2019. évi XXIX. törvény

a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról

1. § (1) A sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az országos sportági szakszövetségekre és a nemzetközi sportszövetségekre a sportszövetségekre vonatkozó rendelkezéseket az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."

(2) A Sport tv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A sportszövetségek típusai a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel:

a) országos sportági szakszövetségek,

b) sportági szövetségek,

c) szabadidősport szövetségek,

d) fogyatékosok sportszövetségei,

e) diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei,

f) nemzetközi sportszövetségek."

2. § A Sport tv. III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"A nemzetközi sportszövetség

30/A. § (1) A nemzetközi sportszövetség olyan sportszövetség, amely sportágában nemzetközi szinten az e törvényben, valamint jogszabályban meghatározott sportszakmai feladatokat lát el, valamint amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként ismer el, vagy amely sportszövetség ilyen elismerésre vonatkozóan a 30/C. § (2) bekezdésében meghatározott szándéknyilatkozattal rendelkezik. A nemzetközi sportszövetség jogi személy. A nemzetközi sportszövetség a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül.

(2) A nemzetközi sportszövetség feladat- és hatáskörében különösen:

a) biztosítja szabályzatok kiadásával a sportág nemzetközi szintű megfelelő működését,

b) kialakítja és szervezi a sportág szabályaival összhangban a sportág nemzetközi versenyeit, meghatározza a sportág nemzetközi versenynaptárát,

c) szervezi a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban, ideértve a megfelelő kapcsolat kialakítását és fenntartását a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, a GAISF-fal, más nemzetközi sportszövetségekkel, egyéb nemzetközi szervezetekkel,

d) elősegíti a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken,

e) szolgáltatásokat nyújt tagjainak a létesítő okiratában és szabályzataiban meghatározott módon, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését,

f) elősegíti a sportág színvonalának fejlesztését és előmozdítja nemzetközi elismertségét,

g) gondoskodik a sportág edzésmódszereinek, a sportággal kapcsolatban folytatott szakmai tevékenységek folyamatos fejlesztéséről és színvonalának javításáról.

(3) A nemzetközi sportszövetség nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet az egyes államoknak és nemzeteknek az adott sportágban működő szövetségei hoznak létre. Az egyes államok és nemzetek adott sportágban működő szövetségei mellett a nemzetközi sportszövetség tagjai lehetnek az adott sportágban tevékenykedő kontinentális sportági szövetségek is.

(4) A nemzetközi sportszövetségre - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A nemzetközi sportszövetségre e törvény rendelkezései közül a 19. § (1)-(7a) bekezdésének, 35. §-ának, valamint a jelen alcímének rendelkezései alkalmazandók. A nemzetközi sportszövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban.

(5) A nemzetközi sportszövetség működésének e törvényben meghatározottakon túli szabályait a nemzetközi sportszövetség létesítő okirata tartalmazza.

(6) Nemzetközi sportszövetségként csak olyan szervezet vehető nyilvántartásba, amelyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a sportág hivatalos nemzetközi szövetségeként elismer vagy amely a 30/C. § (2) bekezdése szerinti szándéknyilatkozattal rendelkezik.

(7) A nemzetközi sportversenyek és sportrendezvények szervezése, kiírása és lebonyolítása, továbbá azok televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal történő közvetítése, rögzítése és ezek kereskedelmi célú hasznosításának - beleértve a reklám- és marketingjogokat is - engedélyezése a nemzetközi sportszövetséget megillető vagyoni értékű jogot képez, amelynek hasznosítása és az azokhoz kapcsolódó kereskedelmi szerződések megkötése a nemzetközi sportszövetséget illeti meg. E vagyoni értékű jogok hasznosítása és az azokhoz kapcsolódó kereskedelmi szerződések megkötése a nemzetközi sportszövetség létesítő okiratában meghatározott cél szerint tevékenységnek minősülnek.

(8) Nemzetközi sportszövetségként nyilvántartásba nem vett, Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet elnevezésében, megjelenésében, létesítő okiratában nem keltheti azt a látszatot, hogy nemzetközi sportszövetségként működik.

30/B. § (1) A nemzetközi sportszövetséget a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba. A nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vételére irányuló bírósági eljárásra a civil szervezetek nyilvántartásba vételére vonatkozó általános szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vételére a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter együttes támogató nyilatkozata (a továbbiakban: miniszteri támogató nyilatkozat) alapján kerülhet sor. A miniszteri támogató nyilatkozatot mellékelni kell a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez. A bíróság a nyilvántartásba vételi eljárásban a miniszteri támogató nyilatkozat meglétét vizsgálja a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.

(3) A miniszteri támogató nyilatkozatot a nemzetközi sportszövetség kérelmének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiállítani vagy nyilatkozni a kérelem elutasításáról. A 30 nap eredménytelen eltelte esetén a miniszteri támogató nyilatkozatot megadottnak kell tekinteni. A kérelem formai követelményeit és a benyújtás módját, valamint a miniszteri támogató nyilatkozat kiadására irányuló eljárás részletes szabályait a Kormány rendelete tartalmazza.

30/C. § (1) A nemzetközi sportszövetség alapítása történhet

a) nemzetközi sportszövetség alapításával az egyesület alapítására vonatkozó szabályok szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel (a továbbiakban: eredeti alapítás), vagy

b) más állam joga alapján nyilvántartásba vett és jogszerűen működő nemzetközi sportszövetség (a továbbiakban: külföldi szövetség) székhelyének Magyarországra történő áthelyezésével (a továbbiakban: jogutódlásos alapítás).

(2) Eredeti alapítás esetén a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szándéknyilatkozatát arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a nemzetközi sportszövetséget sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként külön nyilatkozatban (a továbbiakban: elismerő nyilatkozat) el fogja ismerni.

(3) Amennyiben a miniszteri támogató nyilatkozat kiadására a (2) bekezdés szerinti szándéknyilatkozat alapján került sor, a nemzetközi sportszövetség köteles az elismerő nyilatkozatot a nyilvántartásba vételtől számított 180 napon belül a sportpolitikáért felelős miniszter részére megküldeni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, a sportpolitikáért felelős miniszter köteles erről a körülményről a bíróságot haladéktalanul tájékoztatni. A bíróság a tájékoztatás átvételét követően elrendeli a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásból való törlését.

(4) Eredeti alapítás esetén a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter és a sportpolitikáért felelős miniszter a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása során

a) a 30/A. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést, valamint

b) a (2) bekezdés szerinti szándéknyilatkozat meglétét

vizsgálja.

(5) Jogutódlásos alapítás esetén a nemzetközi sportszövetség a külföldi szövetség általános jogutódja.

(6) Jogutódlásos alapítás esetén a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vételének időpontjában a jogelőd külföldi szövetség tagsági jogviszonnyal rendelkező tagjait kell nyilvántartott tagnak tekinteni.

(7) Jogutódlásos alapítás esetén a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása iránti kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

a) külföldi szövetséget nyilvántartásba vevő állam illetékes bírósága vagy hatósága által kiállított igazolás a külföldi szövetség jogerős nyilvántartásba vételéről, valamint a külföldi szövetség nyilvántartásba vett törvényes képviselőinek és vezető tisztségviselőinek személyéről és képviseleti jogosultságuk terjedelméről, továbbá - amennyiben rendelkezik felügyeleti szervvel - a felügyeleti szerv nyilvántartásba vett tagjairól,

b) a külföldi szövetség képviselőjének teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a külföldi szövetséget nyilvántartásba vevő államban a külföldi szövetség a székhelyének Magyarországra való áthelyezéséhez és a külföldi szövetség nyilvántartásból való törléséhez a nyilvántartásba vevő állam joga szerinti, továbbá a létesítő okiratában vagy egyéb szabályzatában foglalt valamennyi szükséges intézkedést megtette,

c) a külföldi szövetség képviselőjének teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a b) pontban foglaltak teljesítése a külföldi szövetség saját nemzeti joga alapján nem eredményezte a külföldi szövetség jogutód nélküli megszűnését.

(8) Jogutódlásos alapítás esetén a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása során

a) az elismerő nyilatkozat meglétét, valamint

b) a 30/A. § (2) és (3) bekezdésében, továbbá a (7) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést

vizsgálja.

30/D. § (1) A nemzetközi sportszövetség létesítő okiratában - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata nélkül is - kiköthető választottbírósági eljárás az alábbi ügyekben:

a) a nemzetközi sportszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti - a nemzetközi sportszövetségekhez kötődő tevékenységük körében keletkezett - sporttal kapcsolatos jogvitákban,

b) a nemzetközi sportszövetségek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban.

(2) A nemzetközi sportszövetség létesítő okirata az (1) bekezdésben meghatározott jogvitákra magyar vagy nemzetközi választottbíróságot - különösen ideértve a CAS eljárását - egyaránt kiköthet, valamint meghatározhatja a jogviták elbírálása során alkalmazandó anyagi és eljárási jogot.

30/E. § (1) A nyilvántartásba vétel iránti kérelem elbírálása során a bíróság a nemzetközi sportszövetség létesítő okiratával összefüggésben azt vizsgálja, hogy az tartalmaz-e olyan rendelkezést, amely a közrendbe ütközik, vagy amelynek alkalmazása nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit.

(2) A nemzetközi sportszövetség létesítő okirata eltérhet a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásaitól különösen az alábbiak szerint:

a) a nemzetközi sportszövetség legfőbb szervének elnevezését és összetételét, a legfőbb szerv működésének módját, valamint a döntéshozatal rendjét a nemzetközi sportszövetség létesítő okiratában szabadon meghatározhatja;

b) a nemzetközi sportszövetség nem köteles felügyeleti szervet vagy felügyelőbizottságot létrehozni;

c) a létesítő okirat eltérhet a Polgári Törvénykönyvben foglalt határozatképességgel kapcsolatos követelményektől;

d) a létesítő okirat eltérhet a Polgári Törvénykönyvben meghatározott, határozathozatalhoz szükséges részvételi arányra vonatkozó követelményektől;

e) a nemzetközi sportszövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a létesítő okirat eltérhet a Polgári Törvénykönyvben, valamint a Civil tv.-ben meghatározott, a vagyon felosztására vonatkozó előírásoktól.

(3) Jogutódlásos alapítás esetén, amennyiben a létesítő okirat hivatalos nyelve nem magyar, nem szükséges magyar nyelvű létesítő okiratot készíteni, azonban a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez mellékelni kell a létesítő okirat hiteles magyar nyelvű fordítását. A létesítő okiratnak legkésőbb a bíróság általi nyilvántartásba vétel időpontjában - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - jogutódlásos alapítás esetén is meg kell felelnie legalább az alábbi feltételeknek:

a) a létesítő okiratban a nemzetközi sportszövetség székhelyeként magyarországi székhelyet kell feltüntetni,

b) a nemzetközi sportszövetség működésére a magyar jog irányadó.

(4) A létesítő okirat megfelel a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek, ha a nemzetközi sportszövetség igazolja, hogy a létesítő okiratát a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a bírósági nyilvántartásba vételtől függő hatállyal módosította."

3. § A Sport tv. 77. §-a a következő z) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"z) kontinentális sportági szövetség: olyan szövetség, amelynek tagjai egy sportágban egy kontinensen működő nemzeti sportszövetségek."

4. § A Sport tv. 79. § (1) bekezdés b) pontja a következő bq) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

rendeletben állapítsa meg)

"bq) a 30/B. § (2) bekezdése szerinti miniszteri támogató nyilatkozat kiadására irányuló eljárás részletes szabályait, a kérelem formai követelményeit és a benyújtás módját."

5. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke