettje az államháztartás alrendszereibe tartozó szervezet." (2) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 75. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Külföldi kedvezményezett esetén a támogató a (2) bekezdés g) pontja szerinti nyilatkozattól eltekinthet.

(7b) Külföldi kedvezményezett esetén a támogatói okirat kibocsátásához a (3) bekezdés szerinti, harminc napnál régebbi dokumentumok és okiratok egyszerű másolata is elfogadható. A kedvezményezett a dokumentumok és okiratok (3) bekezdés szerinti, harminc napnál nem régebbi példányát a támogatói okirat kiadásától számított hatvan napon belül köteles a támogató részére megküldeni."

7. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 95. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"95. § (1) A támogatási szerződés módosítása nem irányulhat a támogatott tevékenység eredeti céljának megváltoztatására.

(2) A támogatási szerződés módosítása a támogatási szerződésben meghatározott összegen felüli többlet költségvetési támogatás biztosítás érdekében abban az esetben lehetséges, ha a többlet költségvetési támogatás nyújtása

a) a költségvetési támogatás felhasználását érintő jogszabály megváltozására tekintettel indokolt,

b) a Kormány egyedi döntésében foglaltak végrehajtásával függ össze,

c) az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatásra vonatkozó támogatási szerződésmódosítás miatt szükséges,

d) a támogatott tevékenység tartalmának bővítése következtében indokolt, és a költségnövekmény a tartalom bővülésével arányban áll, vagy

e) a támogatott tevékenység tartalmának bővítését nem eredményezi, és a többlet költségvetési támogatási igény

ea) nem éri el a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban szereplő eredeti támogatási összeg 15%-át, és a kedvezményezett alá tudja támasztani a többletköltségek piaci árnak történő megfelelését, vagy

eb) a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban szereplő eredeti támogatási összeg 15%-át eléri vagy meghaladja, és igazságügyi szakértő alátámasztja a többletköltségek piaci árnak történő megfelelését.

(3) A költségnövekmény nem támogatható, ha a (2) bekezdés e) pontja szerinti költségnövekmény mértéke eléri vagy meghaladja a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban szereplő eredeti támogatási összeg 30%-át.

(4) A (2) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti igazságügyi szakértő megbízásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik.

(5) A Kormány a (2)-(4) bekezdésben foglalt eljárási szabályoktól egyedi döntéssel eltérhet.

(6) Nem kell a támogatási szerződést módosítani, ha

a) a támogatott tevékenység időtartamának, valamint az ahhoz kapcsolódó felhasználási, beszámolási határidő időpontja a támogatási szerződésben meghatározott határidőhöz képest előreláthatóan a három hónapos késedelmet nem haladja meg - ideértve az ezen határidő-módosítások miatt változó támogatási intenzitás esetét is -,

b) a támogatási szerződésben meghatározott bármely indikátor értékének várható teljesülése eléri a célérték legalább 90%-át,

c) a műszaki, szakmai tartalom megváltozása olyan jellegű, amely során a kedvezményezett által nyilatkozatban vállalt tulajdonsághoz vagy képességhez mérten a támogatott tevékenység eredményessége szempontjából kedvezőbb vagy azonos értékű műszaki, szakmai megoldás valósul meg."

8. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az "[Az Áht. 108. § (4) bekezdéséhez]" című alcímét követően a következő, az "[Az Áht. 108/A. §-ához]" című alcímmel egészül ki:

"[Az Áht. 108/A. §-ához]

172/A. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a bevételeinek és kiadásainak várható alakulásáról havonta adatot szolgáltat a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerben (e § alkalmazásában a továbbiakban: előrejelzés), amelyet a fejezetet irányító szerv a tárgyhónap 10-éig jóváhagy. Az előrejelzést tárgyhónap, valamint a tárgyév egésze bontásban kell megadni.

