2018. évi I. törvény

az 1568. évi tordai vallásügyi törvény jelentőségéről és a Vallásszabadság Napjáról[1]

Mi, az Országgyűlés tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok, akik a történelem menetét más forrásból igyekszünk megérteni,

- emlékezve történelmi elődünk, az erdélyi országgyűlés 1568. évi, tordai vallásügyi törvényére, amely a világon először foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, kimondva, hogy "a hit Istennek ajándéka";

- kiemelve, hogy az erdélyi országgyűlés a reformáció eszmeiségéből fakadó törvénnyel a hitelvi sokszínűség mellett kötelezte el magát, aminek köszönhetően a reformáció különböző ágai szabadon és békés úton alakulhattak önálló egyházzá, lehetővé téve, hogy a későbbi évtizedekben kialakulhasson a négy bevett vallás (a katolikus, a református, az evangélikus és az unitárius) felekezeti rendszere, megteremtve ezzel az eltérő hitelvet valló emberek és közösségeik jogegyenlőséget biztosító békés együttélésének alapvető feltételeit;

- elismerve, hogy a tordai törvényben foglalt eszmeiség, a közösség vallási önrendelkezése a modern demokrácia egyik előzményeként is értékelhető, amely a történelmi fejlődés során a nyugati civilizációban általános elismerést nyert, és amelyet méltán tekinthetünk a keresztény Európa egyik alapértékének,

a következő törvényt alkotjuk:

1. § Az Országgyűlés az 1568. évi erdélyi országgyűlés által Tordán elfogadott vallásügyi törvény emlékét és a magyar nemzet szellemi öröksége részeként annak jelentőségét törvényben örökíti meg.

2. § Az Országgyűlés január 13. napját a Vallásszabadság Napjává nyilvánítja.

3. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke