8/2017. (VIII. 3.) KKM rendelet
a külképviseleti biztonsági szolgálat részletes szabályairól
A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 59. § (2) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 85. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1)[1] E rendelet hatálya - a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény szerinti kulturális diplomata és a kulturális intézet működéséhez kapcsolódó feladatokat ellátó, adminisztratív vagy technikai külszolgálati munkakörbe kihelyezett kormánytisztviselők kivételével - Magyarország diplomáciai és konzuli képviseletein, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseletein, Magyarország kereskedelmi képviseletein (a továbbiakban együtt: külképviselet) tartós külszolgálatot teljesítő kormánytisztviselőkre terjed ki.
(2)[2] A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletére tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselőkre.
2. § A külképviselet biztonsági szolgálatot, ennek keretében állandó biztonsági szolgálatot, távfelügyeleti biztonsági szolgálatot és ideiglenes biztonsági szolgálatot működtet a külképviseleti biztonsági feladatok ellátása érdekében, különös tekintettel a külképviselet személyzete és a személyzet családtagjai életének, testi épségének és egészségének védelme, a külképviselet működőképességének fenntartása, valamint a külképviselet vagyonának megóvása érdekében.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1.[3] biztonsági felelős: a külképviseleti biztonsági feladatok szakmai irányításáért, összehangolásáért és felügyeletéért, valamint a négy főt meg nem haladó külképviseleten a technikai jellegű biztonsági feladatok ellátásáért felelős, diplomáciai ranggal rendelkező kihelyezett;
2. biztonsági szolgálat: a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényben meghatározott biztonsági szolgálat;
3.[4] biztonságtechnikai felelős: a külképviselet műszaki, valamint a négy főt meghaladó külképviseleten a technikai jellegű biztonsági feladatok ellátására adminisztratív munkakörben foglalkoztatott kihelyezett;
4. külképviseleti biztonsági szolgálati beosztás: a biztonsági felelős által - a külképviseletre kihelyezettek éves szabadságolási tervének figyelembevételével - készített és a külképviselet vezetője által jóváhagyott és kiadott munkáltatói intézkedés, amely tartalmazza a biztonsági szolgálat ellátásának személyi beosztását és helyettesítésének rendjét, valamint a külképviseletre kihelyezettek elérhetőségét és a kidolgozott értesítési rendet;
5. veszélyhelyzet: minden olyan, a külképviseletet érintő esemény vagy folyamat, amely Magyarország szuverenitását, a külképviselet alapvető feladatainak ellátását, működését, vagyonát, valamint a kihelyezettek és családtagjaik életét, testi épségét, egészségét veszélyezteti, vagy őket mozgásukban, feladatellátásukban akadályozza.
3. A külképviseleti biztonsági szolgálati beosztás és a biztonsági szolgálat típusai
4. § (1) A biztonsági szolgálatot a külképviseleti biztonsági szolgálati beosztás szerint kell ellátni. A külképviseleti biztonsági szolgálati beosztásban foglaltaktól eltérni a külképviselet-vezető előzetes jóváhagyásával lehet, azzal, hogy a biztonsági területek védelmét folyamatosan biztosítani kell.
(2) A külképviseleti biztonsági szolgálati beosztást a kihelyezettekkel a biztonsági felelős havonta, a tárgyhót megelőző második hét végéig ismerteti. A kihelyezettek a külképviseleti biztonsági szolgálati beosztásban foglaltak megismerését aláírásukkal igazolják.
(3) A biztonsági szolgálat ellátásához a külképviselet ügyeleti mobiltelefon-készüléket biztosít.
(4) A biztonsági szolgálat hatékony ellátása érdekében a biztonsági szolgálatot ellátó munkatárs gondoskodik arról, hogy a készülék folyamatosan bekapcsolt, feltöltött és a riasztás fogadására alkalmas állapotban legyen. A készülék meghibásodását a biztonsági szolgálatot ellátó munkatárs azonnal jelzi a külképviselet felé, amely tartalék készüléket biztosít.
5. § (1) A Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet szerinti "Bizalmas!"-nál magasabb minősítési szintre akkreditált biztonsági területtel rendelkező külképviseleteken állandó biztonsági szolgálatot (a továbbiakban: állandó biztonsági szolgálat) kell ellátni.
(2) Amennyiben az állandó biztonsági szolgálat ellátása kihelyezettekkel nem biztosítható, annak ellátására olyan vagyonvédelmi feladatokat ellátó gazdálkodó szervezettel kell szerződést kötni, amely érvényes és kockázatmentes, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerinti biztonsági szakvéleménnyel rendelkező munkavállalókat foglalkoztat.
(3) Az állandó biztonsági szolgálatba beosztott kihelyezett a szolgálatot a külképviseleti ingatlanban látja el.
(4) Az állandó biztonsági szolgálat a külképviseleten működő egyéb ügyeleti szolgálatoktól független, egyéb ügyeleti szolgálattal nem vonható össze.
6. § (1) Távfelügyeleti biztonsági szolgálatot valamennyi, biztonsági területtel nem rendelkező külképviseleten el kell látni. A távfelügyeleti biztonsági szolgálat ellátása során az állomáshely közigazgatási határán kívül a biztonsági szolgálatot ellátó kihelyezett csak akkor tartózkodhat, ha tartózkodási helyéről legfeljebb húsz perc alatt a külképviselet épülete elérhető.
(2) A távfelügyeleti biztonsági szolgálatot ellátó kihelyezett a külképviseletről érkező biztonsági riasztás esetén haladéktalanul intézkedik, szükség esetén a helyszínen ellátja a 9. § szerinti feladatokat.
7. § (1) Ideiglenes biztonsági szolgálatot kell ellátni azon külképviseletek esetében, ahol a fogadó országban olyan politikai, társadalmi vagy egyéb folyamatok zajlanak, amelyek a külképviselet biztonságát veszélyeztetik, és huzamosan a külképviselet vagy tagjainak élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető helyzet áll fenn, de a fenyegetettség mértéke nem éri el a működés felfüggesztéséhez szükséges szintet.
(2) Az ideiglenes biztonsági szolgálat felállításáról a külképviselet-vezető dönt. Az ideiglenes biztonsági szolgálatot elsődlegesen a külképviselet kijelölt helyiségében vagy a külképviselet-vezető által meghatározott helyen kell ellátni.
(3) A külképviselet-vezető a helyi körülményeket és a veszélyhelyzet jellegét figyelembe véve egyedi utasításban rendelkezhet az ideiglenes biztonsági szolgálat ellátásáról.
8. § A külképviselet-vezető a külképviselet létszámhelyzete és a működési sajátosságok figyelembevételével intézkedhet a külképviseleti ügyeleti szolgálatok külképviseleti biztonsági szolgálattal történő összevonásáról, figyelemmel az 5. § (4) bekezdésében foglaltakra.
4. A külképviselet-vezető biztonsági szolgálattal kapcsolatos feladatai
9. § A külképviselet-vezető
a) gondoskodik a biztonsági szolgálattal kapcsolatos feladatok szakszerű ellátásáról, valamint a külképviseleti veszélyhelyzeti terv elkészítéséről és végrehajtásáról,
b) szükség esetén intézkedik a biztonsági szolgálatban lévő állomány megerősítéséről, valamint
c) ellenőrzi a biztonsági szolgálat ellátását.
5. A biztonsági szolgálatot ellátó kihelyezett feladatai
10. § (1) Ha a biztonsági szolgálatot ellátó kihelyezett a külképviselet biztonsági rendszerein riasztást észlel, haladéktalanul ellenőrzi a riasztás okát, és intézkedik az ok elhárítása érdekében.
(2) Ha a biztonsági terület védelmére felszerelt riasztóról érkezik riasztás, a biztonsági szolgálatot ellátó kihelyezett ellenőrzi a biztonsági terület környezetét, és megteszi az ok elhárításához szükséges intézkedéseket, valamint haladéktalanul értesíti a biztonsági felelőst vagy helyettesét, távollétük esetében az állomáshelyen tartózkodó, a biztonsági területre belépésre jogosult, legmagasabb diplomáciai rangú kihelyezettet.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a biztonsági szolgálatot ellátó kihelyezett a biztonsági területre csak a belépésre és intézkedésre jogosulttal együtt léphet be.
11. § (1) A biztonsági szolgálatot ellátó kihelyezett veszélyhelyzet bekövetkezése esetén megteszi a veszélyhelyzet elhárítása érdekében szükséges - a saját és a többi jelenlévő életét, testi épségét és egészségét nem veszélyeztető - azonnali intézkedéseket; ennek keretében minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti a külképviselet személyi állománya és családtagjaik testi épségének megőrzését, minősített adatot tartalmazó iratok, illetve eszközök, valamint a külképviselet vagyonának és berendezési tárgyainak megóvását.
(2) A biztonsági szolgálatot ellátó kihelyezett a veszélyhelyzet bekövetkezéséről haladéktalanul tájékoztatja a biztonsági felelőst és a külképviselet-vezetőt.
(3) A biztonsági szolgálatot ellátó kihelyezett a biztonsági szolgálat ellátásáról, a veszélyhelyzeti eseményekről és a megtett intézkedésekről szolgálati naplót vezet.
(4) A külképviselet-vezető a veszélyhelyzeti eseményről és a megtett intézkedésekről írásban tájékoztatja a minisztériumot.
11/A. §[5] Az e rendeletben meghatározott feladatai tekintetében távolléte esetén
a) a biztonsági felelőst a biztonságtechnikai felelős;
b) a biztonságtechnikai felelőst a biztonsági felelős
helyettesíti.
6. Záró rendelkezések
12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Szijjártó Péter s. k.,
külgazdasági és külügyminiszter
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 17/2022. (XII. 20.) KKM rendelet 1. §-a. Hatályos 2022.12.21.
[2] Módosította a 2/2022. (I. 27.) KKM rendelet 12. § b) pontja. Hatályos 2022.01.28.
[3] Módosította a 17/2022. (XII. 20.) KKM rendelet 3. § a) pontja. Hatályos 2022.12.21.
[4] Módosította a 17/2022. (XII. 20.) KKM rendelet 3. § b) pontja. Hatályos 2022.12.21.
[5] Beiktatta a 17/2022. (XII. 20.) KKM rendelet 2. §-a. Hatályos 2022.12.21.