(2) A Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervet befizetési kötelezettség terheli abban az esetben, ha az október 10-éig és a december 10-éig elkészítendő előrejelzésben az általa irányított fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok összesített adatait tekintve a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési kiadásai és költségvetési bevételei különbségének (e § alkalmazásában a továbbiakban: fejezeti egyenleg) tárgyév egészére előrejelzett, az előrejelzés leadása után a Kormány egyedi döntéseivel biztosított és pénzügyileg teljesített (kifizetett) források összegével korrigált összege és a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok éves költségvetési beszámolói összesített adatai szerinti tényleges fejezeti egyenleg közötti eltérés abszolút értéke legalább a tényleges fejezeti egyenleg abszolút értékének 3%-a. A befizetési kötelezettség mértéke az eltérés abszolút értékének és a fejezeti egyenleg abszolút értéke 3%-ának különbözete abszolút értékének 3%-a, legfeljebb az érintett költségvetési fejezet tényleges összes éves kiadásának 1/1000-ed része.

(3) A Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervet befizetési kötelezettség terheli abban az esetben, ha két egymást követő hónap előrejelzésében az általa irányított fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok összesített adatait tekintve a fejezeti egyenleg tárgyhónapra előre jelzett összege és azok tárgyhónapra elkészített időközi költségvetési jelentésben kimutatott, könyvelési adatokon alapuló tényleges teljesítése közötti eltérés abszolút értéke legalább a tényleges teljesítés abszolút értékének 3%-a. A befizetési kötelezettség mértéke a második hónaptól kezdve az eltérés abszolút értékének és a fejezeti egyenleg abszolút értéke 3%-ának különbözete abszolút értékének 1%-a. Ha a tárgyhónapra elkészített időközi költségvetési jelentést a fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat határidőben nem tölti fel a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltatási rendszerben, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok összesített adatait a hiányzó adatok tekintetében a kincstári pénzforgalmi adatok alapján kell számítani.

(4) Ha a december hónapban teljesített előrejelzések után a (2) és (3) bekezdés szerint is el kellene járni, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervet csak a (2) bekezdés szerinti befizetési kötelezettség terheli.

(5) Ha a költségvetési szerv vagy a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve az előrejelzést határidőig nem készíti el, a (2)-(4) bekezdés szerinti eltérések számításakor úgy kell tekinteni, hogy az adott költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzatok előre jelzett költségvetési kiadásainak összege és előre jelzett költségvetési bevételeinek összege nulla.

(6) A befizetési kötelezettség összegét a Kincstár állapítja meg és közli a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervvel

a) a (2) bekezdés szerinti esetben az éves költségvetési beszámolók Kincstár általi jóváhagyását,

b) a (3) bekezdés szerinti esetben az időközi költségvetési jelentéseknek a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltatási rendszerbe történő feltöltésére előírt határidőt

követő harminc napon belül. A fejezetet irányító szerv a befizetési kötelezettséget a közlést követő kilencven napon belül teljesíti.

(7) A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szervre az (1)-(6) bekezdés rendelkezései a következő eltérésekkel alkalmazandó:

a) a fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv előrejelzését maga hagyja jóvá, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szervet esetleges befizetési kötelezettségét a Kincstár vele közli,

b) a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szervet a befizetési kötelezettség számításakor önálló fejezetnek és fejezetet irányító szervnek kell tekinteni, előrejelzését és kiadásai, bevételei tény számait külön kell kezelni attól a fejezettől és annak fejezetet irányító szervétől, amelyhez a központi költségvetésben címrend szerint kapcsolódik.

(8) A központi költségvetés európai uniós forrásból származó fejlesztéseket finanszírozó fejezetének fejezetet irányító szerve az irányító hatóságra, kezelő szervre átterhelheti a (2)-(4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettségek azon részét, amely az irányító hatóság, kezelő szerv által tévesen szolgáltatott adatok miatt nála keletkezett.

(9) A fejezetet irányító szerv a befizetési kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő alatt a Kincstár által közölt befizetési kötelezettség mérséklését, illetve elengedését kezdeményezheti az államháztartásért felelős miniszternél, ha a befizetési kötelezettség teljesítése a közfeladatai ellátását aránytalanul megnehezítené, illetve veszélyeztetné. Ha a kezdeményezéssel az államháztartásért felelős miniszter egyetért, a befizetési kötelezettség mérsékléséről, illetve elengedéséről előterjesztést készít, és azt a Kormány elé terjeszti. A Kormány döntéséről az államháztartásért felelős miniszter értesíti a fejezetet irányító szervet és a Kincstárt. Ha a kezdeményezéssel az államháztartásért felelős miniszter nem ért egyet, arról a kezdeményezés kézhezvételétől számított harminc napon belül értesíti a fejezetet irányító szervet. A kezdeményezés benyújtása és az államháztartásért felelős miniszter - az egyet nem értéséről vagy a Kormány döntéséről szóló - értesítése között a befizetési kötelezettség teljesítésére rendelkezése álló határidő nyugszik."

9. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 140. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A helyi önkormányzat és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási ellátások megtérítendő összegét elkülönítetten, a (3) bekezdésében meghatározott támogatással egyidejűleg kell folyósítani."

10. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet, I. pont 10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. a központi költségvetés XI. fejezeténél - az a)-c) alpontban meghatározott kivétellel - a Miniszterelnökség és a Kormánynak a Ktfr. 4. §-a szerinti tagja,

a) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és annak elnöke,

b) a 32. cím 1-3. alcím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 90. §-a szerinti tagja,

c) a 32. cím, 5. alcím, 01. jogcímcsoport, 01. jogcím tekintetében a Miniszterelnökség és a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter,"

11. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 176. §-a a következő (14) és (15) bekezdéssel egészül ki:

"(14) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelettel megállapított 172/A. § (1) bekezdése szerinti előrejelzést első alkalommal 2017. szeptember 10-ig kell teljesíteni. A 172/A. § (3) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség első alkalommal a 2018. januári és februári hónapok tekintetében terhelheti a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervet azzal, hogy a 2017. évben a havi előrejelzések tekintetében a Kincstár tájékoztatja a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervet arról, hogy az előrejelzés tekintetében mekkora összegű befizetési kötelezettség terhelné.

(15) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelettel megállapított 95. §-t a hatálybalépését követően megkötött támogatási szerződésekkel, kiadott támogatói okiratokkal biztosított költségvetési támogatásokra kell alkalmazni."

12. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

13. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

1. 53. § (1) bekezdés a) pontjában a "százezer" szövegrész helyébe a "kétszázezer" szöveg,

2. 56. § (1) bekezdésében az "évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről" szövegrész helyébe az "éveket terhelő rész nyilvántartásba vételéről" szöveg,

3. 56. § (5) bekezdésében az "esetén a teljesített" szövegrész helyébe az "esetén legkésőbb a teljesített" szöveg,

4. 102. § (1) bekezdésében az "és a foglalkoztatási" szövegrész helyébe az "és a támogató döntése alapján a foglalkoztatási" szöveg,

5. 139. § (1a) bekezdésében az "Az Egészségbiztosítási Alap" szövegrész helyébe az "A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai" szöveg, az "az Egészségbiztosítási Alap tárgyévi" szövegrész helyébe az "a társadalombiztosítás pénzügyi alapja tárgyévi" szöveg és az "az Egészségbiztosítási Alap pénzforgalmi" szövegrész helyébe az "a pénzforgalmi" szöveg,

6. 139. § (1a) bekezdés b) pontjában az "az Egészségbiztosítási Alap nullszaldós" szövegrész helyébe az "a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai nullszaldós" szöveg és

7. 6. mellékletében foglalt táblázat A:22 és D:22 mezőjében a "18/A. §" szövegrész helyébe a "14/A. §" szöveg lép.

14. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 56. § (3) bekezdése.

(2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

1. 1. § 4. pontjában az "- ideértve a társadalombiztosítási szolgáltatások kifizetőhelyi kötelezettségét is -" szövegrész,

2. 62/A. § (3) bekezdésében a "Ha a levonást, letiltást, közvetlen bírósági felhívást közvetlenül a Kincstár kapja meg, ennek tényéről haladéktalanul értesíti a foglalkoztatót és azokat az okiratban foglaltak alapján érvényesíti." szövegrész,

3. 140. § (3) bekezdésében a "továbbá a helyi önkormányzat által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és az e körben folyósítandó családtámogatási ellátások megtérítendő összege hozzáadásával," szövegrész és

4. 179. § (3) bekezdésében az "egyszeri alkalommal" szövegrész.

15. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. § és a 13. § 5. és 6. pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Semjén Zsolt s. k.,

miniszterelnök-helyettes

1. melléklet a 224/2017. (VIII. 11.) Korm. rendelethez

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. mellékletében foglalt táblázat a következő 5a sorral egészül ki: