252/2019. (X. 24.) Korm. rendelet

a 2014-2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló 135/2015. (VI. 2.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § 15a. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A 2014-2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló 135/2015. (VI. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha év közben változás történik a Felelős Személy személyében, továbbá szervezeti átalakulás vagy megszűnés esetén, a távozó Felelős Személy a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét a változással érintett pénzügyi év kezdő időpontjától a változás hatályba lépésének időpontjáig tartó időszak vonatkozásában teljesíti, a nyilatkozatát az újonnan kijelölt Felelős Személynek átadja, aki azt az éves beszámolóhoz mellékeli saját nyilatkozatával együtt."

2. § (1) A Korm. rendelet 11. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Felelős Személy a szabálytalansági gyanút megalapozó körülmények előzetes vizsgálata alapján dönt a szabálytalansági eljárás megindításáról vagy az eljárás mellőzéséről. A szabálytalansági eljárás megindításának kérdésben a Felelős Személy a szabálytalansági gyanú bejelentésétől számított 10 munkanapon belül dönt, indokolt esetben egy alkalommal a határidő 10 munkanappal meghosszabbítható.

(3) Ha a szabálytalansági gyanú alapján szabálytalansági eljárás indul, az eljárás megindításáról és a szabálytalansági gyanút megalapozó körülményekről a Felelős Hatóság értesíti a kedvezményezettet. A szabálytalanság-felelős a tájékoztatás megküldését követő 5 munkanapon belül a szabálytalansági gyanút rögzíti a szabálytalansági elektronikus nyilvántartó rendszerben.

(4) A szabálytalansági eljárás időtartama a Felelős Személy (2) bekezdés szerinti döntésétől számított 45 nap, amely indokolt esetben legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A szabálytalansági eljárás időtartamába nem számít bele

a) a kedvezményezett észrevételezésére biztosított,

b) a szabálytalansági gyanúról történő tájékoztatás és a személyes meghallgatás időpontja között eltelt, és

c) a tényállás tisztázásához szükséges további helyszíni vizsgálat lefolytatására vagy írásbeli adatszolgáltatás teljesítésére meghatározott

időtartam.

(5) Ha a szabálytalanság megállapításához valamely hatóság előzetes döntése szükséges, a szabálytalansági eljárást mindaddig fel kell függeszteni, amíg a hatáskörrel rendelkező hatóság a döntését meg nem hozta. A felfüggesztés időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele."

(2) A Korm. rendelet 11. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Felelős Hatóság a szabálytalansági gyanú észlelésével egyidejűleg a támogatás kifizetését, vagy az előleg terhére elszámolásra benyújtott, szabálytalansággal érintett költségtételek jóváhagyását felfüggeszti. A kifizetés, valamint a jóváhagyás felfüggesztéséről és a felfüggesztés megszüntetéséről a kedvezményezettet haladéktalanul tájékoztatni kell."

3. § A Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szabálytalansági eljárás eredményéről - szabálytalanság megállapításának hiányában is - a szabálytalanság-felelős szabálytalanság-vizsgálati jelentést készít, amely tartalmazza)

"g) a meghallgatott személyek megnevezését, a meghallgatásról készült emlékeztető és - ha az eljárás keretében helyszíni vizsgálatra került sor - a helyszíni vizsgálat során készült jegyzőkönyvnek az eljárást végző, a meghallgatott, valamint a helyszíni vizsgálat során jelenlévő személyek aláírásával ellátott példányát;"

4. § A Korm. rendelet 13. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A miniszter az eljárás során a kérelmezőtől további - a szabálytalansági gyanúval kapcsolatos tényállás tisztázásához, illetve a kérelem elbírálásához szükséges - tájékoztatást kérhet, amelyet a kérelmező haladéktalanul teljesít. A tájékoztatási kötelezettség teljesítésének időtartama a jogorvoslati kérelem elbírálásának határidejébe nem számít be, amelyre a kérelmezőt a tájékoztatáskérést tartalmazó felszólítás alkalmával figyelmeztetni kell."

5. § A Korm. rendelet a következő 16/A. §-sal egészül ki:

"16/A. § E rendeletnek a 2014-2020 közötti programozási időszakban a Belső Biztonsági Alapból és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból származó támogatások felhasználásáról szóló 135/2015. (VI. 2.) Korm. rendelet módosításáról szóló 252/2019. (X. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód.r.) megállapított 11. § (2)-(6) bekezdését, 12. § (1) bekezdés g) pontját és 13. § (9) bekezdését a Mód.r. hatálybalépését követően megindított szabálytalansági eljárások esetében kell alkalmazni."

6. § A Korm. rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

7. § A Korm. rendelet

1. 2. § 12. pontjában a "Támogatási Szerződés" szövegrész helyébe a "támogatási szerződés" szöveg,

2. 9. §-ában az "ellenőrzésében részt vevő" szövegrész helyébe az "ellenőrzését végző" szöveg,

3. 12. § (1) bekezdés h) pontjában a "jegyzőkönyv" szövegrész helyébe az "emlékeztető, illetve jegyzőkönyv" szöveg,

4. 12. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "jegyzőkönyv" szövegrész helyébe az "emlékeztető" szöveg,

5. 12. § (2) bekezdés a) pontjában az "a jegyzőkönyvtervezetnek" szövegrészek helyébe az "az emlékeztető tervezetének" szöveg,

6. 12. § (2) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében az "a jegyzőkönyvtervezet" szövegrész helyébe az "az emlékeztetőtervezet" szöveg,

7. 12. § (3) bekezdésében az "a jegyzőkönyv" szövegrész helyébe az "az emlékeztető" szöveg,

8. 1. melléklet 1.1. alcím 10. pontjában az "Összköltség" szövegrész helyébe a "Teljes költség" szöveg,

9. 1. melléklet 1.3.1. alcímében a "közbeszerzési törvény" szövegrészek helyébe a "Kbt." szöveg,

10. 1. melléklet 1.3.2. alcím e) pontjában a "támogatott projekt" szövegrész helyébe a "támogatott projekt előkészítése, megvalósítása" szöveg,

11. 1. melléklet 1.3.5. alcím 2. pontjában a "közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.)" szövegrész helyébe a "Kbt." szöveg,

12. 1. melléklet 2.2. alcímében az "a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Sztv.)" szövegrész helyébe az "az Sztv." szöveg,

13. 1. melléklet 2.2. alcímében a "feltételeknek." szövegrész helyébe a "feltételeknek. Az ingatlanvásárlás, építés, terület-előkészítés, eszközbeszerzések, immateriális javak beszerzése esetében az eszközt a projekt fizikai befejezéséig használatba kell venni, és legkésőbb a zárójelentés benyújtásáig az Sztv. szerint aktiválni kell. Nyilvántartó lapot kell vezetni róla, amelyről egyértelműen megállapíthatóak a használatbavétel adatai és az eszközre elszámolt értékcsökkenési leírás összege." szöveg,

14. 1. melléklet 2.3. alcímében az "a projekt során" szövegrész helyébe a "legkésőbb a projekt fizikai befejezéséig" szöveg,

15. 1. melléklet 2.6. alcímében a "közbeszerzésekről szóló törvényben" szövegrész helyébe a "Kbt.-ben" szöveg,

16. 1. melléklet 5.1. alcím 2. pont a) alpontjában az "összköltsége" szövegrész helyébe a "teljes költsége" szöveg

lép.

8. § Hatályát veszti a Korm. rendelet

a) 5. § (4) bekezdésében az ", és azt az audit hatóságnak megküldi" szövegrész,

b) 11. § (1) bekezdésében az "A Felelős Hatóság az értesítés alapján szabálytalansági eljárást folytat le." szövegrész,

c) 1. melléklet 1.3.2. alcím h) és l) pontja,

d) 1. melléklet 2.2.1.2. alcíme,

e) 1. melléklet 2.2.2. alcímében az "A beszerzett eszközt a projekt fizikai befejezéséig fizikailag használatba kell venni és számvitelileg aktiválni kell. Tárgyi eszközkartont kell vezetni róla, amiről egyértelműen megállapíthatóak a használatbavétel adatai és az eszközre elszámolt értékcsökkenési leírás összege. Az eszköz használatbavételét követően felmerült, a megvalósítási időszakon belüli eszköz-biztosítási díj elszámolható az Sztv.-ben és az Áhsz.-ben foglaltak szerint." szövegrész.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 252/2019. (X. 24.) Korm. rendelethez

1. A Korm. rendelet 1. melléklet 1.1. alcím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Beruházási jellegű projekt: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (4) bekezdés 7. pontja szerinti valamely tevékenység vagy tevékenységek megvalósítására irányuló projekt."

2. A Korm. rendelet 1. melléklet 1.1. alcíme a következő 6a. ponttal egészül ki:

"6a. Fenntartási időszak: egy adott beruházásra, illetve a Felelős Hatóság által egyedileg megjelölt, beruházásnak nem minősülő beszerzett eszközre nézve előírt üzemeltetési kötelezettség időtartamából a projekt fizikai befejezésének időpontját követően még hátralévő időszak."

3. A Korm. rendelet 1. melléklet 1.1. alcím 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. Üzemeltetési kötelezettség időtartama: az üzemeltetési kötelezettség tárgyának a Sztv. szerinti aktiválásával kezdődő, a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjét szabályozó BM rendeletben meghatározott időtartam lejártáig tartó időszak."

4. A Korm. rendelet 1. melléklet 1.3.2. alcíme a következő m) ponttal egészül ki:

(A kedvezményezett köteles a projekt megvalósítása során az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogokat és alapvető elveket, továbbá az Európai Unió horizontális politikáinak szempontjait, különösen a fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, a környezetvédelem, közbeszerzési és versenyjogi szabályokat érvényesítve eljárni.

Csak olyan költségek számolhatóak el és csak olyan költségekre fizethető ki támogatás, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek:)

"m) olyan közbeszerzés vagy a Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszerzés keretében merültek fel, amelynek egészére nézve a Felelős Hatóság, illetve a jogszabályban közbeszerzési ellenőrzésre feljogosított más szerv támogató tartalmú tanúsítványt, jelentést vagy írásos véleményt állított ki."

5. A Korm. rendelet 1. melléklet 1.3.5. alcím 3-5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Az előző pontban foglaltakon kívüli, nettó 1 000 000 forintot elérő vagy meghaladó értékű beszerzések esetén kedvezményezettnek a beszerzési eljárás során a szokásos piaci ár igazolására legalább három, azonos tárgyú és azonos igényeket/feltételeket megszabó, egymástól, valamint a kedvezményezettől független gazdasági szereplőktől származó írásos ajánlatot kell bekérnie. A nyertes ajánlattevő kiválasztása során a kedvezményezettnek a versenyt és a költséghatékonysági szempontokat megfelelően biztosítania kell, és a beérkezett ajánlatok alapján azt a gazdasági szereplőt kell nyertesnek nyilvánítania, aki az eljárást megindító felhívásban feltüntetett értékelési szempont szerint a legkedvezőbb érvényes ajánlatot nyújtotta be. A kedvezményezett köteles vizsgálni az ajánlattevők szerződés teljesítésére való alkalmasságát. A kedvezményezett ezen kötelezettsége nem áll fenn olyan beszerzése tekintetében, amely a közbeszerzési értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet alkalmazása esetén kivételnek minősülne a legalább három ajánlat bekérésének kötelezettsége alól. Ilyen esetben a kedvezményezett a 4. pont megfelelő alkalmazásával járhat el.

4. A nettó 1 000 000 forintot el nem érő, de az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben az áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződés esetén az írásbeliségre meghatározott legkisebb összeget meghaladó értékű beszerzés esetén - a szokásos piaci ár igazolásához - elegendő egy írásos ajánlat bekérése, amelyet a Felelős Hatóság részére be kell mutatni. A nyílt kereskedelmi forgalomban kapható eszközök beszerzése esetén az írásos ajánlat kiváltható a beszerzés időpontjához képest hat hónapnál nem régebbi árlista bemutatásával (különösen a forgalmazó cégek honlapja). E pont rendelkezéseitől eltérni csak a Felelős Hatóság egyedi engedélye alapján, a beszerzendő eszköz vagy szolgáltatás egyedi jellegének alátámasztásával lehet (különösen hatósági monopólium vagy közüzemi szolgáltatás esetén).

5. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben meghatározott értéket el nem érő értékű beszerzés esetén a kedvezményezettnek nem szükséges írásbeli ajánlatot bekérnie."

6. A Korm. rendelet 1. melléklet 1.3.5. alcím 7. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A költségek elszámolhatóságának feltételeként - eljárási formára és értékhatárra tekintet nélkül - a kedvezményezett köteles)

"e) betartani a támogatási szerződésben foglaltakat."

