2018. évi CXX. törvény

a Hungary Helps Programról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Magyarország a magyar emberek munkájának köszönhetően erősödik, amely megmutatkozik többek között gazdasági teljesítőképességének növekedésében, a munkából élő emberek növekvő számában, önvédelmi és érdekérvényesítési hatékonyságának erősödésében.

Magyarország képessé vált arra, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben vegye ki a részét a válságterületek, a migrációs kibocsájtó országok és fejlődő országok stabilizálását szolgáló humanitárius segítségnyújtásból és nemzetközi fejlesztéspolitikából. A Magyarország által foganatosított nemzetközi humanitárius politikának összhangban kell lennie a magyar Kormány általános prioritásaival és elveivel, ezért a magyar Kormány nemzetközi tevékenységének az emberi méltóság és emberi jogok egyetemes védelme mellett szolgálnia kell a keresztény kultúra, azaz a magyarság értékalapjainak védelmét, valamint a keresztény kultúrkörhöz tartozó veszélyeztetett közösségek megsegítését.

Magyarországnak a magyar emberek biztonságának védelmében hozzá kell járulnia az Európára nehezedő migrációs nyomás csökkentéséhez, a helyben történő segítségnyújtással való megelőzéshez. Ezen a humanitárius segítségnyújtás terén tanúsított jószolgálati elvek összességét foglalja magába a magyar emberek szolidaritásának kifejezéseképpen Magyarország legjelentősebb humanitárius segítségnyújtási programja, a Hungary Helps Program.

A Hungary Helps Program kiszélesített alapelveinek gyakorlati megvalósítását jelen törvény hivatott biztosítani a következők szerint: a humanitárius válságok létének, kiváltó okainak és természetének feltárása és megnevezése, a közvetlen és helyben történő segítségnyújtás modellje, valamint a humanitárius válsággal fenyegetett közösségek helyben való maradása támogatásának az elve a prevenció révén. A törvény biztosítja, hogy gyorsan és hatékonyan jusson el a segítség az üldözöttekhez és a humanitárius katasztrófák áldozataihoz, valamint Magyarország a nemzetközi szintéren meghatározóan hozzájáruljon a migrációt is előidéző folyamatok megszüntetésében a helyben történő azonnali segítségnyújtással.

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy Magyarországnak mint a nemzetközi közösség szolidáris tagjának a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási erőfeszítései hatékonyan érvényesülhessenek a következő a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény célkitűzéseit kiegészítő törvényt alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Hungary Helps Programra (a továbbiakban: Program), a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: Ügynökség), valamint az Ügynökség által biztosított, az üldözött keresztények megsegítésére irányuló humanitárius segítségnyújtásra.

(2) Az Ügynökség a Hungary Helps Program működésével és az adományok, illetve támogatások nyújtásával kapcsolatos - e törvényben meghatározott - közfeladatot közhasznú szervként látja el.

(3) Az Ügynökség által biztosított nemzetközi humanitárius segítségnyújtásra a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény (a továbbiakban: NEFE törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben a NEFE törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) E törvény alkalmazásában az üldözött keresztények és más vallási kisebbségek megsegítésére irányuló adomány a központi költségvetésből e törvény alapján ellenérték, valamint elszámolási és visszatérítési kötelezettség nélkül a Program céljaival összefüggésben nyújtott pénzbeli és tárgyi támogatás.

2. A Program célja, kedvezményezettjei

2. § (1) A Program célja, hogy az Ügynökségen keresztül a szükséget szenvedő, üldöztetésnek kitett vagy humanitárius katasztrófák sújtotta területen élő embereket és közösségeket megsegítse, a helyben megmaradásukat támogassa, a szabad vallásgyakorlás védelmét előmozdító projekteket támogassa, különös tekintettel az üldözött keresztény és más vallási kisebbségek, továbbá veszélyeztetett közösségek értékmegőrzésére, helyben maradására, illetve az ezen célokat szolgáló adományok nyújtása humanitárius segítségnyújtás keretében a következő formákban:

a) orvosi ellátás és az orvosi ellátással összefüggő tárgyi eszközök beszerzése és eljuttatása, a fegyveres konfliktusokban, természeti katasztrófákban megsemmisült épületek, infrastruktúra újjáépítése,

b) önkéntes, karitatív, adománygyűjtő és más társadalmi programok, nemzetközi konferenciák és rendezvények megszervezése, koordinálása és lebonyolítása,

c) a szabad vallásgyakorlás előmozdítása, az üldözött keresztény és más vallási kisebbségek értékmegőrzése, valamint

d) tárgyi adományok eljuttatása.

(2) A Program Magyarország nemzetközi fejlesztéspolitikai tevékenységében történő részvétele keretében támogatást nyújt

a) oktatási, nevelési intézmények támogatása és építése,

b) a helyben történő munkahelyteremtést célzó képzések, valamint ösztöndíjprogramok létrehozása, támogatása és lebonyolítása

érdekében.

(3) Az adomány nyújtása keretében különös figyelemmel kell lenni az üldözött keresztények és más vallási kisebbségek által létrehozott és üzemeltetett intézményekre és az általuk végzett egyéb humanitárius tevékenységre.

(4) Az (1) bekezdés szerinti célok kedvezményezettje lehet elsődlegesen fegyveres konfliktus, polgárháború, természeti csapás vagy más katasztrófahelyzet sújtotta országban, régióban tevékenységet folytató

a) keresztény, egyéb egyházi, hitéleti, nevelési-oktatási, gyermekjóléti, kulturális valamint szociális tevékenységet ellátó intézmény vagy közösség, valamint

b) civil szervezet, nonprofit gazdasági társaság, alapítvány, segélyszervezet és az általuk alapított, illetve fenntartott intézmény, illetve más lokális együttműködések.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott célok ellátásával összefüggésben a nyújtott támogatás kedvezményezettje lehet az Ügynökség vagy külföldi kormányzati szervek.

(6) Nem lehet az Ügynökség által nyújtott támogatás, illetve adomány kedvezményezettje olyan személy, csoport vagy egyéb szervezet, amelynek kapcsolatai, tevékenysége vagy kommunikációja révén a terrorizmussal, háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel, embercsempészettel, pénzmosással, a migráció tiltott támogatásával összefüggésbe hozható, továbbá amelyre Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége alapján kihirdetett, illetve az Európai Unió által elfogadott aktusokban elrendelt pénzeszközök vagy gazdasági források zárolására vonatkozó kötelezettség, illetve gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tilalom vonatkozik.

(7) Az Ügynökség által támogatott szervezetnek nyilatkoznia kell, hogy a támogatás és az adomány nem szolgálja az (6) bekezdésben foglalt tilalmi célt.

(8) Nem jogosult az Ügynökség részére pénz- vagy tárgyeszközt juttatni politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott célok elérése érdekében az Ügynökség a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásra biztosítandó forrásokat koordinálja, ebben a feladatkörében pályázatot nyújt be az alábbi fejlesztési szervezetekhez:

a) az Európai Bizottság Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága (DG ECHO),

b) az Európai Bizottság Nemzetközi Fejlesztési Főigazgatósága (DG DEVCO),

c) az EU Szükséghelyzeti Vagyonkezelő Alapjai,

d) az Európai Unió külkapcsolati pénzügyi eszközei.

3. A Programból nyújtandó támogatások, adományok lehetséges céljai, a teljesíthető kiadások köre

3. § A Programból különösen a következő célokra nyújtható támogatás, illetve ajánlható fel adomány:

a) válság következtében lerombolt épületek, így különösen iskolák, kórházak, templomok, lakóházak újjáépítésére és üzemeltetésére,

b) krízisközpontok és menekülttáborok építésére, üzemeltetésére,

c) orvosi ellátásokkal kapcsolatos költségekre, elsősorban orvosi, ápolói személyzet, valamint gyógyszerek, gyógyászati eszközök biztosítására, traumatizált áldozatok részére történő pszichológiai kezelések nyújtására,

d) az elmenekült családok visszatérését segítő programok létrehozására, működtetésére,

e) nevelés, oktatás, képzés, továbbképzés, ösztöndíj, továbbá tankönyv- és taneszköz-támogatás biztosítására,

f) tárgyi eszközök beszerzése céljából, amelyek a krízishelyzet elhárításával, következményeinek enyhítésével összefüggésben felhasználhatók.

4. Az Ügynökség

4. § (1) Az Ügynökség közhasznú jogállású, 100%-os állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság, amely közfeladatként látja el a Program keretében odaítélt költségvetési támogatások, adományok tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti kezelő szervi feladatokat.

(2) Minden kedvezményezett írásbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik az Ügynökség felé az adomány felhasználását követő hatvan napon belül. Amennyiben e kötelezettségének a kedvezményezett nem tesz eleget, köteles az adomány teljes összegének a visszafizetésére.

(3)[3] Az Ügynökség felett a tulajdonosi jogokat az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorló) gyakorolja.

5. § Az Ügynökség vezérigazgatója, illetve az Ügynökséggel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet

a) politikai párt vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet tisztségviselője;

b) olyan személy, akire nézve az Áht. 48/B. §-ában meghatározott feltételek bármelyike fennáll.

6. § Az Ügynökség ellátja az adományok nyújtásának lebonyolításával kapcsolatos egyes feladatokat.

5. Az Ügynökség pénzügyi forrásai

7. § (1) Az Ügynökség által nyújtott adománnyal és támogatással a tulajdonosi joggyakorló rendelkezik.

(2) A támogatások, adományok kiutalásáról a döntést a tulajdonosi joggyakorló a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárra (a továbbiakban: államtitkár) átruházhatja. A döntésre jogosult a támogatni kívánt személyek és szervezetek vonatkozásában az adomány nyújtásáról szóló döntés meghozatala előtt mérlegeli a nemzetközi humanitárius szervezetek által készített felhívásokat.

