39/2017. (XII. 27.) MNB rendelet
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 19/2017. (VII. 19.) MNB rendelet módosításáról
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 77. § (3) bekezdésében, és a 9. alcím tekintetében az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény 17. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 19/2017. (VII. 19.) MNB rendelet 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. § (1) A szolgáltató a Pmt.-ben meghatározottakon kívül egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, amennyiben ügyfele
1. a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott, az Európai Unió területén székhellyel rendelkező szolgáltató vagy olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező - a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott - szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll,
2. olyan társaság, amelynek értékpapírját egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy olyan harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
3. a Pmt. 5. §-ában meghatározott felügyeletet ellátó szerv,
4. helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy a 3. pontba nem tartozó központi államigazgatási szerv,
5. az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve,
6. sem visszavásárlási értékkel, sem lejárati szolgáltatással nem rendelkező, tisztán kockázati haláleseti életbiztosítást köt,
7. az életbiztosítási ágba tartozó biztosítás esetén, olyan biztosítást köt, amelynek az éves biztosítási díja nem haladja meg a kettőszázhatvanezer forintot vagy amennyiben az egyszeri biztosítási díj nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot,
8. számára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a munkáltatója által az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerinti munkáltatói hozzájárulásként fizetett havi összeg nem haladja meg egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár esetén a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 30%-át, önkéntes nyugdíjpénztár esetén a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 50%-át,
9. munkáltatója által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba az alkalmazottai javára fizetett, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerinti célzott szolgáltatás finanszírozására teljesített összes befizetés éves szinten nem haladja meg a munkáltatónak a szolgáltatóban tagsági jogviszonnyal rendelkező alkalmazottainak létszáma és a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér szorzatának összegét,
10. által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett összeg éves szinten nem haladja meg a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint érvényesíthető adókedvezmény maximális mértékének igénybevételéhez jogosító befizetés összegét,
11. a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nyugdíjbiztosítást köt, ide nem értve a szerződés teljes vagy részleges visszavásárlására vonatkozó ügyletet,
12. lakás-előtakarékossági szerződést köt, amely alapján az éves elhelyezendő megtakarítás összege nem haladja meg a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti legmagasabb összegű éves állami támogatás maradéktalan igénybevételéhez szükséges összeget, vagy
13. elektronikuspénz-birtokos, és a részére kibocsátott elektronikus pénz
a) mindenkori egyenlege nem haladja meg a hatszázötvenezer forintot, és adott naptári évben legfeljebb kettőszázhatvanezer forint értékben történő elektronikus pénz visszaváltását teszi lehetővé a kibocsátó, és ebből a készpénzben kivett vagy készpénzre beváltott összeg nem haladja meg a huszonötezer forintot, és
b) olyan elektronikus pénz terhére vagy más olyan jellegű forrás felhasználásával nem tölthető fel, amely esetében az ügyfél azonosítása nem történt meg.
(2) A Pmt. 3. § 25. pontjában meghatározott Posta Elszámolási Központot működtető intézmény a Pmt.-ben és az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, amennyiben ügyfele nem stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban rendelkezik lakhellyel vagy székhellyel, és kettőmillió-ötszázezer forintot el nem érő összegű, belföldön kezdeményezett és belföldön teljesítendő áru- vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének teljesítésére irányulóan ad ügyleti megbízást."
2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Nagy Márton s. k.,
a Magyar Nemzeti Bank alelnöke