7. A Korm. rendelet 1. melléklet 1.3.6. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"1.3.6. Elkülönített nyilvántartások vezetése

1. A számviteli nyilvántartásokat zárt informatikai rendszerben, kettős könyvvitellel kell vezetni. A kedvezményezett olyan számviteli nyilvántartást vezet, amely elkülönített módon (különösen elkülönített ügyletkódon) tartalmazza a projekt keretében felmerült valamennyi, tételes, dokumentumalapú elszámolással érintett költséget és keletkezett bevételt, beleértve a Felelős Hatóság által biztosított támogatási összegeket is.

2. A számviteli nyilvántartásban a kiadásnak azonosíthatónak és ellenőrizhetőnek kell lennie. A számviteli nyilvántartásnak a hatályos számviteli, adó- és társadalombiztosítási szabályoknak való megfelelésen túl összhangban kell lennie a kedvezményezett szokásos költségszámítási módszereivel is.

3. Ha a Felelős Hatóság lehetőséget biztosít az egyszerűsített elszámolásra, akkor az 1. pontban foglaltaktól eltérően a kedvezményezett a saját számviteli szabályozásának megfelelően könyvel, de elkülönített számviteli nyilvántartást e tételek esetén nem kell vezetnie.

4. A projekt során beszerzett tárgyi eszközökről, immateriális javakról és készletekről nyilvántartást kell vezetni.

5. Devizában megvalósuló kifizetések esetében devizaanalitikát kell vezetni az elszámolás és az ellenőrzés megkönnyítése érdekében.

6. A projektben csak olyan közvetlen költség számolható el, amelyet a kedvezményezett feltüntet a projekt elkülönített könyvelésében. A 3. pont szerinti egyszerűsített elszámolás alkalmazása esetén a Felelős Hatóság a pályázati kiírásban ettől eltérően rendelkezhet."

8. A Korm. rendelet 1. melléklet 1.4.1. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"1.4.1. Általános tartalék képzése

1. A működési célú támogatások és a közös műveletek vonatkozásában a projektben általános tartalék képezhető.

2. A tervezett általános tartalék az előre nem látható, elvárható gondos tervezés mellett nem tervezhető, de elszámolható költséget jelentő kiadások fedezetére szolgál.

3. A tartaléknak a projekt összes elszámolható közvetlen költségéhez viszonyított maximális arányát - amely nem lehet több, mint 10% - a pályázati kiírásban kell meghatározni. Ettől kizárólag technikai segítségnyújtás keretében támogatott projektek esetén lehet eltérni.

4. A tartalék csak a Felelős Hatóság előzetes engedélyével a projekt költségvetésén belül átcsoportosítással használható fel, a felhasználásra vonatkozó igényt a költségvetés módosítására vonatkozó bejelentéssel kell kezdeményezni.

5. A tartalék felhasználása során figyelembe kell venni a vonatkozó jogszabályokat (pl. a Kbt., illetve a Ptk. szerződésmódosításra vonatkozó előírásait), továbbá az Útmutatóban vagy a pályázati kiírásban rögzített százalékos vagy összegszerű korlátokat.

6. Módosítás következtében a támogatási szerződésben rögzített támogatási összeg, valamint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatási intenzitás nem növekedhet."

9. A Korm. rendelet 1. melléklet 2.4. alcím l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Harmadik féltől megrendelt, a támogatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, Sztv. 3. § (7) bekezdés 1-2. pontja szerinti igénybe vett szolgáltatások és egyéb szolgáltatások költsége számolható el. Szolgáltatás költségei alatt az Útmutató az Sztv. 51. § (2) és (3) bekezdése által meghatározottakat érti a következő eltéréssel: az Útmutató 6. címében a nem elszámolható költségek között felsorolt, egyébként az Sztv. szerint a szolgáltatás bekerülési értékébe beletartozó költségek nem elszámolhatóak.

Különösen a következő szolgáltatási tevékenységek számolhatók el:]

"l) Kizárólag a projekt megvalósítása érdekében felmerült bérleti díj és kapcsolódó, egyedileg mérhető közüzemi díjak, valamint a célcsoport érdekében végzett tevékenységhez igénybe vett internet szolgáltatás díja."

10. A Korm. rendelet 1. melléklet 2.4. alcíme a következő q) ponttal egészül ki:

[Harmadik féltől megrendelt, a támogatott tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, Sztv. 3. § (7) bekezdés 1-2. pontja szerinti igénybe vett szolgáltatások és egyéb szolgáltatások költsége számolható el. Szolgáltatás költségei alatt az Útmutató az Sztv. 51. § (2) és (3) bekezdése által meghatározottakat érti a következő eltéréssel: az Útmutató 6. címében a nem elszámolható költségek között felsorolt, egyébként az Sztv. szerint a szolgáltatás bekerülési értékébe beletartozó költségek nem elszámolhatóak.

Különösen a következő szolgáltatási tevékenységek számolhatók el:]

"q) A tárgyi eszköz használatbavételét követően felmerült, a megvalósítási időszakon belüli eszköz-biztosítási díj elszámolható az Sztv.-ben és az Áhsz.-ben foglaltak szerint."

11. A Korm. rendelet 1. melléklet 2.4. alcíme a következő 2.4.2. alcímmel egészül ki:

"2.4.2. Ingatlanbérlet

Az ingatlanbérlet akkor támogatható, ha

a) közvetlen kapcsolat áll fenn a bérlet és az érintett projekt célkitűzései között,

b) az ingatlant nem uniós támogatásból vásárolták vagy építették, és

c) az ingatlant csak a projekt végrehajtására használják.

Ha az ingatlant nem csak a projekt végrehajtására használják, a költségek csak a projekt céljára történő felhasználás arányában támogathatók."

12. A Korm. rendelet 1. melléklet 2.7. alcím b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A következő költségek számolhatóak el:)

"b) Szállásköltségek

A szállásköltségek elszámolása esetén vendégéjszakánként, belföldi szállás esetében legfeljebb - áfa nélkül számított - 15 000 Ft/fő/éj, külföldi szállás esetében bruttó 150 euró/fő/éj mértékű költség számolható el. Belföldi szállás esetén magasabb összeg akkor számolható el, ha a kedvezményezett a magasabb összeget megindokolta, és azt a Felelős Hatóság elfogadta."

13. A Korm. rendelet 1. melléklet 2.8. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"2.8. Célcsoportot érintő speciális költségek

1. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapra vonatkozó speciális rendeletekben rögzített személyi kör tekintetében az alábbi költségek számolhatóak el:

a) kisösszegű ösztönző,

b) képzési költségként

ba) a célcsoport tagjai közül a képzésben részt vevők körében a képzés ideje alatt jelentkező azon költségek, amelyek a tőlük függő, a Ptk. szerinti hozzátartozó gondozása miatt merülnek fel,

bb) a célcsoport tagjainak fizetett képzési támogatás - célcsoporthoz kapcsolódó speciális költségekhez, illetve egyéb a képzésük idejére fizetett díjazás -, így különösen megélhetési támogatás, a képzés ideje alatti munkaidőre fizetendő munkabér vagy kereset-kiegészítés (legfeljebb a képzést megelőzően és az alatt elért átlagkereset különbözete), a vonatkozó hazai jogszabályok alapján ezen kifizetések után fizetendő adókkal, járulékokkal együtt elszámolható; a vonatkozó számításoknak tartalmazniuk kell a résztvevők létszámát, a juttatás egy főre és egy képzési időegységre vonatkozó összegét és az időtartamot (órákban),

c) beszerzés költségeként a célcsoport számára a projekt keretében célzottan beszerzett és kiosztott, illetve a célcsoport számára megtartott foglalkozásokon felhasznált termékek,

d) a célcsoport számára a projekt keretében célzottan beszerzett egyéb termékek és szolgáltatások, így különösen belépőjegyek, kirándulások költsége és az ahhoz kapcsolódó szállás- és ellátási költségek, lakhatási célú projekt esetében a bérleti díj és a kapcsolódó rezsiköltség.

2. A Belső Biztonsági Alapra vonatkozó speciális rendeletekben rögzített személyi kör tekintetében az alábbi költségek számolhatóak el:

a) a bűncselekmények áldozatai számára nyújtott kis értékű anyagi juttatás,

b) képzési költségként a célcsoport tagjainak fizetett képzési támogatás - célcsoporthoz kapcsolódó speciális költségekhez, illetve egyéb, a képzésük idejére fizetett díjazás -, így különösen megélhetési támogatás, a képzés ideje alatti munkaidőre fizetendő munkabér vagy kereset-kiegészítés (legfeljebb a képzést megelőzően és az alatt elért átlagkereset különbözete), a vonatkozó hazai jogszabályok alapján ezen kifizetések után fizetendő adókkal, járulékokkal együtt elszámolható; a vonatkozó számításoknak tartalmazniuk kell a résztvevők létszámát, a juttatás egy főre és egy képzési időegységre vonatkozó összegét és az időtartamot (órákban)."