(3) Az Ügynökség bevételei:

a) belföldi vagy külföldi természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek által teljesített önkéntes befizetések, adományok,

b) központi költségvetési támogatások,

c) nemzetközi szervezetektől, intézményektől származó támogatások, adományok,

d) külön megállapodás alapján más államok, külföldi kormányok juttatásai, valamint

e) egyéb bevételek.

(4) A jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek és a természetes személyek Ügynökség javára történő önkéntes befizetései alapján a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a közhasznú szervezetek részére juttatott adományra vonatkozóan meghatározott kedvezmények vehetők igénybe.

(5) Amennyiben a (3) bekezdés a), c), d) pontjában megjelölt adományozókkal és adományokkal kapcsolatban pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, a miniszter vagy az államtitkár a felajánlást nem fogadja el.

(6) A meghatározott céllal juttatott vagy feltételhez kötött befizetések, adományok elfogadásáról a miniszter dönt, ezt a hatáskörét az államtitkárra átruházhatja.

(7) Központi költségvetési támogatásként

a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti befizetések, adományok előző naptári évi összegével azonos rendszeres, központi költségvetésből származó támogatás, amelynek összege megegyezik azzal az összeggel, mint amennyi az Ügynökség bevételeinek 1 milliárd forint összegre való kiegészítéséhez szükséges,

b) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott az a) pont alá nem tartozó támogatás

illeti meg az Ügynökséget.

(8) Az Ügynökség fenntartása során felmerülő - így különösen az adományozási programok, pályázatok előkészítésével, elbírálásával, az adományozás lebonyolításával, valamint azok nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos személyi és tárgyi feltételek biztosításához szükséges - működési kiadásokat az Ügynökség finanszírozza.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott kiadásokra évente az Ügynökség adott költségvetési évben a (7) bekezdésben meghatározott bevételének legfeljebb tíz százaléka használható fel.

6. Az Ügynökség működése

8. § Az Ügynökség átlátható működését, illetve működésének nyilvánosságát az Ügynökség által működtetett internetes honlap (a továbbiakban: honlap) is biztosítja. A honlapon közzé kell tenni

a) az Ügynökség működésére vonatkozó valamennyi jogszabályt, belső szabályozó eszközt és egyéb rendelkezést,

b) az Ügynökség részére juttatott adományok, támogatások éves összegét.

9. § (1) Az adományok, támogatások nyújtásakor a felmerült igényeket figyelembe kell venni. A tulajdonosi jogkört gyakorló az Ügynökséggel kapcsolatban meghozott elvi iránymutatásait a vezérigazgató figyelembe veszi az Ügynökség irányítása során.

(2) Az Ügynökség 2. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott céljainak elérése, továbbá az adományozási rendszer egészének koordinálása és szabályszerű működése érdekében az Ügynökség az adományban részesülő kedvezményezettekről, az adományok iránt benyújtott igényekről és egyedi kérelmekről, a bevételekről és kiadásokról, valamint a tulajdonosi joggyakorló döntéseiről nyilvántartást vezet.

(3) A 7. § (3) bekezdés a), c) és e) pontjában megjelölt adományozókkal és adományokkal kapcsolatban - a befizetések és az átutalások ellenőrizhetősége és ezek esetleges visszafizetése érdekében - az Ügynökség a tudomására jutott vagy az adományozó által közölt alábbi adatokat rögzíti:

a) az adományozó nevét,

b) lakcímét vagy székhelyét,

c) az adományozó telefonszámát, elektronikus levelezési címét,

d) adószámát,

e) a befizetés, átutalás banki adatait, különösen a számlavezető pénzintézet megnevezését, a befizető vagy számlatulajdonos nevét, az adomány összegét, az adományozó közleményét,

f) az adomány felhasználására vonatkozó adományozói utasításokat, valamint

g) az Ügynökség által szükségesnek tartott további, személyes adatnak nem minősülő információt.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott személyes adatokat az Ügynökség 5 évig kezeli.

(5)[4] A miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer, május 31-ig tájékoztatja a Kormányt az Ügynökség tevékenységéről és működéséről.

(6) A Kormány évente egyszer beszámol az Országgyűlésnek az Ügynökség előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót a honlapon nyilvánosságra kell hozni.

7. Záró rendelkezések

10. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a Hungary Helps Program megjelenésének egységes formai követelményeire, egységes arculati elemeire, valamint a Hungary Helps védjegy használatára vonatkozó részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az (1) bekezdés szerinti rendelettel összefüggő arculati kézikönyv tartalmát rendeletben állapítsa meg.

11. § Ez a törvény 2019. január 1-jén lép hatályba.

12. §[5]

13. §[6]

14. §[7]

15. §[8]

16. §[9]

17. §[10]

18. §[11]

19. §[12]

20. §[13]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke